Ma Magyarországon kb. 8-9%-os a koraszülöttségi arány, ami azt jelenti, hogy évente minden tizedik, vagyis mintegy 8000 gyermek születik a terhesség 37. hete előtt. Ez a szám amellett, hogy sajnos elég magas, már évtizedek óta stagnál, amelyben az anya életkorának (túl korai vagy túl késői gyerekvállalás) és az orvostudomány fejlődésének, így például a lombikbébi programoknak és az ezekből következő ikerterhességek növekedésének is meghatározó szerepe van.
Bár koraszülött, és/vagy nagyon kis súllyal született gyermekek továbbra is számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, az életben maradásra való esélyük a gyors, szakszerű ellátásnak, ápolásnak és a korszerű technológiák alkalmazásának köszönhetően ma már jelentősen megnövekedett, és legtöbbjük a kezdeti nehézségek után egészséges, boldog kisgyerekké cseperedik.
A koraszülöttek világnapja és az összefogás fontossága
Az ECNI (Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért) kezdeményezésére, 2008 óta minden év november 17-én ünnepeljük a koraszülöttek világnapját annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a koraszülés kihívásaira, és összefogással mindig újabb és újabb megoldásokat keressünk az érintett családok megsegítésére, támogatására.
„A koraszülöttek egy nagyon sérülékeny csoportot alkotnak, éretlen immunrendszerük, hétről-hétre változó, érzékeny idegrendszerük miatt ellátásuk, gondozásuk nagyon nagy körültekintést és szakértelmet igényel” - mondta Dr. Karádi Zoltán ultrahangspecialista, gyermek radiológus szakorvos.
Diagnosztikai kihívások és modern technológiák
„A gyors változások és az igen változatos patológiás betegségek diagnosztikus kihívást is jelentenek a gyermekradiológusoknak. Például agy vizsgálatára alapvetően az ilyen pici babák esetében az MRI vizsgálat a legáltalánosabban elterjedt (pl. oxigénhiány, vérzés esetén), azonban Magyarországon a gyermekkórházak csak egy nagyon kis hányadában található ilyen berendezés, ezért egy koraszülött MRI vizsgálata komoly szállítási előkészületeket igényel, mely akárcsak maga a szállítás, erősen megviselheti a kisbabát.”
„Szerencsére az idegrendszer betegségeinek egy jó része, még ha korlátozottan is, az ágy mellett elvégzett ultrahangvizsgálatokkal is detektálható, így, bár nem váltja ki teljesen az MRI vizsgálat szükségességét, ha a vizsgálat nem nélkülözhetetlen, vagy a baba állapota kritikus, nem szállítható, az ultrahang elsődleges vizsgáló módszerré válhat a pici biztonsága érdekében.”
Koraszülött babák gondozása és a kötődés kialakítása
A koraszülöttként világra jött kisbabák, súlyuktól és állapotuktól függően, rövidebb-hosszabb ideig intenzív ellátásra szorulnak. „Fontos, hogy már a kórházban, az inkubátorban töltött idő alatt is törekedjünk a személyes kötődés, kapcsolat kialakítására. Ebben a babamasszázs, vagy a köldökzsinórt imitáló horgolt, koripnak nevezett kis polipok is nagyon sokat segíthetnek. Ezek átveszik az anyuka illatát és megnyugtatják a babákat, akik ezáltal bizonyítottan nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és gyorsabban fejlődhetnek, mint korip nélküli társaik” - hangsúlyozta Dr. Papp-Bozzai Barbara gyermekgyógyász.
A kenguruzás fontossága
A kengurupozíció alkalmazása a koraszülött-ellátásban kiemelkedő jelentőséggel bír. Ebben a testhelyzetben a kisbabát a mama meztelen mellkasára helyezik, hogy a bőrük összeérjen. Ha a kisbaba naponta több órát az édesanya mellkasán tölt, az csökkenti a stresszt, és olyan hormonokat szabadít fel az édesanyánál, amik serkentik a tejtermelést. Ebben a pozícióban a kisbaba is könnyebben megtalálja magától az anyai mellet, és visszaszoktatható a szopásra.
