A kórházi sterilizáló dolgozók fizetése és a kórházi fertőzések kockázata

Az egészségügyi szektorban dolgozók jövedelme sok tényezőtől függ, és fontos kérdés a társadalomban. A bérek alakulása nemcsak a végzettséget, hanem a munkával eltöltött éveket, a felelősségi szintet és a munkáltató méretét is magában foglalja.

A kórházi sterilizáló dolgozók fizetési viszonyai

A beküldött kérdőívek alapján a szociális és egészségügyi szektorban a középfokú végzettségűek fizetése a minimálbér közelében van, és nem mutatható ki jelentős különbség a bérek közt a munkával eltöltött évek, vagy a település mérete szerint. Az egészségügyben dolgozó középfokú végzettségűek bruttó jövedelme általában 145.000 forint körül van, de nem ritka a bérminimumon való alkalmazás sem. A főiskolai végzettségűek jövedelmében sincs nagy különbség a szociális és az egészségügyi intézmények közt (160-170.000 Ft). A felsőfokú végzettségűek jövedelmére szintén nincs kimutatható hatással a település mérete, a munkatapasztalat azonban néhány 10.000 forintos előnyt jelenthet.

A beküldött kérdőívek alapján nem mutatható ki jelentős különbség a bérek közt a település földrajzi elhelyezkedése szerint. Tudjuk, hogy többet vagy kevesebbet keresel az országos, vagy régiós átlagánál. Igen, a cég mérete befolyásolhatja a fizetésed mértékét. A nagyobb cégek általában stabilabb bevétellel rendelkeznek, és megengedhetik maguknak, hogy a legjobb embereket fizessék meg a piacon.

Az adatközlők mindössze 1/6-a jelezte, hogy a bruttó fizetésen felül "zsebbe" is kap juttatást. A beírt adatok alapján a hálapénz általában havi 60000-100000 között van ezekben az esetekben. A táblázatokat a beküldött kérdőívek adatainak felhasználásával állítottuk össze.

A sterilizálógép-kezelő feladatai és felelőssége

Szauter Gábor, aki 15 évig egy fővárosi kórházban sterilizálógép-kezelőként dolgozott, részletesen leírta a szakma kihívásait és felelősségét. "Minden kórházban dolgoznak ilyen szakemberek, a műtőkből és az osztályokról érkező eszközök előfertőtlenítés után a központi sterilizálóba kerülnek. Ott szétszedve kézzel elmossuk őket, majd bepakoljuk egy nagy mosogatógépbe, amelyben kétféle vegyszerrel és vízzel, különböző hőfokon, nagyjából másfél óráig mosódnak. Ekkor elvileg már mindenféle mikroorganizmustól mentesek, de még nem sterilek. Ezért úgynevezett csőfóliába tesszük az egyedi eszközöket, a tálcásakat papírba csomagoljuk, kontrollszalagok kerülnek mindegyikre, amelyek csak akkor színeződnek el, ha megfelelően sterilizálódtak az eszközök a sterilizátorgépben."

"Ha utólag kiderül, hogy nem volt steril az eszköz, akkor nem az orvos viszi el a balhét, hanem a sterilizálásban részt vevő kolléga. Óriási a felelősség, naponta több tízmilliós műszerállománnyal dolgozunk. Ha nincs a „steril”, akkor elvben a műtő és a kórház nem tud működni."

Az egyszer használatos eszközök újrahasznosításának problémája

Szauter Gábor szerint "Súlyos állítás ez… de igaz. Ami nálam végleg kiverte a biztosítékot, hogy a laparoszkópos műtéteknél - amikor a hasüregben egy „kapun” keresztül orvosi eszközökkel betegségeket derítenek fel, illetve kisebb-nagyobb beavatkozásokat végeznek - az egyszer használatos eszközöket újra kellett sterilizálni akár tizenöt-hússzor is - felsőbb szóbeli és/vagy írásbeli utasítására. Holott nem csak az eszközök neve mutatja, hogy ez tilos: a törvény is így rendelkezik."

A kockázat abban rejlik, hogy a teljes sterilizálás lehetetlen a recés eszközöknél, hiába az ilyenkor szokásos eljárás, a 65 fokos formaldehidpára és a csírátlanítás. Az egyszer használatos eszközöket általában formaldehidben sterilizáljuk, ami önmagában sem szabályos, és ráadásul mérgező is. Ugyanis a formaldehid, ha beleivódik a műanyag- fém ötvözetű eszközökbe, akkor az emberi szervezetbe kerülve akár mérgező is lehet.

Azt, hogy vadi új vagy „újra hasznosított eszközről” van szó, onnan lehet kiszúrni, hogy három etikett (igazolópapír) tartozik az ilyen egyszer használatos eszközökhöz, amelyeket kibontáskor, még a műtét előtt érvényesíteni kell - aláíratva a beteggel. Az egyik papír a műtéti naplóba, a másik a kórlapba kerül, a harmadik pedig az OEP-é lesz. Amikor az egyszer használatos eszközt másodszorra vagy netán tizedszerre használják, természetesen ez a három lap már nem áll rendelkezésre.

