Kukacok a kisbaba ürülékében: amit tudni kell a bélférgességről és az élelmiszer-károsítókról

Kukacok a gyerekkakiban? A gyerekeknél előforduló cérnagiliszta inkább csak kicsit undorító, de komoly panaszokat általában nem okoz. A bélférgesség egyik leggyakoribb oka a rossz higiénia, de szerencsére Magyarországon alapvetően nem túl gyakori. Fontos tudni, hogy a paraziták, amelyekkel az ember nem tud megbarátkozni, sokféle formában jelenhetnek meg, és nemcsak a gyermekeknél, hanem a háztartásokban is okozhatnak kellemetlenségeket.

Bélférgesség gyermekkorban: típusok és tünetek

Amikor a gyerekek közösségbe kerültek, rögtön megkapjuk a figyelmeztetést, hogy készüljünk fel, mert a tetvesség és a bélférgesség ennek szinte természetes velejárója. Érdekes módon az sosem merül fel, hogy esetleg a kutyáktól elkaphatnának valamit. Pedig a bélférgesség világszerte eltérő gyakoriságot mutat, jellemzően az elmaradottabb, rosszabb higiénés körülmények között élőket érinti jobban. Közülük is gyakoribb gyerekkorban, és a gyakorisága bizonyos régiókban megközelítheti a száz százalékot is - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekgyógyász. - Európában, ezen belül Magyarországon jobb a helyzet, viszonylag ritka jelenség, bár vannak becslések 30-50 százalékos előfordulásról is, és szintén gyakoribb gyerekkorban.

A leggyakoribb bélféregfajták és hatásaik

• Cérnagiliszta (Enterobius vermicularis): A gyerekorvos elmondása szerint a leggyakoribb a cérnagiliszta. Ez enyhe fertőzésnek tekinthető, és okozhat kellemetlen tüneteket, de komoly panaszokat, felszívódási zavart nem. A vastagbélben élősködik a hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta, amelyik Európában a leggyakoribb emberi bélféreg.
• Orsóféreg (Ascaris lumbricoides): Ritkábban fordul elő, viszont komolyabb problémákat okozhat, úgymint fáradékonyság, tüdőgyulladás, makacs köhögés és köpetürítés, felszívódási zavar, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, fogyás. A vékonybélben megjelenő orsógiliszta nevét is hallhatták már.
• Galandféreg-fertőzés (Taeniasis): Szintén kevésbé gyakori Magyarországon. Ránk nézve két faj jelent reális veszélyt: a simafejű galandféreg vagy szalagféreg (Taenia saginata), ami extrém hosszúra megnőhet a bélcsatornában (a felnőtt féreg általában 4-10 méter, de találtak már több mint 20 méterest is), és a horgasfejű (Taenia solium), amelyik valamivel kisebb. A bélcsatornában halmozódva hasi fájdalmat, hányingert okozhatnak, viszont a szervezet több szervébe eljutva úgynevezett cysticercosist (borsóka) hoznak létre. A galandférgességet általában fertőzött állatok húsának nyers fogyasztása idézi elő. Viszonylag gyakori még a kutyák ürülékéből fertőző Echinococcus granulosus nevű galandféreg is.
• Emberi ostorféreg (Trichuris trichiuria): Szintén itthon is lehet találkoznia az emberi ostorféreggel.

A parazita férgek jelenlétét az emberi szervezetben összefoglaló néven helminthiasisnak nevezzük. A szervezet károsodásának mértéke a féreg fajtájától, az emberi szervezetben meghatározható tartózkodási helyétől, azaz a megtámadott szervektől és a férgek számától függően a tünetmentes féreg-infesztációtól a halálos betegségig terjedhet.

Parazita férgek rendszertana és életciklusa

A Földön élő összes faj körülbelül fele élete valamely szakaszában parazita életmódot folytat. Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot. A parazita a gazdaszervezetek léte nélkül kipusztulna, de a parazitagazdának az együttélésből csupán kára származik: megcsapolják tápanyag- és energiaforrásait, kihasználják vegyianyag-gyártását, vitaminokat, fehérjéket vagy vért vonnak el szervezetétől, roncsolják a szöveteket, sebeket, fekélyeket, gyulladásokat, kóros szövetszaporulatot idéznek elő, létfontosságú szerveket nyomhatnak, járatokat, testüregeket zárhatnak el, mérgező anyagcsere-termékeket bocsátanak ki. A gazdaszervezet immunrendszerét a szapora paraziták jelenléte és féken tartásuk erősen igénybe veszi. A súlyos fertőzés végül a gazdaszervezet halálát okozhatja.

