Bár a laborvizsgálat olyasmi, amit érdemes lenne évente elvégeztetni, mintegy szűrés alapon, a legtöbb ember csak akkor megy el vérvételre, ha sejti, hogy valami nem stimmel. Ilyenkor persze kissé aggódva vesszük kezünkbe az elkészült leletet, és míg eljutunk az orvoshoz, igyekszünk kiolvasni belőle, hogy vajon nagy gond van-e - ami orvosi ismeretek hiányában nem egyszerű.
Egyetlen érték önmagában nem mérvadó, ezért a laborleleten látott rövidítéseket egyenként próbálják megfejteni, holott a képet mindig egészben kell nézni. Éppen ezért nem javasoljuk az öndiagnosztizálást - valószínűleg nem fog sikerülni, de legalább halálra rémítheti magát a delikvens, mindenféle potenciálisan halálos betegség rémével, amit egy szimpla vérszegénység talaján sikerül a neten találni.
Például egy emelkedett vérsüllyedés számos okra vezethető vissza, és önmagában nem jelenti azt, hogy súlyos betegség áll a háttérben. Kerülje az öndiagnosztizálást: a laikus értelmezés félrevezető lehet.
Mit jelent a vérsüllyedés?
A vérsejtsüllyedés (angolul erythrocyte sedimentation rate, rövidítve ESR, magyarul We érték) egy olyan laboratóriumi vizsgálat, amely a vérben lévő vörösvértestek ülepedési sebességét méri egy adott idő alatt. Az ülepedés sebessége függ:
- A vörösvértestek számától és méretétől
- A vérben lévő fehérjék mennyiségétől
- A vér viszkozitásától
A vérsejtsüllyedés eredménye a laborleleten mm/h mértékegységgel szokott szerepelni. A vizsgálat során a vért egy speciális üvegbe helyezik, amelynek alján található egy skála. Az üvegben lévő vér az idő múlásával leülepszik a skálára, és az eredményt a skála mutatójának magassága alapján értékelik.
A vérsejtsüllyedés referenciaértéke nemek és korcsoportok szerint eltérő lehet, és laboratóriumonként is változhat. Idősebb emberek (65 év felett) esetén akár 25 mm/h is lehet a referenciaérték. A süllyedés normálértékét külön határozzák meg nők és férfiak részére, valamint 50 év alatt és felett. A kapott lelet tartalmazza a vérsüllyedés értékét, melynek számértéke laboratóriumonként, az alkalmazott vizsgálati módszer tekintetében más-más tartományba eshetnek és számíthatnak ezáltal normálisnak, emelkedettnek, vagy alacsonynak.
Eritrocita-süllyedés | ESR | Mit mutat az ESR-teszt?| Mit jelent a magas ESR?
Mit lehet megtudni a vérsüllyedés értékéből?
A We értéke általában viszonylag alacsony az egészséges embereknél, akkor növekszik meg, amikor valami rendellenesen működik a szervezetben. Fontos viszont tudni, hogy a vérsüllyedés emelkedése nem specifikus, vagyis pusztán ebből az adatból nem fogjuk tudni megmondani, hogy mi okozza a problémát.
Ha erre rákeres az interneten, azt fogja találni, hogy gyulladásos folyamatoktól elkezdve daganatos betegségekig szinte bármire utalhat a vérsüllyedés emelkedett értéke - ami igaz is. Viszont itt rögtön megszólal a vészcsengő: lehet, hogy rákos vagyok? Valójában nem valószínű, persze nem is kizárható - éppen ez a gond azzal, ha önmagában próbálunk értelmezni egy értéket. Emelkedett értéke a szervezetben jelenlévő gyulladásra, fertőzésre utal, valamint bizonyos autoimmun betegségek diagnózisát támasztja alá.
A vérsüllyedés tehát számos okból növekedhet:
- Gyulladásos folyamatok
- Fertőzések
- Autoimmun betegségek
- Daganatos megbetegedések
- Szív- és érrendszeri betegségek
Általánosságban elmondható, hogy ha a vérsüllyedés értéke nagymértékben megnövekedett, illetve hosszú ideig fennáll a magasabb érték, vagy ha más tünetek is jelentkeznek, mint például láz, súlyos fájdalom vagy extrém fáradtság, akkor van okunk feltételezni, hogy komolyabb gond lehet. Ilyen esetekben fontos az alapos kivizsgálás, mivel súlyosabb betegségek is állhatnak a háttérben.
A megemelkedett vérsüllyedés érték önmagában nem ad okot a pánikra. Gyakran egyszerű fertőzések vagy gyulladások okozzák, amelyek kezelhetők. Azonban nem szabad félvállról venni, és érdemes orvosi tanácsot kérni a pontos diagnózis érdekében.
