A kullancsok nem csupán visszataszítóan néznek ki, de több, emberekre és háziállatokra is veszélyes fertőzést terjesztenek. Ahogy változik az időjárás, egyre szélesebb skálájával találkozhatunk ezeknek a betegségeknek. A kullancsok számos betegség kórokozóit terjeszthetik, amelyek lehetnek vírusok, baktériumok és egysejtűek (protozoonok). A kullancsok a fertőzést hordozó, vadon élő állatokból történő vérszívás során veszik fel a kórokozót, majd azt köztesgazdaként (vektorként) - újabb vérszívás közben - az emberbe juttatják. Az állatról emberre is terjedő fertőzéseket zoonózisnak nevezzük.
A kullancsok pókszabású ízeltlábúak. Testük két részre, elő- és utótestre (fejtor és potroh) tagolódik, méretük általában 1-4 mm közötti, négy pár lábuk van. Szájszervük, az ún. szipóka vérszívásra alkalmas. Nyáluk érzéstelenítő, véralvadásgátló és értágító anyagot tartalmaz. A vérrel teleszívott kullancs potroha 3-5 mm-es fekete göbként jól látható a bőrön. Hazánkban kb. 20 féle kullancsfajta él, de nem mindegyik hordoz az emberre veszélyes kórokozót. Az embert érő csípésekért hazánkban jellemzően a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) felelős. A kifejlett nőstény vérrel teleszívott állapotban a ricinus magjához hasonló méretűre duzzad, erről kapta latin elnevezését (Ixodes ricinus).
Hol élnek a kullancsok és mikor aktívak?
A kullancsok elsősorban a lombhullató erdők aljnövényzetében élnek, de előfordulhatnak a bokrokon is. Megbújhatnak továbbá vizes területeken, nádasban és a szántóföldi növények között, de városi parkokban, családi házak kertjeiben is. Március végétől késő őszig aktívak. Fejlett érzékszervekkel rendelkeznek, amelyek révén képesek érzékelni a hőt, a testszagokat, a kilélegzett szén-dioxidot, sőt az apró mozgásokat is. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a fűszálak végének árnyékos oldaláról lesik az arra járó áldozatukat, és alulról másznak fel rá. A szemmel nem rendelkező, vak kullancsok a bokrok leveleinek árnyékos oldalán előre nyújtott első lábaival vár. Amint érzi a mozgást, meleget, szagot vagy a szén-dioxidot, és valaki elhalad mellette, azonnal rákapaszkodik. Általában maximum másfél méter magasból kapaszkodnak rá az áldozatukra, melyhez közvetlen érintkezés kell, tehát téves az az elképzelés, hogy a kullancsok felülről ugranak az emberre.
A kullancsok a már említett, erdei élőhelyeket részesítik előnyben, amelyek az országot nem egyöntetűen jellemzik. Ott képesek folyamatosan megtelepedni, ahol számukra a klimatikus viszonyok, valamint a rendelkezésre álló gazdaszervezetek gyakoriságának függvénye adottak. A tavaszi időjárást nem csak mi szeretjük. Parányi élősködők, - például a kullancsok - is elszaporodtak a kellemes hőmérséklet következtében.
A kullancsok által terjesztett betegségek
Kullancs közvetítésével terjedő fertőzések Magyarországon leggyakrabban a Lyme-kór és a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningo-encephalitis) kullancs által terjesztett kórokozói okoznak betegséget. Ritkábban előforduló, kullancs közvetítésével terjedő betegség a tibola, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis és a babesiosis.