Az emberiség régóta tudja, hogy egyes nyavalyáit, akárcsak háziállatainak betegségeit, élősködő férgek okozzák. Egyiptomi papiruszok konkrétan írnak le bélférgességet. A görög Hippokratész három különböző féregfaj és az általuk okozott tünetek pontos leírását adja. Köztük jól felismerhető egy galandféreg és orsóféreg-fertőzés.

Sok parazitánk tartozik a férgekhez, amelyek hosszúkás, néhány milliméterestől akár több mint 10 méterig is megnövő állatok. Sokuknak a száj közelében nyíló, szöveteket roncsoló vagy tápanyagot oldó anyagot tartalmazó mirigyük van. Segítségével jutnak gazdaszervezetbe, majd közlekednek azon belül. Petékkel, illetve lárvákkal szaporodnak.

Laposférgek (Platyhelminthes)

A laposférgek törzséhez tartozó emberi paraziták főként két osztályba, a Digenea és a galandférgek (Cestoda) osztályába tartoznak. Nevükhöz híven hát-hasi irányban lapított, bőrizomtömlővel mozgó testét csillós hám borítja. Szájnyílással kezdődő bélcsatornájuk van, de például a galandférgek egész testfelületükkel képesek táplálékot fölvenni. Hímnősek, azaz két egyed kölcsönösen megtermékenyítheti egymást. Fejlődésére jellemző, hogy rendszerint egy köztesgazdája is van.

Hengeres férgek (Nemathelmintes)

A hengeres férgek törzsébe, a fonálférgek (Nematoda) osztályának tagjai főként az emlősök bélcsatornájában lelnek otthonra, így az embernél is az emésztőrendszerben a leggyakoribbak. A parazitológia több mint száz fonálférget tart nyilván. A hengeresférgek kör keresztmetszetű testének hámját kívülről védő kutikula réteg borítja, de ez nem akadályozza, hogy bőrükön keresztül is vegyenek föl táplálékot. Háromszakaszos bélcsatornájuk végbélnyílással végződik. Bőrizomtömlővel mozognak.

Gyűrűsférgek (Annelida)

A gyűrűsférgek törzse számít a férgek között a legfejlettebbnek. Testük bőrizomtömlővel mozog. Külsőleg és belsőleg is szelvényezettség jellemzi, és az egyes szelvényeket vékony hártyás válaszfal különíti el. Háromszakaszos bélcsatornájuk, zárt keringési rendszerük és viszonylag fejlett idegrendszerük van. Váltivarúak vagy hímnősek. Emberi élősködő is van közöttük, a nadályok osztályába tartozó (Hirudinea) nadály vagy orvosi pióca, melynek nyálában véralvadásgátló anyag, a hirudin található. A pióca ektoparazita, azaz a parazitagazda testén kívül él.

Jó tudni! Az endoparazita azt jelenti, hogy az emberben, mint gazdaszervezetben élnek. Közvetett fejlődésnél a féreglárvák először ízeltlábúakban fejlődnek, majd kifejlett állatként kerülnek a gerinces gazdaszervezetbe, ahol rendszerint a bélcsatornában élnek. A parazita férgek életciklusa több gazdaszervezethez is kötődhet. A végső gazdában él a parazita kifejlett, szaporodni képes alakja, de vannak egy-egy életszakaszra otthont adó köztes gazdái is. A parazita a gazdaszervezetbe bekerülhet közvetlen érintkezés útján: táplálékkal, vízzel, emberi használati tárgyak közvetítésével, de a fertőződés történhet közvetve is. Ilyenkor a parazita valamilyen fejlődésen kell átessen ahhoz, hogy a megfelelő alakban bejuthasson a gazdaszervezetbe. A parazita - főként meleg éghajlaton - fejlődhet élő szervezeten kívül, vizekben, talajban, növényeken is. Ha a parazita egy köztes gazdából, másik gerinces állatból kerül az emberbe, a fertőzést zoonózisnak hívják.

A bélférgesség tünetei és kezelése

Jellegzetes tünetek általában nincsenek. A trichinellosis inkább kivételnek számít. Hasfájás és emésztési zavarok is jelezhetik a bajt. Tartós étvágytalanság, fogyás, fáradékonyság, sápadtság, végbéltájéki és ágyék környéki viszketés, hasfájás és emésztési zavarok mellett viszont érdemes tüzetesen megnézni a székletet, amiből azután kiderülhet, hogy bizony féregpetéket vagy -lárvákat tartalmaz. A férgek néha csalánkiütést, bőrallergiát okozhatnak, ritkán a légutak is jelt adnak, köhögéssel, tüdőpanaszokkal. Egyes férgek májpanaszokat okoznak. A vérképben vérszegénység és vashiány, máskor vitaminhiányos állapot utalhat férgek jelenlétére. Gyakori, hogy férgek által kibocsátott mérgező anyagok okoznak zavart. Súlyos tüneteket inkább az okoz, ha a férgek testüregeket vagy -járatokat zárnak el.

