Képernyőidő kisbabáknál: Mennyit nézhet tévét egy 18 hónapos baba?

A képernyőnézés, legyen szó tévéről, telefonról vagy tabletről, a modern élet elengedhetetlen részévé vált. Szülőként gyakran a legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik, ha egy kis nyugalomra vágyunk, vagy felügyeletet biztosítunk a házimunkák elvégzése idejére. Azonban fontos tisztában lennünk azzal, hogyan hatnak a virtuális mozgóképek gyermekeink agyi fejlődésére, különösen a legérzékenyebb, korai életévekben.

Közismert, hogy a gyakori mesenézés káros hatású lehet, de ennek pontos okait és következményeit kevesen ismerik. Ahhoz, hogy tudjuk, mire kell felfigyelnünk, ismernünk kell valamennyire a gyermeki agy fejlődésének történetét.

A gyermeki agy fejlődése és a képernyő hatása

Az első három év során a gyerekek annyit tanulnak, amennyit aztán soha többé. Agyukban 700-1000 új idegi kapcsolat alakul ki minden egyes másodpercben. Ez alatt az időszak alatt a gyerekek agya kétszer olyan aktív, mint a felnőtteké. Nagyon érzékenyek minden ingerre, ezért a virtuális világgal igen könnyű túlstimulálni, illetve helytelenül stimulálni az agyukat.

1970-ben az átlagéletkor, amikor a gyerekek elkezdtek rendszeresen tévét nézni, 4 év volt. Ma ez 4 hónapos (!) korra csökkent. Dimitri Christakis, a Seattle-i Gyermekek Kutatóintézetének igazgatója kutatása szerint minél több tévét néznek a gyerekek hároméves kor előtt, annál valószínűbb, hogy iskoláskorukra figyelemzavarral küzdenek majd. Eredményei szerint minden egyes óra 10 százalékkal növeli a figyelemzavar kialakulásának esélyét.

A korai vagy túl sok tévénézés hatására a gyermekek lassabban kezdhetnek folyamatokat utánozni, mint akik élőben látták ugyanazt, később, iskolás korukban pedig általában rosszabb olvasási, szövegértési, matematikai és gondolkodási képességekkel rendelkeznek, mint kortársaik, sőt, viselkedési zavarokhoz is vezethet. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szobájukban van tévékészülék, rosszabb az olvasási, matematikai és felfogóképességük, mint kortársaiknak.

Ranschburg Jenő Áldás vagy átok - Gyerekek a képernyő előtt című könyvében írja: „A gyerek, aki a rossz minőségből nagy mennyiséget fogyaszt, lassan mind testileg, mind szellemileg elformátlanodik: egyre felszínesebbé, egyre tartalmatlanabbá válik, olyan emberré, aki legfeljebb csak ütni képes - de érezni és gondolkodni nem.”

Miért káros a képernyőnézés a kisgyerekekre?

• Túlstimuláció és helytelen ingerlés: A gyors képváltakozások, az egyszerű digitális, hangos és állandó háttérzenék, a túl erős színek, valamint a korosztálynak nem megfelelő tartalmak könnyen túlstimulálják, illetve helytelenül ingerlik a kicsik érzékeny, fejlődő elméjét.
• A valóság unalmassá válhat: A gyerekek hamar alkalmazkodnak a virtuális világ gyorsaságához, élénkségéhez, változatosságához és zajosságához. Ha ehhez hozzászoknak ebben az ennyire érzékeny fejlődési szakaszban, a való élet unalmassá válik számukra. Az agyuk igényelni fogja ezt a mennyiségű és sebességű információáramlást az összpontosításhoz, a figyelmük fenntartásához.
• A kreativitás és fantázia veszélybe kerül: Mivel minden ott van előttük, nincsenek motiválva, hogy maguk képzeljék el a mesék világát. Egyfelől felpörög az agyuk, másfelől ellustul. Vekerdy Tamás pszichológus szerint míg a mesehallgatás vagy a játék közben az agy folyamatosan gyártja a belső képeket, a tévénézés épp ellenkezőleg, egy kész külső képet adva blokkolja a gyermekben ezt a belső képkészítést, hisz nincs szükség a fantáziára, mert a látvány adott. Pedig a belső képekre szükség van az élmények, tapasztalatok feldolgozásához is.
• Nyelvi fejlődés elmaradása: Mivel a televízióval beszélgetni sem lehet, a gyermeket a tévénézés nem ösztönzi arra, hogy használja a nyelvet.
• Agresszió növekedése: A tévében látható agresszió növeli a gyermek agresszivitását is, ezért is fontos, hogy jól válogassuk meg a kicsi által nézett meséket, mert sokszor még a gyermekműsorokban is előfordulnak agresszív jelenetek.
• Valóság torzulása: A kisgyerekek még nem értik, mi a valóság és egy film közötti különbség, a filmben látott emberek csak szerepelnek, valamint az idő- és tér valóságtól való eltérését sem (például egy évnyi történés egy óra alatt játszódik le). Mindezek mellett pedig a tévében látott valós borzalmas események is megrázó hatással vannak rájuk.
• Fáradtság és feszültség: A televíziózás fárasztja a szemet és az idegrendszert. A felgyülemlett feszültség, félelmek és kételyek viselkedészavarok kialakulásához vezethetnek.
• Mozgáshiány és elhízás: A sokat tévéző gyerekek nem mozognak eleget, a reklámok pedig a nassolnivalók fogyasztására ösztönzik őket. Az elhízás és a sok tévézés közötti összefüggés is tudományosan bizonyított tény.

