Bár a közbeszédben sokszor keveredik a betegszabadság és a táppénz, mégis fontos különbséget tenni a két kifejezés között. Az alábbiakban ezen keresőképtelenségi ellátásokról lesz szó: kifejtjük, miben különböznek, hogy kell igényelni őket és milyen esetekben fordulhat elő, hogy nem járnak valakinek. A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás. Általánosságban elmondható, hogy ilyen helyzetekben csökken a bevételünk, a kiadásaink pedig megnőnek, ezért ilyen helyzetekre érdemes előre felkészülni.
A keresőképtelenség az a helyzet, amelynek a megállapítása orvos feladata és kiterjed többek között a veszélyeztetett terhességtől a közúti baleseten át a gyermekápolásig - vagyis az olyan élethelyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni a munkáját. A keresőképtelenség orvosi megállapítása után lehet a köznyelvben gyakran keveredő táppénzt és/vagy betegszabadságot elkezdeni. Gondolkodj tudatosan és készülj fel a váratlan, nehéz időszakokra!
Mikor számít valaki keresőképtelennek?
Keresőképtelennek legtöbbször abban az esetben, de nem kizárólag akkor minősül valaki, ha saját vagy 12 éven aluli gyermekének a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Az így kieső jövedelmet hivatott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátással pótolni.
Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?
Bár a köznyelv sokszor nem tesz különbséget betegszabadság és táppénz között, a valóságban két eltérő dologról van szó. Betegszabadságra saját betegség vagy baleset jogán van lehetőség. Keresőképtelenségnek számít az is, ha valaki a saját háztartásában nevelt 12 év alatti gyerek otthon ápolása miatt nem tudja ellátni a munkáját - ebben az esetben táppénz jár az arra jogosultaknak.
A keresőképtelenség okától függően 9 eshetőséget különböztet meg a hatályos jogszabály.
A betegszabadság
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70 százaléka. A távolléti díj - ha nincs teljesítménybér és bérpótlék - a távollét idejével arányos összege a havi fix összegű kifizetéseknek. Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része. Igénybevételére azokban az esetekben van lehetőség, amikor az orvos keresőképtelennek nyilvánít valakit a táppénz 3-as, 4-es vagy 8-as kódjával. A munka törvénykönyve alapján nem jogosult betegszabadságra az, aki társas vagy egyéni vállalkozó, a bedolgozók, illetve azok, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak.
A betegszabadság az “első a sorban”, amikor keresőképtelenségről beszélünk. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, amelyet a munkáltató fizet, ez pedig a távolléti díj 70%-a, amely juttatás adó-és járulékköteles. Minden munkavállalónak jár 15 nap egy naptári évben, amit keresőképtelensége esetén kivehet.
A táppénz
A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől. Táppénz az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett munkavállalóknak jár.
A táppénz a bejelentett munkaviszonnyal rendelkező, keresőképtelen időtartamra jár - a betegszabadságon túl. Amikor letelik a betegszabadság ideje, a következő naptól állapítható meg a táppénz. A táppénz nem más, mint a biztosított jogviszonnyal rendelkező, igazoltan keresőképtelen állapotban lévő betegek pénzbeli ellátása. Azoknak jár, akik az adott naptári évben már az összes betegszabadságukat felhasználták.
A táppénz feltételei
Kik jogosultak a táppénzre? A táppénz orvosi igazolásra azoknak jár, akik rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, azaz pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek és ők, vagy a munkáltatójuk be is fizeti azt. Aki Magyarországon többek között alkalmazottként, egyéni-, illetve társas vállalkozóként, őstermelőként vagy főállású kisadózóként dolgozik, az biztosítottnak számít, vagyis jogosult a táppénzre. Aki megkapja a fizetésének egy részét, de nem a teljes összeget, az is csak az elmaradó keresete után kapja a táppénzt. Nem jár táppénz a fizetés nélküli szabadság esetén, annak az idejére, ha valakit letartóztatnak, illetve szabadságvesztés idejére sem. Általában nem jár táppénz abban az esetben, ha valakinek más jogcímen jár egyéb támogatás, ilyen többek között a gyermekgondozást segítő ellátás és saját jogú nyugdíj folyósításának az időtartama, illetve a különböző korhatár előtti járadékok.
A következő három feltételnek kell teljesülnie, hogy valaki táppénzre legyen jogosult:
- Kötelezettség egészségbiztosítási járulék fizetésére
- Biztosítási jogviszony megléte
- Orvosi igazolás
Mennyi ideig jár a táppénz?