Magas vérsüllyedés terhesség alatt
A terhesgondozás során három “kötelező” vérvételre kerül sor, amikor a teljes vérképet vizsgálják: a 12., a 24-28 és a 36-37. héten. Ezenkívül az anya kérésére, illetve az orvos indokai alapján további vérvizsgálatokat is végezhetnek.
Természetes, hogy a várandós nő vére “felhígul” a babavárás során, és a vörösvértestek száma alacsonyabb lesz, mint korábban volt. A vérsüllyedést azért mérik, hogy kiderítsék, zajlik-e a szervezetben valamilyen gyulladásos folyamat. Meglepő tény, hogy a várandósság immunológiai szempontból nagyon ellentmondásos állapot: az anyai szervezet egy idegen testet fogad be és nevel hónapokig. Mivel a süllyedés a szervezet immunrendszerének állapotát mutatja, a babavárás idején természetes, hogy értéke eltér a normálistól.
A mért érték akár 60-80 mm/óra is lehet, ami nem terhes állapotban komoly bajt is jelenthet, a kilenc hónap alatt azonban önmagában még semmilyen problémára nem utal. Ha a vérképben egyéb eltérések is kimutathatók, akkor természetesen további vizsgálatokat kell végezni.
A vérképet elemző számítógép nem tudja, hogy éppen kinek az értékeit vizsgálja, csak teszi a dolgát. A megadott viszonyítási értékek egészséges, nem várandós emberekre vonatkoznak, és az eltéréseket ehhez képest jelöli csillaggal a gép. Nem érdemes megijedni a csillagokkal tűzdelt vérképtől - bízza a lelet értékelését szülészorvosára!
A vérkép változásai terhesség alatt
A várandósság egy igen bonyolult állapot, amiben a szervezet biológiai működése szinte minden területen megváltozik. A test óriási változáson megy keresztül, nem csak kívül, hanem belül is. Hormonok szintjén főként a progeszteron és az ösztrogén hormonok szintje növekszik, de nő a szív és a tüdő teljesítménye is, illetve a vesék is nagyobb terhelés alá kerülnek. A változások a vérképzést és a véralvadási rendszert is érintik, méghozzá olyan módon, hogy a véralvadás felé tolják el az egyensúlyt. Ennek alapvetően védelmi oka van: a szervezet a véralvadás révén korlátozza a szülés körüli nagyobb vérvesztést.
A várandósság alatt a vérplazma térfogata növekszik, ami azt jelenti, hogy a vér mennyisége is megnő. A terhesség során a vörösvérsejtek száma növekszik. Ennek célja, hogy a magasabb vörösvértestszám biztosítsa a magzat és a méhlepény oxigénellátását. A hemoglobin feladata az oxigén szállítása a vörösvérsejtekben. A vas egy olyan ásványianyag, ami fontos szerepet játszik a vérképzésben. Várandósság alatt a vasszükséglet is megnövekszik, különösen a magzat fejlődése és a placenta létrejötte miatt. A terhesség hatására a vérlemezkeszám is emelkedhet. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadásban: várandósság során ennek a szülés miatti vérveszteség okán van kiemelten fontos szerepe.
Magas vérsüllyedés és véralvadási zavarok
A véralvadás egy nagyon finoman szabályozott rendszer, amelynek lényege, hogy érsérülés esetén létrejöjjön egy vérrögdugó. A szabályozás feladata, hogy a vérrögdugó csak ott, csak akkor, kellő erősséggel és kellő időben jöjjön létre, majd az érfal gyógyulása után lebontásra kerüljön. Ehhez fékek és ellensúlyok rendszerére van szükség.
Terhesség esetén ez a rendszer véralvadási irányba tolódik el fiziológiásan. Ez azt jelenti, hogy egy természetes folyamat részeként több vérlemezke, több véralvadási faktor és fehérje termelődik, miközben csökken vagy gátlás alá kerül az ezt ellensúlyozó rendszer. A cél, hogy a szülést követően hamar és hatékonyan megalvadjon a vér, minimalizálva ezzel a vérvesztés mértékét. Amivel viszont védeni akarja a szervezet az anyát, az veszélyes is lehet mind a baba, mind az anya számára, mert fokozódik a vérrögképződés kockázata.
A terhesség tehát alapvetően, egészséges emberekben is egy fokozott véralvadási hajlammal jár. Éppen ezért a terhesség véralvadási zavarral duplán kockázatos és még több odafigyelést igényel. Esetükben gyakoribb, hogy vérrögök képződjenek, amik elhelyezkedésüktől függően különböző problémákat okozhatnak. A terhesség véralvadási zavarral nehezített lehet már az első napokban, a véralvadási zavarok ugyanis az embrió beágyazódását is zavarhatják. Előfordulhatnak méhlepényen belüli kisebb infarktusok, korai lepényleválás és egyéb problémák, amik károsíthatják a magzat fejlődését. A méhen kívül is létrejöhetnek vérrögök, nő például a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázata. Mindezek miatt fokozott odafigyelésre van szükség.