A háttértévézés veszélyei

Sok családban még mindig bekapcsolva van a készülék, ha nézi valaki, ha nem. Bár úgy tűnik, a baba nem reagál a tévére, nem nézi, hatása azonban van, hiszen az onnan érkező zajokat, fényeket akkor is érzékeli a baba, amikor nem nézi. Mivel ezek általában nagyon intenzív fények és zajok, a folyamatos tévézés, még, ha passzív befogadóként is, túlterheli a csecsemő, a totyogó idegrendszerét. Kamerás kísérletek bizonyították, hogy azok a babák, akik a bekapcsolt tévével egy szobában voltak, idővel nézni kezdték a tévét, és emiatt kevesebbet játszottak ugyanannyi idő alatt, nem tudtak elmélyülni a játéktevékenységben, mert a tévé mindig elvonta a figyelmüket, valamint sokkal kevesebbet mozogtak, mint azok a babák, akik mellett nem szólt a tévé.

Mennyi képernyőidő ajánlott a különböző korosztályoknak?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlása szerint kétéves koruk előtt ne ültessék semmilyen képernyő elé passzívan a gyerekeket a szülők, gondviselők. A legkisebbek idegrendszere, agya még nagyon képlékeny, fejlődik, így a túl sok, színes, hangos, mozgó inger ártalmas számukra.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy ha lehet, a gyerekek a tévézést minél később kezdjék el. Azt javasolják, hogy hároméves korig egyáltalán ne üljenek le a picik a képernyő elé.

A reklámok hatása a gyerekekre

Az egyes műsorok közötti reklámok is kisebb-nagyobb hatással vannak a gyermekre. Hiszen a reklámokban nem csak babaápoló szereket, bébiruhákat és pelenkát ajánlanak, hanem játékokat, modell alkatú babákat és még számos olyan dolgot, amire a gyermek vágyhat, és lehet, hogy pénztárcánk nem engedi meg, hogy megvásároljuk, valamint sok közülük téves képzeteket kelthet a gyerekekben. Sok reklám azzal hiteget, hogy minden, amiket általuk megpróbálnak eladni, szükséges a mindennapi élethez.

Természetesen vannak játékok, amelyek segítik a gyermek szellemi és lelki fejlődését, de a szülőnek e téren is következetesnek kell lennie, ne ígérjen olyat a gyermeknek, amit nem fog tudni megvenni! A sokat tévéző gyerekek nem mozognak eleget, a reklámok pedig a nassolnivalók fogyasztására ösztönzik őket. Az elhízás és a sok tévézés közötti összefüggés is tudományosan bizonyított tény.

Tudatos képernyőhasználat: Szülői felelősség és jó tanácsok

Képernyőnézés nélkül talán már nem lehet élni, de megválogatni, hogy mit nézünk, még igen. A gyerekműsorok tudatos megválasztása jelentős károktól óvhatja meg gyermekeink agyi fejlődését. Elszigetelni gyermekeinket a tévénézéstől vagy más képernyőbámulástól tulajdonképpen megvalósíthatatlan feladat, hiszen társadalmunk fiatalságát körülveszi ez a világ. A mesekarakterek szerepelnek a ruházati cikkeken, az étkészleteken, az élelmiszerek csomagolásán és a gyerekek beszédtémájának listáján is. Tehetünk viszont olyan lépéseket, amelyek sokat jelenthetnek a kicsik egészségének védelmében.

Hogyan válasszunk mesét a gyereknek?

Manapság egyre több olyan oktató jellegű mese és játék jelenik meg, amelyek a címke ellenére tele vannak azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket jobb lenne elkerülni. Íme néhány hasznos tanács:

1. Képváltások sebessége: Minél lassabbak (ritkábbak) a képváltások, annál jobb. Talán unalmasnak fog tűnni számunkra, hiszen mi is hozzászoktunk a sokkal gyorsabb információáramláshoz, de a kisgyerekek egészséges agyi fejlődéséhez (főképp 4 éves kor előtt) a gyors váltakozás nem megfelelő. Összehasonlításképpen: nézzünk meg egy Barba család mesét egy modern, gyors vágásokkal teli rajzfilmhez képest.
2. Háttérzene: Figyeljük meg, milyen a háttérzene. Próbáljuk kerülni a nagyon egyszerű, hangos és folyamatos digitális hangzást. Ez fölöslegesen stimulálja az agyat. A gyerekek hozzászoknak, és kevésbé fogják viselni a csendet. Gondoljunk csak Micimackó nyugodt dallamaira szemben egy pörgős, modern meséével.
3. Színek: A pasztellszínű mesék értékesebbek. Nincs szükség túl élénk színekre. Az erős színeket elhagyva viszont később az apróbb árnyalatbeli különbségek is érzékelhetők lesznek. Például a Caillou pasztellszínei nyugtatóbbak lehetnek, mint egy rendkívül vibráló animáció.
4. Korosztálynak megfelelő tartalom: Ügyeljünk a korosztálynak megfelelő tartalom megválasztására. Az, hogy a gyereknek tetszik, még nem jelenti azt, hogy nekik való! Sokkal gyakoribb, hogy a fentebb említett gyors vágások, hangulatnövelő háttérzenék, villogások, erős színek kötik le a kicsik figyelmét, és a cselekményt közben egyáltalán nem tudják követni. 4 éves kor előtt ragaszkodjunk az egyszerű, egy szálon futó történetekhez, és beszélgessünk a gyerekünkkel róla, hogy megbizonyosodjunk a részvétele mértékéről.
5. Narráció: Legyen narrátor, ne legyen közönségkvíz! Bár sok interaktív gyerekműsort akarnak „oktatóként” eladni, tudományosan bizonyított, hogy a kisgyerekek így nem tanulnak. A tanuláshoz interakcióra van szükségük, ami a képernyőn keresztül nem valósul meg. Hanyagoljuk hát a közönséghez beszélő meséket, és helyettük olyanokat válasszunk, ahol van narráció. A mesélő jelenléte segít a gyerekeknek megérteni, amit látnak, és amit nem látnak, de történik (például egy gondolat valamelyik szereplő fejében). Például a Peppa malac esetében a narrátor segíti a megértést.

Egyéb hasznos tanácsok szülőknek

• Időlimit: Műsortól függetlenül érdemes időkorlátot szabni a mesenézéseknek, hogy ezzel is csökkentsük a fejlődési zavarok kialakulásának esélyét. Hároméves kor előtt a WHO szerint a napi képernyőnézés maximális időtartama 30 perc legyen. Király Gabriella klinikai szakpszichológus, a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint, az a jó, ha minél kevesebbet van a kisgyermek a tévé előtt. Mindent összevetve, egy óránál több ne legyen ez az idő.
• Nincs tévé a gyerekszobában: A gyerekszobában nem lehet tévé!
• Tanulás utáni szünet: A tananyag megtanulása és a tévénézés között el kell telnie 30 percnek. Ugyanis neurobiológusok felfedezték, hogy a tévézés hatására törlődnek a tanultak és nem raktározódnak a hosszú távú memóriában, mivel a tévében látott képek keltette ingerek túlságosan erősen hatnak a gyerekekre.
• Ne használjuk a tévét bébiszitternek: Bár sokszor csábító a tévét bekapcsolni, vagy a gyerekeink kezébe adni telefont, a tabletet, de a mesefilmek nem helyettesíthetik a velünk való játékot, mesét és beszélgetéseket! A gyerekeknek ránk van szükségük. Számukra mi vagyunk a legjobb tanárok, az első számú tanárok.
• Foglalkozás és tájékozottság: A szülőnek vállalnia kell azt a felelősséget, hogy ő válassza ki, mit enged meg a gyereknek és mit nem - nyilatkozta Csehák Hajnalka pszichológus. - Vállalja fel és kezelje az ebből adódó konfliktushelyzeteket, de ne tiltson szélsőségesen, mert akkor a gyerek nem tanulja meg, hogyan válogassa meg például a tévéműsorokat. Foglalkoznom kell vele, tájékozottnak kell lennem, mit néznek a kortársai, meg kell szűrnöm a kínálatot.
• Közös tévézés és beszélgetés: Ameddig csak lehet, mindig együtt nézzünk tévét! Ha már a gyermek tévét néz, fontos, hogy szüleivel együtt tegye, hogy utána meg tudják együtt beszélni a látottakat. Nem utolsó sorban a szülők így ellenőrizhetik, mit néz a gyermek.
• Testmozgás biztosítása: Biztosítsunk elég testmozgást a kicsiknek! Amíg a gyerek a tévé előtt ül, passzív befogadóvá válik, energiái felhalmozódnak. Amikor elegük van a képernyőből, sokszor tapasztalhatjuk, hogy nyugtalanná, nyűgössé, hisztissé válnak. Ez nem csoda, hiszen ebben a korban mozgásigényük nagyon magas, ezért lehetőség szerint mindig biztosítsunk neki elég időt a szabad játékra!
• Szolgáltatói funkciók: Bizonyos szolgáltatók set boxainak több olyan funkciója is lehet, amelyek segíthetik a szülők tudatosságát. Van, amelyiken gyerekzár van, másokon bizonyos csatornákat tudunk letiltani, és van, amelyiknél a korhatáros műsorokat is kódolni tudjuk. Érdemes érdeklődni a szolgáltatóknál, melyik csomagban milyen lehetőségeket biztosítanak.

tags: #mennyit #nezhet #tevet #18 #honapos #babatok