Lyme-kór (Lyme borreliosis)
A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség). A megbetegedést 1975-ben, az Old Lyme városban (Connecticut, USA) jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le. Kórokozóját, a Borrelia burgdorferi baktériumot 1982-ben, Willy Burgdorfer azonosította Ixodes kullancsok tápcsatornájából. A Lyme-kór elsősorban az Ixodes kullancsfajok által terjesztett megbetegedés, Magyarországon ez a leggyakoribb kullancs által közvetített betegség. Ellentétben a klasszikus fertőző betegségekkel - mint a kanyaró vagy a bárányhimlő - a Lyme-kór ellen nem szerezhető immunitás, életünk során többször is megfertőződhetünk. Általában több mint 24 óráig kell a kullancsnak „táplálkoznia”, hogy megfertőzze áldozatát.
Tünetei
A Lyme-kór tüneti képe és lefolyása egyénenként változó. Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is.
A betegség jellemzően 3 szakaszra tagolódik, de ez természetesen egyénenként eltérő lehet. Az első szakaszban kialakulhat a csípés körül az említett bőrtünet, mellyel párhuzamosan jelentkezhet gyengeség, fejfájás, láz, nyirokcsomó-duzzanat. A második szakaszban a csípés helyétől függetlenül jelenhetnek meg elváltozások a bőrön, illetve kialakulhatnak az idegrendszeri tünetek (agyhártya- és/vagy agyvelőgyulladás), ízületi gyulladások. Majd egy hosszabb tünetmentes időszak után jön egy hosszan tartó 3. szakasz, amikor állandósuló ízületi gyulladás, központi idegrendszeri zavarok, progresszív agyvelőgyulladás, végtagfájdalom keseríti meg az érintettek életét. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs.
Lyme-kór: Tünetek és kezelések
Kezelése
Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható. Védőoltással nem megelőzhető betegség. A Lyme-kór szerencsére gyógyítható betegség, amelyet penicillin származékokkal vagy egyéb antibiotikumokkal kezelnek pár hét alatt. Fontos, hogy kullancscsípés és bőrpanaszok esetén minél előbb orvoshoz kerüljön a beteg, mivel a Lyme-kór okozta problémák később sokkal nehezebben felismerhetők, és nehezebben kezelhetők. A betegség átvészelése nem jelent hosszú távú védettséget. Sikeres kezelést/gyógyulást követően, az életünk során Lyme-kórban újra megbetegedhetünk. Kullancscsípést követően tünetek hiányában antibiotikum szedése nem javasolt. A kullancs korai eltávolításával viszont a betegség kockázata jelentősen csökkenthető (a fertőzés kockázata nagyobb, ha a kullancs eltávolítása 24 órán túl történt).
Kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás)
A kullancs-encephalitis kórokozója a kullancs-encephalitis vírus (TBEV), mely a Flavivírus nemzetségbe tartozik. A vírus hordozói madarak és rágcsálók, emberre kullancs közvetítésével kerül. Emellett a fertőzött állat (pl. kecske, szarvasmarha, juh) forralatlan, nyers tejének fogyasztásával is elkapható a vírus. A megfertőződés szempontjából mindenki veszélyeztetettnek számít, aki ki van téve a kullancscsípés lehetőségének (pl. kirándulók, állattartók, gombaszedők, horgászok, vadászok, pályamunkások stb.). Áprilistól novemberig fordul elő a legtöbb megbetegedés. Magyarországon az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás a közönséges kullancs által terjesztett vírusos betegség. Hazánkban kb. minden ezredik kullancs fertőzött ezzel a kórokozóval. A vírusos agyvelőgyulladás kórokozója ritkábban fordul elő a legfontosabb vektorfajban, a közönséges kullancsban.
