Terhességi problémák kórházban: Amikor az extra gondoskodás életet ment

A terhesség a legboldogabb esemény egy nő számára, mégis vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a kismamáknak feltétlenül ajánlott a soron kívüli szakorvosi vizsgálat, szükség esetén kezelés. A „NŐK ÉS ANYA” szerep a lehető legnagyobb odafigyelést és útmutatást igényel. A terhességeket magas kockázatú és alacsony kockázatú kategóriákba soroljuk. A magas kockázatú (vagy magas rizikójú) terhességek azok, amelyek veszélyt jelenthetnek az anyára, a magzatra vagy az újszülöttre. Lehetnek életveszélyes tényezők, vagy olyan tényezők, amelyek már meglévő betegségek miatt szövődményeket okoznak, vagy a terhesség alatt jelentkeznek. A nők nagyjából 20-30%-a tartozik ebbe a kategóriába, és ha a szülészeti eredményeket szeretnénk javítani, akkor ezt a csoportot kell azonosítani és speciális kezelésben részesíteni.

Magas kockázatú terhességnek minősül az a terhesség, amelyet olyan tényezők bonyolítanak, amelyek hátrányosan befolyásolják a terhesség kimenetelét és a biztonságos szülés folyamatát - anyai vagy perinatális, vagy mindkettő. Fontos tudni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem azt jelenti, hogy bármiféle rendellenesség alakult ki a magzatnál. Ez a fogalom azokat a nagyobb kockázatú terhességeket foglalja magába, amelyek esetén valamilyen tényező miatt nagyobb az esély bizonyos problémák, szövődmények kialakulására szülés előtt, alatt vagy után.

Kockázati tényezők és okok magas kockázatú terhességben

A nő életmódja, valamint számos, már meglévő egészségügyi probléma és fejlemény hozzájárulhat ahhoz, hogy a terhesség magas kockázatúnak minősüljön. A kockázati arányt befolyásolja az is, hogy hányadik gyermekét várja a kismama, hiszen a szervezet emlékszik a megelőző szülésekre. Számos kismamát már az első védőnői vagy szülész-nőgyógyásznál tett látogatás során veszélyeztetett kategóriába sorolnak, hiszen adataikat felvéve egyértelművé válik a kockázat ténye. Az egyéni kórtörténet, a terhesség aktuális állapota és a kismama kora is növelheti a szövődmények esélyét.

Életkor

• Tizenéves korban: Az igen korai teherbeesés kockázatokat hordoz magában.
• 35 évesnél idősebb korban (előrehaladott anyai kor): A szervezetet a 30-as évek második felében már jobban igénybe veszi egy várandósság, több a genetikai rendellenesség, valamint nagyobb a komplikáció esélye. 35 éves kor felett a várandós nő automatikusan ebbe a kategóriába kerül.

Korábbi terhességek és kórtörténet

• Vetélések vagy halvaszületés: Ha a kismamának volt egy, vagy több vetélése, netán magzatkori szülése, halva szülése, abban az esetben az első perctől a veszélyeztetett kategóriába kerül.
• Koraszülés: Szintén ez történik, ha koraszülés előzte meg a várandósságot.
• Meddőségi kezelések: Hosszan tartó meddőségi kezelés, illetve nehéz teherbeesés esetén is fokozott figyelemre van szükség.
• PCOS (Policisztás ovárium szindróma): Napjainkban nagyon gyakori betegség, amely nehezíti a fogantatást, illetve magas kockázatú tényezőt jelent, mivel megnöveli a korai vetélés esélyét.
• Korábbi C-szekciók vagy méhműtét: A méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a hegszétválás veszélye fennáll.

Már meglévő egészségügyi problémák

Ha a kismama ismert egészségügyi problémával esik teherbe, fokozott figyelemre és valószínűleg az átlagosnál több vizsgálatra, szűrésre lesz szükség. A terhességgel járó változások (hormonális, fizikai, lelki stb.) az alapbetegség fellángolását, rosszabbodását okozhatják. Emellett a már meglévő betegség miatt szedett gyógyszerek tekintetében is fokozott odafigyelést követel a terhesség 40 hete, valamint a szülés.

