Terhességi vizsgálatok az első trimeszterben: átfogó útmutató

Nincs boldogabb és izgalmasabb időszak egy nő életében, mint amikor egy reggelen megjelenik a várva várt másik csík is a terhességi teszten, mert ez azt jelenti, hogy méhében egy új élet indult útra és várhatóan 9 hónap múlva egészséges kisbabát tarthat a kezében. A várandósságot három trimeszterre szokták osztani. Az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart. Az első trimeszter talán a legstresszesebb három hónap a várandósság során. Minden nap szorítunk a kis magzatunk fejlődéséért, őrizzük a kis titkunkat a párunkkal és aggódva várjuk a mérföldköveket.

Az első trimeszter: változások és tünetek

A várandósság átlagosan 280 napig, vagyis 40 hétig tart. A számításánál az utolsó menstruáció első napját veszik alapul, bár a baba valójában csak az ezt követő 14. nap körül, vagyis a ciklus félidejében fogan meg. Labortól függően várandósságról 2 nmol/L-nél, máshol 39 nmol/L-nél nagyobb hCG szint jelent megtapadást, azaz a várandósság elindulását. Az ultrahangon általában 1000-2000 nmol/L feletti érték elérésénél észlelhető majd már petezsák, ez általában az 5. héten következik be. Érdemes - főképp mesterséges reprodukcióban részt vevő hölgyeknek - a hCG szint mellett progeszteron szintet is nézetni, mert ennek a megfelelő szintje is kulcsfontosságú a terhesség megtartásához.

A 4. terhességi héttől kezdődően a kismamák többségénél tapasztalható hányinger és émelygés, a mellek megnagyobbodása és feszülése, bizonyos élelmiszerek kívánása vagy elutasítása, evési inger vagy épp az ételektől való undorodás. Egyesek a szagokra is érzékenyebbek ebben az időszakban, mint korábban. Sok várandós édesanya panaszkodik fejfájásról, fáradtságról, energiátlanságról, és alszik jóval többet, mint azelőtt, miközben a lelkiállapot is ingadozóvá válhat. Ezekben a hetekben sokszor fordulhat elő „barnázás”, kisebb vérzés, mely a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra, elég gyakori jelenségről van szó. Az első hetek, különösen nehezített termékenységi út esetén nagy stresszt jelenthetnek.

Az első trimeszter alatt apró, mégis hatalmas változások történnek. A megtermékenyült egyetlen apró petesejt a trimeszter végére egy körülbelül 8-10 centiméteres és 30 gramm tömegű magzattá fejlődik, aki már kifejezetten egy kisbabára emlékeztet. A kis magzat koponyája relatíve nagy méretű, kialakultak a végtagjai, fülei, orra, a szíve, veséi, belei működésbe lépnek és a magzatvízbe rendszeresen vizeletet is ürít. Spontán mozgásai egyre gyakoribbak, viszont ezt a kismamák ekkor még nem érzik (erre általában leghamarabb első várandósságnál a 18-20., másodiknál már akár előbb is sor kerül majd). A pocak növekedése sokaknál ekkor még nem indul be, főképp első babavárásnál, általában inkább csak a 2. trimeszterben válik láthatóvá a várandósság.

Az első hónapokban a szervezet fiziológiailag is felkészül arra, hogy egy plusz életet tápláljon: a következő hetekben, hónapokban a hormonháztartás, a cukoranyagcsere, a légzés, a vérkeringés és a szívritmus is megváltozik és alkalmazkodik az új élethelyzethez. Általában különösebb életmódváltoztatásra nincsen szükség, egészséges, de óvatos mindennapok ajánlottak. Fontos még jobban odafigyelni, hogy mit egyen a kismama. Mi azt javasoljuk, hogy főszabályként a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlását kövessük.

