A kutatások, statisztikai adatok és szakirodalom egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban növekszik az ikerszülések aránya. Magyarországon is hasonló tendenciát figyelhetünk meg: az 1990-es évek második felétől látványosan emelkedett meg az ikerszületések száma és az ikerszületési arányszám. Manapság Magyarországon az összes születésnek mintegy 3 százalékát teszik ki az ikerszületések, ezen belül a kettesikrek adják az ikerpopuláció 95-96 százalékát. Becslések szerint ma Magyarországon 140-170 ezer ikerpár élhet, ami körülbelül 280-340 ezer személyt jelenthet.
Korábban, az 1950-es, 60-as években, az ikerszületések aránya 1,5-2 százalék körül mozgott, míg ez a ráta jelenleg 3-3,5 százalékra nőtt, ami jelentős változás önmagához képest.
A szakember, dr. Pári András szociológus, aki hosszú évek óta foglalkozik ikerkutatással, a Hungarostudy 2021 reprezentatív vizsgálatban az ikrekről és a testvérkapcsolatokról szóló fejezetet is jegyzi. A felmérésből kiderült, hogy rendkívül erős az ikrek közötti testvéri kapcsolat. Emellett azok a szülők, akiknek ikertestvérük van, az átlagnál többet, összesen 2,2 gyermeket terveznek.
Az ikerszülések számának növekedését befolyásoló tényezők
Az ikerszületések számának nagymértékű emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Az egyik legfontosabb ok, hogy az utóbbi évtizedekben kitolódott a gyermekvállalás időpontja. Magyarországon a 90-es évek elejétől egyre több nő került a felsőoktatásba, így a gyermekvállalási szándékok későbbi időpontra, a tanulmányok befejezése utánra tolódtak. Biológiai tény, hogy minél idősebb életkorban vállal egy nő gyermeket, annál nagyobb valószínűséggel születhetnek ikerbabái.
Az édesanyák életkora mellett egy másik, az ikerszületéseket számottevően befolyásoló tényező a mesterséges megtermékenyítés, vagyis a lombikprogram, az asszisztált reprodukciós beavatkozás. Hazánkban 1997-ben fogadták el az egészségügyi törvényt, amely lehetővé tette, hogy öt embriót ültessenek be asszisztált reprodukciós eljárás során. Ezen tényezők együttes hatására jelentősen megemelkedett az ikerszületések aránya.
Az ikrek és a testvéri kapcsolatok
Az ikrek háromnegyede nagycsaládban él, ami azt jelenti, hogy átlagosan legalább egy testvérük van az ikertestvérükön kívül. Egy 2012-es ikerfelmérés alapján az ikrek már általában kisebb édestestvérként érkeztek a családokba, és őket követően már jellemzően ritkábban vagy egyáltalán nem születnek gyermekek. Az ikreknél természetszerű az erős testvéri kapcsolat, és a nagycsalád szerepe is meghatározó, ami a családról, párkapcsolatról és gyermekvállalásról alkotott képüket pozitívan erősíti.
Az életükkel általában elégedettebbek az ikrek (7,5) mint a nem ikrek (7,2), és boldogabbnak érzik magukat (7,9), mint az átlag (7,4).
Egy- és kétpetéjű ikrek
A kétpetéjű ikrek az ikernépességnek mintegy kétharmadát teszik ki, az egypetéjűek aránya ennek megfelelően 30-35 százalék. Az egypetéjűek azok, akikre igazán odafigyel a társadalom; ők számítanak különlegesnek, és általában büszkébbek arra, hogy ikrek. Az ikertalálkozókon is jellemzően ők jelennek meg, és a kutatásokban is őket könnyebb elérni.
Az egypetéjű ikrek genetikai állománya közel száz százalékban azonos, míg a kétpetéjű ikrek esetében ez átlagosan ötven százalék.
Az ikrek nevelése és társadalmi megítélése
Nagyon változó, hogy az ikrek miként viszonyulnak testvéri kötelékükhöz. Vannak, akik kimondottan örülnek ennek a helyzetnek és a saját javukra fordítják, míg másokat ez zavar. Mindez nagyban függ attól, hogy a szüleik hogyan nevelik őket, illetve attól is, hogy a társadalom, a közösség hogyan tekint rájuk. Sok iker azért tapasztalja a társadalom részéről, hogy nem tudják megkülönböztetni a testvérétől, összekeverik őket, sőt, "Az ikrek"-ként szólítják őket.