• Magas vérnyomás (gesztációs hipertónia)
• Cukorbetegség (terhességi cukorbetegség)
• Epilepszia
• Anémia vagy vérszegénység
• Thrombocyta-rendellenességek
• Genetikai rendellenességek
• Neurológiai rendellenességek
• Vesebetegség
• Májbetegség (sárgaság)
• Szívproblémák
• Jóindulatú daganatok (mióma)
• Rákok
• Tüdőbetegségek, asztma
• Lupus
• Húgyúti fertőzések
• Szexuális úton terjedő betegségek
• Vérzési zavarok vagy menstruációs rendellenességek
• Bármilyen autoimmun rendellenesség

A jelenlegi terhesség állapota

• Ikerterhesség (több magzat): Kiterjedtebb gondozást igényel, mivel az egypetéjű ikreknél közös a méhlepény, a kétpetéjű magzatok esetében pedig a méhlepények előbb elöregszenek.
• Alacsony placentanövekedés vagy elölfekvő méhlepény (Placenta praevia): A placenta nem megfelelő helyen kezd kialakulni, növekedni, és részben vagy teljesen elfedi a méhszáj bejáratát.
• Méhproblémák: Például rendellenes alak, gyengeség a méhnyakban vagy rövid méhnyak.
• Rh-összeegyeztethetetlenség.

Életmód és szokások

• Dohányzás, alkoholfogyasztás vagy bizonyos drogok használata.
• Jelentősen alul- vagy túlsúly a terhesség alatt.
• Rossz prenatális táplálkozás.

Magas kockázatú terhességi tünetek és teendők

A magas kockázatú terhesség tüneteit gyakran nehéz megkülönböztetni a tipikus terhességi tünetektől. Számos oka és kapcsolódó tünet lehet. A magas kockázatú terhesség alatt a nők tüneteket tapasztalhatnak a terhességét befolyásoló állapottól/betegségtől függően. Az aggodalomra okot adó tünetek a várandósság bármely szakaszában jelentkezhetnek. Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakról, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.

Szövődményre utaló jelek, amelyek azonnali orvosi segítséget igényelnek

Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség! Ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

• Hüvelyi vérzés: Értelemszerűen a hüvelyi vérzés az, ami a legnagyobb riadalmat kelti, és az egyik legjellemzőbb tünete a (fenyegető) vetélésnek. Az első időszakban vérzés lehet a beágyazódás miatt, de ez igen kis mennyiségű. Vérzés hátterében állhat még hematóma (vérömleny) is, fertőzés, méhnyak polyp. Fontos a pihenés és a stressz kerülése.
• Súlyos fájdalom vagy görcsök az alsó hasban: Szinte nincs olyan várandós nő, aki olykor ne tapasztalna kisebb-nagyobb görcsöket. Mindhárom trimeszterben előfordulhat, más-más okokból, ám fenyegető vetélés/koraszülés jele is lehet. Ha erősödő vagy/és túl gyakori, akkor mindenképp forduljon orvoshoz!
• Tiszta, vizes folyadékváladék, élesztőfertőzéshez hasonló: Ha az intim folyás megváltozik (színe, állaga, szaga), az fertőzésre utal. Kezelés nélkül könnyen vetéléshez, a magzat betegségeihez vezethet, mivel a méhszáj nyílását okozhatja és "felszállhat" a fertőzés.
• Magas vérnyomás (gesztációs hipertónia): A 140/90 Hgmm-es vagy afölötti vérnyomás esetén, különösen, ha fehérjeürítés is megfigyelhető a vizeletben, preeklampsziára vagy terhességi toxémiára kell gyanakodni.
• Látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás): Ezek a preeklampszia jelei lehetnek.
• Hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon: A hirtelen kialakult erős lábdagadás - különösen ha az arcon, vagy kézen is jelentkezik a duzzanat - a preeclampsia, vagyis a terhességi toxémia jele is lehet.
• Ha a magzat mozgásában változás áll fenn (csökkent magzatmozgás): A kismamák egy idő után megfigyelik, hogyan és mennyit mozog a babájuk. Jelentős változás esetén orvoshoz kell fordulni.
• Elhúzódó vagy súlyos hányás (vészes terhességi hányás): Ha a terhességi hányinger és hányás túlzott mértéket ölt, és a folyadék nem marad meg a várandós nőben, kórházi kezelésre is szükség lehet.
• Láz vagy hidegrázás.
• Fájdalmas égő érzés vizelés közben (húgyúti fertőzés): Ezt a betegséget nem csak a vele járó fájdalom miatt kell kezelni, de azért is, mert kezeletlenül növeli a koraszülés esélyét.
• Állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés.
• Ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens).
• Tartós fejfájás.
• Súlyos bőrviszketés.
• Májfájdalom.
• Bevérzések jelentkezése a bőrön.

