A koraszülött baba: tudnivalók, túlélési esélyek és gondozás

A koraszülés minden szülő számára óriási kihívás, amikor a várva várt gyermek idő előtt érkezik a világra, elhagyva az anyaméh biztonságát. Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél Magyarországon. Ez évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születését jelenti. Európában a koraszülés aránya valamivel alacsonyabb, az összes szülés mintegy 6%-a, ami így is évente körülbelül 460 ezer újszülöttet jelent.

A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.

Mi számít koraszülöttnek? Definíciók és kategóriák

Általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. Ahhoz, hogy az egész szervezete összehangoltan és megfelelően működjön, legalább a 34. hetet el kellene érnie egy magzatnak. Ha ez előtt jön világra, esélye az egészségre és az életre olyan arányban zuhan, mint amekkora a tényleges születés és a várt időpont között a különbség.

A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Fontos különbséget tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek hívják. Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek.

A koraszülöttség kategóriái gesztációs kor és súly szerint

A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a koraszülötteket az alábbi kategóriákba soroljuk:

• A 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak.
• A 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak.
• Míg a 32-36. héten születettek az „enyhe” koraszülött kategóriába esnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koraszülötteket súly alapján is további kategóriákra osztja:

• Az 1000 gramm alatti tömegűek extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak.
• Az 1000-1500 grammosak a nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek csoportjába tartoznak.
• A 1500-2500 gramm közötti születési súlyúak a kis súlyú koraszülöttek.

Túlélési esélyek és a határvonalak

A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal és a gesztációs korral arányosan változik. Minél korábban és kisebb súllyal születik egy baba, annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémái.

Világszerte orvosi körökben és a médiában is dilemma annak eldöntése, vajon melyik terhességi hét legyen a határ, amikortól a születendő koraszülött életéért mindent megtesznek. Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a magzati kor 22. hetének elérése és a legalább 500 grammos testsúly. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. terhességi hét.

Egy 2006-ban kezdődött vizsgálat szerint az elmúlt évtizedek orvostechnikai fejlődése azt eredményezte, hogy például a 24. héten születettek esélye a 2000-es évek elején még 30% körül volt, most már eléri az 50-60%-ot is. Ennél érettebb magzatok túlélési esélye még ennél is jobban javult, a 25. héten születettek 50%-os esélye például 67%-ra nőtt. A tanulmány eredményei arra is rámutattak, hogy viszont a 24. terhességi hét előtt született magzatok esélyei nem változtak, és ezeknek a babáknak 75%-a még a szülőszobán vagy a kórházi tartózkodás alatt meghal, és nagyon súlyos komplikációk léptek fel nagy részüknél. A hazai adatok hasonló tendenciákat mutatnak, vagyis a jelenlegi szabályozás összhangban van az orvostudomány mai állásával és legtöbb esetben a babák érdekével.

Az alábbi táblázat összefoglalja a koraszülöttek túlélési esélyeit a születési súly és a gesztációs kor alapján, figyelembe véve a nemzetközi statisztikákat és az orvostudomány fejlődését:

Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba. Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36. terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), amikor a magzat életkilátásai csaknem megegyeznek a terminusra született babákéval.

A koraszülött babák fizikai jellemzői és azonnali kihívásai

A koraszülöttek testarányai jellegzetesek. Minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. A koraszülöttek bőre nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól. A legkisebbek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Emellett a színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után.

Amikor a baba megszületik, hirtelen önállóan kell lélegeznie és kitetté válik a hőmérséklet ingadozásának, a testét ért különböző érintéseknek. Érett újszülöttet is megpróbáló helyzet ez, a koraszülöttek pedig védtelenebbek. Amíg az élet kezdetén az éretlen szervezet szorul támogatásra, addig a kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) vagy NIC (Neonatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket.

