A Kötőhártya-gyulladás Csecsemőknél és Gyermekeknél: Okok, Tünetek és Kezelés

A kötőhártya-gyulladás (vagy conjunctivitis) a szem külső rétegének (conjunctiva = kötőhártya), illetve a szemhéj belső felének gyulladása. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya. Ez borítja a szem fehérjét, és a szemhéjak belső felszínét is ez béleli. Latin neve conjunctiva. A kötőhártya-gyulladás egy gyakori állapot, részben azért, mert nagyon sokféle ok állhat a hátterében. Ez az állapot egyike a leggyakoribb szemproblémáknak, amely minden életkorban előfordulhat. A betegség világszerte előfordul minden korcsoportban, újszülöttektől az aggastyánokig, a kiváltó okok azonban változnak a különböző betegcsoportokban. Kötőhártya-gyulladás gyakori a gyermekek körében is, és habár rémisztő lehet, általában nem súlyos, és magától elmúlik. Néhány esetben viszont kezelésre szorul. Habár kellemetlen tünetekkel jár, a látást nagyon ritkán veszélyezteti.

A Kötőhártya-gyulladás Okai és Típusai Gyermekeknél

A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban fertőzés (baktérium, vírus, gomba), allergia vagy szemszárazság okozza. Gyulladása háttérben különböző kórokozók állhatnak (baktérium, gomba, vírus) és a betegség fertőző, ritkábban kórokozó nélkül, allergia vagy környezeti irritáció is okozhatja. A kialakulás okától függően érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet. A kötőhártya-gyulladás, a szem kötőhártyájának gyulladásos állapota, ami irritációt, vörösséget és váladékozást okozhat. Különböző formái lehetnek - bakteriális, vírusos vagy allergiás - és mindegyiknek sajátos tünetei és kezelési módjai vannak.

Újszülöttkori Kötőhártya-gyulladás

Az élet első négy hetében kialakult kötőhártya-gyulladások csecsemőkori kötőhártya gyulladásnak tekinthetőek. Ezekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a csecsemők immunrendszere még nem alakult ki teljesen, ezért a szülés során a kötőhártyazsákba került kórokozók súlyos gyulladást válthatnak ki. A sárga váladék a baba szemében újszülöttkori kötőhártya-gyulladásra utalhat, amit bakteriális vagy vírusos fertőzés, elzáródott könnycsatorna vagy a születéskor adott helyi gyógyszerek által kiváltott irritáció is okozhat.

Specifikus Újszülöttkori Fertőzések:

• Gonococcus kötőhártya-gyulladás: A gonococcus típusú kötőhártya-gyulladással születéskor találkoznak a babák. A gyulladásért a Neisseria gonorrhea nevű baktérium a felelős. A gonorrhea a nemi szervek és a húgyutak gyulladásos betegsége, anyáról gyermekére a méhlepényen át terjedhet. A gyulladás megelőzhető szemcsepp használatával közvetlenül szülés után. A tünetek a születéstől számított 2-5 nap után kezdődnek. Újszülöttkorban 1%-os ezüst-acetát-oldatot cseppentenek a babák szemébe, amely elpusztítja a gonorrhoea (szexuális úton terjedő) kórokozóját. Ha a kórokozó az újszülött szemébe kerül a szülőcsatornán történő áthaladáskor, súlyos, gennyes szemgyulladást okozhat. Ezért az újszülöttellátás során az ún. Credé-csepp használata kötelező.
• Inklúziós kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb típusa az újszülötteknél. A gyulladásért a Chlamydia trachomatis fertőzés felelős. A tünetek közé tartozik a vöröses szem, a szemhéjak duzzanata és a váladékozás. A tüneteket megjelenése a szülést követő 5-14. napra tehető.
• "Kémiai" kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladásnak ezt a fajtáját szemcsepp okozza, amit az újszülött babák kapnak a bakteriális fertőzések megelőzése végett. A szemcsepp használata után pár órával kezdődnek a tünetek: a szemek pirossá és gyulladttá válnak.

Csecsemők esetében a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb oka a könnycsatorna elzáródása.

Bakteriális és Vírusos Kötőhártya-gyulladás Gyermekeknél

A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladást leggyakrabban baktériumok vagy vírusok okozzák. Gyermekek esetében a bakteriális gyulladás a gyakoribb. A kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori probléma a gyermekeknél, ugyanis könnyen hazavihetik az óvodából, iskolából.