Kórházi fertőzések és a biztonságos betegellátás

A kórházi fertőzések komoly problémát jelentenek az egészségügyben. "Az egészségügyi ellátásba bekerült betegek immunrendszere legyengült, őket és a bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket a fertőzések könnyebben elérik. Az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni. Hazánkban a biztonságos betegellátás feltételei adottak. Amennyiben az ÁNTSZ olyan hiányosságot tár fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszi a szükséges lépéseket."

A kórházi fertőzések csaknem egyharmada megelőzhető lenne megfelelő higiéniával és a szükséges fertőtlenítési eszközök használatával. Ráadásul a megelőzés olcsóbb lenne, mint a már kialakult fertőzések kezelése és megszüntetése, ugyanis például egyetlen MRSA-beteg kezelési költsége másfél millió forint. A WHO ezer ápolási napra legalább 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő használatát javasolja, ezzel szemben Magyarországon csupán 6 liter jut, ami Európa-szerte a legkevesebb.

A kórházi fertőzések 60 százalékát a szuperbaktériumok okozzák, amelyek ellenállnak a legtöbb antibiotikumnak is. Ilyen multirezisztens kórokozók a világ minden kórházában jelen vannak, de akkor szaporodnak el igazán, ha rosszak a higiénés feltételek. A legismertebb ilyen jellegű baktérium az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus) és az E.coli, valamint annak változatai. Ezek a baktériumok leggyakrabban sebfertőzésnél, véráramfertőzésnél vagy tüdőgyulladásban jelentkeznek, de előfordul húgyúti, bőr- és lágyrész-fertőzés, agyhártya-, csontvelő- és ízületi gyulladás formájában is. Általában cseppfertőzéssel terjednek, tehát a zsúfolt kórházi szobákban, illetve a folyosókon lévő ágyakon fekvők között könnyen és gyorsan továbbterjednek.

A "Kiskassza" és a hálapénz

Egy budapesti kórház szülész-nőgyógyász orvosa meséli: évekkel ezelőtt, amikor dolgozni kezdett, a főorvos szólt neki, hogy fizessen 2000 forintot (akkor még csak ennyi volt) a Kiskasszába. Kiderült, hogy ebből az összedobott pénzből pótolják a műtő személyzetének bérét. "Mindenki fizet, mert szükség van a munkájukra, és tudjuk, hogy ők nem kapnak annyi hálapénzt, mint mi" - mondja, és állítja: ha nem volna a Kiskassza, műtétek maradnának el, és szüléseket nem lehetne levezetni biztonságosan. Más kórházakban is működik a Kiskassza - van, ahol 3 ezer, van, ahol több a taksa. Egy kezdő orvos fizetése alig több mint 150 ezer forint. Ha egy hónapban csak 15-öt operál (vagy ugyanennyi szülést vezet le), akkor a fizetésének majd az egyharmadát a kollégái fizetéskiegészítésére költi.

Az adatközlők 1/6-a jelezte, hogy a bruttó fizetésen felül "zsebbe" is kap juttatást. A beírt adatok alapján a hálapénz általában havi 60000-100000 között van ezekben az esetekben.

Jogorvoslat és a rendszer hibái

Az összes kártérítési pert tekintve a betegek 2/3-a kap valamilyen fokú kártérítést, tehát a kórházakat több esetben elmarasztalják. Az egészségügyi perekben vizsgálják, hogy a kórház mindent megtett-e például a fertőzés kialakulása ellen, hogy célzott terápiát kapott-e az érintett beteg, továbbküldték-e speciális intézménybe vagy netán ott aszalták és mire észrevették a bajt vagy foglalkozni kezdtek vele, már késő volt. Ha a kórház tudja bizonyítani, hogy mindent megtett, akkor jobbak az esélyei egy per során.

"Egyre nagyobb probléma, hogy a forrás- és szakemberhiány, valamint a csúcsra járatás miatt nem jut elég idő, figyelem az olyan háttérben folyó, összetett tevékenységekre, mint például az infekciókontroll, amely egy sok, apró feladatból álló tevékenységsor. Lokalizálni, megelőzni, időben felismerni kell a fertőzéseket. Ha jól működik az infekciókontroll, akkor szinte láthatatlan, hiszen nincs fertőzés, ám ha az említett okok miatt nem jut rá idő, figyelem és szakértelem, akkor akár életekbe is kerülhet."

A kórházi sterilizáló dolgozók fizetése és a kórházi fertőzések kockázata szorosan összefügg a kórházak működésének általános színvonalával, a források elosztásával és a dolgozók megbecsülésével. A problémák feltárása és orvoslása elengedhetetlen a biztonságos és hatékony betegellátás érdekében.

tags: #korhazi #sterilizalo #fizetese