A magyarországi szülészeti ellátással való elégedetlenség és a hálapénz jelensége régóta téma a közbeszédben. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 2024 februárja és áprilisa között, több mint 1500 ember megkérdezésével vizsgálták a szüléssel való elégedettséget, különösen a hálapénz szerepét társadalmi és demográfiai tényezők szerint a magyar felnőtt lakosság reprezentatív mintáján.
Az anyagi tényezőket tartják a legfontosabbnak a magyar szülők ahhoz, hogy elégedettek legyenek a gyermekük születésekor nyújtott szülészeti ellátással. A válaszadók túlnyomórészt az anyagi tényezőket tartják fontosnak az egyéb kompetenciákkal (pl. kommunikáció) szemben, ha jobb szülészeti ellátáshoz szeretnének jutni. A megkérdezettek 60%-a gondolja úgy, hogy a kórházi rendszer megfelelő ismerete és a hatékony kommunikáció valamelyest vagy jelentősen jobb ellátást eredményezhet, 55%-uk a hozzátartozók jelenlétét is a jobb ellátást elősegítő tényezők közé sorolja.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a méltányos szülészeti ellátáshoz való hozzáférés terén továbbra is tartós egyenlőtlenségek állnak fenn, ezen sürgősen javítani kell. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzetnek nem szabad befolyásolnia a szülészeti ellátást.
A hálapénz mértéke és gyakorisága
Az "Ígyszültem.hu" szülésélmény-térképének 11 ezer kitöltője alapján a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, amelynek átlagos összege 111 ezer forint. Jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként. Legnagyobb arányban Pest megyében (76 százalék), illetve Észak-Magyarországon (75 százalék) fizetnek a szülészeteken a kismamák, míg a közép-dunántúli régióban kevesebb, mint a felük (48 százalék) ad csak pénzt.
Miért fizetnek hálapénzt a kismamák?
A felmérés arra is választ keresett, hogy miért fizetnek hálapénzt. A leggyakoribb válasz a saját orvossal vagy szülésznővel való szülés volt (55%), a második leggyakoribb pedig a hála (45,5%). A válaszadók 38 százaléka azért fizetett, hogy a szülésznő vagy az orvos a várandósság alatt is elérhető legyen. A válaszadók csaknem 30 százaléka több figyelmet, 25 százaléka a szülési igényeinek figyelembevételét (pl. mesterséges beavatkozások elkerülése), 22,5 százaléka magasabb minőségű ellátást, 15 százaléka pedig jobb körülményeket várt a hálapénzért cserébe.
A fogadott orvosi rendszer és hatásai
A szülészeti hálapénz szorosan összefügg az EU-ban máshol alig ismert fogadott orvosi rendszerrel. Magyarországon a nők 65 százaléka fogadott orvossal (és/vagy szülésznővel) szül. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. Ez a szám mutatja talán a legjobban, hogy a hálapénz nem csak a háláról szól, sokkal valószínűbb, hogy egyfajta feketén fizetett rendelkezésre állási díj. Az "Ígyszültem.hu" felmérés adataiból az is kiderül, hogy a fogadott orvossal zajló szülések esetében gyakoribbak a császármetszések és a szülésindítások.
Azoknál, akik fogadott orvossal szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék. A szülések negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett mesterségesen indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék.
Mi történik császár közben?
A hálapénz és az ellátás minősége közötti összefüggések
A hálapénzrendszer nem kizárólag az egészségügyben dolgozók alacsony bérei miatt működik, noha az minden bizonnyal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig elfogadott gyakorlat maradt. A hálapénzrendszer legalább ilyen fontos fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt orvos formájában. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy semmire sem garancia a hálapénz.
Ugyan elképzelhető, hogy többet találkozik a választott nőgyógyászával a szülés során a leendő édesanya és kedvesebben is viselkednek vele, de ez nem menti meg attól, hogy ha az orvosnak úgy kényelmesebb, akkor művi beavatkozással segíti világra hozni a gyereket. Az ellátás minőségét érintő jelentős különbségek miatt ugyanakkor nehéz elvitatni az érintettek azon jogát, hogy legalább megpróbálhassanak olyan orvost vagy intézményt keresni, ahol objektív mutatók alapján figyelemmel vannak a szülési igényekre.
Jogi szabályozás és a hálapénz felszámolása
A 2021. január 1-jén hatályba lépett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szigorúan fellép minden formája ellen. A törvény értelmében büntetendővé válik mind a hálapénz elfogadása, mind annak felajánlása. Elfogadható azonban ajándék a mindenkori minimálbér 5 %-ának értékéig. A 2021-es reformot követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) létrehozott egy új, kifejezetten az egészségügyi szektorral foglalkozó főosztályt, amelynek célja, hogy visszaszorítsa és megszüntesse a hálapénzt.
A Magyar Orvosi Kamara javaslata
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése nem tartja szerencsésnek, hogy a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknál - mint az állami és magánellátás közötti átjárás - a kormány kivételezne a szülész-nőgyógyászokkal. A szervezet szerint ez fenntartja a hálapénz intézményét. Kidolgoztak ezért egy átmeneti javaslatot, amely tiszta helyzetet teremtve szerződéshez kötné a szabad orvosválasztást.
A javaslat értelmében a kismamának szerződést kellene kötnie az állami kórházzal, ahol majd szülni fog, megjelölve a közreműködő orvost. Jelenleg nincs tisztázva, mit vállal a pénzért az orvos, keveredik a magán- és az állami ellátás, a javaslat értelmében azonban külön megállapodás esetén lehetne térítést kérni a szülésért. A szerződésben pedig tisztázhatnák az extra szolgáltatásokat is. Ez a papír önmagában semmilyen előnnyel nem járhat, csak a személyes közreműködésért és az eltérő körülményekért fizet a kismama.
Az NVSZ megbízhatósági vizsgálatai
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a hálapénzes ügyek felderítésére és megelőzésére több módszert alkalmaz, amelyek közül a legfontosabb a megbízhatósági vizsgálat. Ez a módszer lehetőséget biztosít arra, hogy az NVSZ mesterséges helyzetet teremtsen, például egy fedett nyomozó révén, aki pénzt ajánl fel egy egészségügyi dolgozónak. Ha az orvos elfogadja az ajánlatot, az bűncselekménynek minősül, és az NVSZ feljelentést tesz. Amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, az eljárást a rendőrség vagy az ügyészség folytatja le.
Az integritástesztről kép- és hangfelvétel is készíthető, ami nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa ellenőrizhető a teszt jogszerűsége is. Megbízhatósági vizsgálat évente három alkalommal rendelhető el egy személy ellen. A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat.