John Fitzgerald Kennedy (Brookline, Massachusetts, 1917. május 29. - Dallas, Texas, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, aki 1961 és 1963 között töltötte be hivatalát. A befolyásos és vagyonos Kennedy család sarjaként nevelkedett, tanulmányait a Harvard Egyetemen végezte, ahol nemzetközi ügyekre szakosodott. A második világháború alatt az Egyesült Államok Haditengerészetében szolgált, ahol a csendes-óceáni hadszíntéren tanúsított bátorságáért kitüntetést kapott.
Kezdetek és ifjúsági évek
A későbbi elnök első emlékei is ebből az időből származnak, ahogy Fitzgerald nagyapja sétálni vitte őt a városban, vagy a családi vacsoraasztalnál élénk politikai viták bontakoztak ki. Édesapja - aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni - elit képzést biztosított számukra a legkiválóbb iskolákban. A New York-i évek alatt a fiatal John a Riverdale Country Schoolban folytatta tanulmányait, ahol az 5-7. osztályokat végezte el. Itt csatlakozott a cserkészmozgalomhoz is, ahol a Boy Scout Troop 2 tagja lett.
1936 szeptemberében Kennedy beiratkozott a Harvard Egyetemre. Tette ezt azért, mert úgy érezte, hogy a Harvard jobb hátteret és jobb liberális oktatást tud adni, mint bármely más egyetem. 1940-ben cum laude végzett a Harvardon BA diplomát szerezve államtudományokból, azon belül is a nemzetközi ügyekre szakosodva. A diplomát követően beiratkozott a Stanford Egyetem másoddiplomás képzésére, ahol üzleti stúdiumokat hallgatott.
Beszámíthatatlan Államférfiak - Kennedy
Politikai pálya és elnökség
A háborút követően 1947-ben indult a kongresszusi választásokon, hogy lakhelye, a bostoni körzet képviselőházi képviselője lehessen, amely pozíciót el is nyerte. 1953-ban immár felsőházi mandátumért mérette meg magát, ismét sikerrel, így 1953-1960 között Massachusetts állam szenátora volt a Szenátusban. 1961. január 20-án lépett hivatalba, és ezzel ő lett az első római katolikus vallású amerikai elnök.
Főbb politikai mérföldkövek
| Időszak | Pozíció |
|---|---|
| 1947-1953 | Az Egyesült Államok Képviselőházának tagja |
| 1953-1960 | Az Egyesült Államok Massachusetts-i szenátora |
| 1961-1963 | Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke |
Elnöki működése a hidegháború idejére esett, ezért külpolitikáját az USA és a Szovjetunió feszült viszonya határozta meg. Ezek közül 1962 októberében a kubai rakétaválság atomfegyverekkel vívott világháború kitörésével fenyegetett, a szócsatát végül Kennedy nyerhette meg. Kennedy belpolitikai téren is úttörő volt, „New Frontier” néven elindította belpolitikai programját. Nevéhez fűződik kora legnagyobb problémája, a faji megkülönböztetés elleni harc kezdete, ő kezdeményezte ugyanis azt a törvénykezési folyamatot, amelynek révén az USA-ban 1964-ben megszüntették a faji diszkriminációt.
A tragikus vég
Kennedy 1963. november 22-én hunyt el, a Dallasban elkövetett merényletben. Az elnök Texas államba látogatott, ahol körútja utolsó állomásán egy autókonvoj élén hajtott át a városon, amikor Lee Harvey Oswald több lövéssel megölte őt. A Kennedy-merénylet körülményeit máig viták övezik, az esetet vizsgáló Warren-bizottság jelentését - miszerint Oswald magányos merénylő volt - az amerikai társadalom nagy része nem fogadta el. Az elnököt 1963. november 25-én helyezték örök nyugalomra az Arlingtoni Nemzeti Temetőben.