Gyakori Kórokozók Gyermekeknél:

• Staphylococcus auerus: A Staphylococcus az orrüreg mélyebb részeiben bújik meg. Rendkívül ellenálló: a baktériumtörzseinek közel fele rezisztens az antibiotikumokkal szemben. Gyógyulást követően a baktérium könnyen visszatérhet.
• Haemophilus influenza: Egy olyan kórokozó, amely a szervezet normál működésében is megtalálható a torokflórában. Gyermekeknél akkor okoz problémát, ha a garatflórából feljut az agyat körülölelő folyadéktérbe.
• Streptococcus pneumoniae: Fertőző baktériumok, melyek a légutakban telepednek le. Elsősorban gyermekeknél okoz súlyos tüneteket, jellemzően zárt közösségekben.
• Adenovírusok: Az adenovírusok felelősek leggyakrabban a légúti megbetegedésekért. Felső légúti betegség során gyakran fertőződhet a szem kötőhártya, illetve az emésztőrendszer is. Az adenovírusok elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, és tüneti kezelést igényelnek.
• Herpesz vírus: A herpesz vírus által okozott kötőhártya-gyulladás az egyik legsúlyosabb formája a betegségnek. Ez a vírust a populáció jelentős része hordozza, ám sokan nem is tudnak róla, hiszen jelenlétük sok esetben nem okoz semmilyen tünetet. A betegségekre való hajlam, a gyenge immunrendszer elősegíti a herpesz kialakulását. Nagyon könnyű elkapni: gyermekeknél közös étkészlet, poharak, játékok használata magában hordozza a kockázatot.

Mind a vírusos, mind a bakteriális kötőhártya-gyulladás kialakulhat megfázással és torokfájással (felső légúti fertőzéssel) együtt is. Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás felső légúti megbetegedéssel jár együtt.

Allergiás Kötőhártya-gyulladás

Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás leggyakrabban az őszi-téli időszakban, illetve allergiaszezonban jelentkezik az arra érzékenyeknél. Ez a betegség nem fertőző. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mindkét szemet érinti, a gyulladás allergénre adott válaszreakció (pl. pollen, poratka, állati szőr). A tavaszi kötőhártya-gyulladás, vagy conjunctivitis vernalis, amely valóban tavasszal és nyáron jelentkezik, elsősorban gyerekek, leginkább 8-16 éves fiúk betegsége. Ha a szénanátha részeként jelentkezik a kötőhártya-gyulladás (az esetek 85%-ában), akkor orrfolyással, orrdugulással, torokviszketéssel jár együtt. Kiváltó tényező lehet ezenkívül a poratka, a penészgomba vagy az állati hámsejtek is - ebben az esetben a tünetek egész évben megjelenhetnek. Amennyiben a gyulladás kialakulásában valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással.

Egyéb Okok: Irritáció és Idegentest

Kötőhártya-gyulladást kiválthatnak még különböző irritáló anyagok (homok, kemikáliák), idegen test a szemben (pl. kontaktlencse), a könnycsatorna elzáródása. Amennyiben idegentest vagy valamilyen kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor azonban genny nem képződik.

A Kötőhártya-gyulladás Tünetei

A kötőhártya-gyulladás legjellemzőbb tünete a szem bepirosodása, valamint enyhébb-erősebb váladékozás. Érintheti az egyik vagy mindkét szemet. Professzor Dr. Nagy valószínűséggel kötőhártya-gyulladás áll fenn, ha a gyermek úgy érzi, mintha szemében állandóan idegen test lenne, ébredéskor a szemei összeragadhatnak a szemből folyó váladék miatt. A kötőhártya-gyulladás tünetei változatosságukban és intenzitásukban eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a gyulladást milyen típusú kórokozó vagy allergén okozza.

Tünetek Csecsemőknél és Kisgyermekeknél

Mi jelzi, ha kötőhártya-gyulladása lehet gyermekének? Kicsiknél sírás, nyűgösség, szemdörzsölés, fénykerülés, hunyorgás jelezheti a kötőhártya-gyulladást. Óvodás kor fölött már fájdalomra, homályos látásra, szúródásra, viszketésre panaszkodhatnak a gyerekek. A gyermekkori kötőhártya-gyulladás tünetei hasonlóak a felnőttkorihoz: pirosság, duzzanat, váladékozás.

Általános Tünetek:

• A szem vörös vagy rózsaszínes elszíneződése, erezettsége. A szem vörössége valójában a kötőhártya ereinek kitágulása miatt alakul ki.
• A szem fokozott váladékozása, a szemhéjak reggeli összetapadása. Reggel ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.
• Bő könnyezés.
• A szem viszketése.
• Égő vagy szúró idegentest-érzés a szemben.
• Felpuffadt szemhéjak.
• Fényérzékenység.