Fejlődési mérföldkövek és szűrővizsgálatok
Az időre született csecsemőkhöz hasonlóan, a koraszülöttek esetében is fontos a fejlődési mérföldköveket felmérő, a gyermekgyógyászatban meghatározott kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek időpontjai az intenzív osztályon töltött napok, hetek miatt módosulhatnak, illetve egyes esetekben extra alkalmakkal is kiegészülhetnek, az esetleges problémák korai diagnosztizálása érdekében.
Ha a koraszülés nem olyan súlyos fokú, tehát például a 34-36. hétben történik, a kontroll szűrővizsgálatokra a korrigált gesztációs hét szerint kell vinni a piciket, mert akkor mutatják azokat az érettségi fokokat, amik egy időre született kisbabánál találhatók.
A korrigált kor számítása
A korrigált kort úgy számolják, hogy a valós korból levonják azoknak a heteknek a számát, amennyivel a baba korábban jött a világra. (Például egy 34. héten született baba, 9 hetes korában, korrigált életkora szerint három hetes. 40-34=6, 9-6=3). Ennek segítségével a szakemberek pontosan össze tudják hasonlítani a különböző terhességi hétre, és a várt időpontra született babák fejlettségi szintjeit.
A Bayley III típusú teszt
Az egyik ilyen, a gyermekek korai életkorában alkalmazható fejlődési vizsgálat például a Bayley III típusú teszt, melynek segítségével a gondolkodás, a nyelvi készségek, a mozgás, a társas készségek, valamint a viselkedés korosztálynak megfelelő fejlettségi szintjei mérhetők. Ez egy nagyon friss, 2017-es fejlesztés, jelenleg nemzetközileg is az egyik legnagyobb hatékonyságú, legkifinomultabb mérőeszköz.
„Koraszülötteknél ugyanúgy elvégezhető a teszt, mint a nem koraszülött babáknál, külön pontszámítási módszer alapján. Ekkor a korrigált életkorral számolunk, tehát a teszt belépési pontját és a feladatok összpontszámát annak megfelelően állapítjuk meg, hogy hány héttel született korábban a pici. Az így kapott pontszámokat az időre született gyermekek életkori értékeivel is össze lehet hasonlítani.”
Képességbeli elmaradások kockázata és a korai fejlesztés
„Koraszülött babáknál feltétlenül indokolt ilyen vizsgálat elvégzése, hiszen náluk sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki képességbeli elmaradások, hallás-, látáskárosodás, mozgásfejlődési zavar, tanulási nehézség, vagy olyan viselkedési, pszichológiai problémák mint például figyelemzavar, hiperaktivitás, társas készség zavarai, szorongás, autizmus spektrum zavar. Több kontroll vizsgálatra szorulnak, mint egy átlagos gyermek, és a korai fejlesztésen kívül általában a szülőknek is többször kell gyakorolniuk, játszaniuk velük otthon. Ehhez adunk egy gondozási tájékoztató formanyomtatványt, melyen fel vannak sorolva a különböző területek fejlesztési lehetőségei. Ezek közül szoktuk kijelölni, az otthonra ajánlott gyakorlatokat” - magyarázta Kalmárné Rikker Zsuzsanna, klinikai szakpszichológus.
A fejlődési mérföldkövek elérése ilyen pici babáknál kicsit tovább tarthat, mint a legtöbb nem koraszülött csecsemőnél, de fontos szem előtt tartani, hogy minden baba más és más, és a saját ütemében fejlődik, függetlenül attól, hogy mikor született. Éppen ezért, nem érdemes célokként tekinteni az egyes mérföldkövekre, melyek a gyermek sikerét, vagy épp kudarcát jelzik, hiszen a legtöbb koraszülött a kezdeti nehézségek után, rendkívül jól regenerálódik, sőt akár teljesen tünetmentessé is válhat, és körülbelül 12-18 hónapos korára (születési kor), testi és szellemi fejlettségben is utoléri az időre született társait.
Az anyatejes táplálás fontossága
A Melletted a Helyem Egyesület folytatja ismeretterjesztő videósorozatát a koraszülöttek ellátásáról. A szervezet Youtube-csatornáján a PICifilmek névre keresztelt sorozat már az ötödik résznél jár, ami ezúttal kifejezetten az anyatejes táplálással foglalkozik - szopásra képtelen koraszülöttek esetében is.