Az első trimeszter orvosi vizsgálatai

A legelső vizsgálat a gyanújelek (várt időben elmaradó menzesz) megjelenése után otthoni terhességi teszt elvégzése. Ha a kórtörténetben nem voltak problémák (például nehezített teherbeesés, sikertelen várandósság, IVF eljárás, méhen kívüli terhesség), a 6. hét körül - azaz az utolsó menstruáció első napja óta eltelt 6 hét után - ajánlott először felkeresni a nőgyógyászt. Ebben a hétben ugyanis az esetek többségében már detektálható lesz szívcső pulzálás. A szakember az első vizit alkalmával ultrahangvizsgálattal erősíti meg a terhesség tényét. Az embrió méretei és az utolsó menstruáció ideje alapján meghatározza a szülés várható időpontját is - ez az időpont a továbbiakban „terminusként” kerül a leleteken feltűntetésre. Sokszor a 10. hétre egy kontrollra visszahívja a kismamát, az előzmények figyelembevétele alapján.

A nőgyógyászati vizsgálat eredményének birtokában kell a területileg illetékes védőnőt felkeresni, aki kiállítja a várandós kiskönyvet, mely tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok listáját és majdan az eredményeket is, és ide vezeti fel a védőnő, illetve a nőgyógyász szakorvos az általa mért értékeket (pl.: vérnyomás, testsúly, stb.). A következő időszakban havonta kell a védőnőt meglátogatni. Ilyenkor történik vérnyomásmérés, súlymérés, és tesztcsíkkal végzett vizeletvizsgálat. A kismama a védőnővel megbeszéli a következő hónapban lévő vizsgálatokat, az anyai szervezet várható változásait és az esetlegesen felmerülő problémákat.

A fogorvoshoz is el kell menni valamelyik a várandósság során, ami egy ellenőrzést fog jelenteni és a legtöbb esetben fogkőeltávolítást. Azért érdemes mihamarabb ezt a látogatást is megejteni, mert a várandósság alatt nagyobb eséllyel alakulnak ki fogínybetegségek.

Laborvizsgálatok az első trimeszterben

Egészségügyi állapotunk rendszeres ellenőrzése minden élethelyzetben fontos, várandósság idején azonban különösen nagy jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy a terhesség mindhárom trimeszterében előírnak egy részletes laborvizsgálatot. A laborvizsgálatokból egyrészt az általános egészségi állapotról kapunk felvilágosítást. Másrészt, ha valami eltérés van bennük, akkor az valamilyen betegségre utalhat.

Az első trimeszteri laborvizsgálatok közé tartoznak a teljes vérkép, a vizelet, a vércukor-, a koleszterin- és trigliceridszint vizsgálata, máj- és vesefunkciók ellenőrzése, a vércsoport és az ellenanyag-vizsgálat. Szintén itt történik a hepatitisz és szifilisz szűrés is. Fontos tudnunk, hogy várandósan a szervezetünkben számos érték eltérhet a nem várandós normálértéktől, így ne ijedjünk meg, ha nagyon sok pluszt látunk a laboreredményen!

Vérkép vizsgálat

• FVS (Fehérvérsejt): adott egységnyi vérben lévő fehérvérsejtek száma. Terhesség alatt a szervezetet érintő változások miatt a számuk jellegzetesen emelkedik, emiatt aggodalomra nincs ok. Kórosan emelkedettnek tekinthető az eredmény, amikor körülbelül 17 Giga/L feletti számokat látunk. Az emelkedett FVS a szervezet fertőzésre vagy egyéb gyulladásos folyamatra adott válaszát jelzi, érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a lelet miatt.
• HGB (Hemoglobin): a vér hemoglobin szintje. Terhesség alatt gyakran alacsonyabb a hemoglobin értéke az azonos életkorú női páciensekhez képest. Az első és második trimeszter során az alsó határ 110 g/L, a harmadik trimeszter során 105 g/L. Alacsonyabb érték esetén vérszegénységről beszélünk, amire terhesség alatt fokozott figyelmet kell fordítani, azt mindenképpen kezelni kell. Leggyakrabban szájon át szedett vaskészítmények elegendőek a vérszegénység kezelésére, alkalmanként vénás vasra, egyéb vitaminokra, és nagyon ritkán vérátömlesztésre van szükség.
• THR (Trombociták): adott egységnyi vérben lévő trombociták száma. Terhesség alatt 100 nőből hatnál csökken a trombociták száma. A jelenséget terhességi trombocitopéniának hívjuk. Alacsony a trombocita szám, ha 80 Giga/L alatti az érték. A lelet értékelésénél figyelembe kell venni a csökkenés ütemét, és az adott értéket is. Időnként gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és nagyon ritkán olyan terhességi kórkép igazolódhat, amely azonnali beavatkozást tehet szükségessé. Az eredmény minden esetben orvosi konzultációt igényel.
• Vércsoport és ellenanyag vizsgálat: A kivizsgálás egyik fontos része, hogy meghatározzák a várandós vércsoportját és esetleges alvércsoportját, valamint a vörösvértest elleni antitestek típusait és mennyiségét, amelyek egyik része a várandós és magzata között esetleg jelenlévő antitesteket mutathatja ki. Ezekre a vizsgálatokra főként azért van szükség, mert előfordulhat, hogy az anya és a magzat különböző vércsoporttal rendelkezik, emiatt pedig a kismama szervezete idegenként érzékeli a babát, és ellenanyagokat kezd ellene termelni.

