A szülészeti ellátás ügyeit figyelemmel kísérők közül sokan várták az elavult szülészeti irányelv megújítását. Ennek egyik oka a korábbi verzió kritikájában rejlett. A „családközpontú alapelvekre épülő szülészeti és újszülött-ellátásról szóló egészségügyi szakmai irányelv” megújult változata 2025. február 19-én jelent meg az Egészségügyi Közlönyben.
Azonban az irányelv megjelenése vitákat váltott ki, különösen a Másállapotot a szülészetben! Mozgalom részéről, akik közösségi oldalukon jelezték, hogy tévesen tüntették fel őket az irányelv fejlesztésében résztvevőként. Közleményük szerint egyáltalán nem vonták be őket a munkába, annak ellenére, hogy 2024. júniusában a Belügyminisztérium azt ígérte, elküldik számukra az irányelv elsődleges verzióját. Vegyünk egy nagy levegőt, és nézzük meg: valódi változást hoz az új szülészeti irányelv? Vagy maradtak a régi problémák?
Az irányelv általános céljai és kritika
Az irányelvek alapvető célcsoportja a hatókörben megnevezett szakmák orvosai, akiknek a napi gyakorlatához igyekszik az irányelv a legújabb bizonyítékokra épülő ajánlásokat tenni. További célja, hogy a döntéshozók, ellátásszervezők részére áttekintő irányvonalat biztosítson, amely a szolgáltatások szervezéséhez a legújabb bizonyítékokra épülő támpontot nyújt. Az irányelv semmiképpen nem szűkítheti az egészségügyi törvény tartalmát.
A Másállapotot a szülészetben! Mozgalom által megfogalmazott kritika lényegében ugyanaz, mint öt évvel ezelőtt. A Mozgalom tagjai elismerik a pozitív és előremutató kezdeményezéseket, de alapjaiban kevésnek tartják azt, amit az irányelv tud, legyen szó a lejárt vagy a megújított változatáról. Keszler Viktória szerint: „Ha valóban be lettünk volna vonva a szakmai munkába, biztos, hogy tiltakoztunk volna az ellen, hogy az ajánlás szövegezése az egészségügyi törvény szűkítéseként legyen értelmezhető a kísérők száma tekintetében.”
Iványi Anna üdvözli a VBAC-ra vonatkozó indikátorok bevezetését, ugyanakkor jelzi, hogy még sok más indikátort is fel kellett volna sorolni, és az eredményeket mindenki számára elérhetővé tenni.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Változások és hiányosságok
A Másállapotot a szülészetben! Mozgalom aktivistáival és szakembereivel, Garai Mixi és Iványi Anna szülésznőkkel, valamint Keszler Viktóriával összevetettük a lejárt és a megújított irányelvet, és számos ponton találtunk különbségeket.
Kommunikáció és támogató jelenlét
A szülés alatti kommunikációval és támogató jelenléttel kapcsolatos ajánlást annak ellenére, hogy a szülészeti ellátórendszernek ezen a területen bőségesen van fejlődnivalója, mindössze annyival egészítették ki, hogy bár a támogató jelenlét előnyös, azért „kerüljük a felesleges személyi jelenlétet”. Míg a korábbi ajánlás az anya által választott kísérő vagy kísérőkről beszélt, addig a mostani konkretizálja: „biztosítani kell a lehetőséget, hogy az anya mellett egy, a számára fontos kísérő folyamatosan jelen lehessen”. Itt fontos megjegyezni, hogy ez épp úgy jelentheti a folyamatos kísérő jelenlétének megerősítő támogatását, mint a további kísérő(k) megengedésének korlátozását. Ugyanis a szülészeti gyakorlatban még az egyetlen kísérő folyamatos jelenlétét is gyakran részlegesen korlátozzák. Az előző irányelv mégis legalább egy kísérőről szólt.
Ambuláns szülés
Kikerült továbbá az ambuláns szülésre vonatkozó pont is, amely korlátok között, de szorgalmazta a szülést követő korai (24 órán belüli) hazabocsájtást.
Evés és ivás a vajúdás alatt
A régi irányelv szerint a szülő nő a vajúdás alatt táplálékot és folyadékot csak körültekintő döntés után fogyaszthatott. A mostani irányelv alapján már az energiát biztosító, de a gyomorból gyorsan ürülő táplálékok és folyadékok fogyasztását „megengedhetik” nekünk a szakemberek. Ez mindenképpen pozitív változás a vajúdó nők számára.
Fájdalomcsillapítás
A fájdalomcsillapításra vonatkozó ajánlást, miszerint elsősorban a nem gyógyszeres módozatokat javasolják, kiegészítették azzal, hogy a vajúdó számára kérése esetén elérhetővé kell tenni a farmakológiai módszereket is. Ez a változtatás nagyobb rugalmasságot biztosít a szülő nőknek a fájdalomcsillapítás megválasztásában.
Császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC)
A császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC) a nők számára a korábbi verzió alapján csak akkor vált lehetségessé, ha „az ellátók megfelelő objektív és szubjektív feltételekkel rendelkeznek”. Pozitív változás, hogy ez a nesze semmi fogd meg jól kritérium kikerült, és mostantól minden érintett nőt fel kell világosítani arról, hogy „a nemzetközi adatok alapján több mint kétharmaduk hüvelyi úton meg is tud szülni”. A császármetszés utáni hüvelyi szülési kísérletek (VBAC) adatainak és eredményének nyomon követését audit kritériumként határozták meg.
Szabad testhelyzetválasztás és hasprés
Az, hogy a kitolás során a szabad testhelyzetválasztás továbbra is csak akkor javasolt, ha „az ellátónak megfelelő tudása és gyakorlata van a különböző testhelyzetekben zajló szülés kísérésére, vezetésére”, valójában nem más, mint önvallomás. Beismerése annak, hogy a két irányelv megjelenése között eltelt idő, azaz bő öt év alatt a szülészeti rendszerben dolgozóknak nem sikerült maradéktalanul gyakorlatot szerezniük a nő által szabadon választott testhelyzetben zajló szülések kíséréséhez. Pedig ennek az elsajátítása nyilvánvalóan nem egy különösebben nagy kihívás egy szülész-nőgyógyászati szakvizsga megszerzéséhez képest. Továbbra sem ajánlott „a hosszantartó hasprés”. Itt annyit súgnánk, hogy a WHO szerint viszont egyáltalán semmilyen hasprés nem ajánlott.
| Téma | Régi irányelv | Új irányelv |
|---|---|---|
| Kommunikáció és támogató jelenlét | Kísérő(k) jelenléte | Egy, az anya számára fontos kísérő folyamatos jelenléte "felesleges személyi jelenlét" kerülése |
| Ambuláns szülés | Korlátozottan szorgalmazta a korai hazabocsátást | Kikerült a pont |
| Evés és ivás vajúdás alatt | Csak körültekintő döntés után | Energiát biztosító, gyomorból gyorsan ürülő táplálékok és folyadékok "megengedhetők" |
| Fájdalomcsillapítás | Elsősorban nem gyógyszeres módszerek | Kérésre farmakológiai módszerek is elérhetők |
| VBAC | Csak "megfelelő objektív és szubjektív feltételek" esetén | Felvilágosítás a nőknek, hogy "több mint kétharmaduk hüvelyi úton meg is tud szülni" |
| Szabad testhelyzetválasztás | Javasolt, ha az ellátónak van tudása és gyakorlata | Maradt a feltételhez kötött javaslat |
| Hasprés | Nem ajánlott a hosszantartó hasprés | Nem ajánlott a hosszantartó hasprés (WHO szerint semmilyen hasprés nem ajánlott) |
A szülésznők szerepe és kompetenciái
Az irányelv kidolgozása előtt a várandósok gondozását kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos végezhette. Az irányelv kifejlesztését a vonatkozó várandósgondozásról szóló jogszabály megalkotása tette szükségessé. Így lehetőség nyílt arra, hogy szakmai alapon történő rizikóbesorolást követően az alacsony rizikócsoportba sorolható várandós képzett szülésznőt válasszon várandóssága gondozására. A várandósgondozásban felelős személyként szülész-nőgyógyász szakorvos és a meghatározott kompetenciákkal és végzettséggel rendelkező szülésznő vehet részt.
A szülésznők ismereteinek és kompetenciájának listáját a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI-rendelet tételesen tartalmazza. A 26/2014. (IV.8.), valamint a 35/2011. (III.21.) EMMI-rendeletek pedig, melyek a várandósgondozás és az intézeten kívüli szülés kérdését szabályozzák, a különböző végzettséggel (5.4; 5.5; Bsc, Msc, PhD) rendelkező szülésznők kompetenciáit egy szinten kezelik. Ez alapján a szülésznői kompetenciák egységesen a 18/2016. 7.1.2.5. pontja szerint értelmezendők. A tevékenységet a fent leírtak alapján a megfelelő végzettséggel rendelkező szülésznő végezheti.
Szülésznő a 26/2014. (IV. 8.) EMMI-rendelet értelmében csak szakorvos által alacsony rizikócsoportba sorolt várandóst gondozhat. A várandósgondozás során történő konzultációkon, vizsgálatokon történtek dokumentálása kötelező, függetlenül attól, hogy azt szakorvos, vagy szülésznő végzi. A várandósgondozás során veszélyes hulladék az orvosi ellátáshoz hasonlóan keletkezik, így annak elszállításáról a szülésznői ellátást nyújtó szolgáltatónak is a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően kell gondoskodnia.
Az oktatás alatt álló személyek jelenléte
Az irányelv azt is ajánlja az ellátást biztosító dolgozók számára: „törekedjenek elérni, hogy az anya legalább egy oktatás alatt álló személy jelenlétét fogadja el”. Lebedi Réka ennek kapcsán azt erősítette meg, hogy az egészségügyi dolgozó erre irányuló törekvése nem jelenhet meg nyomásgyakorlás, rábeszélés, vagy érzelmi ráhatás formájában. Ezek mindegyike jogsértő magatartás lenne.