A Csimborasszó Egészségügyi Központ a XXI. századi elvárásoknak megfelelően biztosítja a betegek gyógyulását, különös hangsúlyt fektetve a sterilitásra és a higiéniára. Ennek kulcseleme a központi sterilizáló egység, ahol a fertőtlenítést és sterilizálást teljes spektrumban oldják meg.
A központ műtői a német gyártmányú, Maquet panelműtő rendszerrel lettek kialakítva, amely a legmagasabb minőségi és sterilitási körülményeket garantálja.
A Központi Sterilizáló Egység működése
A központi sterilizáló egység rendelkezik a maximális sterilitás biztosításához szükséges modern készülékekkel, mint például nagy teljesítményű autokláv, plazmasterilizáló berendezés, automata műszermosogató készülék és ultrahangos műszertisztító készülék is.
A műtőblokkba két úton lehet bejutni: a beteg-zsilipek és a személyzeti zsilipen keresztül. A steril műtőfolyosóról a személyzet a két steril műtőbe, a hozzájuk tartozó betegelőkészítőn keresztül juthat, az operatőr orvosok pedig a bemosakodón át. Mindkét steril műtőben a legmodernebb eszközök állnak rendelkezésre, köztük egy 6K, 7K operációs torony, amely alkalmas artroszkópos és laparoszkópos műtétekre egyaránt.
Az eszközök feldolgozási folyamata
A steril műtők mögött található egy folyosó, ahová a műtőkben használt, szennyezett eszközök kiadásra kerülnek. A használt eszközök ezt követően egy egyirányú folyamatba kerülnek, amely az eszközök tisztításával (mosogató, ultrahangos műszertisztító, automata műszermosó) kezdődik, majd fertőtlenítés-csomagolás-sterilizálás útvonalon halad. Az elemeket víz és mosószerek vagy enzimatikus tisztítószerek segítségével kell megtisztítani, mielőtt feldolgoznák őket. A tisztítás csökkenti a bioburdent és eltávolítja az idegen anyagokat (azaz a szerves maradványokat és a szervetlen sókat), amelyek a sterilizálási folyamatot akadályozhatják, mivel gátat képeznek a sterilizáló szer számára.
A sebészeti műszereket általában előáztatják vagy előöblítik a vér és a szövetek megszáradásának megelőzése érdekében. A páciensellátó területeken előzetes tisztításra lehet szükség az erősen szennyezett, például széklettel, köpetetettel, vérrel vagy más anyaggal szennyezett tárgyak esetében. Az erősen szennyezett, központi feldolgozóba küldött tárgyakat nehéz lehet megtisztítani a megszáradt váladékok és kiválasztódások miatt.
Számos mechanikus tisztítógép (pl. edénymosó-fertőtlenítő, ultrahangos tisztító, mosó-sterilizáló, mosogatógép, mosó-fertőtlenítő) segítheti a legtöbb tárgy tisztítását és fertőtlenítését. Ez a berendezés gyakran automatizált, és növelheti a termelékenységet, javíthatja a tisztítás hatékonyságát, és csökkentheti a dolgozók vérrel és testnedvekkel való érintkezésének kockázatát. Az érzékeny és bonyolult tárgyak, valamint a hőre vagy nedvességre érzékeny cikkek gondos kézi tisztítást igényelhetnek.
A fertőtlenítési területen dolgozó személyzetnek háztartási típusú gumikesztyűt vagy műanyag kesztyűt kell viselnie a szennyezett műszerek és eszközök kezelése vagy tisztítása során. Arcmaszk, szemvédelem, például védőszemüveg vagy teljes arcvédő, valamint megfelelő köpeny viselése szükséges, ha vérrel és szennyezett folyadékokkal való érintkezés előfordulhat (pl. szennyezett eszközök kézi tisztítása során).
Sterile Processing Department at Hoag Orthopedic Institute
Miután a tárgyakat megtisztították, megszárították és ellenőrizték, azokat, amelyek sterilizálásra szorulnak, be kell csomagolni vagy merev tartályokba kell helyezni, és az AAMI és más szakmai szervezetek által meghatározott irányelvek szerint kell elrendezni a műszeres tálcákban/kosarakban. Ezek az irányelvek kimondják, hogy a csuklós műszereket ki kell nyitni; az eltávolítható alkatrészekkel rendelkező tárgyakat szét kell szerelni, hacsak a készülék gyártója vagy a kutatók nem adnak különleges utasításokat vagy tesztadatokat az ellenkezőjére; a komplex műszereket a készülék gyártójának utasításai és tesztadatai szerint kell előkészíteni és sterilizálni; a homorú felületekkel rendelkező eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy megkönnyítsék a víz lefolyását; a nehéz tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy ne károsítsák az érzékeny tárgyakat; és a műszerkészlet súlyának a műszerek kialakításán és sűrűségén, valamint a fém tömeg eloszlásán kell alapulnia.