Vizeletvizsgálat

• Fehérje: A vizeletben jellemzően nem jelenik meg fehérje, ellenben terhesség során egy kis mennyiség jelen lehet. A várandós szervezetében nő a keringő vér térfogata, aminek olyan hatása van a vesékre, hogy bizonyos anyagokból a szokásosnál többet is átengedhet. Ilyen a fehérje is, ezért kis mennyiség a vizeletben nem jelent mást, csak annyit, hogy érdemes több fehérjét fogyasztani. Nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése mindenképpen figyelmet igényel. Előfordulhat más eltérés nélkül is jelentősebb mennyiségű fehérje ürítése, de időnként egy terhesség alatti kórkép része lehet (terhességi toxémia). A fehérje ürítésének pontos meghatározására időnként más vizsgálatot is végeznek, mindenképpen a kezelőorvos dönti el, hogy mi igényel fokozottabb figyelmet.
• HGB (vvt): az eredmény a vizeletben jelen lévő vért jelzi. Általában húgyúti fertőzést jelez, de vér kerülhet a vizeletbe a minta leadásakor is vagy a gát területéről, vagy a hüvelyből. Amikor pozitív az eredmény, a laborvizsgálat többi része segíthet eldönteni, hogy hol a vérzés forrása. Amennyiben ez nem egyértelmű, nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerülhet. Fertőzés (húgyúti vagy hüvelyi) esetén gyógyszeres kezelésre lehet szükség, amit követően egy kontrollvizsgálatra lehet szükség.
• Nitrit: A vizeletben megjelenő nitrit egyéb eltérések mellett húgyúti fertőzésre utal, és terhesség alatt mindig kezelést igényel a szövődmények elkerülése érdekében.
• Fehérvérsejt: A vizeletben megjelenő fehérvérsejt egyéb eltérések mellett húgyúti fertőzésre utal, és terhesség alatt mindig kezelést igényel a szövődmények elkerülése érdekében.
• Keton: Terhesség alatt általában akkor lesz pozitív a keton vizsgálata (tehát kimutatottan jelen van a vizeletben), amikor egy kismama nem fogyaszt megfelelő mennyiségű tápanyagot vagy azt nem megfelelő gyakorisággal teszi. Sokszor megfigyelhetjük a ketonokat a kórházi kezelést igénylő fokozott terhességi hányás esetén is. A sikeres folyadékpótlás, csökkent hányinger és étkezés esetén a ketonok eltűnnek a vizeletből. Természetesen, amennyiben szükséges, a cukorbetegséget is ki kell zárni, ami szintén okozhat ketonokat a vizeletben.
• Üledék - Baktérium: A vizelet üledékében megjelenő baktérium a legtöbb esetben csak a vizelet minta leadásakor kerül abba, általában hüvelyváladékkal. Amennyiben más eltérés a vizeletben nincs, teendőt nem igényel a jelenség. Akkor, amikor a baktérium mellett megjelenés egyéb, húgyúti fertőzésre utaló jelek is, antibakteriális kezelésre lehet szükség.