Vannak olyan szülők, akik annyira büszkék az ikergyermekeikre, hogy rá is játszanak erre a helyzetre, például mindig ugyanolyan ruhába öltöztetik őket. Az egyforma öltözet elsősorban azért kedvezőtlen, mert megnehezíti a nagyon hasonló ikrek azonosítását, elkülönítését. Ilyenkor az ikrek azt tapasztalják, hogy „egy egységként”, ugyanazon személy megkettőzött „példányaként” kezelik őket, mintha külön-külön nem is léteznének. Ez a személyiségfejlődésüket is negatívan befolyásolja, mert nehezíti az énképük kialakulását.
A szakirodalomban egyre több javaslat található arra, hogy az ikreket külön érdemes nevelni, és segíteni kell nekik abban, hogy a testvérük nélkül is tudjanak önállóan cselekedni, dönteni. A pszichológusok azt ajánlják, hogy a család és a környezet ne a hasonlóságot hangsúlyozza, hanem figyeljenek a különbségekre, és ennek alapján formálják az ikreket külön egyéniséggé. Az általános iskolában ajánlott másik osztályba íratni őket, de középiskolás korukban mindenképpen, mert bár az ikertestvér jelenléte fizikai és lelki támaszt, biztonságot nyújt az idegen környezetben, az egymás iránti, átlagon felüli kötődés rányomhatja a bélyegét a közösségi beilleszkedésükre, és negatívan hathat a későbbi párkapcsolataikra.
Az ikerkutatások Magyarországon
Magyarországon már az 1930-as években kezdődtek ikerkutatások. Czeizel Endre genetikus kezdeményezésére 1970. január 1-től vezették be az ikerszületések Budapesti Nyilvántartását. Az 1970-es évek közepétől kezdődtek újra ikerkutatások, amelyek alapját nyilvántartások biztosították. Dr. Czeizel Endre és Dr. Métneki Julia végeztek nemzetközi hírnévre is szert tevő ikerkutatásokat, amelyek elsősorban különböző veleszületett rendellenességekre, fogamzásgátló tabletták és folsav ikergyakoriságra való hatására, valamint az ikrek pszichoszexuális viselkedésére irányultak.
Az ikerkutatások a rendszerváltáskor intézményi változások és egyéb okok miatt sajnos a kilencvenes évek végén abbamaradtak. Több éves szünet után 2007-ben újjáalakult és kibővült az önkéntes Magyar Ikerregiszter, amelynek segítségével több ikervizsgálatra nyílt ismét lehetőség, például a metabolikus szindróma és az érelmeszesedés hátterének megértésére. A Magyar Ikerregiszter (www.ikrek.com) nemcsak kutatásokba von be ikerpárokat, hanem programokat is szervez az érintettek számára.
Mit tanítanak nekünk a genetikáról a születésükkor elválasztott egypetéjű ikrek? - BBC REEL
A Magyar Ikerregiszter 2013-ban bekerült az ikerregiszterek nemzetközi hálózatába (INTR), amelynek révén a világ hasonló ikerregisztereivel jöhetnek létre együttműködések. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján mintegy 130 ezer iker él Magyarországon. A kutatók az elmúlt bő egy évtizedben számos területen végeztek vizsgálatokat, többek között szemészeti, bőrgyógyászati, légzőrendszeri, szív- és érrendszeri, valamint dohányzással kapcsolatos ikervizsgálatokat is.
Az ikrekkel végzett vizsgálatokból derülhet ki, mely betegség örökölhető inkább és melyik vezethető vissza az életmódra, például a dohányzásra vagy az étkezési szokásokra. Az egypetéjű ikrek genetikai állománya közel azonos, így ha az egyikükben kialakul egy krónikus betegség, miközben a testvérében nem, az segíthet megérteni a betegség okait. Ezek a vizsgálatok akkor lesznek hatékonyak, ha minél több ilyen, krónikus betegségekben különböző ikerpáron elvégzik azokat.
tags: #kulon #nevelt #egypeteju #ikrek #magyarorszagon