Tünetei
A lappangási idő 4-28 nap, amelyet követően influenzaszerű tünetek (láz, orrfolyás, rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, hányás, hányinger) jelentkeznek, majd egy hét alatt ezek megszűnnek. A nyolcadik nap táján a láz újra felszökik, fejfájás, hányinger és hányás kíséri. Gyermekeknél agyhártyagyulladás (meningitis), idősebbeknél súlyos agyvelőgyulladás vagy gerincvelő-gyulladás, akár a kettő kombinációja is felléphet. A betegség központi idegrendszeri tünetei (aluszékonyság, szédülés, koordináció zavara, remegés, reflex-eltérések, tudatzavar, epilepsziás görcsrohamok, kóma) mellett mozgászavarok (akaratlan, dobáló mozgások a féloldali alsó és felső végtagban, csavaró mozgások a végtagokban és a törzsön, járási bizonytalanság, illetve a felső és/vagy alsó végtag gyengesége vagy bénulása) is jelentkezhetnek. A betegséget vizelet- és székletvisszatartási képtelenség (inkontinencia) kísérheti.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás kétfázisos lefolyású, azaz a tünetek két szakaszban jelennek meg. Az első fázis jellemzően az egy, de akár 4 hét lappangási idő letelte után jelentkezik influenzaszerű tünetekkel. A láz, fej- és izomfájdalom néhány nap alatt elmúlhat, és egy láztalan tünetmentes szakasz következik, ami viszont nem minden esetben jelenti a gyógyulást. Az esetek egy részében a második fázis ilyenkor csap le váratlanul. Ez jellemzően a kullancscsípés utáni 3. hét, amikor is hirtelen magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, ájulás, sőt bénulás is jelentkezhet, mellyel általában már kórházba (esetenként intenzív osztályra) kerülnek az érintettek. Míg a gyerekeknél jellemzőbb, hogy enyhe lefolyású, influenzaszerű tünetekkel megússzák a fertőzést, a felnőttek között egyre gyakoribb a súlyos agyvelőgyulladással járó esetek száma.
Kezelése és megelőzése
Megfelelő orvosi ellátás mellett a kullancs-encephalitis jól gyógyul, az életkor előrehaladásával azonban mind gyakoribbá válnak a maradandó tünetek. A kullancsencephalitisnek nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. Éppen ezért a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, melynek leghatékonyabb módja a védőoltás felvétele. Szerencsére vannak ellene gyerekeknek és felnőtteknek is vakcinák, így hatékonyan óvhatjuk magunkat és szeretteinket is. A gyermekeket már 1 éves kortól be lehet oltatni. Az alapoltás-sorozat általában 3 lépésben zajlik: az első 2 oltást 1-3 hónap különbséggel kell beadni. A védettség a második után alakul ki. Az ezt követő egy éven belül következik a 3. oltás. Ha az alap oltási sémát választjuk, mely esetén a védettség eléréséhez hónapok szükségesek, érdemes még jóval a kullancsszezon előtt, azaz még a téli időszakban elkezdeni a védőoltások beadását.
Tibola (Kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom)
A TIBOLA a betegség angol elnevezéséből tick-borne lymphadenopathy (azaz kullancs terjesztette nyirokcsomó-bántalom) származó mozaikszó. A kullancs által terjesztett nyirokcsomó-duzzanat leggyakrabban a kisgyermekeket érinti. A feljebb említett Ixodes fajnál jóval nagyobb testű, lencsényi-borsónyi méretű kullancs (Dermacentor marginatus) a hajas fejbőrön csípi meg áldozatát. Kórokozója ismeretlen, de feltételezik, hogy a rickettsiák közé tartozó baktérium. Napokkal-hetekkel később a csípés helye megduzzad, kifekélyesedik és váladékozik. Körülötte - elsősorban a tarkón, a hajas fejbőr alatt - babnyi nyirokcsomó-duzzanatok keletkeznek. A helyi bőrreakció területén, 1-2 centiméternyi foltban tartós kopaszság alakul ki. A fertőzést kísérheti láz, levertség, fej- és ízületi fájdalmak. A betegség jóindulatú, magától is meggyógyulhat, csak ritkán alakul ki idegrendszeri szövődmény vagy elhúzódó lefolyás. Antibiotikummal kezelhető.