Az anyatej megmenthet egy koraszülöttet
A videó bevezetőjében felhívják a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára - a koraszülött babák esetében ugyanis az anyatej sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint az időre született babák esetében. Az anyatejjel táplált koraszülöttek védettebbek a koraszülöttséggel járó leggyakoribb betegségek ellen, így sokkal jobb eséllyel indulnak. Dr. Gárdos László, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház vezető főorvosa hangsúlyozza, hogy tudatosítani kell az édesanyákban, hogy a tejükkel megmenthetik a kisbabájukat.
Kevés az előtej, de az is hasznos!
A videóban hallhatjuk nyilatkozni Dr. Sztahovits Petra gyermekgyógyász szakorvosjelöltet és IBCLC szoptatási szaktanácsadót az előtej fontosságáról. Sok édesanya fél, hogy nem lesz elég teje, elégedetlen a tej láthatóan kevés mennyiségével. A szoptatási szaktanácsadó kitér arra, hogy a mennyiség az első napokban még nem fontos, hiszen a nagy mennyiségű tejjel a csecsemő elsőre nem is tudna megbirkózni, és mert az a pár csepp előtej inkább egyfajta védőoltásként működik: az újszülött bélrendszerének a fejlődését indítja meg, ezért az a picike adag is nagyon értékes.
A fejés fontossága és technikája
Mivel a koraszülött kisbabák gyakran szopni képtelenek, különösen fontos, hogy az édesanya a szülés utáni pár órán belül megkezdje a fejést! A kisbaba kiváltotta inger hiányában a fejés az egyetlen lehetőség a tejtermelés beindítására és fenntartására - a baba számára pedig esély az anyatejhez jutáshoz. Ideális esetben a szülés után 6 órán belül meg kell kezdeni a fejést, amit a szaktanácsadó 2-3 óránként javasol.
Andrek Andrea pszichológus a videóban hangsúlyozza, hogy az anya számára a koraszüléssel járó tehetetlenség érzése stresszel jár, ami rossz hatással van a tejtermelésre. A sürgő-forgó orvosok között az édesanya úgy érezheti, nincs feladata, csak szemlélője a gyermeke körül zajló eseményeknek. Az anyatej fontosságának tudatosításával azonban a fejés fontos feladattá válik számára, így megtalálja a helyét a kisbaba ellátásában.
Az első pár napban, amíg még nem lövell be a tej, érdemes kézzel fejni. Ez akkor is jó választás lehet, ha nem biztosított a fejéshez szükséges áramforrás, vagy nincs lehetőség az eszközök fertőtlenítésére. A videóban 7:40-nél láthatjuk a kézi fejés technikáját egy mellmodellen.
A koraszülés lelki terhe és a szülői trauma
Dr. Rádi Kata története kilenc évvel ezelőtt egy gyakorinak mondható, terhességi cukorbetegséggel indult, aminek a vége egy 35. héten megindult szülés és két hét koraszülött-intenzív osztályi tartózkodás lett. Elmondva nem tűnik olyan rettenetesnek, hiszen a 35. hétre született babák már érettebb koraszülöttnek számítanak, és a kis Róza egészségesen került ki az intenzívről.
„Amikor megszületett a Róza, egy picit láthattam, és utána elvitték a koraszülött-intenzív osztályra - de én erről nem tudtam, csak annyit, hogy elvitték megvizsgálni. Ezért teljesen nyugodtan lefeküdtem, mert azt gondoltam, hogy ez ilyen. Csak másnap reggel tudtam meg, mi történt, mert akkor ezzel ébresztettek: »A gyermeke pillanatnyilag stabil, de PIC-en fekszik, a következő 72 óra kritikus, lehet, hogy agyhártyagyulladása van.« Úgy éreztem, hogy megállt a világ. hogyan aludhattam át békésen egy éjszakát, miközben a gyerekem élet-halál között volt?!”