Fejlődés a különböző terhességi hetekben

• 23-27. terhességi hét: A baba bőre vékony, vörös és törékeny, nagyon sok nedves párára van szüksége. Életjeleinek folyamatos követésére monitorizálásra van szükség, és olyan orvosi ellátásra, melyhez szükséges a baba légzésének segítése, speciális táplálás, hőmérséklet ellenőrzés és gyógyszeres kezelés. A mozdulatai hirtelenek, előfordulhat, hogy végtagjai megremegnek. A baba hallása már kifejlődött, így nagyon jól hall. A szemhéjak nagyon vékonyak, és érzékenyek az erős fényre. A határozott, célirányos érintést szereti, megnyugtató számára.
• 28-31. terhességi hét: A baba kezével jelzi, amennyiben túl erős a zaj vagy túl éles a fény (betakarja szemét, fülét).
• 32-35. terhességi hét: Meg tudja emészteni az etetés során elfogyasztott tejmennyiséget és elkezd szopni. Elkezdenek kialakulni az alvási ciklusok, egyre több időt tölt ébren figyelve a baba. Egyre jobban reagál az érintésre és a hangra. Már keresi a hangok forrását és amennyiben elég időt adunk neki, szemével már követi a lassan mozgó tárgyat.
• 36-40. terhességi hét: Szemével tárgyakra fókuszál, melyeket követ a szemével. Előfordulhat a rövid ideig tartó koraszülött osztályon történő megfigyelés orvosi problémák esetén.

A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Az éretlenebb májműködés - a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága - miatt hajlamosabbak a sárgaságra. A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes. A koraszülötteknek szaporább a szívműködése normális súlyú társaiknál, gyakran a mellkasfalon is áttűnik, hogy ver a szívük.

A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba. A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében.

Már maga a születés is veszélyekkel jár a koraszülöttekre nézve, mivel váratlan időben következik be. Éretlenségük miatt a koraszülötteknek nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre. Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer. Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás. A mozgáskárosodást néha értelmi elmaradás is kíséri. A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar.

Hosszú távú kilátások és lehetséges szövődmények

Közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és hosszú távú kilátásai között. Minél korábban és kisebb súllyal született, annál nagyobb valószínűséggel lesznek később problémák. Azonban legalább ilyen fontos tényező a közvetlen születés utáni hetekben fellépő komplikációk és súlyosságuk. Például egy 8-900 grammos, 28. hétre született babának, akinél nem léptek fel komplikációk, jobbak lehetnek a kilátásai, mint egy esetleg későbbi héten, nagyobb testsúllyal született babának, akit újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át, hosszas lélegeztetésre szorult.

A hosszú távú következmények közül a kognitív (tanulási) képességeket illetően általában koraszülöttekre (25-32 hétre születettek) azt találták, hogy még a középsúlyos koraszülöttek körében is gyakoribbak a tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák gyermekkorban. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. terhességi héten alakulnak ki a leggyorsabban, így az ebben az időszakban született babák fokozottan ki vannak téve a fejlődési zavaroknak.

Készült egy átfogó angol felmérés 1995-ös születésű extrém koraszülöttek körében (23-26 hét között), az úgynevezett EPICURE tanulmány. Ezeket a gyerekeket 11 éves korukig kísérték figyelemmel. A felmérés során a gyerekek felét (49%) teljesen egészségesnek találták 2,5 éves korukban, 24%-uk kis fogyatékkal élt (pl. szemüveges, enyhe hallásprobléma), 16% -uk közepesen súlyos fogyatékkal (pl. cerebral paresis enyhébb formája), míg 11% -uk súlyos fogyatékkal (pl. cerebral paresis súlyos formája). A vizsgálatot megismételték 6 és 10 évesen is, amikor a gyerekek már iskolába jártak. Az adatok szerint a gyerekek több mint a fele teljesen egészséges vagy maximum szemüveges, enyhén nagyothalló (összesen 65%), mintegy negyedüknél tapasztaltak továbbra is súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékosságot.

