Sok tévhit kering a vállalkozók és maguk a könyvelők között is arról, hogy mi a könyvelő feladata. Elsődleges szempontnak tartom tisztázni, hogy egyenrangú felek vagyunk, és együttműködésünk akkor lesz sikeres, ha ezt mind te, a vállalkozó, mind én, a könyvelő így gondoljuk.
Sokan csak akkor szembesülnek a kötelezettséggel, amikor már NAV-ellenőrzés vagy pénzügyi nehézség áll előttük. Pedig ezt a kérdést már a cégalapítás előtt érdemes tisztázni, vagy könyvelőváltáskor újragondolni.
A könyvelő elsődleges feladatai
A könyvelő elsődleges feladata a részére (lehetőleg hiánytalanul és rendezett formában) átadott bizonylatok feldolgozása. Felhívjuk a figyelmet, ha valami szabálytalanságot látunk.
Főleg kkv-k esetében a könyvelési szolgáltatás mellett elvárás az ügyfél részéről a munkaügyi és bérszámfejtési tevékenység elvégzése is. Kontrolláljuk, hogy a munkaügyi iratanyagok rendben legyenek, és igénylünk táppénzt, CSED-et vagy GYED-et.
A fentieken kívül számos adminisztratív feladatot is ellátunk, amelyek akár egy vállalkozó vagy egy ügyes adminisztrátor feladatai is lehetnének. Mégis gyakran a könyvelők végzik ezeket a tevékenységeket. Ilyen feladatok közé tartozik például a különféle változások bejelentése a NAV, önkormányzatok és kamarák felé, NAV vagy önkormányzati igazolások igénylése, valamint az egyéni vállalkozók indításának, szünetelésének és újraindításának segítése a webes ügysegéden keresztül. Gyakran a számlázással kapcsolatos kérdéseket is megválaszoljuk.
A könyvelőknek ismerniük kell a számviteli törvény előírásait, létre kell hozniuk a vállalkozás számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat, valamint ki kell alakítaniuk a számlarendet.
A könyvelőknek ma már jelentős időt kell fordítaniuk arra, hogy folyamatosan naprakészek legyenek a jogszabályok változásaival kapcsolatban. Ügyfeleinket rendszeresen értesítjük az őket érintő változásokról, tájékoztatjuk a vállalkozás vezetőit a könyveléssel és adózással kapcsolatos törvényi változásokról. Elkészítjük a vállalkozásvezetők által kért kimutatásokat, amelyek segítik gazdasági döntéseik meghozatalát.
Adótanácsadás és egyéb kiegészítő szolgáltatások
Az adótanácsadás nem feltétlenül alapfeladat, de nagyon sok könyvelő egyben adótanácsadó is. Ez egy jó párosítás, hiszen így a könyvelő komplex szolgáltatást tud nyújtani ügyfelei részére, mely messze túlmutat már egy adatrögzítésen és egyeztetésen bevalláson alapuló könyvelési szolgáltatásnál. Az adótanácsadás részeként adóoptimalizálási számításokat végzünk ügyfeleink számára, hogy kihasználva az adózási lehetőségeket, legálisan csökkentsék adóterheiket, ezzel hozzájárulva üzleti sikereikhez.
De tanácsadás keretében sokszor kell a vállalkozót saját magától, illetve a fejében lévő tévhitekből adódó lehetséges hivatali következményektől (pl. NAV bírság) megvédeni. Sokszor ezek a beszélgetések tanácsadásnak sem tűnnek az ügyfelek számára.
Ezen felül tapasztalatom szerint főleg a mikro- és kisvállalkozások esetében, a könyvelő az az elsődleges személy, akihez fordulni tudnak vállalkozásuk ügyeinek intézésében. Ez persze nem azt jelenti jobb esetben, hogy mindent IS a könyvelőnek kell(ene) tudnia és elintéznie, de bizony sokszor a könyvelő az elsődleges információforrás, aki megfelelő irányba tereli a vállalkozót, vagy tud specifikusan másik szakembert ajánlani.