Rendszeres értékelés és szűrés

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, de az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja az orvosi utasításokat. Minden nagy kockázatú esetet az első prenatális vizsgálat során azonosítanak, lehetőleg a terhesség első trimeszterében.

Amikor igazolódik a terhesség ténye, a kismamának sokféle kérdésre választ kell adni az életmódjával, egészségével, korábbi orvosi beavatkozásaival, gyógyszerallergiáival kapcsolatban. Ennek egyik oka többek között felmérni, hogy a kockázati tényezők alapján szükséges-e a várandósság figyelmesebb gondozása.

Kötelező vizsgálatok

• Vérnyomásmérés: Folyamatosan követni kell, különösen vérnyomásproblémák esetén.
• Testsúlymérés: A terhességi hízást folyamatosan követni kell.
• Vizeletvizsgálat: Vizsgálják a vizelet ph-ját, valamint a fehérjeürítést.
• Vérvétel: Kiszűrhető például egy esetlegesen a szervezetben jelenlévő fertőzés, kezdődő cukorbetegség, vashiány, vérszegénység, valamint a hormonszintek, máj- és vesefunkciók és a teljes vérkép ellenőrzése érdekében végzik.
• Ultrahangvizsgálat: Az első ultrahang már ad információt arról, hol tart a várandósság, és minden a megfelelő ütemben zajlik-e. Havi ultrahang során a méhszáj vizsgálatára is sor kerül.
• Méhnyak és a méhszáj vizsgálata: Az állapotát számokkal írja le a szülész-nőgyógyász, jelezve a méhnyak vastagságát és a méhszáj nyitottságát.
• Magzati szívhangvizsgálat: Ha a magzat elhelyezkedésével, a köldökzsinór helyzetével, a méhlepény állapotával merül fel probléma, akkor gyakrabban javasolják.
• NST (Nonstressz teszt): A magzatmozgásokat ezen teszt segítségével követik nyomon. Zavartalan esetben a 37. héttől.

Kiegészítő vizsgálatok magas kockázat esetén

Amennyiben megállapították a veszélyeztetett terhességet, gyakoribb, többféle vizsgálatra is szükség lehet, mint egy zavartalan várandósság esetén. Ez a szorosabb gondozási terv a mama és a baba egészségének védelmében fontos, ezért elengedhetetlen a várandós nő együttműködése.

• Magzati szívultrahang-vizsgálat.
• Sűrűbben végzett laborvizsgálatok: Amennyiben súlyosabb probléma, kórelőzmény áll fenn.
• Belgyógyászati, nefrológiai, neurológiai, szemészeti szakvizsgálat: Súlyos vérnyomásproblémák esetén.

Lehetséges komplikációk és kezelésük

A magas kockázatú terhesség lehet zavartalan, sőt, a legtöbb nagykockázatú terhesség egészséges csecsemő megszületésével ér véget. Ha megfelelő megfigyelésben és kezelésben részesül, követi az orvosa utasításait, és mindent megtesz, hogy gondoskodjon magáról, csökkentheti a szövődmények kockázatát. Bizonyos esetekben azonban a magas kockázatú terhesség komolyabb problémákat is kiválthat.

Méhlepény-leválás (Placentáris abruptio)

Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. Általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés. Burokrepedés esetén a magzatvíz vérrel festenyzett lehet. A magzati szívműködés monitorozása során oxigénhiányra utaló jelek lehetnek. Ha a leválás időpontja közel esik a szülési időponthoz, lehetséges, hogy a baba idő előtt megszületik.

Krónikus lepényi elégtelenség

Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésben való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat. Ennek a terhességi szövődménynek nincsenek szubjektív tünetei, általában úgy derül ki, hogy a baba keveset mozog, vagy rutin vizsgálatok derítenek rá fényt. Ilyenkor az anyát szoros megfigyelés alatt tartják, de ha már közeli a szülés időpontja, előfordulhat, hogy az orvos a szülés idő előtti megindítása mellett dönt.

