A „méhszájseb” elnevezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található különféle elváltozásoknak. Ez egy laikusok számára nehezen lefordítható eltéréseket takar: ectropium, cervicalisatio, méhnyakerózió, méhszájrepedés, leukoplákia, tagoltság, pontozottság.
Ezek az elváltozások kortól függetlenül - a pubertás kezdetétől a klimaxig - bármikor kialakulhatnak, akár szűz lányokat is érinthetnek. Az elnevezés félreérthetőségei miatt érdemes a kezelőorvossal tisztázni, hogy pontosan mi is van a méhszájon.
A méhszáj anatómiája és a cervicalisatio
A méh tojásnyi nagyságú szerv, ami méhtestből és méhnyakból áll. A méhnyak hüvelybe nyúló alsó része tapintható a hüvelyboltozatban, melyet másképpen méhszájnak hívunk. A méhszáj külső felszínét normálisan el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyakban váladékot termelő mirigyhám található.
A cervicalisatio (vagy ectropium) jellegzetes, pirosas rózsaszínes, „bolyhos” felszínt eredményez a méhszájon, ami a nőgyógyászati vizsgálat során szabad szemmel is látható. Az elváltozás lényege, hogy a méhnyakcsatornában jelen lévő hengerhámsejtek, mintegy kikúszva a méhszáj felszínére, kiszorítják a méhnyak felszínét borító laphámsejteket.
Ez magyarázza a jellegzetes képet, hiszen a két sejttípus megjelenése különböző, így a különböző típusú hám határa is élesen elkülönül. Emiatt is rossz elnevezés a méhszájseb, hiszen tulajdonképpeni hámhiány nem alakul ki, pedig a seb azt jelentené. A bolyhok hatalmas felszínt adnak, mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális a megtelepedésre (kolonizációra).
A cervicalisatio kialakulásának okai
Ez a jellegzetes nyálkahártya megjelenés gyakran fordul elő fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, és terhesség során, de megjelenése bármely életkorban önmagában nem jelent semmi kórosat.
Jellegzetesen a hüvely normál, savas pH-jának változása, vagyis lúgosabbá válása elősegíti a cervicalisatio megjelenését. Ennek oka, hogy a méhnyak lúgosabb közeget tűrő hengerhámja ilyenkor kikúszik a méhszáj felszínére. A jelenség nem néhány nap alatt, hanem hetek, hónapok során alakul ki. Hasonló hatása lehet a HPV-fertőzésnek is.
Mikor gyógyulok már meg
Az „ördögi kör” és a tünetek
Fontos pontja a jelenségnek, hogy a méhnyak csatornájában jelen lévő hengerhám bő, lúgosabb kémhatású váladékot termel, ami viszont hajlamosíthat a fertőzések, gyulladások kialakulására. A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. Ez sajnos a helyzetet tovább ronthatja, és a cervicalisatio még szélesebbé válhat. Így fordulhat elő, hogy egy önmagában ártalmatlan nyálkahártya elváltozás mégis kóros hüvelyi folyáshoz, gyakori fertőzésekhez vezethet.
A hüvelyi pH változásával gyengül a hüvely normál flórája, így különféle fertőzések alakulhatnak ki, ami viszont azzal jár, hogy az érzékenyebb hengerhámmal borított felszín is könnyen gyulladttá válik. A gyulladt hámfelszín sérülékeny lesz, emiatt kisebb behatásokra is vérzés indulhat meg, de általában csak kis mennyiségű, pecsételő vérzés jelentkezik. Amikor az együttlétek során pecsételő vérzés alakul ki, kontakt vérzésről beszélünk, és ezt leggyakrabban gyulladás okozza.
A „méhszájseb” (cervicalisatio) ennek ellenére csak ritkán okoz olyan panaszt, ami kezelést igényel. Az ártalmatlan jelenség általában nem jár túl bő nyáktermeléssel, sem folyamatos fertőzéssel, éppen emiatt nem igényel semmiféle teendőt.
A kolposzkópia - a méhnyak vizsgálata
A kolposzkóp (nőgyógyászati mikroszkóp) egy szemüveghez hasonlító, jelentős nagyításra alkalmas eszköz, amely fényt bocsát ki, így kolposzkópia (vagy más néven hüvelytükrözés) során jól vizsgálhatók vele a méhszáj, a méhnyak, a hüvely és a szeméremtest szabad szemmel nem látható elváltozásai. A kolposzkópot nőgyógyászati kontroll- illetve szűrővizsgálat során szokták használni.
