Óvodai és iskolai egészségügyi és nevelési információk

Sok szülő életét nehezíti meg, hogy gyermeke táplálékallergiája, intoleranciája, cukorbetegsége vagy lisztérzékenysége miatt a közelben lévő óvoda, iskola nem vállalja az étkeztetést. Az egészségügyi alapellátás feladatai közé tartozik az iskola- és ifjúságegészségügyi (iskolaorvosi) ellátás, az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban is.

Diétás étkeztetés az oktatási intézményekben

2011 nyaráig jogszabályi keretek között zajlott a közétkeztetés, ám 2011. augusztus elsejétől csupán egy táplálkozás egészségügyi ajánlás szabályozza a rendszert - ismertette Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcentrum dietetikusa. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több felmérést is készített az országban, hogy kiderüljön, milyen mértékben van igény speciális diétára iskolákban, óvodákban. 2008-ban, több mint 3000 iskola bevonásával vizsgálták meg az általános- és középiskolák élelmezési rendszerét (MENZA, 2008). A megkérdezett iskolák 24%-ában volt igény diétás étkeztetésre, ezeknek csupán 16%-a tudta biztosítani a speciális étrendet.

Az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban 2009-ben és 2013-ban is készült egy felmérés. Vizsgálatokból kiderül, hogy az óvodák 42%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étkeztetést igényelt.

A menza rendelet és hatása

2014 első felében nyilvánosságra hozták a menza rendelet tervezetét (37/2014.), mely kötelezi a közétkeztetőket egészséges alapanyagok használatára, kevés só, cukor és zsiradék tartalmú étrend összeállítására. Emellett kötelezővé teszi diétás étrend biztosítását azoknak a gyerekeknek, akiknek szakorvos által igazoltan speciális diétát kell tartania, tehát minden ételallergiásnak, intoleranciásnak, cukorbetegnek, vagy lisztérzékenynek, esetleg halmozott problémával rendelkezőknek.

A jogszabály alapján diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és diétás étlapot is ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A speciális ételeket diétás szakácsnak kell készíteni vagy az ételkészítés során dietetikusi felügyelet szükséges, a keresztszennyeződés elkerülése és az eltérő ételkészítési eljárások miatt.

Eredetileg a rendelet bevezetésére 2014. szeptember elsején került volna sor, de augusztusban bejelentették, hogy a jogszabály csak 2015 januárjától lesz hatályos. Jó hír a szülőknek és a gyerekeknek, hogy számos óvoda és iskola augusztusra mégis megoldotta a diétás étkeztetést, legtöbbször egy külső cégtől rendelnek egyéni igényeknek megfelelő diétás menüket.

Előnyök és hátrányok a diétás étkeztetésben

Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy végre nem a szülőnek kell ennivalót készíteni otthon a gyermekének, így az érintett gyerekek kevésbé vannak kirekesztve a diétát nem igénylő társaiktól. Nem elhanyagolható az sem, hogy szakképzett személyzet készíti el az ételt. Ellenben nagy hátránya, hogy gazdasági megfontolásból a legtöbb esetben egyszerre több allergént is kihagynak az étrendből. Így például egy tejfehérje allergiás gyermeknek nagy valószínűséggel nem csak a tejet és tejtermékeket kell mellőznie, hanem a glutént, tojást, esetleg szóját, mogyorót is.

Azokban az óvodákban és iskolákban, ahol ebben az évben sem tudnak diétás étrendet biztosítani, ott a szülők továbbra is kénytelenek otthon készíteni az ételeket. Megkönnyíthetik gyermekük beilleszkedését, ha ugyanazokat az ételeket készítik el számára, mint amit a többiek is kapnak, természetesen speciális alapanyagok segítségével. Érdemes a szülőknek időt szánni arra, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó óvónők, tanítók is tisztában legyenek a diétával, az alkalmazható alapanyagokkal és a lehetséges veszélyforrásokkal. Ha egy intézményben több gyermeknek is diétára lenne szüksége, akkor érdemes a szülőknek összefogni, és közös erővel lobbizni a diétás étrendekért - tanácsolja Varga Dóra. Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha nem is túl gyorsan, de legalább jó irányba haladunk. Egyre több óvoda és iskola ismeri fel, hogy szükségszerű a diétás étkeztetés biztosítása, még ha erre az állam egyelőre nem is kötelezi őket.

Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde

2013. november 3-án vehették ünnepélyes körülmények között birtokba az apróságok Környén a Vackor Óvoda és Bölcsőde új épületét. Az 530 milliós beruházásról és hozzá kapcsolódóan a környezet megújításáról az önkormányzat saját erőből, külső forrás bevonása nélkül gondoskodott. Az intézmény új épületének megépítése már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazódott, majd pályázati forrás hiányában a község képviselői 2010 decemberében úgy határoztak, hogy önerőből valósítják meg. A közbeszerzési eljárás elhúzódása és a régészeti felügyelettel zajló tereprendezés miatt végül az építkezés a 2012. év folyamán kezdődött.

Az építkezés részletei és környezettudatosság

Az 530 milliós beruházással megvalósított, 1600 négyzetméter alapterületű épületben 7, egyenként 60 négyzetméteres óvodás csoportszobát alakítottak ki a hozzájuk tartozó öltöztetőkkel, mellékhelyiségekkel, kiszolgáló terekkel, s a kicsiket egy 120 négyzetméteres tornaterem, valamint csoportonként saját terasz és virágágyás várja. A Vackor Óvoda 2-es telephelyének szomszédságában 2011 decemberében adták át azt a 600 négyzetméteres játszóteret, amely az ez idáig 39 millió forintos kiadással járó új udvarnak is része. Az óvoda környezetének tervezésekor nagyon fontos szempont volt, hogy egy jól használható, közösségi céloknak megfelelő, de látványában egy 21. századi település képébe illeszkedő környezet valósuljon meg.

Az előkészítő munkának fontos része volt a társadalmasítás, mely folyamán a környei civil szervezeteket, az itt élőket is megkereste az önkormányzat, hogy a fejlesztési lehetőséghez kapcsolódóan határozzák meg az általuk támasztott igényeket. Ennek az előkészítő munkának az eredményeként 2008 októberében tervpályázatot hirdetett az önkormányzat, melyen első díjat nem adott át, viszont az összes pályázót díjazta, illetve a pályamunkákat megvásárolta, hogy azok értékes elemeit felhasználhassa a fejlesztés során.

Az óvoda terveinek elkészítésével a pályázaton legjobb helyezést elérő Aakos Design Kft.-t bízta meg az önkormányzat. 2009-ben megtörtént a telekalakítás a Feszty-udvarban. Jogilag is kialakult az az ingatlan, amely ma helyet ad az óvodának és a főtérnek. Az év augusztusában dr. Szabó Ádám régész vezetésével megtörtént az óvoda területének régészeti feltárása. E kutatás eredményezte azt a javaslatot, hogy a tervezett szinthez képest kb. fél méterrel emeljék meg az óvoda épületét és a teret, így biztosítva, hogy a föld alatt elhelyezkedő római kori város falainak maradványai egy körülbelül 1 méter vastag zúzottkő réteg védelme alatt sértetlenül megmaradhassanak. A tér építése során említésre méltó római kori falmaradvány került napvilágra, egy olyan alakú körbástya, melynek a falcsatlakozási módja eddigi ismereteink szerint egyedülálló. 2010-ben elindult a közbeszerzési eljárás. Sajnos ez két alkalommal is eredménytelennek bizonyult, de 2012-re sikerült eredményes eljárást lebonyolítani, ezután megkezdődhetett az építés.

A fejlesztéssel párhuzamosan több lényeges beruházás folyt. A római katolikus templomtól egészen a Tópart utcáig az összes közmű alépítményekben, a föld alatt került elhelyezésre. Ezzel összefüggésben egy érdekes adat: az elektromos hálózat korszerűsítésének eredményeként a szolgáltató körülbelül évi 1 millió forintot takaríthat meg, mivel az új rendszer működése közben ennyivel kisebb veszteség keletkezik, ez pedig együtt jár a környezetszennyezés csökkentésével is. A beruházás során a környezettudatosság jegyében LED-es sétányvilágítást alakítottak ki az óvoda előtt és az aszfaltozást újrahasznosított aszfaltból végezték. A funkció mellett felfedezhető a növényválasztás játékossága is, hiszen a Vackor Óvodába igyekvő emberek az autóikból kiszállva a parkolóból indulva egy vadkörte (vackor) fasoron keresztül haladva juthatnak el az épület bejáratához. Az épület terveit Páll Ákos és Sárfi Tibor készítette.

