Ma az evangéliumnak egy szakasza frissen és megdöbbentően hatott rám. Ebben az utolsó néhány versben Jézus egy gyermek magához ölelésével a legkisebbekkel azonosítja önmagát.
Jézus tanítása a gyermekekről
„’Ha valaki első akar lenni, legyen a legutolsó, mindenkinek a szolgája.’ Aztán odahívott egy gyereket, közéjük állította, majd ölébe vette, s folytatta: ’Aki befogad egy ilyen gyereket az én nevemben, engem fogad be. Mk 9,35-37
Másfelől Jézus a feje tetejére állította a kultúrát, mert nemcsak kedveli és dédelgeti a gyermekeket, de tanítja is őket a különböző igeversekben. Aki megbotránkoztat vagy bántalmaz egy gyermeket, megérdemli, hogy egy súlyos malomkővel a tengerbe dobják. Az lép be az Isten országába, aki olyan, mint egy gyermek.
NÉZD Jézust, amint átöleli ezt a kisfiút! Látszik, hogy igazán szereti a kicsiket. Vajon mit mond Jézus az apostoloknak, akik szintén jelen vannak? Jézus és az apostolai éppen most érkeztek meg egy hosszú útról. Az apostolok útközben vitatkoztak egymással. Az apostolok nem válaszolnak, mivel arról vitatkoztak az úton, hogy melyikük a legnagyobb. Némelyikük nagyobb tekintélyt akar magának a többieknél. Odahívja ezt a kisfiút, és eléjük állítja. - Bizony mondom nektek, ha meg nem változtok, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be Isten Királyságába. Tudod, miért mondta ezt Jézus? Nos, a kisgyermekeket nem érdekli, hogy nagyobbak-e vagy tekintélyesebbek-e másoknál. Jézus máskor is kimutatja, hogy nagyon szereti a kicsiket. Néhány hónappal később némelyek odaviszik gyermekeiket Jézushoz. Majd karjaiba veszi a gyermekeket, és megáldja őket.
A gyermekek helyzete az ókorban
Az ókorban a gyermekeket nem úgy kényeztették és rajongtak értük, mint manapság. Szüleik bizonyára szerették őket, viszont nem vette körül őket az a szentimentalizmus és ömlengés, amivel mi árasztjuk el őket. Ehelyett a társadalmi hierarchia legtetején a férfiak álltak, majd a nők, utána a rabszolgák, végül pedig a gyermekek.
A gyermekek potenciális emberi lények voltak, nem többek. Bántalmazhatták őket, eladhatták, prostitúcióra kényszeríthették, valamint eldobhatták őket, ha nem kellettek többé.
Az ókorban a gyermekeket egyfajta eledelként, az isteneknek ajánlott táplálékként használták fel az emberáldozat szertartásai során. Karthágóban például csecsemő- és gyermekkoponyák ezreit tárták fel a régészek, bizonyítékul a gyermekáldozat elterjedtségéről az ókori Közel-Keleten.
Az első századi krónikákban a római történész, Plutarkhosz, így ír a gyakorlatról:„Teljes értelmük birtokában, a helyzetet megértve (a karthágóiak) felajánlották saját gyermekeiket. Akiknek pedig nem volt gyermekük, azok a szegényektől vettek, hogy azután bárányokhoz és madárfiókákhoz hasonlóan elvágják a torkukat. Ezalatt az anyák könny és kesergés nélkül álltak ott, ám ha egyetlen panaszszót hallattak vagy könnyet morzsoltak volna, elveszítették volna a pénzt, viszont a gyermekét akkor is feláldozták. A szobor előtti egész területet betöltötte a fuvolák és a dobok hangos zaja, hogy a jajveszékelés, siránkozás ne érje el az emberek fülét.”
Jézus üzenete a befogadásról
Ám az idézett igevers azért a legmegdöbbentőbb, mert Jézus azt mondja: „Aki befogad egy ilyen gyereket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”
Más szavakkal ez olyan, mint Máté evangéliumának híres szakasza, ahol Jézus azt mondja, hogy amikor etetjük, befogadjuk, ruházzuk és meglátogatjuk a szegényt, olyan mintha vele tennénk. És ha befogadunk egy gyermeket, nemcsak Jézus Krisztust fogadjuk be, hanem Istent is, aki őt elküldte.
Tehát súlyos következményekkel jár, ha NEM fogadjuk be a kisgyermeket. Ha befogadjuk a gyermeket, Krisztust is befogadjuk. Azaz, ha elutasítjuk a gyermeket, Krisztust is elutasítjuk. Más szóval, amit mi ezekkel a kicsinyekkel tesszük, Vele tesszük.
Gyermekek Bibliája Újszövetség - 16. Jézus Krisztus a Király
A gyermekek elutasítása a modern társadalomban
Tehát álljunk meg és vizsgáljuk meg újra saját társadalmunkat. Mi olyan kifinomultak vagyunk, nemde? Nem úgy, mint a barbár karthágóiak, föníciaiak és kánaániak. Sem olyanok, mint azok a vérszomjas aztékok.
Mégis ártunk a gyermeknek, méghozzá gyermekpornográfiával, emberkereskedelemmel, prostitúcióval és bántalmazással. Sőt, ezen túl az abortusz, illetve a csecsemőgyilkosság is részei a kultúránknak. Nem vágjuk át a torkukat és vetjük őket a tűzbe, viszont gyakoroljuk a részleges szüléssel járó abortuszt, ahol a gyermek először lábbal bújik elő, majd mikor a fej még a szülőcsatornában van, a halál orvosa egy eszközt bök a baba kicsi, lágy fejébe és kiszívja az agyát.
Ha a késői időszakban történő abortusz borzalmas és barbár, akkor vajon miért szebb vagy könnyebb, ha egy néhány héttel fiatalabb magzattal teszik ezt?
Hogy még tovább vigyük a gondolatot, milyen más módokon utasítjuk el a gyermekeket?
Füzet gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek
Sok szeretettel készítettem és állítottam össze ezt a füzetet olyan gyermekek és gyermeklelkű felnőttek számára, akiket érdekel az életünk hit-alapja, és bíznak Jézus Krisztus szerető szívében. A legkisebbek számára a rajzok színezése jelenthet kapcsolódást szerető Istenünkhöz, a nagyobbaknak szeretettel ajánlom, hogy bátran rajzolják tovább a grafikákat kedvük szerint, és ki is színezhetik. A szöveges oldalakon néhány bevezető gondolatot találnak a képhez kapcsolódó tartalomhoz, valamint a szentírási helyet is beillesztettem. Végül néhány kérdést, gondolatot ajánlok fel beszélgetéshez, elmélkedéshez, imádsághoz. Természetesen ezeket lehet bővíteni, kiegészíteni, vagy rugalmasan alakítani, a gyermekek szintjéhez alkalmazkodva. Az oldalak sorrendje is tetszés szerint változtatható. Szeretném, ha örömet találnának a füzet lapozgatása által.
tags: #jezus #es #a #kisgyermekek #szinezo