Kórokozó-specifikus Tünetek:

• Bakteriális eredetű gyulladás: Bakteriális eredetű gyulladásnál szemvörösség, váladékozás, csipázás, a szemhéjszélek összeragadása, szemhéjduzzanat figyelhető meg. Jellemzően sárgás-zöldes, sűrű váladék jelenik meg, ami miatt reggelente gyakran összeragadnak a szemhéjak - ennek kapcsán gyakran reggeli úgynevezett csipásságról számolnak be a páciensek.
• Vírusfertőzés esetén: Vírusfertőzés esetén a kifejezett könnyezés, viszketés, erős szemhéj duzzanat mellett néha kis pontszerű bevérzések és szürkés hártyák is megjelenhetnek. A vírusos gyulladás inkább tiszta, vizes könnyezéssel jár.
• Allergiás eredetű probléma: Az allergiás eredetű problémáknál az intenzív viszketés az árulkodó jel. A szemek viszketése gyakran olyan erős, hogy a páciensek nehezen tudnak ellenállni a dörzsölés késztetésének.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A kötőhártya-gyulladás gyakran gyógyszeres kezelés nélkül is leküzdhető betegség. Csecsemők esetében a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb oka a könnycsatorna elzáródása, ezért ha a gyermeknek vörös a szeme, sürgősen orvoshoz kell fordulni! Gyermekeknél különösen fontos komolyan venni a kötőhártya-gyulladást, és mielőbb orvoshoz menni a panaszokkal, a szövődmények elkerülése végett. Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha a gyermeken észreveszi a kötőhártya-gyulladás tüneteit!

A korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a szövődmények elkerülése érdekében.

Tünetek, amelyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni:

• Pár napon belül erősödő vagy nem múló panaszok.
• Gennyes váladékozás, ami bakteriális eredetre utalhat.
• Szemfájdalom.
• Fényérzékenység.
• A látás megváltozása (tárgyak „hullámzása”, fényes villanások megjelenése).
• Erőteljes szemvörösség.

Ha a panasz spontán nem szűnik meg, keressünk fel gyermekszemészeti szakrendelést. Nem szűnő panaszok, fokozódó tünetek esetén ismételt szemészeti vizsgálat indokolt, mert lehet, hogy szövődményként a gyulladás a szem mélyebb részébe terjedt. Ilyenkor a szem mellé és karvénába adott injekciók, infúziós kezelés és műtét is szóba jöhet.

Diagnózis és Orvosi Vizsgálat

A megfelelő terápia választása érdekében fontos a helyes diagnózis felállítása, a kiváltó ok azonosítása. A szemészeti vizsgálatok során a gyermek együttműködése a pontos diagnózisalkotáshoz elengedhetetlen, ezért már otthon ajánlott elmesélni, mi fog történni a rendelőben. Fontos, hogy őszintén beszéljünk a gyermeknek az estleges kellemetlen vagy - a szem körüli gyulladás esetén - akár fájdalmas vizsgálatokról is, hiszen a csemete bizalmát könnyen elveszíthetjük, még, ha jószándékból tagadjuk is el ezek lehetőségét. Az orvost segíti a diagnózis felállításában a szülők megfigyelése a betegség tünetéről, lefolyásáról.

Fontos Kérdések a Szülőknek:

• Hogyan kezdődött a betegség?
• Mióta tart?
• Mi válthatta ki a gyulladást?
• Volt-e sérülés?
• Kerülhetett-e valami a szemébe?
• Ismert-e valamilyen allergiája?
• Korábban volt-e hasonló betegsége?
• Milyen egyéb betegsége van?
• A családban valakinek van-e kötőhártya-gyulladása?

A Vizsgálat Menete:

Először szabad szemmel nézik meg a szemet, figyelve a pirosság mértékét, a váladékozást és a szemhéjak állapotát. Ha lehetséges, a látásélességet először képekkel, villával (Ammon-jel), számokkal vizsgálja meg az orvos, ezt követi a szem műszeres, réslámpás vizsgálata. A speciális mikroszkópos vizsgálat, az úgynevezett réslámpás vizsgálat azonban mindenképpen javasolt, mert más - sokkal súlyosabb - szembetegségek főként kezdeti stádiumban "csupán ránézésre" utánozhatják az egyszerű kötőhártya-gyulladást. A vizsgálat során néha festéket is cseppentenek a szembe - ez teljesen fájdalommentes, és segít kimutatni az esetleges sérüléseket a szaruhártyán. Ha szükséges, a váladékból steril vattapálcával mintát is vesznek.