Egyéb fontos vizsgálatok

• TORCH laborvizsgálat: térítés ellenében lehetőség van az úgynevezett TORCH laborvizsgálat elvégeztetésére is, amely azon kórokozók korábbi vagy aktuális jelenlétét vizsgálják, amelyek potenciálisan károsíthatják a magzatot. Ezek közé tartoznak a herpeszvírusok, a Toxoplasma gondii, a rubeola és Citomegalovírus is. Az alacsony aviditású CMV pozitivitást azonnal jelezni szükséges az orvosnak.
• EKG vizsgálat: Lehetőség szerint a 12. várandóssági hétig javasolt rá sort keríteni. A nyugalmi EKG vizsgálat semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, a törzsére és a végtagjaira elektródákat helyeznek. A vizsgálat a szívműködést kísérő elektromos tevékenységről, annak változásairól ad képet.

Genetikai szűrővizsgálatok

Az általános rendellenesség-szűrővizsgálatnak kiemelt jelentőségű része a kromoszóma rendellenesség-szűrés, ami a terhesség 11-14. hetében működik a legmegbízhatóbban. Az első genetikai vizsgálat (11-14. hét) ez az első magzati-rendellenesség szűrővizsgálat. Minden esetben ugyanez a vizsgálat az ajánlott, de legjobban a 12 és a 13. terhességi héten kivitelezhető. Az eddigi orvosi gyakorlat, miszerint minden 35 év feletti kismamánál rutinszerűen fel kell ajánlani a magzatvízvizsgálatot vagy a méhlepényboholy mintavételt, mára elavulttá vált. Mivel mindkét módszer 1%-os vetélési kockázattal (ikreknél 2%) jár, azaz 100 ilyen beavatkozásból egy magzat biztosan áldozatul esik, ki kellett dolgozni egy olyan szűrővizsgálati módszert, ami az ilyen beavatkozások szükségességét a töredékére csökkenti.

Kombinált szűrés

Az általánosságban ajánlott vizsgálat az ún. kombinált teszt, amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma-rendellenességeket szűrő teszt: ez a vizsgálat egy részletes ultrahang vizsgálatból, illetve egy anyai vérvételből áll, amely során biokémiai markereket (PAPP-A és beta-HCG) vizsgálnak. Eredménye csak akkor megbízható, ha a vizsgálat alapjául szolgáló ultrahangvizsgálatot megfelelő képesítéssel rendelkező ultrahangos szakember végzi. A szűrővizsgálat a 11-14. terhességi hét között egy vérvételből és egy ultrahangvizsgálatból áll. Lelet a vérvételtől számított egy-másfél órán belül elkészül, tehát megvárható. Megfelelő centrumban, megfelelő vizsgáló készülékkel és alkalmas labor háttérrel a szakemberek 95-97% biztonsággal szűrik a Down-szindrómát, 50-60% biztonsággal a másik két vizsgált számbéli kromoszóma-rendellenességet, a Patau és Edwards kórt. Ezek a vizsgálatok sem az anyát, sem a magzatot nem veszélyeztetik. Ha az eredmény magas kockázatra figyelmeztet a kromoszómarendellenesség-szűrésen, akkor indokolt a magzati kromoszóma-vizsgálat.

Ultrahangos vizsgálat az első genetikai szűrés keretében

A szűrést kifejezetten erre a célra felkészült centrumban lehet elvégeztetni. Ezekben a centrumokban áll rendelkezésre a pontos eredmény kimutatásához szükséges háttér: a vizsgálatra célirányosan felszerelt nagyteljesítményű vizsgálókészülék, megfelelő képesítéssel rendelkező ultrahangos szakember és speciális labor. Bár a vizsgálat időintervallumában a magzat még csak 4,5 cm és 8,4 cm közötti ülőmagassággal rendelkezik, anatómiája nagyrészt már kialakult.

