A méhnyak a méh folytatása, amely a hüvelybe lóg, és átjáró a kinti és a benti világ között. A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe. A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban, ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.
A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik. Még nem szült nőknél a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani: kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pont szerű kis nyílás a közepén. A már szült nőknél nagyobb, inkább talán cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
A méhszáj vizsgálata
A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk, mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál.
Önvizsgálat során a hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközünk, ha teljesen felnyúlunk. Természetesen kezet kell mosni előtte, és legyenek megfelelő higiénés körülmények. Helyezkedjünk olyan pozícióba, hogy a méhnyak közelebb kerüljön a hüvelynyíláshoz (pl: guggolás, hanyatt fekvés felhúzott térdekkel vagy egyik láb székre tétele) és nyúljunk fel, amíg csak tudunk. Próbáljuk meg kitapintani a fent leírtak alapján. Nagyon ritka eset, hogy valaki tényleg nem éri el a saját méhnyakát, de előfordul.
A ciklus elején a méhnyak lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben. Aki bátor és nem zavarja az ilyesmi, az ezen a linken fotókon is végigkövetheti egy egészséges 25 éves nő méhnyakváltozásait egy ciklus során.
Méhszájrövidülés a terhesség alatt
A terhesség első két harmadában az egyik legnagyobb ijedelmet okozó dolog az szokott lenni, amikor a méhszáj elkezd kinyílni, és emiatt ágynyugalomra ítélik a mamát. A harmadik harmadban pedig mindenki izgatottan várja, mikor nyílik már ki. A méhszáj fokozatos kinyílása, felpuhulása (a felpuhulás alatt azt szokták érteni, amikor a méhszáj még nem nyílt ki, de már nem zár olyan szorosan), a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik. A baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának.
Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre, hiszen a szülésnek még nem kellene megindulnia. Az orvos néha pihenésre vagy teljes ágynyugalomra inti a várandósokat, amit persze nem olyan egyszerű megvalósítani. Teljes fekvést akkor szokott javasolni az orvos, ha a méhszáj elkezdett kinyílni és koraszülésre van esély. Gyakori kérdés, hogy mit lehet ilyenkor csinálni, nem gond-e, ha néha felkel az ember. Ha még nem nyílt ki a méhszáj, akkor lehet mozogni és kisebb házimunkákat végezni, de ha keményedik a pocak, akkor abba kell hagyni és lefeküdni.
A leletre írt négyszámjegyű értékből az első azt jelzi, hány ujjnyi a méhnyak, a másik három pedig a külső, középső és belső méhszáj nyitott vagy zárt állapotára utal. Ha 1-es, akkor nyitott méhszáj, a 0, akkor zárt. A méhszáj akkor nyitott teljesen, ha mindhárom érték 1-es, azaz a nyitott külső és középső méhszáj még semmi komoly problémát nem okoz. Gyakran ezek már a 30. hét előtt kinyílnak, a belső pedig még a 41. héten is zárva lehet.
Beszéljünk: Mit jelent a méhnyak-elégtelenség?
A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri)
A méhnyak elégtelenség a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével.
Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. Rizikófelmérés során a korábbi terhességmegszakításokon kívül a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot. A kórkép általában a szülés/vetélés megindulásáig tünetekkel nem jár. A méhnyak elégtelenség következtében lezajló középidős vetélés, valamint koraszülés adja a kórkép klinikai jelentőségét.
A koraszülésnek számos rizikófaktora van. Ezek közül egyes faktorok megelőzhetőek vagy kezelhetőek, míg mások sajnos nem.
| Kategória | Rizikófaktorok |
|---|---|
| Előzmények | Iker terhesség, korábbi koraszülés(ek) vagy vetélés(ek), méhfejlődési rendellenesség, korábbi méhszájműtétek (konizáció), amnioncentézis |
| Anyai állapotok | PCOS, metabolikus szindróma, endometriozis, alacsony antimüllerian hormon szintek terhesség előtt, irritábilis bél szindróma, túl fiatal vagy túl magas anyai életkor, dohányzás, magas vérnyomás, genetikai betegségek, myoma, endokrin okok, túl magas vagy túl alacsony BMI, stressz, heti 42 órát meghaladó munka, nem megfelelő terhesgondozás |
| Életmód | Alacsony halfogyasztás, kevés Omega 3 zsírbevitel, nem megfelelő diéta (túlsúly/extrém soványság) |
| Fertőzések | Bakteriális vaginosis, B csoportú Streptococcus, aszimptomás bacteriuria, chorioamnionitis, hüvelyi fertőzések |
| Magzati faktorok | Fiú magzat, egyes veleszületett rendellenességek (főleg azok, amelyek fokozott magzatvíz mennyiséggel járnak) |
A koraszülés előrejelzése és diagnosztikája
A koraszülés, vetélésre hajlamos rizikócsoportok felismerése nagyon fontos! A foetalis (magzati) fibronectin és a méhszáj ultrahang vizsgálata szerepet játszik a koraszülés előrejelzésében. A fibronectin (fFN vagy FN) egy glikoprotein, melynek fő funkciója a sejt-sejt összeragasztása, a tapadás fenntartása, megakadályozva a magzati elemek méhfaltól történő leválását, ami a terhesség 24. hete előtt vetélést, a 36. hete előtt koraszülést eredményez. A normál szülés beindulásában is szerepe van. Amikor a magzatburok és a méhlepény "elválni készül" a méhfaltól - a fibronectin (fFN) laboratóriumilag kimutatható a méhnyak-hüvely váladékban. A vizsgálat negatív esetben megnyugtató és azt jelenti, hogy a vetélés, koraszülés, szülés nem várható (a következő 10 napban). De a pozitív eredmény megítélésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, és össze kell vetni egyéb paraméterekkel (CRP, hüvelyi ultrahang, méhszáj status).