Humán monocytás ehrlichiosis és granulocytás anaplasmosis
A humán monocytás ehrlichiosis kórokozója az Ehrlichia chaffeensis nevű baktérium, amelynek legfontosabb terjesztője a kullancs. A humán granulocytás anaplasmosis kórokozója az Anaplasma phagocytophilum nevű baktérium, amely szintén a kullancs közvetítésével jut a gazdaállatokról (rágcsálók, rovarevők, szarvas, szarvasmarha, kutya) az emberre. A két betegség nem különíthető el egymástól a klinikai tünetek alapján, mivel mindkettőt kezdeti láz, elesettség, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás jellemzi. A betegség heveny szakaszában laboratóriumi vizsgálattal rendszerint trombocitopénia, a fehérvérsejtek számának kórosan alacsony szintje a vérben (leukopenia), vérszegénység (anaemia) és a májban található egyik enzim fokozott aktivitása igazolható. A betegség többnyire tünetmentes és enyhe lefolyású, azonban néha középsúlyos, súlyos, sőt halálos kimenetelű kórformák is előfordulnak. Az időben felismert betegség antibiotikummal jól gyógyítható.
A vérzéses kullancsláz egy viszonylag új betegség, melyet az Ehrlichia canis nevű baktérium okoz. Ezek a kórokozók a kutyák mellett a macskákra is veszélyesek. Ez a betegség Magyarországon még ritkaságnak számít, főleg a mediterrán térségekben fordul elő. A betegséget az általános lázas tünetek mellett orrfolyás, nehezített légzés, a lép és a máj megnagyobbodása, a nyirokcsomók megnagyobbodása jellemzik. Ez a betegség is ritkaságnak számít még Magyarországon, a kórokozó neve Anaplasma phagocytophilum, ami a kutyákon kívül az embert és a macskákat is megbetegíti. A kórokozó a fehérvérsejteket támadja meg. Néhány hét lappangási idő után bágyadtság, láz, váltakozó sántaság jelenik meg.
Babesiosis
A babesiosis Ixodes kullancsfajok által terjesztett fertőzés, amely elsősorban a kutyákat veszélyezteti, de ritka esetben embert is megbetegíthet. A kórokozó egysejtű parazita (protozoon) a vörösvérsejtekben szaporodik. Az ennek következtében széteső vörösvérsejtekből nagy tömegben kiszabaduló hemoglobin eltömíti a vesecsatornákat (ezzel vesekárosodást okozva) és sötétre festi a vizeletet. A fertőzés hatására láz, fejfájás és izomfájdalom jelentkezik, majd a vörösvértestek szétesése vérszegénységhez vezethet. A betegség különösen a lépeltávolításon túlesett betegekre nézve veszélyes, esetükben akár végzetes kimenetelű is lehet. Egészséges lép esetén a betegség rendszerint enyhe lefolyású és kezelés nélkül magától elmúlik, illetve jól gyógyítható. A babéziózis a leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség Magyarországon. Egy egysejtű vérparazita (Babesia canis) okozza, amely az eb szervezetébe bekerülve a vörösvértesteket támadja meg. A tipikus tünetek közé tartozik: hirtelen kialakuló magas láz, étvágytalanság, elesettség. Később az állat véres vizeletet ürít, a nyálkahártyák sápadttá válnak, veseelégtelenség alakul ki. Az időben elkezdett gyógykezelés hatására az állat látványosan gyógyulhat, de sajnos felléphetnek szövődmények is.
Egyéb kullancs közvetítésével terjedő fertőzések
Sziklás-hegységi foltos láz
Észak- és Dél-Amerikában elterjedt a szikláshegységi foltos láz kórokozója, a Rickettsia rickettsii nevű baktérium, amely fertőzött kullancs csípése során, sérült bőrön vagy nyálkahártyán át kerül át az emberi szervezetbe. A csípés után 1-2 héttel láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hányás, hasmenés, köhögés jelentkezik. A csípés helyén ritkán helyi bőrreakció, valamint előbb a végtagokon, majd a törzsön göbcsés kiütések alakulnak ki.