A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. A táppénzre egy évig vagyunk jogosultak maximum, ezért ha a mostani keresőképtelenségünket megelőzte az elmúlt egy évben egy másik, akkor a jelenlegi maximális ideje az előző idejével csökken. Például, ha három hónapig voltunk táppénzen az elmúlt egy évben, most kilenc hónap a maximum.
Nem minden táppénzt érint ez a korlátozás. Az alább felsorolt táppénzeknél és egyéb előre nem várható következményeknél nem csökken az időtartam (zárójelben a táppénz kódja olvasható):
- gyermekápolási (5-ös)
- baleseti (3-as és 4-es)
- közegészségügyi foglalkozástól való eltiltásból eredően hatósági elkülönítés, járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat esetén (7-es)
Ha valaki nem rendelkezik csak egy évnél kevesebb folyamatos biztosítással a keresőképtelensége előtt, az csak a biztosításban töltött időnek naptári napokban mért időtartamára kaphat táppénzt.
A táppénz összege
A táppénz összege napidíjban mérhető, az a keresőképtelenség táppénzes szakaszának minden naptári napjára jár. Az összeg után még adózni kell, 15%-os SZJA (személyi jövedelem adó) jön le belőle. Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 18 292 forint.
Ha a fizetésünk alapján nem érjük el a maximális napi összeget, a táppénz összege általában a bruttó fizetésünk 50 vagy 60 százaléka. Hogy a két szorzó közül melyiket kell használni, azt két dolog befolyásolja. Ha kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás szükséges a táppénz ideje alatt, arra 50 százalékos szorzó érvényes. 50 százalék a szorzó, ha nem áll fenn legalább 730 nap (2 év) folyamatos biztosítási jogviszony. 60 százaléka jár a napi átlagkeresetnek 730 nap biztosításban töltött idő után azzal a kitétellel, hogy az összeg a napi ellátási limitet nem lépi át.
A táppénz mértéke a napi átlagkereset 50-60%-a, a táppénzen töltött naptári napokra meghatározott maximum összeg figyelembevételével. Vannak olyan helyzetek, amikor a táppénz kódok alapján akár a teljes jövedelmét is megkaphatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező személy, pl. üzemi baleset idején.
A táppénz összegét elsősorban a bér alapján határozzák meg, amely után a társadalombiztosítási járulék megfizetésre kerül.
Gyermekápolási táppénz
A gyermekápolási táppénz a következő keresőképtelenségi esetekben jár:
- ha az anya egy évesnél fiatalabb, kórház ápolásra szoruló gyerekét szoptatja,
- ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyerekét otthon ápolja,
- ha a szülő 12 évesnél fiatalabb, vele egy háztartásban élő beteg gyereke mellett van, annak kórházi kezelésének időtartamára.
A gyermekápolási táppénz folyósításának az időtartama elsődlegesen a gyerek életkorától és attól függ, hogy egyedülállóként neveli-e a szülő.
- 1 éves korig: a gyerek egy éves koráig szoptatásra vagy ápolására időkorlát nélkül jár a táppénz.
- 1 és 3 éves kor között: évente és gyerekenként 84 nap táppénz jár.
- 3 és 6 éves kor között: évente és gyerekenként 42 nap, egyedülállóknak ennek a duplája, azaz 84 nap táppénz jár.
- 6 és 12 éves kora között: évente és gyerekenként 14 nap, egyedülállóknak 28 nap gyermekápolási táppénz jár.
A gyermekápolási táppénz (gyáp) olyan ellátás, amit a szülők igényelhetnek, ha gyermeküket otthon ápolják betegség vagy súlyos egészségügyi állapot miatt. Célja a munkavállalók segítése, akik rövid ideig keresőképtelenség miatt nem tudnak dolgozni gyermekápolás miatt.
A táppénz igénylése
A táppénzt kérelmezni kell, ha van foglalkoztató, akkor hozzá kell benyújtani az igényt. Ha nincs, például az egyéni vállalkozók vagy az őstermelők esetében, akkor a kérvényt a székhelyhez tartozó megyeszékhelyen lévő járási vagy Budapest esetén a kerületi hivatalhoz kell beadni. Visszamenőleges hatállyal is megállapítható, saját orvosa legfeljebb 5 napig, különleges esetekben és orvosi dokumentációval a kormányhivatal szakértő főorvosa 30, míg az orvosszakértői szerv által akár 180 napig is.