Azoknak a nőknek, akiknek alapvetően is genetikai hajlamuk van vérrögök kialakulására, kiemelten oda kell figyelniük terhességük alatt. Esetükben a szülész-nőgyógyász mellett hematológusnak is végig kell kísérnie a terhességet. Amennyiben a családban előfordult 40 éves kor alatt trombózis, tüdőembólia, szívinfarktus vagy stroke, úgy mindenképpen érdemes megnézetni az alvadási faktorokat és genetikai vizsgálatot végezni még a családtervezés előtt. Kiemelten fontos a szakorvosi konzultáció és gondozás akkor is, ha a kismama korábban már átesett trombózison!
Eritrocita-süllyedés | ESR | Mit mutat az ESR-teszt?| Mit jelent a magas ESR?
A hagyományos véralvadásgátlók ugyanis károsíthatják a magzatot és fejlődési rendellenességeket okozhatnak, éppen ezért már családtervezéskor konzultálni kell egy hematológussal. Már akkor át kell térni az LMWH (heparin) injekcióra, amikor elhatározza a pár a gyermek vállalását. Azt, hogy naponta 1x, 2x kell-e adni az injekciót, mindig a szakorvos dönti el. Figyelembe kell vennie a trombózis súlyosságát, hogy mennyi idő telt el a trombózis vagy tüdőembólia óta, hogy van-e genetikai hajlama a hölgynek trombózisra és, hogy vannak-e egyéb hajlamosító tényezők (túlsúly, cukorbetegség stb). A heparin injekciót a has bőre alá kell beadni, mert innen egyenletes a felszívódás. Rendszeres vérkép ellenőrzésekre lehet szükség, mert a heparin ritka esetekben thrombocytopéniát vagy allergiát okozhat.
Vérszegénység terhesség alatt
Várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység (anémia), mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány. A háttérben más, a várandóssággal össze nem függő okok is lehetnek, pl. vérképzőszervi betegség és gyomor-, bélbetegségek.
A vas a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző vérfesték (hemoglobin) nélkülözhetetlen alkotóeleme. A hemoglobin szállítja az oxigént a szervezet valamennyi sejtjéhez, így a méhlepényhez és a magzat számára is. Vashiány esetén csökken a hemoglobin szint, az oxigénellátás. Egy felnőtt nő napi vasszükséglete 12-15 mg, várandósság és szoptatás során ez megduplázódik, 30 mg-ra nő. A megfelelő vasellátottságról már a várandósság korai szakaszától gondoskodni kell. A vas ugyanis elengedhetetlen a magzati idegrendszer, és valószínűleg más oxigén-érzékeny szerv fejlődéséhez is.
Komoly figyelmeztetést jelent egy 2019-ben megjelent, nagy esetszámot feldolgozó svéd tanulmány. A várandósság elején vérszegény anyák gyermekei esetén 44%-kal nagyobb volt az esély autizmusra, 37%-kal nagyobb kockázata volt a figyelemzavaros, hiperaktív viselkedészavarnak (ADHD), és 120 százalékkal nőtt a szellemi fejlődés elmaradásának esélye. Általánosságban elmondható, hogy a várandósok 30-50%-a eleve alacsony vastartalékkal rendelkezik.
A vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság jelentkezik, csökken a koncentrációképesség, a stressz-tűrő- és védekezőképesség. Változik a hőszabályozás, a hidegérzet nő. Gyakori a szapora szívverés, légszomj és/vagy szédülés. Hajhullás, körömelváltozások észlelhetők. Emellett nagyobb a terhességi magas vérnyomás, az ún. toxémia kockázata.
Az első vérmintát a várandósság kiderülése után, de legalább a 12. héten javasolt levenni. A vasbevitel fokozására elsősorban megfelelő étrend és szájon át szedhető vaskészítmény alkalmas. A szájon át szedhető készítmények újabb generációja az ún. szukroszomális készítmények csoportja. Az elemi vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, ezáltal a vas nem kerül érintkezésbe a szervezet nyálkahártyáival. Így elmarad a vas oxidáló hatásának számos következménye, mint fémes íz érzete, gyomorpanasz, hányinger-hányás. Elmarad a széklet elszíneződése is, mivel lebomlás nélkül átjut a patkóbél nyálkahártyáján. Gluténmentes, tejfehérjét tartalmaz. Alkalmazható cöliakia esetén is.
A vashiány és a vérszegénység súlyosabb eseteiben előfordulhat, hogy nem elegendő a szájon át szedett vas, vagy a várandós nem viseli a szájon át szedhető készítményeket. Ilyen esetekben a 2. trimesztertől kezdődően a vas vénásan is adható. Ennek szigorú szakmai szabályai vannak.
tags: #magas #versullyedes #terhesen