Nyúlpestis (tularaemia)
A nyúlpestis (tularaemia) kórokozója a Francisella tularensis baktérium, amely állatról emberre közvetlen kontaktussal, aeroszol formában történő belégzéssel, fertőzött hús és víz fogyasztásával, vagy paraziták (kullancs) közvetítésével kerülhet. Birka, kutya, macska, patkány, egér, pocok, hörcsög, menyét, róka, mókus, ritkán a madarak is terjeszthetik a betegséget. Veszélyeztetettek a vadászat, erdőgazdaság, erdészet, mezőgazdaság és bőrfeldolgozás területén dolgozó személyek, de a szabadban sportolók (például tájfutók) is megkaphatják a fertőzést. A betegség lappangási ideje 1-21 nap. Leggyakrabban bőrfekély keletkezik a rovarcsípés vagy állati harapás helyén (ulceroglandularis tularaemia). Szembe való bedörzsölés esetén szemtünetek (duzzanat, vörösség, fájdalom, fekély a belső szemhéjon) jelentkeznek (oculoglandularis tularaemia). Az esetek 25-30 százalékában tífuszos jellegű megbetegedés alakul ki, amelynek tüneti képét magas, elhúzódó láz, hidegrázás, étvágytalanság, hányás, hányinger, hasmenés, fogyás, izzadás, izomfájdalom, ritkán testszerte kiütések, fejfájás és köhögés jellemzi. A betegség lefolyása esetenként eltérő: gyógyszeres kezelés mellett a gyógyulás 2-3 hetet vesz igénybe, de felléphetnek súlyos, akár életet veszélyeztető szövődmények (szeptikus sokk) is.
Krími-kongói vérzéses láz
Európában ritkán előforduló, vérzéses lázat okozó vírusfertőzés, melyet többnyire kullancs terjeszt. Az ember kullancscsípéssel vagy fertőzött állat vérével történő direkt érintkezéssel (például házi- vagy vadállat feldolgozásakor) fertőződhet, de a vírus emberről emberre testnedvek útján is átkerülhet. A fertőzés főleg mezőgazdasági, vágóhídi, húsfeldolgozó és tejgazdasági dolgozókat veszélyeztet, tavasztól kora őszig fordul elő leggyakrabban. A súlyos, tífuszhoz hasonló tünetekkel járó vérzéses láz az esetek 8-30 százalékában végzetes kimenetelű, de ennél jóval magasabb (60 százalékos) a halálozási arány az emberről emberre közvetlenül történő fertőzés esetén. A lappangási idő (1-13 nap) után hirtelen felszökik a láz, homloktáji vagy szem mögötti fejfájás, fényérzékenység, étvágytalanság, izomfájdalom, torokfájdalom, hasfájás, hasmenés, émelygés, hányás jelentkezik. Néhány napnyi izgatottságot, nyugtalanságot és álmatlanságot követően depressziós tünetek és aluszékonyság figyelhetők meg. Bevérzések jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyákon. Vérhányás, vérköpés, véres széklet és vizelet léphet fel. A betegség láz- és fájdalomcsillapítással, folyadék- és elektrolitpótlással kezelhető (tüneti kezelés).
Q-láz
A Q-láz igazoltan, de valószínűleg csak ritkán terjed kullancscsípéssel. A fertőződés elsősorban a légutakon keresztül, ritkábban a gyomor- és bélrendszerben történik. A Coxiella burnetii baktérium okozta betegség haszonállatokkal (kecske, szarvasmarha, birka) foglalkozó személyek körében a leggyakoribb. Az állatok vizelete, széklete és nyers teje is terjesztheti a fertőzést. 2-4 hét lappangási időt követően magas láz, izomfájdalom, heves fejfájás, mellkasi fájdalom jelentkezik. A megbetegedés többnyire enyhe lefolyású, magától gyógyul, de röntgenvizsgálattal szinte mindig kimutatható tüdőgyulladás is.