Az épület belső terei és udvara

Az ajtón belépve egy tágas aula fogadja az intézménybe érkezőt, ahonnan a csoportszobák folyosókon közelíthetők meg jobbra illetve balra. A csoportszobák kialakításánál a törvényi előírásokon túl lényeges szempont volt az is, hogy világos és tágas termeket kapjunk. Minden csoportszoba 60 m2-es, amelyhez egy játéktároló helyiség is tartozik. Minden csoportszobához tartozik továbbá egy 40 m2-es terasz, amely szintén alkalmas foglalkozások tartására. A teraszok előtt a csoportoknak saját virágágyásuk van, melyet a gyerekek gondozhatnak. A logopédiai foglalkoztató és egyéni fejlesztő helyiség 35 m2-es. A gyerekek mozgásigényüket kiválóan kielégíthetik a több mint 120 m2-es tornateremben.

Az óvodai udvar minden csoportszobából, minden öltözőrészből közvetlenül megközelíthető és egy szépen kialakított sétánnyal elérhető a már 2011-ben átadott játszóudvar. A szabadtéri környezet végleges kialakítása 2014. októberében történt meg. Az önkormányzat első ütemben 39 millió forintot fordított az udvar kialakítására, melynek része volt a 2011 decemberében átadott 600 négyzetméteres játszótér is. A területen 94, a későbbiekben árnyékot biztosító fát, 15 fenyőt és pontosan 2 742 cserjét ültettek el. Az óvodai csoportok részére a korábban elkészült 7 virágágyás mellé ugyanennyi veteményes kertet, valamint a bölcsődések és ovisok számára kerítéssel elválasztott, külön játszóudvart alakítottak ki úgy, hogy a gyerekek akkor sem maradnak játszóeszköz nélkül, ha valamennyi csoport egyszerre, egy időben szeretné a friss levegőn tölteni az időt.

Díjak és elismerések

2014 októberében az Év Háza Komárom-Esztergom megyében pályázat középület kategóriájának I. díját nyerte el Páll Ákos és Sárfy Tibor, a Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde két tervezője. „Az Év Háza Komárom-Esztergom Megyében” című pályázatot Bálint Imre DLA Ybl-díjas építész elnöklésével olyan neves szakemberek értékelték, mint Dr. A bíráló bizottság értékelése szerint „ A település belső főútja mentén a kis templom melletti tér közelében az arra haladókat érdekes látvány fogadja. Egy tömbbe ágyazott fél nyeregtetős kubusokból álló, fegyelmezetten vidám épülettömeg kelti fel az érdeklődést. Ez a hosszú tömeg buboréksor átfordul az út mentére is, azaz egy L alakú beépítési formációvá válik. Ha közelebb megyünk, kiderül, hogy ez egy óvoda, bölcsőde épületegyüttes, amelyik a Vackor nevet viseli. Az építészeti koncepció szerint minden egyes foglalkoztató egység a hozzá tartozó kiszolgáló blokkal együtt egy-egy kis kuckó, kis épülettömeg, amelyeket egy belső összekötő folyosó tart egybe. Ma világunkban az épületnek kettős üzenete van. Egyrészt, hogy a szülők munkába állásának megkönnyítése érdekében épülnek még ilyen létesítmények, másrészt, hogy ezek a létesítmények is képesek léptékhelyesek lenni. A bíráló bizottság úgy vélte, hogy a Vackor Óvoda és Bölcsőde esetében mind a környezetének, mind a használóknak, azaz a gyerekeknek megfelelő léptékű, jól működő épület került kialakításra, ezért az “Év Háza Komárom-Esztergom megyében 2014.” középület kategória I. díjában részesítette.

Bölcsődei és óvodai elhelyezés

Valószínűleg az Önök életében is új korszak kezdődött: gyermekük bölcsődébe fog járni. Ön is szeretné a legjobb helyett megkeresni gyermekének. Ehhez nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. Ebben segít a soproni bölcsődék weboldal. Ezek között ott vannak olyan alapinformációk is, mint a soproni bölcsőde elérhetőségei és a férőhelyek száma. Egy rövid ismertetőt fog találni az oldalon a bölcsőde fizikai felépítéséről, felszereltségéről. Egy rövid leírást is fog találni a honlapon, amiben a soproni bölcsőde elmeséli céljait, fő szellemiségét. Ezek között ott van, a környezetvédelem, a természet szeretete és megismerése, de lehet a néphagyományok felelevenítése is.

Óvodai felvétel és jogviszony létesítése

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, és tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.

A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról, az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról, a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról, az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről, az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről, az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről, az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást, az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, valamint a jogorvoslati eljárás szabályait.