Kezelési Lehetőségek Kötőhártya-gyulladás Esetén

A kötőhártya gyulladás eredetének megfelelően célzott kezelés szükséges. A kezelés sikeressége nagyban függ attól, hogy mennyire pontosan követjük az orvosi utasításokat.

Specifikus Kezelések Típusok Szerint:

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikumos szemcseppet, szemkenőcsöt fog felírni orvosa. Előfordul, hogy a kórokozó ellenálló az adott antibiotikummal szemben, így a mintavételt követő tenyésztés eredménye alapján változtatni kell az alkalmazott gyógyszeren. Gyerekeknél gyakran könnyebb alkalmazni a szemcseppek helyett a szemkenőcsöt.
• Vírusos kötőhártya-gyulladás: Vírusos kötőhártya-gyulladást ne kezeljünk antibiotikus szemcseppekkel, szemkenőcsökkel. Mivel a vírusos kötőhártya-gyulladás általában önmagában gyógyul, a kezelés itt a tünetek enyhítésére koncentrál. Hasonlóan az egyszerű náthához, a betegség egyes tünetei recept nélkül kapható gyógyhatású készítményekkel csökkenthetők, de alapjában véve a tünetek végleges elmúlásához a vírusfertőzésnek egyszerűen le kell zajlania. Vírusos fertőzés esetén a vírus fajtájától függő kezelés javasolt, amennyiben specifikus gyógyszer szükséges, például herpeszvírus esetén.
• Allergiás kötőhártya-gyulladás: Allergiás eredetű problémáknál az antihisztamin tartalmú cseppek többsége gyermekeknél is használható. Antihisztaminok, szteroidos és nem szteroidos anti-inflammatorikus szemcseppek segíthetnek az allergiás reakciók kontrollálásában. Az allergiás conjunctivitis kezelésére már sokféle, igen jó minőségű szemcsepp kapható. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni.
• Kémiai kötőhártya-gyulladás: Sürgősségi orvosi ellátást igényel, amely az érintett szem(ek) azonnali és alapos öblítéséből áll, hogy eltávolítsa a kémiai anyagot. Amennyiben valamilyen kémiai anyag került a szembe, akkor a beteg mindenképp forduljon orvoshoz és vigye magával a vegyszert vagy annak összetételét igazoló címkét.
• Idegen test okozta gyulladás: Az idegen test eltávolítása a legfontosabb. A gyulladást fenntarthatja a szemrésbe került idegen anyag (pl. fűrészpor, növényi szemcsék, homokszemcse, porszemek), amelyet szakorvosnak érzéstelenítő csepp alkalmazása mellett minél hamarabb, már a vizsgálat során el kell távolítani.

Általános Kezelési Tanácsok:

• A megfelelő kezelés lerövidíti a betegség időtartamát, így csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyeit.
• Az orvos által felírt gyógyszerek használatát be kell tartani. A szemcseppet előírt ideig és adagban használjuk. Fontos a szavatossági idő betartása, mert lejárt szavatosságú cseppel többet árthatunk, mint használunk.
• A szemcseppet érdemes fekvő helyzetben a szemhéjak szétnyitása mellett a külső szemzugba cseppenteni, mert innen a kötőhártya teljes felületén egyenletesen eloszlik, majd a belső szemzugban lévő könnycsatornán át hagyja el a szem környékét.
• A váladékot steril gézlappal, a leragadt szemhéjakat pedig felforralt és lehűtött vízbe mártott gézlappal kell letörölgetni.
• Elsőként a szem és környékének tisztán tartása, a könnycsatorna lágy masszírozása javasolt.
• A hideg borogatás valóban segíthet csökkenteni a duzzanatot és a gyulladást. Ehhez azonban tiszta, hideg vízbe mártott, majd kicsavart puha törlőkendőt érdemes használni. Ezt helyezzük a szemre néhány percre, majd ismételjük többször.

Amit Kerülni Érdemes:

• A vény nélkül kapható érszűkítőket tartalmazó cseppek bár mérséklik a tüneteket, a gyógyulást késleltetik.
• A kamillás borogatás száríthatja a bőrt, az apró szemcsék és szennyeződések pedig allergizálhatják a babát, ezért gyerekeknél nem javasolható a használata. "A kamillás borogatás a váladékozó szemnél ronthat a helyzeten, magyarázza a szakorvos."