A koraszülési kockázat meghatározásában a másik lehetőség a TVS transvaginalis vagy hüvelyi ultrahangos méhszájmérés (cervix hosszmérés). Ez rutinszerűen történik a 21. és 37. hetek között ismételt vizsgálattal, ilyenkor eldöntjük a koraszülés kockázatát. Különösen azoknál a terheseknél fontos ez a vizsgálat, akiknek az előzményében 35. hét előtti koraszülés szerepel. Az ikerterheseknél, a kontrakciókról, méhösszehúzódásokról panaszkodó terheseknél nagyon fontos lehet a méhszáj pontos mérése, kiegészítve a fibronectin (fFN) vizsgálattal a fenyegető koraszülés megítélésében.
Ha mindkét vizsgálat negatív (fFN negatív, a cervixhossz >35 mm), az ismétlődés kockázata 10% alatti, ha az egyik vizsgálat pozitív, a másik negatív (fFN pozitív vagy cervixhossz <25 mm) vagy fordítva, akkor a koraszülés veszélye 25%-os. A méhszájmérés során tovább finomíthatjuk a mérés és előjelzés pontosságát, ha a cervix (zárt) hosszának mérése mellett, az úgynevezett tölcséresedést (funneling) és annak mérhető paramétereit is leírjuk.
Kezelési lehetőségek és megelőzés
A fenyegető koraszülés felismerésével, megfelelő kezelésével, a rizikófaktorok lehetőség szerinti kiküszöbölésével jelentősen csökkenthető a koraszülések száma, így az ezzel kapcsolatos újszülött morbiditás és mortalitás is.
- Tüdőérlelés, profilaxis: Dexamethason, Bethamethason injekcióval a magzati tüdő érettségét segítik elő. Ez a profilaxis a 28. terhességi hét körül, vagy korábbi koraszülés, ikerterhesség, méhfejlődési rendellenesség, korábbi méhszájműtétek, anyagcsere és kötőszöveti betegségek, praeclampsia, diabetes esetén javasolt.
- Gyulladás elleni kezelés: Antibiotikus kezelés, bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptomás bacteriuria szűrése és kezelése.
- Életmódbeli változások: Fizikai terhelés, emelés és esetleg a szexuális aktivitás csökkentése, pihenés, ágyvég megemelés, bő folyadékbevitel, laza, a méhet nem irritáló ruházat, rostdús táplálkozás. Fontos azonban kiemelni, hogy a szigorú ágynyugalom nem csökkenti a koraszülés kockázatát, sőt, a fokozott trombóziskockázat miatt kifejezetten ellenjavallt.
- Cerclage: Bizonyos esetekben cerclage műtétre (a méhszáj sebészi "bevarrása", bezárása) is sor kerülhet, bár ennek hatásossága nem egyértelmű, és bizonyos esetekben káros is lehet.
- Arabin pesszárium: Egy orvosi szilikon gyűrű, amivel a méhszájat meg lehet erősíteni, ezáltal elkerülhető a műtéti méhszájzáró műtét. A klinikai vizsgálatok szerint a pesszárium nem kevésbé hatékony, mint a cerclage műtét, sőt egyes tanulmányok szerint a hatása jobb, más tanulmányok szerint mindkettő hatástalan.
- Hormonális kezelés: Injekciós kezelés-Prolutex, Proluton depot. A második-harmadik trimeszteri progeszteron terápia megközelítőleg 30%-kal csökkenti az ismételt koraszülés veszélyét, ezért az ilyen pácienseknél ez mindenképpen javasolt!
A sikertelen terhességek hátterében nagyon sokszor genetikai úgynevezett kombinációs genetikai okok állnak. Alaphormon vizsgálatok: FSH, Anti Müllerian, LH, Prolaktin, Oestrogen, Progeszteron vizsgálat - a ciklus elején 3 nap körül illetve a 21. napon. TORCH vizsgálat (összefoglaló név) Toxoplasma gondii, a Rubeola vírus, a Cytomegalovírus, a Herpes Simplex vírus és bizonyos esetekben a Parvovírus B19 vírus korábban lezajlott, illetve akut fertőzését ellenőrzi.
Hysteroscopia (méhtükrözés) a méhüreg alaki rendellenességeinek és esetleges beágyazódást hátráltató strukturális elváltozások kimutatására szolgál.
Amennyiben a terhességek között kevesebb, mint 6 hónap telik el, a koraszülés veszélye növekszik. Ezért azt javasoljuk, hogy lehetőleg legalább 12 hónap teljen el közöttük.