Róza élete első két hetét a koraszülött-intenzív osztályon töltötte, ahol anyukája fix időpontokban láthatta és etethette (akkor ez volt az általános protokoll). „A koraszülött-intenzív osztály önmagában egy traumatikus élmény. Amikor Rózát kék fény alá tették a sárgaság miatt (ami egyébként időre született babákkal is megtörténhet), zokogtam, nem lehetett megnyugtatni. Úgy is hívtak, hogy a sírós anyuka. Odajött hozzám egy nővér, és nem értette, hogy mi bajom. És nem érzéketlenségből, egyszerűen ahhoz képest, amit ők ott nap mint nap átéltek, az én problémám nagyon jelentéktelen volt.”
„Ma már számomra is nehezen értelmezhető, hogy van az az állapot, amelyben az ember annyira beszűkült, hogy képtelen reálisan látni, kiállni önmagáért, és ebben a tehetetlenségében csak sírni képes. A másik nagyon fájdalmas élményem az volt, hogy mentem be a koraszülött-intenzívre, háromnapos volt a Róza, és nem voltam biztos benne, hogy ő van az inkubátorban, amelyben korábban volt. Nem kezdtem el keresni a nevét, csak elfogott egy érzés, hogy ez talán nem ő. milyen anya vagyok én, aki nem ismeri meg a saját gyerekét. Ez évekig elkísért, pedig abban a három napban nagyjából háromszor huszonöt percre láthattam. De ettől azt éreztem, hogy ő nem számíthat rám.”
A trauma hosszú távú hatásai
Pedig Kata két hét után az egészséges Rózával hagyhatta el a kórházat, az ott megélt élmények mégis máig elkísérik, azt mondja, befolyásolják azt, hogy milyen szülő lett, és arra is hatással vannak, hogy Róza élete hogyan alakult azóta.
„Nagy nehézséget okoz a koraszülött családoknál is, hogy mikortól számít koraszülöttnek egy baba, mennyire jogos koraszülöttnek nevezni egy pár héttel előbb érkezett babát, hiszen mi »csak« két hetet voltunk a koraszülött-intenzív osztályon. Majd hazavittem egy makkegészséges gyermeket - voltak, akik szerint ezért nincs is jogom »kiborulni«. Holott rengeteg olyan koraszülött van, aki utol tudja érni magát, nem marad le a fejlődésben - legalábbis látszólag. A fájdalmunk, amit megélünk egy ilyen helyzetben, akármeddig is tart, nem megkérdőjelezhető. Ez nemcsak a koraszülöttség kapcsán fontos, hanem minden más élethelyzetben is. A másik fájdalmát nem tudjuk megélni, ezért nem is vehetjük el tőle, nem bélyegezhetjük jogtalannak. A másik baját úgy kell tudnunk elfogadni, hogy neki abban az időpontban, abban a lelkiállapotban az traumát jelentett.”
Kata máig érzi a koraszülés hatását a saját anyai működésén: „Az ovis kézfelismerős szorongást ma is érzem időnként, amikor olyan helyzet adódik, iskolakezdéskor, új közegben. Mi, koraszülött szülők általában jobban féltjük a gyerekünket, és ez talán sosem múlik el. Rózának a születése után nagyon magas volt a cukra, és légzészavara volt - valószínűleg a stressz miatt, hogy idő előtt megrepedt a burok, és meg kellett születnie. Maga a szülés egy tizenhat órán át tartó, nagyon nehéz küzdelem volt, felmerült a császár lehetősége is. Róza biztonságkeresése azóta is megmaradt, ennek vannak kézzelfogható jelei is.”
„Sok olyan egykori korababa van, aki valamilyen mértékben sajátos nevelési igényű gyermek lesz később, ennek lehet az oka az idegrendszeri éretlenség is, hiszen nekik be kell hozniuk egy többhétnyi, hónapnyi lemaradást.”
Az elszigetelődés elkerülése és a közösség ereje
„Egy koraszülött gyermeket kapni életfeladat. Az elején törvényszerűen elszigetelődsz. Most a vírushelyzetben azt beszéltük a többi érintett anyukával, hogy mi ezt már végigéltük. És nagyon fontos, hogy a családok ne szigetelődjenek el - nemcsak a szó konkrét értelmében, hanem átvitt értelemben sem. Ebben tudnak nagyon sokat segíteni az érintett segítőink az alapítványnál. Meg az, ha beszélünk erről.”