Epidémiás visszatérő láz
Az epidémiás visszatérő lázat (febris recurrens endemica) a kullancsok, illetve az emberi ruhatetű által terjesztett Borellia spirocheta nevű baktérium okozza. Elégtelen személyi higiénia esetén (háborúk, természeti katasztrófák vagy éhínség idején) terjed. Napjainkban főként Afrikában és Dél-Amerikában az Andok vidékén fordul elő. A fertőzést követően 5-7 nappal magas láz, hidegrázás jelentkezik. A betegség további jellemző tünetei az izom- és ízületi fájdalmak, valamint az erős fejfájás, de előfordulhat hányás, hányinger, hasi fájdalom is. Bőrkiütés az esetek egyharmadában jelentkezik, főleg a nyakon és a mellkason. A beteg levertté válik, kerüli a fényt. Lépmegnagyobbodás, nyirokcsomó-duzzanat, sárgaság, ritkábban tüdőgyulladás vagy középfülgyulladás léphet fel. A vérzéses jelenségek (orrvérzés, vérköpés, vérhányás, véres vizelet) gyakoriak, de ritkán súlyosak. A láz 3-5 nap elteltével megszűnik, majd hét napig tartó láztalan állapot után újra jelentkezik egyéb tünetek (szapora pulzus és légvétel, rossz közérzet, gyengeség) kíséretében. A betegség különösen a várandós anyákra és magzatukra veszélyes. Kullancsok által terjesztett formája nem súlyos, szövődmények elsősorban rossz általános egészségi állapot, elégtelen keringés és szívműködés esetén alakulnak ki.
Kullancsok által terjesztett betegségek háziállatoknál
A kullancsok nem csupán az emberekre, hanem a háziállatokra is veszélyes fertőzéseket terjesztenek. Egyetlen kutyus sincs biztonságban, fajtától, kortól, mérettől függetlenül megfertőződhetnek.
Kutyák
- Lyme-kór: A Borrelia nevű baktérium okozza. A tünetek jellemzően akár két-öt hónappal a fertőzött kullancscsípés után is jelentkezhetnek. Vérvizsgálattal diagnosztizálható, antibiotikummal kezelhető.
- Vérzéses kullancsláz (Ehrlichiosis): Az Ehrlichia canis nevű baktérium okozza. Magyarországon még ritka. Tünetei: általános láz, orrfolyás, nehezített légzés, lép- és májmegnagyobbodás, nyirokcsomó-duzzanat. Kezelése antibiotikummal történik.
- Anaplazmózis: Az Anaplasma phagocytophilum baktérium okozza, mely a fehérvérsejteket támadja meg. Néhány hét lappangási idő után bágyadtság, láz, váltakozó sántaság jelentkezik. Diagnózisa vérvizsgálattal lehetséges, kezelése antibiotikummal történik.
- Babesiosis: A Babesia nevű protozoon okozza, amely a vörösvértesteket támadja meg. Tünetei jellemzően kéthetes lappangási idő után jelentkeznek: hirtelen kialakuló magas láz, étvágytalanság, elesettség, véres vizelet, sápadt nyálkahártyák, veseelégtelenség. Diagnózisa vérvizsgálattal és testi tünetek figyelembevételével történik. Kezelése speciális gyógyszerekkel lehetséges.
- Sziklás-hegységi foltos láz: A Rickettsia rickettsia nevű szervezet okozza. A kullancsnak legalább 5 órán keresztül a gazdaszervezethez kell tapadnia a betegség terjedéséhez.
- Bartonellózis: A Bartonella baktérium okozza. Nincs végleges kezelési protokoll, de antibiotikum kúrát alkalmaznak.
- Hepatozoonosis: Akkor jelentkezik, ha a kutya megeszi a betegség terjesztésében szerepet játszó kullancsfajt. Főként a mediterrán országokban fordul elő.
