A gyermekágyas időszak kiemelten fontos a nők életében, gyakran az egyik legszebb és legboldogabb életszakasz. Ez az időszak azonban biológiai, lelki és szociális szempontból is nagy kihívásokat tartogat az anya számára. A szülést követő hat hét alatt a szervezet számos élettani és anatómiai változáson megy keresztül. A regeneráció, a nemi szervek involúciója mellett az emlő is átalakul, lehetővé téve az újszülött táplálását. A szülés utáni hetekben erősödik az anya-gyermek kapcsolat, ám új feladatok is jelentkeznek, mint az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása és táplálása.
Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulhatnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, szoptatási nehézség, vizeletretenció vagy székrekedés. Súlyosabb problémát jelenthet a vérzés, fertőzés, trombózis, magas vérnyomás vagy depresszió. A szülésznőnek kulcsszerepe van a kórházi ápolás során, segítőtársul szegődve az anyának, bátorítva őt a szoptatásra, erősítve önbizalmát az újszülött ellátásában, és tanácsokkal segítve az új körülményekhez való alkalmazkodást. Figyelnie kell a gyermekágyas viselkedését, magatartását és érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények jeleit, és ő az, aki tájékoztatja a szakorvost, szükség esetén gondoskodik a beteg azonnali kezelésének megkezdéséről.
A gyermekágyas nő ellátása egy teammunka, amelyben a szülésznőn kívül részt vesz a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó és a szociális munkás is. Mindezeket az ismereteket a "gyermekágy" gyakorlati tantárgy foglalja össze.
A kórházi környezetben maradó csecsemők helyzete
Egyre gyakrabban kerül a sajtóba azoknak a kisbabáknak a helyzete, akik megszületésük után akár több hónapra is kórházi osztályokon maradnak, nem optimális körülmények között. A Gyermekjogi Civil Koalíció felhívta a figyelmet a rendszer hiányosságaira, mivel nem vezetnek nyilvántartást az ilyen gyermekekről. A legutóbbi törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben az érintett gyerekek hamarabb váljanak örökbe adhatóvá, de kérdéses, hány kisgyermek számára jelent ez megoldást.
A kórházakban maradó kisbabák egy részét megszületésük után nem viszi haza a szülő vagy az édesanya, esetleg nem adhatják ki őket, mert a szülők nem tudnak biztonságos körülményeket teremteni. Előfordul, hogy a szülők nem akarnak lemondani a gyermekről, így örökbefogadó szülőkhöz sem kerülhetnek. Nem csak szülészeti, hanem gyermekosztályokon is találhatók ilyen csecsemők. Hivatalosan szülészeten csak hat hétig maradhat a kisbaba.
Van olyan édesanya, aki szinte azonnal elhagyja a kórházat, és nem jelenik meg többé, de olyan is előfordul, aki nem viheti haza a babát hajléktalanság miatt, de hetekig látogatja. Ilyenkor a kórházi védőnő és a gyermekvédelmi szolgálat nagy erőkkel próbál segíteni, helyet keresni anyaotthonokban, de ezek gyakran telítettek. Előfordul, hogy a szülő megfelelőnek érzi a körülményeit, de a védőnő jelzi, hogy nincs gyereknevelésre alkalmas lakás a bejegyzett címen.
A legnagyobb probléma a kórházakban maradt gyerekek szempontjából, hogy az ottani körülmények nem alkalmasak az egészséges fejlődésük biztosítására. Egy rácsos ágyban egy több hetes kisbaba alig kap ingert, és nincs lehetősége egyetlen személyhez kötődni.
A gyermekvédelmi rendszer és a szociális támogatások
A szakember szerint a rendszer nem képes akut helyzetekre reagálni, például arra, ha egy édesanya a bántalmazó párja elől menekül. Születéskor a kórházi védőnők kérnek egy környezettanulmányt a területileg illetékes védőnőtől a szülő felkészültségéről. Ha itt jelzés történik, a gyámhivatal ideiglenes hatályú elhelyezésről dönt, amit nagyjából két hónap múlva vizsgálnak felül. Ha a kisbaba továbbra sem hazaadható, akkor megtörténik a nevelésbe vétel.
Nagy kérdés, hogy milyen támogatást kap a szülő és a gyerek abban az időszakban, amikor a kapcsolattartás a közös életük egyetlen eleme. Bár a törvény szerint az elhelyezést a szülő lakhelyéhez közel kell biztosítani, a gyakorlatban a nevelőszülő- és csecsemőotthonhiány miatt ez gyakran nem valósul meg. Ha a gyerek messzebb van, az nehezíti a kapcsolattartást. Testvérek esetén is akadály lehet a szülő számára a gyakori látogatás. Ha anyagi problémák állnak a háttérben, a szülőnek dolgoznia kell, ami szintén akadályozó tényező.