Óvodai nevelés alóli felmentés és tankötelezettség

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, amennyiben a gyermek családi körülményei, valamint sajátos helyzete indokolja. A felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak, az új előírások szerint a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be. Érdemi változás történt 2020. január 1-jétől a felmentést engedélyező hatóság hatáskörében. A jegyzőnek és a magánfenntartónak ez a hatásköre megszűnt, és a felmentés engedélyezése egy állami szervhez került át.

A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

Egészségügyi ellátás az intézményekben

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az iskolai-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell. Az iskola-egészségügyi ellátásról a 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet szól, és ez vonatkozik óvodákra is. Az iskolaegészségügyi ellátásban a rendelet 1. §-a szerint a 3 év feletti gyermekek vesznek részt.

Iskolaorvosi és védőnői feladatok

Az iskolaorvosi ellátás a gyermekek részére az óvodában, illetve iskolában nyújtott személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az óvodás korosztály megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való részvételéről az óvoda gondoskodik. Az iskola-egészségügyi tevékenység áll egyrészt megelőzésből (prevenció), másrészt tényleges intézkedésekből. A megelőzéshez tartoznak a betegségekkel, higiéniával, egészségmegőrzéssel kapcsolatos tájékoztatások, figyelemfelhívó tevékenységek, programok szervezése. Ide tartozik a helyes fogmosás megtanításától kezdve, a gyermek higiénéjével kapcsolatos szülőknek szóló tájékoztatókon keresztül a gyermekek egészségügyi vizsgálatai.

Az ifjúság-egészségügyi gondozás során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat, és a beiskolázás előtti vizsgálatokat is. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, és nyomon követése, a vizsgálatokat pedig a védőnő készíti elő. Az iskolaorvos a környezet-egészségügyi feladatai körében ellenőrzi az intézményi környezetet. Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a közegészségügyi, valamint a baleset-megelőzési követelmények érvényesülését, az elsősegélynyújtás feltételeinek (pl. eü-doboz) meglétét stb.

Az iskolaorvos feladata a járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése [18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet]. Járvány esetén értesítenie kell az illetékes járási hivatalt, mert az óvodák, általános iskolák működésének felfüggesztését, működésének korlátozását, továbbá helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a járási hivatal rendelheti el [18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 32. § (1) bekezdés].

Az iskolaorvos ellátandó feladatait a védőnői tevékenység egészíti ki. A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal óvodában és oktatási intézményekben is. A BM EüK 2022/18. számú egészségügyi szakmai irányelve szól a védőnő feladatairól az óvodában. Az óvodát ellátó védőnő az óvodában végzendő tevékenysége havi minimum 1 óra, de gyermekek létszámától és szükségleteitől függően több is lehet.

Speciális gondozás és protokollok

Amennyiben az óvoda részéről felmerül a gyermek bántalmazásának gyanúja, erről az óvoda vezetője értesíti az óvodát ellátó védőnőt, orvost, a gyermek házi gyermekorvosát/háziorvosát. Az irányelv azt ajánlja, hogy a védőnő a nevelési év kezdetekor tájékozódjon arról, hogy az óvodába járók közül van-e krónikus betegségben szenvedő gyermek. Amennyiben van ilyen gyermek, akkor a gyermek betegségével kapcsolatos minden információt ajánlott összegyűjtenie és ezek alapján egyéni, a gyermek speciális gondozását figyelembe vevő gondozási tervet kell készítenie.

Az Nkt. 62. § (2a) bekezdése szerint az intézmény szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel, a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadását is biztosítja. Az anafilaxiás rizikójú allergiás gyermekek nevelési-oktatási intézményben történő ellátási rendjének kialakításában is segíthetnek a védőnők. Jelenleg az intézményvezető feladata a segítségnyújtás protokolljának kidolgozása és óvodai szabályzatban történő rögzítése (várhatóan lesz minisztérium által jóváhagyott hivatalos protokoll is). Így az óvodai/iskolai szabályzatban meg kell jelennie annak, hogy a szülő mire jogosult és kötelezett az allergiás gyermekével kapcsolatban, illetve annak is, hogy mi az intézmény feladata és felelőssége. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár intézményvezetőknek eljuttatott levelében és rádióinterjújában is elhangzott, hogy az intézményvezetőknek az iskolaorvos, védőnő és a szülők bevonásával kell kialakítania ellátási tervet (ehhez az érintett gyermek szakorvosa által kiadott egyéni sürgősségi terv minta lehet).

Bölcsődék és óvodák címei

Az alábbi táblázatban néhány bölcsőde és óvoda címe található a cikkben említett településeken:

tags: #kozelben #orvosi #rendelo #bolcsode #ovoda #iskola