A külföldön dolgozó magyar állampolgárok, vagy külföldön élő magyar szülők számára is fontos kérdés, hogy milyen ellátásokra jogosultak Magyarországon gyermekük születése után. A helyzet bonyolultságát növeli, hogy az érintettek gyakran nem Magyarországon tartózkodnak a szülés idején, ami további adminisztrációs és jogi kihívásokat rejt magában.
Amennyiben a gyermek születési anyakönyvi kivonatát honosíttatni kell, és a taj-számot is meg kell igényelni, az ellátások igényléséhez ezek a dokumentumok szükségesek.
Jogosultság esetén az ellátás bankszámlára utalható.
Mindezek elintézéséhez célszerű lenne a dolgozóval felvenni a kapcsolatot, és tájékoztatni a lehetőségeiről, hiszen fontos lenne a biztosítási idő rendezése a szülési szabadság igénybevételével.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az ellátások igénylésénél figyelemmel kell lenni az igényérvényesítési szabályokra is, amelyek szerint a pénzbeli ellátások iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető (Eb-tv. 61. §).
A Cst. hatálya a magyar állampolgárokra, a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre terjed ki.
Ezenfelül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Ellátást lehet még megállapítani annak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, aki az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az európai egészségbiztosítási kártya és a külföldi ellátások
Ha külföldre utazik, mindig vigye magával európai egészségbiztosítási kártyáját.
A kártya igazolja, hogy Ön biztosítva van az EU valamelyik tagországában.
Az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi a magánegészségügyi ellátásokat.
Az európai egészségbiztosítási kártya hatálya nem terjed ki mentési műveletekre és hazaszállításra.
Kössön kiegészítő biztosítást az utazási kockázatokra!
Az európai egészségbiztosítási kártya kiállításáért nem kell fizetni.
A kártyát az egészségbiztosítótól lehet kiváltani a külföldre történő kiutazás előtt.
Ne rendelje meg a kártyát ilyen honlapon, hanem forduljon közvetlenül az egészségbiztosítójához.
Feltétlenül érdeklődje meg az egészségbiztosítójától, hogy az egészségbiztosítása milyen mértékben terjed ki családtagjaira.
Figyelem: az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a külső webhelyek tartalmáért.
Az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi a más uniós országokban igénybe vett tervezett gyógykezelések költségeit.
A svéd állampolgárságú Sven síelni ment Franciaországba. őt a hegyoldalról.
Az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi a keresési és mentési műveletek költségeit.
Magyarországi ellátások külföldi szülés esetén
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely 24 hét, azaz 168 nap.
A gyermekgondozási díj a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig járó ellátás.
A csecsemőgondozási díj összegét befolyásolja, hogy rendelkezik-e a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától, a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban 180 vagy 120 naptári napra jutó jövedelemmel.
Ezzel összefüggésben megjegyezzük, hogy jövedelemként a kint szerzett jövedelme nem vehető figyelembe.
Mivel jelenleg nem biztosított, felhívjuk a figyelmét, hogy a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek összege havi 7500 forint, napi 250 forint.
A fentebb leírtak alapján tehát az első lépés, hogy az érintett itthon minél előbb biztosításra kötelezett jogviszonyt létesítsen.
Az Eb-tv. 42/A. 42/B. § (2) bekezdése értelmében a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is a "Nyilatkozat a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.
A munkáltatónak, anya igénye szerint, egybefüggő 24 hét szülési szabadságot kell kiadni, melyet szintén az Mt. szabályoz (127.§ (1) bekezdés).
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjra (csed) lehet jogosult anya, az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40.§ (1-3.) bekezdése szerint.
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságának megfelelő időtartamra jár, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, koraszülött gyermek esetén pedig, a szülési szabadság első napjától.
A csecsemőgondozási díj ellátás a szülési szabadság első napjától kezdődően legfeljebb 168 napra jár.
Dönthet úgy is, hogy a csed ellátást a szülés várható időpontja előtt 28 nappal szeretné igényelni.