A rendszerben dolgozó kollégák mindent megtesznek azért, hogy egy gyereket ne kelljen kiemelni a családból, és ez legyen az utolsó megoldás. Ilyenkor keresik a rokonokat is, és gyakran családba fogadás útján helyezik el a gyereket. Ha a szülő három hónapig egyáltalán nem jelentkezik, vagy nyolc hónapon át rendszertelenül, a gyermek örökbeadhatóvá válik. Az új törvényi szabályozás szerint ez a három hónap hat hétre csökkent, ha közvetlenül a születés után hagyják ott a kisbabát a kórházban.
A gyermekvédelemi munkakörökben nagy a fluktuáció, sok a tapasztalatlan kolléga, és gyakran máshoz kerül az adott család ügye, ami korlátozza az átfogó támogatás lehetőségét. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika szerint az új gyermekvédelmi törvénycsomagnak vannak előremutató elemei, de aggályos pontok is, hiányzik belőle a megelőző, családokat támogató szemlélet.
Azok a gyerekek, akiket születésük után a kórházban hagynak, és hat héten belül nem jelentkeznek értük, titkos örökbefogadáshoz járulnak hozzá. A csecsemők érdeke, hogy minél előbb a saját családot pótló környezetben, lehetőleg leendő örökbefogadó szüleiknél helyezzék el őket. Ezért a kórházban hagyott csecsemők számára a gyámhatóságnak gyermekvédelmi gyámot kell rendelnie, és ha találnak megfelelő örökbe fogadni szándékozó szülőt, akkor már a kórházból is kihelyezhetők ideiglenesen.
A gyermekvédelemben rendvédelmi szemlélet kezd eluralkodni, ami aggasztó. Meg kell erősíteni a gyermekvédelmi szakma hitelességét és vonzóvá kell tenni. Dr. Pehr Erika szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, a nehéz helyzetben lévő várandós nők támogatására, hogy mire megszületik a gyerekük, már legyenek megoldási útvonalak. Fontos vizsgálni, hogy a válsághelyzetben lévő szülő esetében az állam mindent megtesz-e a megsegítéséért, hogy gyermekét vissza tudja kapni.
Az államnak növelnie kell az anyaotthonok, átmeneti otthonok számát, bővítenie kell a nevelőszülői hálózatot, és erre jelentős erőforrást kell fordítania.
A várandósgondozás folyamata és a szociális juttatások
A várandósság megállapításához nőgyógyászati vizsgálat szükséges. A terhesség megállapítása után választani kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt a várandósgondozásra, valamint fel kell keresni a háziorvost és a körzeti védőnőt. A várandósgondozási könyvet a védőnő állítja ki.
A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, figyelemmel kíséri a problémák felmerülését, elvégzi a vizsgálatokat és rögzíti az eredményeket. A védőnő elsősorban tanácsadást végez, kiállítja a terhességi könyvet és nyilvántartásba veszi a várandóst. A háziorvos elvégzi a hozzá tartozó vizsgálatokat, például EKG-t, vérnyomásmérést, és utal vérvételre, vizeletvizsgálatra.
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel rendelkezik, míg a szülésznő egészségügyi végzettséggel. A szülésznő gondozási és ápolási teendőket lát el, támogatja a nőt a szülés alatt, és komplikációmentes szüléseket önállóan is kísérhet.
A rizikóbesorolástól függ, hogy milyen vizsgálatokon kell részt venni, és milyen szakemberek végezhetik a gondozást. Ha a rizikóbesorolás magas, szülész-nőgyógyásznak kell végeznie a gondozást. Magas rizikójú lehet a terhesség például 35 év felett, korábbi vetélés, császármetszés, vagy krónikus betegség esetén.
A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők, akik otthonszüléseket kísérnek. A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel, de információval és lelki támogatással segítik a várandós nőt és a családot.
A védőnőnél a várandósság megállapítása után kell jelentkezni. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvet, és gondozásba vesz. A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Ha nem veszel részt a konzultációkon, azt a védőnő az együttműködés hiányának tekintheti, ami gyermekvédelmi eljáráshoz vezethet.
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik a vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet.
A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról beszélnek. A kötelező vizsgálatokat az egészségügyi ellátónak ingyen kell biztosítania. Első trimeszterben nőgyógyászati vizsgálat és ultrahang, laborvizsgálat (vérkép, vércukor, szifilisz-, hepatitis B szűrés, vércsoport-meghatározás). 35 év felett genetikai tanácsadás. Második trimeszterben ultrahang és laborvizsgálat.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvények szabályozzák a szociális és gyermekjóléti ellátásokat. A kérelmeket a helyi önkormányzati hivatalnál kell benyújtani. A szociális ellátások megállapítása hivatalból is kezdeményezhető.
A Magyarhertelendi Önkormányzat rendeletei szabályozzák a települési támogatásokat, mint az iskolakezdési, ünnepi, idősek napja alkalmából nyújtott támogatás, valamint a köztemetés és gyógyszerköltséghez való hozzájárulás.
Miért kell mindannyiunknak beszélnünk a szülés utáni depresszióról | Auburn Harrison | TEDxUniversityofNevada
tags: #korhazi #vedono #kornyezettanulmany