A keresőképtelenség visszamenőleg is igazolható: ha vizsgálatra csak a betegség kezdete után jutunk el, akkor kérhetjük, hogy az orvos igazolja a vizsgálatot megelőző 5 napot is. A keresőképtelenség igazolása a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg igazolható, de indokolt esetekben szakértő főorvos 30 napra visszamenőleg, míg orvosszakértő kivételesen indokolt helyzetekben legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg igazolhatja.
A táppénz igény elbírálásának határideje
Ha hiánytalanul adtuk be a táppénz iránti igényünket, akkor azt az eljáró kormányhivatalba vagy kifizetőhelyre érkezéstől számított 8 napon belül elbírálják. Ha az igény nem bírálható el, például azért, mert szükség van hiánypótlásra, akkor ez a határidő 60 nap.
Táppénz kódok
A táppénz kódok a keresőképtelenség különböző okait jelentik. Hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból (pl. koronavírus karantén) a 7-es kóddal kerül jelölésre. Koronavírussal való megbetegedésre sincsen külön táppénz-szabály, a 8-as kódú “egyéb betegség” kategóriába tartozik.
Az egyes kódokra eltérő szabályok vonatkoznak, például a 3-as (közúti baleset), 4-es (egyéb baleset) és 8-as pont (egyéb betegség) esetén járhat betegszabadság is.
| Táppénz Kód | Megnevezés | Betegszabadság jár? | Táppénz mértéke |
|---|---|---|---|
| 1 | Üzemi baleset | Nem | 100% |
| 2 | Foglalkozási megbetegedés | Nem | 100% (az első naptól) |
| 3 | Közúti baleset | Igen | 50-60% |
| 4 | Egyéb baleset | Igen | 50-60% |
| 5 | Gyermekápolás / Szoptatás | Nem | 50-60% (az első naptól) |
| 6 | Terhesség miatti keresőképtelenség (szülés előtt 28 nap) | Nem | 100% (az első naptól) |
| 7 | Karantén miatti keresőképtelenség | Nem | 100% (az első naptól) |
| 8 | Egyéb betegség | Igen (max. 15 nap) | 50-60% |
| 9 | Veszélyeztetett terhesség | Nem | 100% (az első naptól) |
Közalkalmazotti bértábla és a táppénz kapcsolata
Sokak számára központi kérdés a fizetések alakulása, különösen a közalkalmazottak körében, akiknek bérezését a közalkalmazotti bértábla szabályozza. A közalkalmazotti bértábla 2025 egy olyan törvényileg meghatározott rendszer, amely egyértelműen szabályozza a közalkalmazottak fizetését Magyarországon. A rendszer alapvetően két fő tényezőt vesz figyelembe a fizetések megállapításakor: egyrészt a dolgozó iskolai végzettségét (fizetési osztályok szerint), másrészt pedig a pályán eltöltött évek számát (fizetési fokozatok szerint). Így minden közalkalmazott könnyen besorolható a megfelelő kategóriába, amelynek alapján pontosan kiszámítható a fizetésük összege.
A közalkalmazotti bértábla az egészségügyben, oktatásban és szociális szférában dolgozók bérezését szabályozza. A közszolgálati bértábla a köztisztviselők, például jegyzők vagy önkormányzati ügyintézők fizetését határozza meg, egy fix illetményalap és szorzók alapján. A kormánytisztviselői bértábla a minisztériumokban, kormányhivatalokban dolgozó tisztviselők javadalmazására vonatkozik.
Bár a táppénz összege a keresőképtelenség idejére a bruttó bértől függ, és nem közvetlenül a közalkalmazotti bértáblától, a bértábla meghatározza az alapilletményt, amelyből a táppénz számítási alapja kiindulhat. Ha valaki keresőképtelen lesz, az kieső jövedelmét a táppénz pótolja, amelynek mértéke a korábbi keresetének egy százaléka.
Betegszabadság és a Táppénz? Ki fizeti és milyen levonások terhelik? Hogyan kell lekönyvelni?
A közalkalmazotti bértábla 2026-ban is a végzettségi besorolás és a jogviszonyban eltöltött évek alapján határozza meg a fizetéseket. Az alapilletményhez kapcsolódó szorzószámok a szolgálati idő és a besorolási osztály szerint kerülnek alkalmazásra.
A táppénz nem más, mint a biztosított jogviszonnyal rendelkező, igazoltan keresőképtelen állapotban lévő betegek pénzbeli ellátása. A táppénz összege számos tényező befolyásolja, elsősorban az a jövedelem, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.
tags: #kozalkalmazotti #bertabla #szuleszno