A csed ellátás lejárta után, gyermekgondozási díjat (gyed) igényelhet, melyre a csed lejártát követő naptól jogosult anyukánk, a gyermek kétéves koráig, ikergyermek esetén pedig 3 éves korig.
A gyed ellátás lejárta után, az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján (Cst.) a gyes ellátás a gyermek 3 éves koráig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, illetve tartósan beteg gyermek esetén, a gyermek 10.
A táppénz, a csed és a gyed ellátás igényeket, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató esetén, a kifizetőhelynél kell igényelni, az igényt a kifizetőhely bírálja el és folyósítja a munkavállaló részére és a kifizetőhelyi elszámolás benyújtásával térül meg a kifizetett összeg a foglalkoztatónak.
Németországi és ausztriai ellátások
A (leendő) anyákra, akik Németországban rendelkeznek munkahellyel, az anyaság védelméről szóló törvény (Mutterschutzgesetz, MuSchG) vonatkozik.
Ez a törvény véd a munkahelyi veszélyek ellen, és különleges felmondás elleni védelmet biztosít.
Így a leendő anyák 6 héttel szülés előtt csak a beleegyezésükkel, és a szülés utáni 8. hét lejártáig egyáltalán nem dolgozhatnak.
Koraszülés vagy ikerszülés esetén az anyák a szülés után 12 hétig nem dolgozhatnak.
Orvosilag levezetett koraszülés és koraszülések esetén az anyasági védelem időtartama (Mutterschaftsfrist) annyi nappal hosszabbodik meg, ahány napot a szülés előtt nem sikerült igénybe venni.
A törvény tilt továbbá bizonyos munkákat (például darabszám alapján fizetett munka, futószalagmunka, túlóra, vasárnapi vagy éjszakai munka).
A szülői pótlék biztosítja, hogy a családok továbbra is pénzügyi stabilitást élvezzenek, amíg gyermeket nevelnek.
Németországban a szülői támogatásnak három különböző formája van, amelyek a következők:
- Elterngeld, más néven "alap szülői juttatás"
- ElterngeldPlus, más néven "szülői juttatás plusz"
- Partnerschaftsbonus vagy partnerbónusz
Szülői alaptámogatás (Elterngeld)
A szülői alapdíj 12 hónapig 300 eurótól 1800 euróig terjedő összegben vehető igénybe.
A szülői alapdíjon, illetve a 12 hónapos időszakon felül további két „társi hónap” igénybevételére van lehetőség.
Mindkét szülő további 2 élettársi hónapra jogosult, feltéve, hogy legalább egyiküknek a szülés után két hónappal alacsonyabb a jövedelme, mint a szülés előtt.
Mindkét szülő igényelheti a szülői támogatást, és a hónapokat megoszthatja közöttük (egy szülő minimum 2 hónapot, maximum 12 hónapot igényelhet).
A szülői alapdíjra való jogosultsághoz a gyermeknek 14 hónaposnál fiatalabbnak kell lennie az igénylés időpontjában.
Vannak azonban kivételek, amelyek a koraszülöttekre vonatkoznak.
Szülői pótlék plusz (ElterngeldPlus)
A szülői pótlék plusz az alappótlék hosszabb időre történő felosztása a pótlék összegének felével.
Egy hónap alaptámogatással egyenlő két havi pótlék plusz.
A pluszjuttatás tehát legfeljebb 28 hónapig (12 alaphónap + 2 partnerhónap × 2) vehető igénybe 150 és 900 euró közötti összegben.
Partner bónusz (Partnerschaftsbonus)
Ez további 4 havi szülői pótlék plusz.
A további hónapok akkor szerezhetők meg, ha a szülők ebben az időszakban heti 24 és 32 óra közötti részmunkaidőben dolgoznak.
A szülői pótlék, a szülői pótlék plusz és a párkapcsolati pótlék a szülők között többféleképpen is összevonható.