A sebészeti műszerek sterilitásának fenntartására több módszer is létezik, beleértve a merev tartályokat, a lehúzható tasakokat (pl. öntapadós vagy hővel lezárt műanyag és papír tasakok), a tekercseket (azaz papír-műanyag kombinációjú csövek, amelyeket a felhasználó úgy vághat és zárhat le, hogy tasakot képezzen) és a sterilizáló burkolatokat (szövött és nem szövött). Az egészségügyi létesítmények mindezeket a csomagolási lehetőségeket használhatják. A csomagolóanyagnak lehetővé kell tennie a sterilizálószer behatolását, védelmet kell nyújtania az érintkezési szennyeződések ellen a kezelés során, hatékony gátat kell képeznie a mikrobiális behatolás ellen, és fenn kell tartania a feldolgozott tárgy sterilitását a sterilizálás után.
A sterilizáló eszközök
A piacon számos sterilizáló eszköz elérhető, amelyek a legmagasabb szintű sterilitást biztosítják, és megfelelnek a modern egészségügyi követelményeknek. Ezek közé tartoznak például:
- UNISTERI® HP IL gőzsterilizáló: Nagy gőzsterilizátorok integrált sora laboratóriumi, vegyi és élelmiszer-feldolgozó, ipari alkalmazásokhoz. A UNISTERI® HP IL gőzsterilizáló a mikroorganizmusok kihívásaira adott sterilizálási választ jelenti a laborban. Táptalajok, oldatok nyitott vagy zárt palackokban, erősen patogén mikroorganizmus minták, szilárd vagy porózus anyagok, illetve nyomásváltozásokra érzékeny anyagok, szennyezett anyagok, használt szűrők, állatketrecek, állati takarmányok, élelmiszerek és egyéb anyagok - mindezek az elemek alkotják a követelmények széles spektrumát, amelyeket a UNISTERI® HP IL gőzsterilizáló gyorsan, tökéletesen és megbízhatóan fertőtleníthet és sterilizálhat.
- STERIVAP® autokláv: Szilárd, porózus, műanyag anyagok és oldatok nyitott palackokban történő sterilizálására szolgál. Az eszköz alapvető kialakítása 148-1490 liter hasznos térfogattal, opcionális felszerelésekkel együtt, kielégíti azokat, akik gyors és kiváló minőségű sterilizálást szeretnének. A legújabb modulárisan felépített STERIVAP® HP IL sterilizátor alkalmas mikrobiológiai, molekuláris biológiai, biotechnológiai és hulladék-fertőtlenítési területekre.
- Solsus 66 sterilizáló: Gyors és kompakt sterilizáló. Nagy kamratérfogatai (449 és 899 liter között) biztosítják, hogy mindig legyen rendelkezésre álló kapacitás az áruk sterilizálásához. A Solsus 66 díjnyertes, felhasználóbarát felülettel rendelkezik. Nagy, nagy felbontású képernyőit könnyű távolról is figyelemmel kísérni.
Sterilitás ellenőrzése és minőségbiztosítás
A sterilizálási eljárást rendszeresen ellenőrizni kell mechanikai, kémiai és biológiai indikátorok kombinációjával a sterilizálási körülmények értékeléséhez és közvetve a feldolgozott elemek mikrobiológiai állapotának meghatározásához. A gőzsterilizálás mechanikai ellenőrzői közé tartozik a ciklusidő és a hőmérséklet napi felmérése a hőmérséklet rögzítési diagram (vagy számítógépes nyomtatvány) vizsgálatával, valamint a nyomás felmérése a nyomásmérőn keresztül.
A kémiai indikátorok kényelmesek, olcsók, és azt jelzik, hogy az elem ki volt téve a sterilizálási folyamatnak. A kémiai indikátorokat biológiai indikátorokkal együtt kell használni, de a jelenlegi vizsgálatok alapján nem helyettesíthetik azokat, mert csak a biológiai indikátor képes mérni a sterilizálási folyamat mikrobiális ölőerejét. A kémiai indikátorokat általában minden csomag külsejére rögzítik, hogy jelezzék, a csomag átesett egy sterilizálási cikluson, de ezek az indikátorok nem bizonyítják, hogy a sterilizálás megvalósult. Lehetőleg minden csomag belsejébe is helyezni kell egy kémiai indikátort a sterilizálószer behatolásának ellenőrzésére. Ha a belső és/vagy külső indikátor elégtelen feldolgozásra utal, az elemet nem szabad felhasználni.
| Indikátor típusa | Célja | Elhelyezés | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Mechanikai indikátor | Ciklusidő, hőmérséklet, nyomás ellenőrzése | Sterilizáló berendezés | Napi ellenőrzés szükséges |
| Kémiai indikátor (külső) | Sterilizálási folyamatba való bejutás jelzése | Csomag külseje | Nem bizonyítja a sterilizálás megvalósulását |
| Kémiai indikátor (belső) | Sterilizálószer behatolásának ellenőrzése | Csomag belseje | Javasolt a sterilizálás sikerének ellenőrzésére |
| Biológiai indikátor | Mikrobiális ölőerő mérése | Reprezentatív minták | A legpontosabb ellenőrzési módszer |
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője és a modern higiénia alapja
Gyakorlati megfigyeléseken és statisztikai adatokból levont következtetéseken alapuló, korát megelőző felismerés tette Semmelweis Ignác Fülöpöt a világ egyik legismertebb magyar orvosává, az "anyák megmentőjévé". Semmelweis korszakalkotó, a korabeli kollégák körében ellenállást kiváltó felismerése mellett a kísérleti kóroktan megalapításának is úttörője volt, nevéhez fűződik az első hazánkban végzett petefészek-műtét, valamint a második császármetszés is. Rendszeresen publikált, emellett szívügyének tekintette a szülészet oktatását.
Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-én született tíz testvér közül ötödikként a tabáni Meindl-házban. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a várbeli Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte el kiváló eredményekkel, majd a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára iratkozott be. 1837-ben apja akaratának engedelmeskedve - aki hadbírónak szánta - a bécsi egyetem jogi karára jelentkezett, de még abban az évben átiratkozott az orvosi karra.
A gyermekágyi láz és a kézfertőtlenítés felfedezése
Semmelweis 1846-ban tanársegédi állást nyert el a bécsi közkórház szülészeti osztályán, ahol az 1840-es évek elején volt olyan hónap, hogy a szülő nők 30 százaléka meghalt gyermekágyi lázban. Miután azonban elválasztották a medikus- és a bábaképzés gyakorlatát, a számokban különbség alakult ki. Ahol a medikusok működtek, átlagosan közel tíz százalékos volt a halálozási arány, míg a bábák osztályán 3,3.
Semmelweis a boncasztalon kereste a választ. A végső megoldást barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halála adta, aki halála előtt boncolás közben megsértette a kezét. Semmelweis a boncolási jegyzőkönyvben fedezte fel, hogy barátja és a fiatal anyák testében ugyanazok az elváltozások alakultak ki. Világossá vált számára, hogy a gyermekágyi láz hátterében az áll, hogy az orvosok boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálják a várandós nőket.
Semmelweis a halál okozóját tehát a hullaméregben, a bomlott szerves anyagokban vélte felfedezni. Egyes baktériumok, illetve kórokozók a szüléstől erősen igénybe vett méhbe jutva meleg, tápanyagban gazdag környezetet találnak, a méhlepény leválásával keletkező nagy seben keresztül pedig a kórokozók bejutnak a véráramba is. A következmények a hashártya vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű erős lázrohamokkal kísérve.
Semmelweis több vegyszer kipróbálása után választotta a klórmeszet fertőtlenítőszernek 1847 májusában, amelyből 1 uncia (35 g) mennyiséget adott 2 libra (840 g) vízhez, tehát 4 százalékos folyadékkal fertőtlenítette a kezeket. A kezet előzetes körömkefével való szappanos dörzsölés után kellett még fertőtleníteni, amely során az erős lúghatás érvényesült. A klórmész hatásának köszönhetően a bőrredőkben, bőrrepedésekben maradt szennyeződések, mikroorganizmusok is elpusztultak.
Az örökség és a Semmelweis-reflex
Semmelweis már a bécsi osztályon kötelezte az orvosokat, orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a klóros kézmosásra, ám intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak. A procedúra hosszadalmas és kellemetlen volt. Semmelweis nem tudta tudományos magyarázatát adni a tapasztalati úton hatékonynak bizonyult módszerének, ezért javaslatait a kortársak elutasították, annak ellenére, hogy a statisztikai adatok őt igazolták. Innen ered a Semmelweis-reflex kifejezés, mely elsősorban az angolszász nyelvterületen terjedt el, és a tények automatikus elutasítását jelenti megfontolás, vizsgálat vagy kísérletezés nélkül.
Semmelweis Ignác 1851-ben fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként átvette a Pest város közkórházaként funkcionáló Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát, majd 1855-ben nyerte el a pesti szülészeti tanszék vezetését. Híres, 1861. május 27-én kelt utasítványát már ebben a minőségében függesztette ki az akkor már a Kunewalder-házba átköltözött klinika valamennyi ajtajára. Ebben elrendelte a klóros vízzel való kézmosást a szülő nők vizsgálata előtt.
Felfedezését és az aszeptikus eljárással elért eredményeit csak barátai hosszas unszolására, évekkel később publikálta, először 1858-ban a Markusovszky Lajos által szerkesztett Orvosi Hetilapban A gyermekágyi láz kóroktana címmel. 1860-ban Bécsben adatta ki az 1861-es évszámmal megjelenő, német nyelvű könyvét: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). Ebben az 1847 és 1861 közötti tanulmányait összegzi.
A Semmelweis Egyetem névadója édesanyák ezreit mentette meg a haláltól. Kisfilmünkből kiderül, hogyan ismerte fel Semmelweis az összefüggést a gyermekágyi láz és a fertőtlenítő kézmosás között, milyen küzdelmek övezték a klórmeszes kézfertőtlenítés elterjedését a kor orvosi gyakorlatában, illetve milyen robbanásszerű eredményeket ért el az egyszerű eljárással a szülés utáni halálozások visszaszorításában.
tags: #kozponti #sterilizalo #nemetul