A gyermekvállalás számos támogatást és ellátást kínál a szülőknek Magyarországon. Fontos azonban tisztában lenni az egyes juttatások igénylési feltételeivel, összegeivel és az egyidejű folyósítás szabályaival. Ez a cikk a gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekápolási táppénz (GYAP) egyidejű igénybevételének lehetőségeit, valamint a kapcsolódó tudnivalókat mutatja be.
Táppénz a várandósság alatt
Amennyiben az orvos veszélyeztetett várandósként keresőképtelennek minősíti a kismamát, a keresőképtelenség első napjától táppénzre lehet jogosult, amennyiben megfelel a táppénz jogosultsági feltételeinek. A táppénz időtartama a folyamatos biztosítási időtől és a táppénz előzményétől függ. A táppénz mértéke szintén a folyamatos biztosítási időn múlik. Ha rendelkezik legalább 730 napnyi folyamatos biztosítási idővel, a megállapított napi alap 60%-át, ennek hiányában 50%-át kaphatja meg, de maximum a minimálbér kétszeresének harmincad részét, vagyis 2023-ban 15.467 forintot.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésétől, vagy a várható születési dátumot megelőző 28. naptól lehet igényelni. A CSED 168 napig jár, amiből 28 nap a szülés várható időpontja elé eshet, tehát ennyivel hamarabb igényelhető az ellátás. CSED folyósítása alatt egyáltalán nem lehet munkát végezni. Összegét tekintve nincs felső korlát, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért bruttó jövedelem 70%-a, melyből csak Szja-t vonnak.
Fontos, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozó esetén az ellátás alapja 2018-ban 94 400 Ft, aki a 75 000 Ft Katát fizeti, annak 158 400 Ft. Táppénzt és csedet nem igényelhet egyszerre ugyanabban a jogviszonyban.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj lejáratát követő naptól jár a gyermek 2 éves koráig. Mértéke a figyelembe vehető jövedelem 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének a 70%-a (2018-ban 193 200 Ft) lehet, melyből Szja és nyugdíjjárulék kerül levonásra. Gyed folyósítása alatt korlátlanul lehet munkát végezni.
A gyed számítási módja megegyezik a csed számításával, ez esetben is a jogosultság kezdő napját megelőző időszakot figyeljük, nem a gyermek születésének napjához viszonyítunk. Ha az igénylőnek egyszerre több biztosítási jogviszonya van, a gyed-re való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megvizsgálni.
Diplomás GYED
A felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a minimálbér (2018. január 1-től) kétszeresének 70%-a a diplomás gyed összege.
GYED és GYES egyidejű folyósítása
Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján, „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.”
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe.
Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
Kedvezményszabály CSED és GYED esetén
Létezik egy kedvezményszabály, amit szintén ne hagyjunk figyelmen kívül. Ha a gyermek gyed vagy gyes igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és az előző gyermek jogán kapott csed összege magasabb volt, akkor a magasabb összeg képezi az ellátás alapját.
Ez akkor alkalmazható, ha:
- a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és
- nagyobbik jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja.
Ez azt jelenti, hogy ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátás jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.
Vállalkozók és a GYED, GYES
Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
- 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
- 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.
Ha azonban a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve a társas vállalkozóként, akkor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz ez esetben is a tényleges jövedelem, és nem a minimálbér alapján kell a tb közterheket megfizetni.
Gyermekápolási táppénz (GYAP)
A gyermekápolási táppénz a munkavállaló szülőnek 12 éven aluli gyermeke betegsége alatt járó ellátás. Ki jogosult gyermekápolási táppénzre? A biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő (vér szerinti szülő, örökbefogadó szülő, a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő, gyám, továbbá ha az igénylő a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van) lehet jogosult gyermekápolási táppénzre, ha a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatt orvos által igazoltan keresőképtelenné válik.
A táppénz maximálisan folyósítható naptári napi összege a minimálbér kétszeresének harmincad része, 2026-ban napi bruttó 21 520 Ft.
Milyen időtartamra jár a gyermekápolási táppénz?
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, illetve attól, hogy a szülő egyedülállóként neveli-e a gyermeket. A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot.
Az alábbi táblázat összefoglalja az igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számát:
| Gyermek életkora | Szülőnek (évenként és gyermekenként) | Egyedülálló szülőnek (évenként és gyermekenként) |
|---|---|---|
| 1 évesnél fiatalabb | Időbeli korlátozás nélkül (a gyermek 1 éves koráig szoptatás, ápolás címén) | |
| 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb | 84 naptári nap | 168 naptári nap |
| 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb | 42 naptári nap | 84 naptári nap |
| 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb | 14 naptári nap | 28 naptári nap |
GYED és GYAP egyidejű jogosultság
Az Eb-tv. 39. §-a rendelkezik arról, hogy ha a biztosított a biztosítási jogviszonya alapján gyermekgondozási díjra jogosult, és a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal, keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.
2016. július 1-jétől további változás, hogy a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek ápolása esetén az együtt élő szülők által igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma megduplázódott. Ennek következtében a szülőnek (az apának, és az anyának is) a 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek után gyermekenként 42 nap, a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek után gyermekenként 14 napon át jár a táppénz. Tehát az együtt élő szülők ugyanannyi nap gyermekápolási táppénzre szerezhetnek jogosultságot, mint az egyedülálló szülők.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján, „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.”