A vizsgálat során mérjük:

• a magzat ülőmagasságát (CRL)
• koponyaátmérőjét (BPD)
• koponyakörfogatát (HC)
• haskörfogatát (AC)
• a combcsont hosszát (FL)
• a tarkótáji vizenyőt (NT) - helytelenül terjedt el a tarkóredő elnevezés.

A méretek alapján néhány nap eltéréssel meg tudjuk határozni a pontos terhességi kort, ami az eredmények értékelésének egyik alapja. A vizsgálat döntő eleme a tarkótáji vizenyő mérése, ennek vastagsága a magzat méretével, tehát a terhességi korral is arányosan növekszik. Fontos az orrcsont meglétének igazolása, mivel hiánya Down-szindrómára utalhat.

A vizsgálati képen jól látszik az agykoponya, benne a fejlődő agyállománnyal, az arckoponya, az orr, a fülek, a szája. Kialakult a test, látszik a gerincvonal, a zárt hasfal a köldökzsinórral, ami a lepényhez vezet. Mind a négy végtag jól vizsgálható, az ujjak megszámolhatók. A magzat neme néha jól látható, de megbízhatóan csak hüvelyi ultrahangfejjel vizsgálható, ha ez fontos ebben a terhességi korban.

A mellkasi szervek közül jól vizsgálható a négyüregű szív, megfelelő nagyítás és körülmények mellett látszik a billentyűk mozgása, és láthatóvá lehet tenni a vér áramlását is. Szükség esetén ellenőrizni lehet a billentyűk záródási képességét, ugyanis különösen a jobb pitvar-kamrai billentyű záródási elégtelensége lehet kórjelző Down-szindrómában. A szív mellett javarészt a légtelen tüdők töltik ki a mellüreget. A mellüreget a hasüregtől a rekeszizom vonala határolja el. Ennek épségét is ellenőrizzük.

A hasi szervek közül jól látszik a gyomor egy jól körülhatárolt sötét folt formájában, alatta a lábak irányában haladva a gerinc mellett kétoldalt a vesék vizsgálhatók, majd tovább haladva ebbe az irányba, a középvonalban a húgyhólyag sötét kerek kontúrja tűnik fel. Ez a gerinc és a központi idegrendszer fejlődési rendellenességeinek összefoglaló elnevezése. Spina bifida eseteiben a velőcső fejlődése valamelyik lépésben zavart szenved, így a gerincoszlop nem záródik össze teljesen. A létrejöttében mind genetikai, mind pedig környezeti faktoroknak fontos szerepe lehet. Legközismertebb a folsavhiány, mely egyértelműen összefüggést mutat a fejlődési rendellenességek magasabb előfordulásával.

Az 8-10. hét során végzett ultrahang vizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása (az embrió normális mérete ekkor 2,3-4 cm), és a szívműködés mellett azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.

NIPT szűrések

Az iGen NIPT szűrésekkel Ön a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem „csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben. Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja. Ezek a tesztek a terhesség 10-19. hetében végezhetők el.

Különleges genetikai vizsgálatok

• Chorionboholy mintavétel (CVS): Ha nagy a kockázata annak, hogy az embrió illetve a magzat genetikai rendellenességgel fejlődik, speciális vizsgálatokra is szükség lehet. Ezeket csak speciális esetben végezzük a gondozás keretében. A chorionboholy-mintavétel (méhlepényboholy-mintavétel/biopszia, CVS) invazív vagyis testbe hatoló beavatkozás. Ekkor az ultrahangos ellenőrzés mellett a hüvelyen vagy a hasfalon keresztül egy vékony tűvel mintát veszünk a chorionboholyból (méhlepényből). Mivel a lepény is a magzatra jellemző genetikai információkat hordozza, így sejtjeiből megerősíthetők vagy kizárhatók a genetikai rendellenességek. Ez a vizsgálat a vetélés kockázatát 1-2%-kal megemeli. A vizsgálatra már a tizedik héttől kezdődően sor kerülhet.

tags: #gennyvizeles #elso #trimeszter