„Szerintem minden koraszülött gyerek segítőként jön a világra. A koraszülöttség kapcsán sok kemény kérdés vetődik fel, beszélni kell a babagyászról és a sérült gyerekekről is. A koraszülöttosztályon a legnagyobb a gyerekhalandóság. És már maga az osztály is megdöbbentő élmény valakinek, aki még sosem járt ott.”
„Amikor először mentem a koraszülött-intenzívre, arra számítottam, hogy egyedül leszek Rózával egy kórteremben, és ott csak az orvosok meg ápolók lesznek körülöttünk, akik velünk foglalkoznak. A valóság ezek után sokkolt. Az az intenzitás, a segítők elhivatottsága, ahogy iszonyú gyorsan történnek a dolgok - ezt tényleg nehéz elmagyarázni egy kívülállónak. Itt nincs más választás, mint betartani a szabályokat és együtt küzdeni a babádért. És abban is hinni kell, hogy haza fognak jutni. De sajnos nem sikerül minden koraszülött babát megmenteni. Erről még mindig nem beszélünk eleget, de azért vannak pozitív változások. Sőt, megesett, hogy egészségügyi dolgozók mondták azt anyáknak, hogy »még fiatal vagy, születik másik«.”
„Nem lehet elégszer elmondani, hogy nem pótolható egyetlen elveszített gyermek sem, egy ilyen fájdalom egy életen át elkísér, ebből nem lehet felépülni, de lehet vele együtt élni. Ebben segítünk mi is, az alapítvány Csillagfény klubjával például. És nagyon fontos, hogy a gyerekekkel is kell beszélni a fájdalmas dolgokról. Ez igaz a gyászra is, de a sérült gyerekekre és felnőttekre is.”
A korababák között sokan vannak, akik valamilyen sérüléssel élnek. De csak akkor tudunk kapcsolódni, ha nem zárjuk ki őket. Mi, érintett családok közösséget építünk, mert sokan vagyunk. Egy nyelvet beszélünk, így könnyen tudunk egymáshoz kapcsolódni. A közösség ereje mindig megtart. Ilyenek vagyunk mi, koraszülött gyermeket nevelő családok.
Az alapítványi támogatás
A koraszülött családokat segítő alapítvány 2012 óta létezik, Kata mellett a kuratórium tagjai (Nagyillés Éva, dr. Tálosi Gyula, Gyüdi Sándor, Tápler Zita, Bakos Boglárka) is elkötelezetten kezdtek azon dolgozni, hogy minél több családnak segítsenek. Eleinte elsősorban a koraszülöttosztályok felszereltségét szerették volna javítani, de azóta kibővült a tevékenységük. A koraszülött gyerekes családoknak három városban mentorházakkal, családi napokkal és programokkal segítik a közösségbe tartozást, azt, hogy biztonságban érezhessék magukat valahol az első pillanattól kezdve. Magyarországon úttörőként a Dél-alföldi régióban veszélyeztetett várandósoknak szóló információs és támogató programsorozatot indítottak.
Sorstárs segítőik akár csak mentális támogatással, akár valamilyen segítő szakmában dolgozva különleges érzékenységgel és a személyes érintettség megosztásával fordulnak az anyák, a babák és az apák felé is. Ők el tudják mondani a talajvesztett családoknak, hogy miután hazamentek, családként tudnak majd funkcionálni, hogy meg tudják találni a szülői kompetenciáikat, és a gyerekük kötődni fog hozzájuk - akkor is, ha, mondjuk, két hétig nem tudták kivenni az inkubátorból.
Az idei koraszülött világnapra egy csodás, a koraszülött babák történetét mindenkihez közelebb hozó mesés programsorozattal készültek, amelyen ismert és elismert emberek olvastak fel Vadadi Adrienn Három szülinapi torta című könyvéből, ami éppen abban segít, hogy a nem érintett gyerekekhez is közelebb hozzák a koraszülött gyerekeket.
tags: #koraszulott #babak #videok