Családi pótlék és egyéb támogatások Németországban
Családi pótlékra (Kindergeld) jogosult Németországban, ha:
- Ön uniós tagállam (EU), Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc állampolgára;
- Németországban rendelkezik lakóhellyel, vagy itt van a szokásos tartózkodási helye, és ezáltal korlátlan mértékben jövedelemadó-fizetésre kötelezett;
- Ön és gyermeke azonosítható az adóazonosító szám alapján (a számot a Központi Szövetségi Adóhivatal automatikusan elküldi a bejelentett címére);
- gyermeke lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye Németországban, az EU egyik tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban van.
Ha nem Németországban lakik, vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de a bevételek legalább 90%-át Németországban szerzi, az adóhivatalnál kérelmezheti, hogy korlátlanul jövedelemadó-fizetésre kötelezettként kezeljék.
A családi pótlékra (Kindergeld) szociális jogi szempontból jogosult lehet akkor is, ha Németországban korlátozott mértékben kötelezett jövedelemadó-fizetésre, mert nem Németországban lakik, vagy nem itt van a szokásos tartózkodási helye, de társadalombiztosítási szempontból itt foglalkoztatják.
Amennyiben teljesülnek a családi pótlékra való jogosultság feltételei, kérvényezheti a családi pótlékot.
A családi pótlékot általában a gyermek 18. születésnapjáig kapja.
Ez a következőkre terjed ki:
- saját (édes-) és adoptált gyermek
- mostohagyermek
- gondozásba vett gyermek
- unoka.
Ha a gyermek elérte a 18 éves kort, a családi pótlékot bizonyos feltételek mellett még a gyermek 25. életévének betöltéséig igénybe veheti.
Ez áll fenn akkor, ha a gyermeke először vesz részt egyetemi képzésben vagy a szakképzésben.
Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) a családi pótlékról szóló törvény (Bundeskindergeldgesetz, BKGG) 6a §-a azokat a szülőket támogatja, akiknek a havi bevétele nem elég a család szükségleteinek teljes mértékben történő fedezésére.
Az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése havonta 2025. január 1. óta legfeljebb 297 euró lehet gyermekenként, és a családi pótlékkal, illetve adott esetben, a lakhatási támogatással együttesen fedezi a gyermekek átavgazdaság szükségleteit.
A szülők akkor jogosultak arra, hogy gyermekeik után alacsony jövedelműeknek járó családipótlék-kiegészítést kapjanak, ha:
- a gyermekek nem házasok, és nem élnek bejegyzett élettársi kapcsolatban, és nem töltötték be a 25.
A Wochengeld a terhességi-gyermekágyi segély, azaz az egészségbiztosító által fizetett ellátás a kismamák számára.
A Wochengeld kifizetése az illetékes egészségbiztosító által történik külön kérelemre.
Alapvetően a Wochengeld-et az úgynevezett védett időszak (Schutzfrist) alatt folyósítják.
Védett időszaknak nevezik a szülés várható időpontját megelőző 8 hetet, a szülés napját, illetve a szülést követő 8 hetet.
Császármetszés, koraszülés, vagy ikerszülés esetén a Wochengeld a szülést követő 12 hétig jár.
Ha a gyermek a szülés előzetesen számított várható időpontjánál később jön a világra, akkor azzal az időtartammal meghosszabbodik a Wochengeld folyósításának ideje.
Ebben az esetben a szülést követő Wochengeld ideje nem változik.
Természetesen, ha a szülés hamarabb történik, akkor ennek megfelelően a szülést megelőző Wochengeld ideje lerövidül.
A Wochengeld-et az illetékes egészségbiztosító számítja ki a munkavállalók és a szellemi szabadfoglalkozásúak esetében (havi bérezés esetén) 3 hónapra, (heti bérezés esetén) 13 hétre visszamenőleg az anya átlagbére alapján.
A csekély mértékben foglalkoztatottak részére (ha a fentebb leírt feltételek fennállnak) napi 8,00 eurós összeggel (érvényes 2011-re) számolnak.
Az osztrák GYES-ben vagy osztrák munkanélküli ellátásban (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) részesülők esetében pedig a Wochengeld a fizetett ellátás 180 %-át teszi ki.
