A közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követően egy három-hat hónapos időtartamot próbaidőnek nevezünk. Ennek elsődleges funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya, azaz a tisztviselő és a szolgálatadó is hosszú távú együttműködésre törekszik-e.
Ezen időszak alatt derülhet ki, hogy a tisztviselő valóban a közigazgatásban, és a választott szervnél kívánja-e élethivatásként munkáját végezni, míg a szolgálatadó eldöntheti, megfelelő munkaerőnek tekinti-e a tisztviselőt. Ezért teljesen érthető az a szabály, mely szerint a próbaidő alatt bármelyik fél, bármikor, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt.

Fontos megjegyezni, hogy a próbaidő nem hosszabbítható meg. Természetes, hogy ilyenkor a tisztviselőnek sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár, a feleknek csupán el kell számolniuk egymással.
A próbaidő jogi keretei és jellemzői
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 89-92. §-ai, valamint a György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015. 130-133. oldalán található információk részletesen szabályozzák a próbaidővel kapcsolatos kérdéseket.
A kinevezési okmányban a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A próbaidő nem hosszabbítható meg, és pályakezdő tisztviselők esetében beszámít a gyakornoki időbe.

A próbaidő kikötése egy lehetőség, azaz nem kötelezettség, azonban ha próbaidő kerül kikötésre, akkor azt mindig írásba kell foglalni, azaz azt munkaszerződésben kell rögzíteni. A gyakorlatban nem egyszer fordul elő, hogy a munkáltató nem 3 hónap próbaidőt ír be a munkaszerződésbe, hanem 90 napot. Ez helytelen gyakorlat, hiszen előfordulhat, hogy a 90 nap sérti azt a szabályt, hogy a próbaidő a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedhet.
Például a munkaviszony kezdete február 1-je. Ha nincs szökőév, akkor február 28 napja, március 31 napja és április 30 napja - ami munkaviszony kezdetétől számított 3 hónap - együtt 89 napot tesz ki, így a 90 nap három hónapon túli kikötésnek minősül. Természetesen a munkáltató és a munkavállaló három hónapnál rövidebb próbaidőt is kiköthetnek, például 1 hónapban állapodnak meg. Meg kell jegyezni azonban, hogy ha a kollektív szerződés megengedi, akkor 6 hónap próbaidő kikötésére is lehetőség van. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - bizonyos eseteket kivéve - három hónap próbaidő megállapítása kötelező.
A próbaidő alatti jogviszony megszüntetése
A jogviszony próbaidő alatti megszüntetése esetén nincs indokolási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a próbaidő alatti felmondáskor nincs felmondási idő, nincs felmondási védelem, és nincs indokolási kötelezettség. Fontos, hogy a munkavállaló úgy jöjjön el a munkahelyéről, hogy az általa átvett eszközöket, például számítógépet visszaszolgáltatja a munkáltatónak, az elvégzett és függőben lévő munkákkal elszámol, azaz átadja a munkakörét. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
#4 Azonnali hatályú felmondás – 1. rész
A Kttv. 62/A. §-a alapján, amennyiben a közszolgálati tisztviselő 30 napon belül létesít közszolgálati jogviszonyt, és az előző jogviszonyában kormánytisztviselő volt, vagy a Kit. hatálya alá tartozó szervnél állt alkalmazásban, és közszolgálati jogviszonyt létesít 30 napon belül, kötelező a próbaidő mellőzése.
A jogviszony megszüntetésének egyéb esetei
A közszolgálati jogviszony megszüntetésének és megszűnésének megkülönböztetése alapvető fontosságú. A jogviszony megszűnése esetén a felek akarata nem érvényesül, azon kívülálló objektív jogi tény bekövetkezésével automatikusan beáll, ellenben a jogviszony-megszüntetés legalább az egyik fél vagy mindkét fél közös akaratelhatározása következtében, erre irányuló jognyilatkozat alapján történik.
A magyar közszolgálati jog szabályozását tekintve megállapítható, hogy a jogviszonymegszűnési és -megszüntetési rendszert kógens szabályok alkotják, melyektől a jogalkotó akarata szerint a felek nem térhetnek el. A közszolgálati jogviszonyokat csak a jövőre nézve lehet megszüntetni, visszamenőlegesen nem.
A felek akaratától független megszűnési okok
A Kttv. 60. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a jogviszony megszűnésének eseteit, amelyek a felek akaratától független, objektív jogi tények bekövetkezésével automatikusan beállnak:
- Ha a jogviszony fenntartásához szükséges valamilyen feltételt a közszolgálati tisztviselő nem teljesíti (elveszti) vagy eredménytelenül telik el egy adott feltétel teljesítésére (például képzettség, vizsga megszerzésére) előírt határidő.
- Ha egy közszolgálati tisztviselő tekintetében már nem áll fenn valamely általános alkalmazási feltétel - így például elveszíti cselekvőképességét, büntetett előéletűvé válik, megszűnik a magyar állampolgársága.
- Ha az összeférhetetlenséget a munkáltatói felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
- Ha az erre nyitva álló egy-, illetve kétéves határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le a közigazgatási alapvizsgát.
- Ha a közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vezetői munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő a szakvizsga-kötelezettségének két éven belül, számára felróható okból nem tesz eleget.
- Ha a hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszonyban álló a tartalékállomány útján úgy létesít kormányzati szolgálati jogviszonyt, hogy a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltétellel nem rendelkezik, és a képesítést az előírt határidőn belül nem szerzi meg.
- Ha a jogviszonyváltás során nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya.
- Ha a határozatlan időre kinevezett közszolgálati tisztviselő valamely állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, közszolgálati tisztviselői jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik.
- A közszolgálat betöltésének felső határa a 70. életév betöltése. A közszolgálati jogviszony az életkor betöltésével mindenképp automatikusan megszűnik.
- A prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén (e jogintézmények ma már nem bírnak jelentőséggel, mivel 2011. január 1-jétől már nem lehet belépni).
- Ha tisztviselőt foglalkoztató államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg.
- A közszolgálati tisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével megszűnik a közszolgálati tisztviselői jogviszonya.
- A hivatalvesztés, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetésnek minősül.
- Ha a tisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (65 év), és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik).