- Tularémia: A Francisella Tularemia nevű baktérium okozza. Bolhák és kullancsok hordozzák, fertőzött víz ivásával vagy állat elfogyasztásával is átadható. Antibiotikummal kezelhető.
- Kullancsbénulás: Idegméreg okozza, amely a kullancs nyálmirigyei termelnek. A kullancs eltávolítása után a tünetek megszűnnek.
Macskák
Az Ehrlichia canis és az Anaplasma phagocytophilum is veszélyes a macskákra.
Kullancsok által terjesztett betegségek statisztikái
Korábbi hazai felmérések alapján a kullancsencephalitis vírust Magyarországon a kullancsok 0,05%-a hordozza. A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12%-a hordozza. Azonban az egyes fejlődési stádiumok érintettsége eltérő. A legfertőzöttebb területeken a lárvák kb. 5%-a, a nimfák 10-20%-a, a kifejlett kullancsok 12-50%-a hordozza a baktériumot. Magyarországon évente körülbelül 1300 új regisztrált Lyme-kóros eset fordul elő, de a fertőzött betegek száma ennek többszöröse is lehet.
Megelőzés és védekezés
A tavasztól télig tartó időszakban fokozottan kell figyelni a megelőzésre, főleg ha bozótos, bokros területen járunk. A kullancsok ártalma vérszívás, kórokozók átvitele ellen egyénileg számos módon védekezhetünk, amit semmi nem pótol, és sokszor ez jelentheti a leghatékonyabb védelmet.
Ruházat és kullancsriasztó szerek
- Erdei túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása. A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, valamint az etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú készítmények biztosítják. A hatóanyagra vonatkozó információkat is megtaláljuk a címkén.
- Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsba.
- Életkornak megfelelő készítményt használjunk, ez általában fel van tüntetve a terméken. A mesterséges hatóanyagok, mint a N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) hatékonyabbak, de toxikusabbak is, éppen ezért csak 12 év felett használhatók 10%-nál magasabb koncentrációban. Ennél kevésbé problémás és mégis hatékony a pikaridin, 3 éves kor alatt 5-10%-os koncentrációban ez a fajta hatóanyag ajánlott leginkább. Európai környezetben elegendőek lehetnek a természetes alapú riasztószerek, mint az eukaliptusz olaj, vagy egyéb növényi illóolajok, de sokkal kevésbé biztosítják a védelmet, és rövidebb ideig is hatnak. Allergiás reakciót okozó hatásuk miatt egyes országokban 3 év alatti gyermeknél nem is ajánlják alkalmazásukat.
- Minden riasztószernél kell bőrpróbát végezni az „éles bevetés” előtt, ez úgy zajlik, hogy egy kis bőrfelületre kenünk a szerből és ezt ellenőrizzük 48 órán keresztül. Ha nincs reakció, akkor a készítményt nyugodtan használhatjuk az előírásnak megfelelő időnként és mennyiségben. A termékeken feltüntetett „védelem ideje” csak tájékoztató jellegű, függ az izzadás mértékétől, páratartalomtól stb.
- Hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél semmilyen vegyszert nem szabad alkalmazni! Őket hálóval, ruházattal tudjuk csak védeni. Nagyobb gyerekeknél a megfelelő összetételű riasztószert bőrön is lehet használni, azonban nem nagy mennyiségben. Legjobb módszer, ha kezünkre fújunk először a spray-ből, majd úgy oszlatjuk el egyenletesen a bőrön, különösen figyelve a hajlatokra, fül mögötti területre!
A kullancs eltávolítása
Ha mégis kullancs fúródik valakinek a bőrébe, akkor el kell távolítani minél hamarabb, mivel a fertőzött kullancsok a táplálkozás végén ürítik a kórokozókat. Az ízeltlábú jellemzően a fénytől elzárt területeken szokott megkapaszkodni a bőrben a szájszervével rögzülve, például a térdhajlatban és a hónalj területén.