A kolposzkópos vizsgálat menete
A nőgyógyászati vizsgálaton a szakorvos először kikérdezi a beteget a fogamzásgátlás módszereiről, a spirálhasználatról, korábbi terhesség(ek)ről, vetélésről, a panaszairól, esetleges hüvelyi folyásról. A vizsgálat előtt ne használjon hüvelytablettát, hüvelykúpot.
Ezt követően bimanuális (azaz két kézzel történő) vizsgálatot végez: a hüvely kacsával történő feltárása után szabad szemmel, illetve kolposzkóppal áttekinti a szeméremtestet, a hüvelyfalat, a méhszáj felszínét és a nyakcsatorna elülső szakaszát. Így különböző felszíni gyulladásos folyamatok, illetve rosszindulatú elváltozások is vizsgálhatók.
Maga a vizsgálat 10-30 percet vesz igénybe. Kisebb kellemetlenséggel járhat, de általában fájdalommentes. Kolposzkópia során nincs szükség érzéstelenítésre, a méhnyak felső része és a méhszáj területe alapvetően érzéketlen. Fájdalom akkor jelentkezhet, ha valamilyen gyulladásos folyamat van az érintett területen.
Az orvos ecetsavas pálcával megtisztítja a méhnyak felszínét, ez segít a hámeltérések felismerésében, valamint jóddal megfestheti a vizsgált területet (Schiller-próba), így elkülöníthető a gyanús, rák kialakulását jelző hámelváltozás (rákmegelőző állapot) és az ép hám. Amennyiben szükséges, a vizsgált területről mintát vesz, és azt szövettani vizsgálatra küldi méhnyakszűrés céljából.
Kiegészítő vizsgálatok és a HPV szerepe
A kolposzkópia mellett lehetőség van kiegészítő vizsgálatként humán papillomavírus (HPV) kimutatására. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát ugyanis jelentősen növeli a HPV-fertőzés jelenléte, amely külön megbetegedést az esetek túlnyomó többségében nem okoz, de a méhnyakrák kialakulásában kiemelt szerepe van.
Hosszabb ideje fennálló HPV-fertőzés esetében célszerű molekuláris vizsgálatot is végezni, habár ennek inkább bizonyos cytológiai leletek esetén van kiemelt jelentősége (ASCUS, ASC-H, AGC-NOS). A molekuláris vizsgálat a szűréshez hasonlóan levett sejtkenetből történik. Ennek lényege a HPV-fertőzés típusának meghatározása, mely lényeges többletinformációt adhat a kezelőorvos számára, segíthet eldönteni a további kezelési stratégiát.
Tranziens vagyis átmeneti fertőzés esetén szigorú kontroll javasolt, amennyiben ezt a kolposzkópos kép és az esetleges szövettani eredmény is alátámasztja. Amennyiben a kiegészítő vizsgálat során HPV jelenléte nem azonosítható, kérje ki nőgyógyásza vagy háziorvosa véleményét az elérhető HPV-vakcinákkal kapcsolatban, mert az bármely életkorban pluszvédelmet nyújthat a méhnyakrák kialakulásának megelőzésében.
A méhnyakrák megelőzése, korai felismerése érdekében ajánlott éves gyakorisággal méhnyakszűrést végezni. A betegség ugyanis kezdetben tünetszegény, vagy nem okoz tüneteket, a késői felismerés viszont jelentősen rontja a gyógyulási és túlélési esélyeket.
Cervikális intraepiteliális neoplázia (CIN)
A cervikális intraepiteliális neoplázia (CIN) egy vírus, a humán papillómavírus által okozott kóros sejtek halmaza a méhnyakban, mely kezeletlen esetben rákot eredményezhet. CIN III más néven súlyos diszplázia, ahol az érintett szövetrész összes sejtje beteg, de a környező szövetekbe behatoló, ún. invazív rák még nem alakult ki. Szexuálisan aktív nőknél fordul elő.
Valódi gyakoriságát nehéz felbecsülni, mert kizárólag rákszűrő vizsgálat során fedezhető fel, amin a nőknek csak kisebb hányada vesz részt rendszeresen. Ma már egyértelmű, hogy az esetek többsége humán papillómavírus fertőzésre vezethető vissza, így nem túlzás a szexuálisan átvihető betegségek közé sorolni. Az esetek jelentős részében méhszájseb szövettani vizsgálatával állapítható meg.