A kezelés a bélférgesség típusától függően különböző féreghajtó/féregirtó szerrel történik, orvosi utasításra és ellenőrzés mellett. Ezek a gyógyszerek komoly mellékhatásokkal is járhatnak, emiatt mindenképpen szükséges az orvosi kontroll. A házi praktikákkal nincs saját tapasztalat, szakmai vélemények szerint nem alkalmasak a bélférgesség szanálására.

Megelőzés: kulcs a bélférgesség elkerüléséhez

A fertőzés leggyakoribb oka a rossz higiénia. A cérnagilisztának az ember az egyetlen gazdája, vagyis a fertőződés közvetlenül - például közös lepedőn keresztül - történik. Az orsóféreg petéi ezzel szemben a talajból/talajról jutnak be az emberi szervezetbe, például nem megfelelően tisztított zöldségek vagy szennyezett víz révén.

A fent említett féregfajokon kívül a házi kedvenceinkben előforduló férgek is veszélyt jelenthetnek ránk nézve, különösen a kutya és macska orsóférge (Toxocara canis és Toxocara cati). A fertőződés általában az állat ürülékével történik, de akár egy fertőzött macska szőréről is a szervezetünkbe kerülhetnek a peték, ha a simogatása után úgy érünk az arcunkhoz, hogy nem mostunk kezet. Mivel kedvenceink bármelyik séta során fertőződhetnek, ezért fontos, hogy ha gyerek van a családban, akkor gyakran, lehetőleg háromhavonta féreghajtsuk a kutyánkat, macskánkat.

A férgek ellen oltás nincs. Mivel parazita férgeink nagy része állati vagy emberi ürülékből, trágyából, nyers, illetve mosatlan élelmiszerrel kerül a szervezetbe, a féregfertőzések megelőzése érdekében az egyébként is alapvetőnek tekinthető higiéniai óvintézkedések elegendőek lennének:

• A nyers zöldségeket, különösen a biogazdaságból, trágyázott talajból származókat mindig alaposan meleg vízzel mossuk meg, az erdei gombát és földközelében növő erdei gyümölcsöket ugyancsak gondosan meg kell mosni.
• A húsokat alaposan át kell sütni.
• Alapos kézmosás szükséges minden vécéhasználatot követően, valamint étkezések, élelmiszerrel való foglalatosság és főzés előtt!
• Naponta egyszer lehetőleg a reggeli székletürítés után szappanos vízzel alaposan meg kell tisztítani a végbéltájékot, utána pedig körömkefés kézmosás szükséges.
• Az alsóneműt naponta kell cserélni, és legalább 60°C-on mosni, az ágyneműt is viszonylag sűrűn cserélni.
• A körmök rövidre vágása főként gyermekeknél ezért fontos.
• A hálószobában lehetőleg ne étkezzünk.
• A házi- és hobbiállatokat se etessük nyers hússal.

Jó tudni! A féregfertőzések közül a taeniasis, echinococcus- és ankylostomiasis-fertőzéseket bejelentés-kötelesek! Esetleges fertőzés és kezelés idején az ágynemű naponta cserélendő.

Kukacok a konyhában: élelmiszer-károsítók

Nemcsak a bélférgek okozhatnak problémát, hanem a konyhában megjelenő kukacok, melyek élelmiszer-károsítók csoportjába sorolt rovarok lárvái. Legalább minden 3. háztartás megtapasztalja egyszer, hogy kukacok jelennek meg a konyhában. Az élelmiszer-károsítók életüket valamely terményben, félkész, kész élelmiszerben kezdik meg. A kifejlett rovarok is rendszerint ennek környékére, egyes fajok pedig akár magába az élelmiszerbe is rakhatják a petéiket, amikből egy idő után kikelnek a lárvák.