A kullancscsípés szezonban minden este tüzetesen át kell vizsgálni a gyermeket, és ha találunk kullancsot, azt mihamarabb el kell azt távolítani, hiszen így tudjuk csökkenteni a kullancs által terjesztett betegségek kialakulásának rizikóját. Az élősködők leginkább a vékonyabb bőrrel fedett hajlatokat, hónaljat, ágyékot kedvelik, ezeket tüzetesen nézzük át. A hajas fejből átvizsgálása is ajánlott, illetve a fül mögötti területet is vizsgáljuk át! A levetett ruházatban is lehetnek kullancsok, így egy erdei kirándulást követően érdemes még kinn megválni a külső ruharétegtől.
Hogyan távolítsuk el szakszerűen a kullancsot?
- A kullancs kiszedésekor a népi hagyományokkal ellentétben nem szabad olyan anyagokat alkalmazni, amik akadályozzák a légzését, tehát TILOS olajat, alkoholt, kenőcsöt, vagy bármi egyebet kenni az állatra, mert még több vírus/baktérium juthat a szervezetbe! Továbbá nem szabad az állat potrohát megnyomni, tekergetni, mert az is a kórokozók kibocsátását segíti elő!
- Legjobb, ha kullancseltávolító csipesszel, minél közelebb a bőrfelszínhez (tehát az állat fejéhez) stabilan fogjuk meg a kullancsot és egy határozott mozdulattal, felfelé húzzuk.
- Ha elég hosszú a körmünk, a hüvelyk- és a középső ujjunk közé fogva az állatot is hatékonyak lehetünk. Arra ügyeljünk, hogy ne szakítsuk fel a potrohot, mert a seben keresztül a felszínen át is bekerülnek a kórokozók a szervezetbe!
- Attól nem kell megijedni, ha az állat feje benne marad a bőrben. Mint minden kisebb idegen testet, a szervezet kis gyulladás kíséretében eltávolítja azt. Nem szabad tűvel vagy csipesszel kikapargatni, mert az csak fokozza a gyulladást!
- A csípés helyét lefújhatjuk Octenisept spray-vel, de a helyi gyulladásra szteroid tartalmú krémet semmi esetre se használjunk, mert ez kifejezetten kedvez a Lyme-kórokozók terjedésének!
- Egy-két hétig érdemes ellenőrizni a területet, és ha nem múlik vagy növekszik a pirosság, feltétlenül meg kell mutatni orvosnak!
- A kullancs kiszedésénél tehát a legfontosabb szempont a gyorsaság! Nem kell megvárni az orvosi segítséget, hiszen addig értékes órák telnek el és nagyobb esélyt adunk a kórokozók terjedésének! Fertőtleníteni sem kell az eltávolítás előtt, hiszen az ehhez szükséges vegyszerek szintén csak kárt okoznak.
- Érdemes kirándulásokra magunkkal vinni egy kullancscsipeszt, vagy kullancs kiszedésére alkalmas eszközt, és a legbiztosabb kezű családtagra vagy jelenlévőre bízni az állat eltávolítását. Ha egészben sikerült kiszednünk az állatot azonnal pusztítsuk el!
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a csípés helyén legalább 5 cm átmérőjű vöröses vagy kékeslilás bőrpír jelentkezik, azonnal forduljon háziorvosához, aki az összes információ gondos mérlegelése alapján állítja fel a kórismét. Ha bőrpír nem jelentkezett, de a kullancscsípés utáni néhány hétben egyéb tüneteket (pl. láz, fejfájás, izom és ízületi fájdalom stb.) észlel, szintén forduljon orvosához. Szükség esetén laboratóriumi vérvizsgálatot kezdeményez és előírja a megfelelő kezelést.
Ha szívdobogásérzés, bénulás, nehézlégzés vagy súlyos fejfájás jelentkezik, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!