Diagnózis és kezelés
A CIN sejttani (citológia) vizsgálattal pontosabban mutatható ki. Ennek során kenetet vesznek a méhszájról, melyet citológus vizsgál meg mikroszkóppal. Az eredmény lehet P1, P2 - ezek 98%-os biztonsággal kizárják a kezdődő rosszindulatú folyamatot. A P3 jelentése: kóros folyamat zajlik a méhszájon, mely lehet gyulladás és diszplázia is. A CIN megfelelő diagnózisa szövettani vizsgálattal állítható fel.
A szövetminta kivétele történhet kolposzkóppal végzett, célzott biopszia vagy a méhszáj kúp ("konus") alakú kimetszése (konizáció) segítségével. P3 citológiai lelet esetén először antibiotikus vagy antiszeptikus hüvelykezelést végeznek és a citológiát megismétlik. Ha a megismételt citológiai vizsgálat P1 vagy P2-es eredményű, akkor a rendszeres rákszűrésen kívül további teendő nincs.
Amennyiben a citológiai lelet nem változik, legtöbbször konizációt végeznek. Ez alkalmas a kóros hám végleges eltávolítására és a kivett, kúp alakú szövet részletes szövettani vizsgálatára is. Ennek során a citológus nyilatkozik arról is, hogy a kóros szövet eltávolítása az ép szövetben történt-e, vagyis teljes egészében sikerült-e eltávolítani a kóros szövetet.
A cervikális diszplázia, amennyiben a hám szöveti határait, a szövet alaphártyáját nem törte át, 100%-ban gyógyítható. Rendszeres rákszűrő vizsgálat segítségével már a rákot megelőző állapot is tetten érhető. A vizsgálat szükséges gyakoriságáról megoszlanak a vélemények. Véleményünk szerint a rákszűrő vizsgálat évenként indokolt. Ennél gyakrabban csak akkor, ha ezt valamilyen előzmény (pl. konizáció) indokolttá teszi.
Mikor gyógyulok már meg
Méhszájpolipok
Nyálkahártyából álló, jóindulatú, nyeles növedékek, azaz polipok kialakulhatnak a méhszájban is. Nem mindig okoznak panaszokat, sok esetben csak a rutin nőgyógyászati vizsgálat során ismerjük fel ezeket a képleteket. A polip legtöbbször a rákszűrés során válik láthatóvá, de időnként ultrahang vizsgálat veti fel a gyanúját.
Polipok típusai és tünetei
Kétfélét különböztetünk meg eredetük és elhelyezkedésük alapján:
-
Méhnyakpolip:
A méhnyakban, méhszájban helyezkedik el. Sok esetben tünetmentes, fájdalmat nagyon ritkán okoz. Amennyiben mégis tünettel jár, az rendszerint hüvelyi folyás, szexuális együttléttel összefüggő vérzés, vérzészavar. Diagnosztikája rendszerint méhnyakszűrés kapcsán, a méhszájat feltárva szabad szemmel láthatóvá válik. Pontosabb megítélése cervix citológiai és kolposzkópos vizsgálattal történik.
-
Méhtestpolip:
A méh üregében helyezkedik el, bár előfordulhat, hogy növekedése kapcsán a méhnyakban - méhszájban is megjelenik. Sok esetben tünetmentes, fájdalmat nagyon ritkán okoz, amennyiben mégis tünettel jár, az rendszerint vérzészavar. Meddőség hátterében szintén állhat méhtestpolip, ami a petesejt beágyazódási nehezítettségét okozhatja. Diagnosztikája ultrahang vizsgálattal történik.
Polipok kezelése
Ha a látott képlet jóindulatú elváltozásnak tűnik, a rákszűrés eredménye is negatív, akkor is javasolt eltávolítani, mert később növekedhet, panaszokhoz vezethet és bár igen ritkán, de rosszindulatúan elfajulhat. A polipot általában könnyű eltávolítani, melyet helyi érzéstelenítésben rendelőben, kivételes esetben vénás altatásban műtéti felkészültségben végeznek el.
Az eltávolított polipot mindig szövettanra küldik, hogy biztosan kizárhassák a rosszindulatú megbetegedéseket. Fontos tudni, hogy a polip jelentősen különbözik a miómától, és így sok esetben teljesen eltérő ellátást igényel a két elváltozás.
Kezelési lehetőségek méhszájelváltozások esetén
Amikor a hengerhámot megtámadó fertőzések krónikus gyulladást okoznak, könnyebben alakul ki felszálló fertőzés, krónikus, már panaszokat okozó folyás, és gyakori a kontakt vérzés is, akkor a cervicalisatio már kezelést igényelhet.