A legáltalánosabb eset, hogy Ön a félkész, kész élelmiszereket úgy vásárolja meg a boltban, hogy az már eleve megfertőződött a korábbi raktározási, szállítmányozási folyamatok alatt. A csomagolást ezek a lárvák erős rágószervüknek köszönhetően jellemzően könnyen ki tudják rágni, ami után elkezdenek keresni egy ideális helyet a bebábozódáshoz. Ezekből a bebábozódott lárvákból kikelnek a rovarok. Rövid életük alatt újabb petéket helyeznek az élelmiszerek környékére, amikből újabb lárvák alakulnak ki. A kifejlett rovar voltaképpen már nem is bántja az élelmiszert.

Gyakori élelmiszer-károsítók és lárváik

• Aszalványmoly (Plodia interpunctella) lárvája: Amivel leggyakrabban találkozni az az aszalványmoly lárvája. Az aszalványmoly lárvája 20 mm nagyságú világos sárgás, már már fehér színű kukac. El-, és hátulsó részük narancssárga színezetű. Az aszalványmoly be is repülhet a lakásba így megfertőzve az élelmiszereket, de a nyílászárókon keresztül a kukac is bejöhet, amennyiben a közelben fertőzött élelmiszer található.
• Lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája (lisztkukac): Szintén gyakori vendég a konyhában a lisztbogár, melynek lárvája a horgászok által csalinak is használt lisztkukac. Párás időben (70-75%), vagy melegebb időben (25°C) tudnak igazán jól elszaporodni. Gabonafélékkel, hüvelyes, olajos magvakban, növényi őrleményekben fordulnak elő leggyakrabban. A lisztkukac az aszalványmoly lárvájánál lényegesen sötétebb sárgás-barnás árnyalatú. El-, és hátulsó részük sötétbarna.
• Kenyérbogár (Stegobium paniceum): Egy közismert élelmiszer-károsító. Élelmiszer üzemekben, pékműhelyekben igen gyakori, de a háztartások is találkozhatnak velük a konyhába. Két fajtája terjedt el: kis kenyérbogár, nagy kenyérbogár. A melegebb hőmérsékletet kedvelik. Lárváik 5-6 mm méretű, fehér színűek, enyhén szőrös 3 pár ízelt lábbal rendelkezőek. Ők előszeretettel húzódnak be mindenféle résbe, repedésbe.
• Zsizsikfélék (babzsizsik, gabonazsizsik, borsózsizsik) és muslica: Számtalan további élelmiszer károsító rovar jelenhet meg a konyhában, melynek lárvája szintén kukac/pajor, mint a zsizsikfélék, vagy akár a muslica is. Ezeknek a rovaroknak a lárvái azonban jellemzően a gabonák, hüvelyesek belsejében fejlődnek ki, melyekből már a kifejlett imágó (felnőtt rovar) tipikusan kirepül. Őket felismerhetjük a lyukasra fúrt gabonák (búza, rozs, árpa, rizs, kukorica, köles), és hüvelyesek (bab, borsó) révén.

Ha falon mászó 1 cm-nél nagyobb kukacokat lát, akkor aszalványmoly, kenyérbogár, vagy lisztbogár lesz a tettes.

Az élelmiszer-károsítók elleni védekezés

Az élelmiszer-kártevő rovaroknak van egy igen nagy gyenge pontjuk. Ahhoz, hogy hosszú távon életben maradjanak, és szaporodni tudjanak, kell nekik az élelmiszer, és az, hogy ahhoz hozzá tudjanak férni. Amit Önnek első körben tennie kell, hogy átnézzen minden szárazáru élelmiszert a konyhában, kamrában beleértve a bontatlanokat is. A tiszta élelmiszert zárja műanyag tárolóba, ne hagyja azt az eredeti gyenge csomagolásba, mert a lárvák erős rágószervüknek köszönhetően vissza tudják rágni magukat a zacskóba. Ez után jöhet a nagytakarítás, és a porszívózás. Minden rést alaposan át kell porszívózni, és át kell törölni. Beépített konyhaszekrénynél ez sokszor nem a legkönnyebb, de a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezt követően a rovarok jelenléte folyamatosan csökkenni fog, és 1-2 héten belül minden meg fog szűnni.

A már kifejlett rovarok irtására a széles spektrumú mikrokapszulázott irtószert javasoljuk. Ilyen az RTU rovarirtó permet, aminek nagy testvérét hivatásos rovarirtók is használják. Ilyenkor a rovarok életmódjából fakadó területeket kell kezelni. Mivel az élelmiszer károsító rovarok kifejlett példányai a természetben élnek, így várhatóan a fény fogja őket vonzani. 30 éves kártevői múlttal nemcsak szakembert talál nálunk, hanem tucatnyi házilag is bevethető irtószert, és csapdát, amiket mind bátran ajánlunk Önnek.

tags: #kukacok #a #kisbaba #okleben