Megelőzés és Higiénia

Az általános higiéniás rendszabályok - gyakori, szappanos kézmosás, megfelelő személyi higiénia, szemápolás - betartása mellett az alábbiakra érdemes odafigyelni:

• Mossa a párnahuzatát, törülközőjét mosószerrel, magas hőfokon. Ne használja mások párnáját, törölközőjét.
• Tünetek esetén ne érjen a szeméhez. Fontos, hogy a gyermek a szemét ne piszkálja, hiszen a kórokozót az egyik szemből a másikba, vagy egyéb testtájakra viheti át.
• Családtagok sem használhatják az egymásnak felírt szemcseppet!
• A gyermekek különösen hajlamosak a kötőhártya-gyulladásra, részben a közösségekben (óvoda, iskola) való könnyebb terjedés miatt, részben pedig azért, mert gyakrabban dörzsölik a szemüket és így könnyebben átvihetik a fertőzést egyik szemről a másikra, vagy akár egyik gyermekről a másikra.
• Fontos a szemkörnyék tisztán tartása.

Kontaktlencse Viselés és Smink:

• Tünetek megszűnéséig ne hordjon kontaktlencsét. A kontaktlencséket megfelelő időközönkénti cserélje, fertőtlenítse.
• A legjobb, ha a gyógyulás után új lencsével és tárolóval folytatjuk a viselést, mert a régi lencse és tároló újra fertőzheti a szemet.
• A szemgyulladás ideje alatt célszerű tartózkodni a sminkeléstől is, mivel ez csak tovább irritálhatja a szemet. Ráadásul a sminktermékek könnyen megfertőződhetnek, és így újra és újra visszafertőzhetik a szemet.

Fertőzőképesség és Gyógyulási Idő

A kötőhártya-gyulladás mindkét formája igen fertőző, felnőttek és gyerekek egyaránt megfertőződhetnek tőle. A gyerekeknél sokkal nagyobb a tovább fertőzés, visszafertőzés veszélye, mint felnőtteknél. Ezért a gyermekeket a csak teljes gyógyulás után lehet visszaengedni közösségbe, különösen fontos ez a vírusfertőzések esetén!

A vírusos kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermek általában néhány napig fertőző. A bakteriális kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermekeket azonban nem szabad közösségbe engedni a kezelés megkezdése után sem. A gyermek akkor térhet vissza az óvodába vagy iskolába, amikor már nem fertőző, amit általában a váladékozás megszűnése jelez.

Meddig Tart a Betegség?

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás: A bakteriális kötőhártya-gyulladás esetében a lappangási idő rendszerint rövid, általában 1-3 nap. Antibiotikumos kezeléssel, általában 1-2 hét alatt jelentősen javulnak a tünetek. A tünetek már 2-3 nap után enyhülhetnek, de az antibiotikumos kezelést mindig a javasolt ideig, általában 5-7 napig folytatni kell, még akkor is, ha a tünetek már elmúltak.
• Vírusos kötőhártya-gyulladás: A vírusos kötőhártya-gyulladásnál a lappangási idő kicsit hosszabb, általában 3-5 nap, de akár egy hét is lehet. Általában hosszabb lefolyású, akár 2 hétig is eltarthat. Lehet, hogy az első 3-5 napban a tünetek romlanak, ezt követően azonban tünetek maguktól javulnak.
• Allergiás kötőhártya-gyulladás: Az allergiás kötőhártya-gyulladásnál nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett lappangási időről, mivel ez nem fertőző betegség. Addig marad fenn, amíg az allergén jelen van. Ez pollenszezon esetén akár hónapokig is eltarthat, míg állandó allergéneknél (pl. háziporatka) folyamatos kezelést igényelhet.

Komplikációk és Szövődmények

Sajnos igen, a kezeletlen szemgyulladás komoly szövődményekhez vezethet. A legrosszabb esetek egyike, amikor a hegesedések alakulnak ki, amelyek érintik a kötőhártyát vagy akár a szaruhártyát is. Ami igazán aggasztó, hogy a gyulladás a szaruhártyán hegeket hagyhat, ami tartós látásromlást okozhat. Ezért különösen fontos, hogy ha a szemgyulladás tünetei jelentkeznek, és azok nem javulnak gyorsan, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz.

A visszatérő tünetek hátterében csecsemőkorban a könnycsatorna szűkülete állhat. A visszatérő vagy krónikus kötőhártya-gyulladás mindig alaposabb kivizsgálást igényel. Az is előfordulhat, hogy a visszatérő tünetek hátterében valójában nem kötőhártya-gyulladás, hanem más szemészeti probléma áll, mint például a szaruhártya gyulladása (keratitis) vagy a szivárványhártya gyulladása (iritis).

Összehasonlító Táblázat a Kötőhártya-gyulladás Típusairól Gyermekeknél

tags: #kotohartya #gyulladas #babaknal #gyogyszer