Az olyan extrém koraszülöttek esetén, akik a 23. vagy a 24. héten születtek, a súlyos vagy közepesen súlyos fogyatékosságok aránya magasabb, akár 50-60% is lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a statisztikák a legpesszimistább kilátásokat tartalmazzák, az érettebb koraszülöttek kilátásai ennél jóval rózsásabbak.

Minden szülő fejében megfordul az a kérdés is, vajon mit várhat majdani felnövő egykori koraszülöttjétől, milyen élete lesz? Volt koraszülöttek között gyakoribb volt, hogy nem fejezték be tanulmányaikat, mint nem koraszülötteknél. Érdekes szociológiai-társadalmi összefüggést is találtak: volt koraszülött férfiaknak 3-szor, nőknek kétszer akkora valószínűséggel nem lett gyermekük, mint az átlag populációban. Mindez utalhat társadalmi beilleszkedési, kapcsolatteremtő problémákra is.

A korrigált életkor és a korai fejlesztés jelentősége

Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége. Így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.

A megszületés után erős fények és hangos zajok fogadják a babát, amely az érzékszerveken keresztül az idegrendszerét is megterheli. A kutatásokból tudjuk, hogy a koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthetők, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt. Életkilátásaik és életminőségük szempontjából, nemcsak az életben maradás, hanem a fogyatékosságok szempontjából is, a modern orvostudomány fejlődésével a koraszülöttek esélyei folyamatosan javulnak. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de a túlélők körében egyre inkább megnyugtató válaszokat kapunk a hosszú távú kilátásokra vonatkozóan.

A kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket, ahol a csecsemő keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok folyamatos vizsgálatai mellett. Ezt követően is fontos még a szoros orvosi nyomon követés, hogy a későbbi növekedéshez, fejlődéshez és tanuláshoz szükséges biológiai akadályokat leküzdhessék a gyermekek.

Szülői útmutató és támogatás

Az idő előtti születés, az éretlen idegrendszer hatással lehetnek az érzék- és a mozgásszervek állapotára, a magatartásra, a figyelemre, az érdeklődésre, és később a szocializációra, a tanulási képességekre, majd végül a társadalmi beilleszkedésre is. Ezek a funkciózavarok egyrészt az éretlenség, ritkábban pedig a koraszülöttek életben tartásáért vívott kitartó küzdelem következményeiként alakulnak ki.

Mire figyeljenek a szülők?

• Fokozott érzékenység: Születési traumát átélt csecsemőknél gyakrabban tapasztalható fokozott érzékenység, hosszan tartó, keserves sírás, illetve alvás és táplálás során fellépő problémák; ritkábban nehezített légzés, légzéskimaradás is jelentkezhet.
• Táplálás: A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük. Fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait, és rendszeresen jegyezzék az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem.
• Légzésfigyelő: A koraszülött gyermekeknél kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam.
• Fertőzések: A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
• Szemészeti és hallásvizsgálatok: Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak.
• Szájpad és fogazat fejlődése: A különböző lélegeztetési módozatok befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok, gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.

Bár a mozgásfejlődés mérföldköveinek megjelenése látványosan követhető a csecsemők fejlődése során, a koraszülött babák esetében mégis inkább a figyelem szervezése, az alvás-ébrenlét, az indulatok szabályozása okozza a legtöbb nehézséget. Nehéz szelektálni az ingerek között, ezért nehéz a babának a figyelmét egy dolog felé irányítani. Nehéz az érzetek között különbséget tennie, így kevésbé tudja, mikor éhes, mikor álmos, és ezt kevésbé tudja finoman, pontosan jelezni a környezete felé.

Lelki támogatás az édesanyáknak

A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.

Hol kaphatnak segítséget a családok?

• Házi gyermekorvos/háziorvos: A hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
• Védőnő: A védőnő a kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
• Perinatális, neonatális intenzív centrumok (PIC/NIC): A gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.
• Pedagógiai szakszolgálat: 18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

tags: #koraszulott #baba #szamitasa