Placenta praevia (Elölfekvő méhlepény)

Elölfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.

Placenta accreta

A placenta accreta a méhlepény-beágyazódás egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz, és általában kizárja a hagyományos szülés lehetőségét. Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet. A rendellenesség valószínűségét fokozza minden műtét, amely után heg marad a méhnyálkahártyán - ilyen például a korábbi császármetszés is.

Hegszétválás

Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a hegszétválás veszélye fennáll. Nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.

Preeklampszia (Terhességi toxémia)

A preeklampszia a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Jellemzőbb tünetek: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt. A betegség a gyermek születésével megszűnik, addig általában gyógyszeres vérnyomáscsökkentést alkalmaznak. Súlyos esetben - megfelelő korú terhesség esetén - sor kerülhet idő előtti szülésindításra vagy császármetszésre is.

Vérszegénység a várandósság alatt

A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Enyhébb fokozatát a legtöbb anya a fáradékonyság formájában megtapasztalja, de a probléma jól kezelhető megfelelő táplálkozással vagy étrendkiegészítők szedésével.

Terhességi cukorbetegség

A várandósság idején jelentkező cukorbetegség általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. Az ebben szenvedő nők egy részének elegendő diétát tartani, súlyosabb esetekben viszont inzulinadagolást igényelhet. A leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá.

Koraszülés

Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. Ennek - a gyermek fejlettségétől függően - vannak fokozatai: minél korábban születik meg a baba, annál több kockázattal kell szembenézni. A legtöbb koraszülött csecsemő azonban megfelelően fejlődik a kórházi, majd az otthoni körülmények között. Figyelmeztető jelek: tompa, „mély” hátfájás; nyomásérzés a medencében; végtag- vagy arcödéma; óránként négynél többször jelentkező összehúzódások; hányinger, hányás vagy hasmenés; homályos- vagy kettős látás; mestruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök; a baba mozgása lelassul vagy megszűnik; folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.

Vetélés

A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki.

Mi vár a kismamára, ha veszélyeztetett a terhessége?

A pluszvizsgálatok mellett bizonyos esetekben a munkavégzés alóli felmentés szükséges, azaz táppénzre jogosult akár már a terhesség megállapítását követően a kismama. Ha az egészségügyi problémák megkövetelik, előfordulhat, hogy szigorú ágynyugalomra lesz szükség a terhesség biztonsága szempontjából. Egyes esetekben gyógyszerekre is szükség lehet a további szövődmények kialakulásának elkerülése céljából (pl. véralvadásgátló injekció, amennyiben fokozott trombózishajlam bizonyosodik be a kismamánál). Az is előfordulhat, hogy a kórházban kell maradni megfigyelés alatt.

Jó tanácsok a magas kockázatú terhességhez

Lelkileg megterhelő lehet szembesülni a ténnyel, hogy a terhesség során magasabb kockázata lehet bizonyos problémák kialakulásának. A szorongás, a szomorúság, sőt a harag érzése is normális, ugyanakkor a terhesség alatti állandó aggodalom sem a kismama, sem pedig a magzat egészségére nincs jó hatással. Ha úgy érzi, nem tud egyedül megbirkózni a helyzettel, próbáljon meg támogatást találni: házastársa, partnere, családtagjai és barátai kiváló forrást jelenthetnek. Ha azonban valakire szüksége van, hogy beszéljen a félelmeiről, akkor orvoshoz is fordulhat, vagy pszichológust is felkereshet, aki segíthet az érzelmek feldolgozásában. Jó ötlet a hasonló helyzetben lévő kismamákkal is beszélgetni, személyesen vagy akár internetes fórumokon.

Ne felejtsük el, hogy a veszélyeztetett terhesség nem jelenti azt, hogy feltétlenül rossz dolog fog történni a kismamával vagy a babával. Inkább azt jelenti, hogy extra gondoskodásra és plusz ellenőrzésekre van szükség ahhoz, hogy megőrizze saját és magzata egészségét. Járjon el az előírt szűrésekre, figyeljen oda az életmódjára (étkezzen egészségesen, mozogjon rendszeresen), és tartsa be kezelőorvosa utasításait!

tags: #korhaz #terhesseg #baj