Regisztrált mérlegképes könyvelő és a beszámoló közzététele
A Számviteli tv. előírja, hogy a regisztrált mérlegképes könyvelő hozzájárulása nélkül a vállalkozás nem teheti közzé jogszerűen a beszámolóját az OBR rendszerben. Az OBR rendszerben csak egy regisztrált mérlegképes könyvelőt lehet megadni, de előfordulhat olyan eset is, hogy a könyvviteli feladatok ellátását több regisztrált mérlegképes könyvelő látta el az üzleti évben. Véleményünk szerint ilyen esetekben jó megoldás lehet, ha a beszámoló kiegészítő mellékletében kerül bemutatásra az, hogy mely feladatokat melyik regisztrált mérlegképes könyvelő végezte.
Abban az esetben, ha év közben könyvelőváltás történt, a vállalkozásnak ugyancsak elengedhetetlen arról egyeztetnie az új könyvelővel, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy őt szerepeltesse a vállalkozás könyvviteli szolgáltatásaiért felelős regisztrált mérlegképes könyvelőjeként.
CSED és GYED jogosultság könyvelői szemmel
Adott egy munkavállaló, akinek határozott idejű munkaszerződése 2014.06.30-án lejárt. A dolgozó 2013.12.11-én életet adott egy kislánynak, akire jelenleg is passzív jogon kapja a GYED-et idén 2015.12.11-ig. A kismama közben ismét várandós lett, a baba érkezése várhatóan 2016.06.24. Kérdés: hogyan kellene alakulnia a jogviszonyoknak (jelenleg passzív GYED mellet nincs munkaviszonya), hogy ismét jogosult lehessen CSED-re (korábbi T-GYÁS) és GYED-re?
Kiegészítő információ: a kismama egyéni vállalkozó is egyben.
+1 Kérdés: hogy járhat jobban, ha munkaviszonyt kezd még idén vagy esetleg megbízási szerződés lenne neki optimális, vagy az egyéni vállalkozó státuszt ki tudná használni jól, hogy kapjon CSED-et 2016-ban?
A CSED és GYED jogosultság több előfeltételtől függ. Ha a biztosítási idő jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a csecsemőgondozási díj alapját a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától (azaz jelen esetben 2014. január 1-ig lehet visszamenni) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. Azaz, ha az édesanya 2016 júniusában fog szülni, akkor 2016. március 31-étől visszafelé kell keresni a 180 nap naptári jövedelmet. A 180 napi jövedelem keresésekor akár 2015-ig is vissza lehet menni.
Ha a naptári napi alap az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (210 000 forint) harmincad része. Abban az esetben, ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
CSED, majd GYED, majd GYES
Gyakran ismételt kérdések a könyvelői végzettségről és jogosultságokról
- Kérdés: 2017 márciusában szereztem meg a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettségemet, és 2017 júliusában már elkezdtem a szakmában dolgozni, egészen 2020 májusáig, ekkor CSED/GYED-en voltam 2021. szeptemberig, majd októbertől újra elkezdtem dolgozni ugyanott, ugyanabban a munkakörben, ahol jelenleg is. Szeretném kiváltani a regisztrált mérlegképes könyvelőit, viszont nincs meg a folyamatos három év, de összevetve pedig igen. Számít-e a CSED/GYED-en való kihagyás?
Válasz: Az Szt. 151. §-ának (5) pontja írja elő, hogy a mérlegképes regisztrációs kérelem milyen dokumentumok és igazolások benyújtásával és milyen formában fogadható el. A CSED/GYED-en töltött időszakok beleszámításával kapcsolatban érdemes alaposan áttekinteni a jogszabályi előírásokat, mivel a folyamatos szakmai gyakorlat megítélése kulcsfontosságú lehet.
- Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját?
Válasz: A Kttv. 142. §-a alapján a hivatali szervezet vezetője a kormány által meghatározott rendben állapíthat meg képzettségi pótlékot. A kormány a 249/2012. Korm. rendeletben szabályozza ezt.
- Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit?
Válasz: A mérlegképes végzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak az éves kötelező továbbképzés szükséges munkaköri feladataik ellátásához. A mérlegképes továbbképzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, amelynek a fogalmi meghatározása az Szja-tv. 3. §-ában található. Ennek alapján kell megállapítani az esetleges adófizetési kötelezettséget.