A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és más családtámogatási ellátások igénylése külföldi munkaviszony esetén számos kérdést vet fel. A magyar szabályok május elsejétől tovább bonyolódtak, megnövelve a kötelező munkaviszonyban eltöltött időt. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a hazai és uniós szabályokat, valamint a gyakorlati tudnivalókat.
Családtámogatási Ellátások Magyarországon
Magyarországi szülést követően az alábbi ellátások vehetők igénybe:
- Gyermekgondozási díj (GYED)
- Gyermekgondozási segély (GYES)
- Családi pótlék
- Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
- Egyszeri anyasági támogatás
A hazánkban dolgozó külföldinek akkor jár a GYES, a családi pótlék és a szülés utáni egyszeri anyasági támogatás, ha van érvényes munkaviszonya és biztosítása is. Emellett igazolni kell a gyermekkel való kapcsolatot is. Ha az anya nem dolgozik, akkor a munkavállaló apa igényelheti ezeket a pótlékokat, amennyiben ugyanazoknak a feltételeknek megfelel.
GYED és TGYÁS igénylésének feltételei
A GYED csak akkor jár, ha a szüléskor munkaviszonya volt a szülő nőnek és Magyarországon fizette a TB-járulékot. Ha az anyának nem volt munkaviszonya, akkor az eltartó apa is igényelheti ezt az ellátást. Feltétel még, hogy az elmúlt két évben rendelkezzen legalább 180 nap munkaviszonnyal. Május elsejétől a 180 nap munkaviszony 365 nappá változik, ennyit kell biztosítási jogviszonyban töltenie az elmúlt két évben annak, aki GYED-et szeretne kapni. Ugyanez vonatkozik az apára is, ő azonban csak a szülést követő 169. naptól igényelheti a GYED-et. Addig az anya igényelheti a 168 napig járó TGYÁS-t.
A GYED igényléséhez a TB-kártya, az adóazonosító és a foglalkoztatói igazolás mellett szükség van a születési anyakönyvi kivonatra és a kórház által kiadott igazolásra is. A GYED kérelmezésének átfutási ideje 30 nap.
Mit érdemes tudni a GYED-ről?
Külföldön dolgozók és a családtámogatás
Akik Magyarországon dolgoznak, de a TB-járulékokat nem itt fizetik, mert nincsenek a magyarországi cég bérszámfejtésén, azok abban az országban vehetik igénybe a GYED-et, illetve az ottani ellátásokat, ahol a járulékot fizetik.
Kiküldetésben lévő munkavállalók, tehát azok, akik a külföldi vállalatnál maradnak bérszámfejtésen, és onnan kapják a fizetésüket, csak akkor igényelhetnek családtámogatási ellátást, ha az egész család Magyarországon él, és legalább az egyik szülőnek van munkaviszonya. Ekkor jogosult lehet a GYES-re és a családi pótlékra is. A kérelmek átfutási ideje minimum 90 nap, de amennyiben a hatóságnak fel kell vennie a kapcsolatot az anyaországgal (pl. külföldi munka, külföldre költözés esetén).
Uniós Rendeletek a Családi Ellátásokról
Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése határozza meg tehát azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt - az ügyben érintett - tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján.
Az uniós rendeletek alapelvei
Az uniós rendeletek alkalmazása tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) személyi hatályról rendelkező 2. §-a szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyek, akik az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.
Ennek alapján EGT-állampolgár, valamint EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagja - biztosítási viszony létesítésétől függetlenül - jogosult lehet családtámogatási ellátásokra, amennyiben 3 hónapot meghaladó tartózkodási joggal és bejelentett lakcímmel rendelkezik, és esetében a Cst. előírásai teljesülnek.
Főbb alapelvek:
- Egységesség elve: A családot, mint egészet kell figyelembe venni az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során, akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
- Jogalap nélküli kifizetés: Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett).
Elsőbbségi szabályok
Ha mindkét szülő azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik. A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.
Miután megállapította a hatóság, hogy az uniós rendeletek alapján az ő joga alkalmazandó, a következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél megfelel-e a nemzeti jogszabályok feltételeinek, a kérelmezett családi ellátás típusra vonatkozóan.
Osztrák-Magyar ügyek
Amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (Osztrák-Magyar ügyek Osztály, cím: 9023 Győr, Szabolcska u. 1.) az illetékes.
Családi ellátások folyósításának dátumai
Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében - az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult:
- Magyarországon: minden hónap 3. munkanapján.
- Ausztriában: minden hónap 4. munkanapján.