A közszolgálati tisztviselő az együttműködési kötelezettségével összhangban, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, legalább három hónappal köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával vagy általa kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal igazolni a szolgálati idejét. A jogviszony megszüntetésének ez a fajtája előrevetíti a közszolgálat fiatalítását, ellenben kétségtelen, hogy az idősebb, tapasztaltabb tisztviselők megtartásához is jelentős érdek fűződik. Ez utóbbi lehetőséget törvény biztosítja, és kvázi kivételt képez a jogviszony megszűnésének ezen típusa alól, mivel közszolgálati tisztviselő írásbeli kérelme alapján a jogviszony megszűnését lehetséges elkerülni, amennyiben ezt ő maga kérelmezi és a jogviszonyt a munkáltató hivatali érdekből fakadóan továbbra is fenntartja.
A felek egy- vagy többoldalú akaratnyilatkozata által kezdeményezett megszüntetések
A Kttv. 60. § (2) bekezdése taxatíve veszi sorra a jogviszony megszüntetésének eseteit, amelyek a felek akaratán alapulnak:
- Közös megegyezés: A közszolgálati jogviszony a felek közös megegyezésén alapuló megszüntető megállapodásával is bármikor megszüntethető. Nem kell indokolni a közös megegyezést, azonban ezen megszüntetési mód kapcsán a tisztviselő nem tarthat igényt külön juttatásra, illetve ebben a felek jogszerűen nem is állapodhatnak meg.
- Áthelyezés: Áthelyezéssel is megszüntethető a közszolgálati tisztviselői jogviszony. Ekkor a jogviszony úgy kerül megszüntetésre, hogy azt mindkét fél akarja és erre irányuló jognyilatkozatot tesznek, valamint ezzel egyidejűleg a tisztviselő egy másik munkáltatóval létesít jogviszonyt. Az áthelyezés a jogviszony folyamatosságát nem szakítja meg, tehát a korábbi jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő az új munkáltatónál töltötte volna el.
- Lemondás: A lemondás a közszolgálati tisztviselő egyoldalú jognyilatkozata, amely a jogviszony megszüntetésére irányul. Bármikor indokolás nélkül lemondhat a tisztviselő mind a határozott, mind a határozatlan idejű jogviszonyáról, a munkáltató elfogadó jognyilatkozata az érvényességéhez nem szükséges, de ez nem eredményezi a jogviszony azonnali megszüntetését. A közszolgálati tisztviselő lemondása esetén két hónap lemondási időt tartalmaz a törvény.
- Felmentés: A felmentés a közszolgálati tisztviselő jogviszony megszüntetésének legkomplexebb és legtöbb jogvitát előidéző módja. A felmentés a munkáltató általi olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a jogviszonyt a közszolgálati tisztviselő hozzájárulásától függetlenül, felmentési idő leteltével szünteti meg.
Valamennyi megszüntetési jogcím esetében általános szabály, hogy írásba kell foglalni a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat, ennek az alaki követelménynek a hiánya, elmaradása a megszüntetés jogellenességét fogja eredményezi. A Kttv. értelmében a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat nem tekinthető írásba foglaltnak abban az esetben, ha azt elektronikus dokumentumban teszik meg. A munkáltató köteles az egyoldalú megszüntetésre irányuló jognyilatkozatában - ilyen a felmentés - a közszolgálati tisztviselőt kioktatni az igény érvényesítésének módjáról és annak határidejéről. Ezt nevezik jogorvoslati kioktatásnak, amely azt tartalmazza, hogy az érintett tisztviselő adott esetben milyen határidőn belül, mely szervnél terjeszthet elő jogorvoslati kérelmet.
tags: #kormanytisztviselo #probaido #6 #honapos