Az egyik legfontosabb lépés a hüvely normál flórája, és a megfelelő savas közeg visszaállítása, amit helyi, heteken át tartó kezeléssel lehet biztosítani. Egyrészt az időnkénti, óvatos tejsavas irrigálás, és a lactobacillust tartalmazó hüvelykúpok használata segíthet ebben. Emellett az aktuális fertőzések megfelelő helyi kezelését gyakran kell kiegészíteni szájon át szedhető gyógyszerekkel is, hogy a kórokozóktól biztosan megszabaduljunk.
Hámroncsoló kezelések
Amikor a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, szükségessé válhat a cervicalisatiót alkotó hengerhámsejtek eltávolítása. A hengerhámsejtek eltávolítására többféle megoldás is létezik:
- Ecsetelés: Az egyik, kevésbé sikeres technika az ecsetelés, mely során egyszerűbb, hámroncsoló ecsetelőket használhatunk. Ilyenkor többszöri ismétlés is szükségessé válik.
- Fagyasztás (krio-kezelés): Hatékonyabb megoldások közé tartozik a fagyasztásos technika, amivel maradéktalanul eltávolítható a felszíni sejtelváltozás. Az eljárás lényege, hogy folyékony nitrogén vagy egyéb gáz alkalmazásával egy speciális fagyasztó eszközzel lefagyasztjuk, ezáltal roncsoljuk a méhszáj felszínét. Előnye, hogy általában több ecsetelés szükséges és az eredményesség igen kétséges. Fagyasztás csak akkor végezhető, ha a betegnek van 2 hónapon belüli negatív cytológiai eredménye.
- Lézeres kezelés: Szintén csak 2 hónapon belüli negatív cytológiai eredmény birtokában végezhető el.
Ezen kezelések során azonban szövettani vizsgálat biztosan nem készül az eltávolított szövetből, hiszen a sejtek roncsolása történik, ezért negatív citológiai lelet birtokában végezhetőek. Azonban jó tudni, hogy enyhe citológiai eltérések kezelésére is alkalmazhatóak ezek a technikák megfelelően képzett szakember kezében. Fontos, hogy a cervikalizáció felesleges kezelése, égetése, ecsetelése, fagyasztása segítségével sajnos azt érik el, hogy a kritikus zóna felkúszik a nyakcsatornába, ezáltal romlik a citológiai és kolposzkópos szűrővizsgálat hatékonysága.
Konizáció (kúpkimetszés)
A loop konizáció, és a hideg késes konizáció nagy előnye, hogy az érintett szövetrészletet eltávolítva már szövettani vizsgálat is készülhet, így pontosan tudni fogjuk azt is, hogy van-e bármilyen kóros elváltozás az adott területen.
- Loop konizáció (LEEP): Elektromos hurokkal történik a kimetszés, és egynapos sebészeti beavatkozás keretében is elvégezhető a műtét. Előnye, hogy vágás közben rögtön vérzést is csillapít, így nincs szükség varratokra. Azonban a szélek megítélése pontatlan, hiszen égetéssel történik a műtét az azonnali vérzéscsillapítás miatt. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy az éleskés konizáció után viselt terhesség során több komplikáció lép fel, mint az elektromos eszközzel végzett beavatkozást követően. Ez leginkább méhszájelégtelenségben és következményes idő előtti burokrepedésben, koraszülésben nyilvánulhat meg. Figyelembe véve a tervezett későbbi teherbeesési szándékot is, általánosságban javasolt loop konizáció végzése.
- Hideg kés konizáció: Kórházi bennfekvést igényel, azonban a legpontosabb szövettani feldolgozást biztosítja. Hátránya a hosszabb gyógyulási idő. Összességében az utóbbi időben a hidegkés-konizáció indikációja jelentősen csökkent.
A konizáció diagnosztikus és sok esetben terápiás beavatkozás is. Ez azt jelenti, hogy azon túl, hogy pontos szövettani eredményt biztosít, sokszor a teljes problémát is megoldja, amennyiben kimetszésre került a kóros rész, és a metszési síkok az ép szövetben vannak. Ez utóbbi esetben sokszor látható, hogy konizációt követően a HPV-pozitivitás is megszűnik, hiszen a HPV leginkább a kóros, kimetszésre kerülő sejtekben van jelen az adott területen.
Amikor meghozzák a döntést a cervicalisatio kezelésében, nagyon fontos, hogy megfelelő indikációban a megfelelő kezelést válasszák. A legfontosabb pontok a döntéshozatal során a panaszok, tünetek jellege, gyakorisága, és az esetleges társuló citológiai eltérések.
tags: #kolp #durva #errajzolat #a #mehszajon