A várandósság során számos testi változás és kellemetlen panasz jelentkezhet, amelyek az esetek többségében természetesek, és a magzat fejlődését, valamint a test szülésre való felkészülését szolgálják. Azonban van, amikor a hasi görcsök és fájdalmak komolyabb problémára utalhatnak, például vetélésre vagy koraszülésre.
Dr. Rajnai Attila, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza elmondta, mi minden okozhat görcsöket, és mikor kell nagyobb bajra gondolni. Nem mindegy, hogy a terhesség mely fázisában van a kismama!
Görcsök a terhesség különböző szakaszaiban
Első trimeszter: Feszülések és enyhe görcsök
Az alhasi görcsök a terhesség bármely fázisában felléphetnek, ám nem mindegy, hogy hányadik hétben, milyen erősségű és gyakoriságú görcsöket tapasztal a kismama. A várandósság elején a beágyazódást is kísérheti a panasz, amit könnyű a PMS-sel összekeverni, és gyakran ekkor a nő még nem is tud az állapotáról.
Az első trimeszterben inkább feszülésről, kisebb görcsökről beszélünk, nem pedig a később említésre kerülő haskeményedésről. A feszülést a várandósság elején két dolog is okozhatja:
- A méh növekedése: A méhet szalagok tartják a helyén. Ezek feszülése, nyúlása, valamint a méh növekedése is okozhat alhasi fájdalmat. Ez általában hirtelen jelentkező, ám hamar múló, nyilalló vagy húzó fájdalom, amelyet a has valamelyik oldalán tapasztalhatsz.
- Hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás: A terhesség során olyan hormonális változások játszódnak le a szervezetben, amelyek az emésztésre is komoly hatással vannak. Így igen gyakori panasz - főleg a terhesség elején - a fokozott gázképződés, a haspuffadás, valamint a székrekedés, amelynek főleg a magas progeszteronszint az okozója. Az ezekkel járó görcsök jellemzően nem túl erősek, így komoly aggodalomra nem adnak okot.
Ilyenkor szimetikon hatóanyagú készítmények alkalmazása is szóba jöhet, melyek rövid időn belül megszüntethetik a panaszokat, és ezek alkalmazása a babára nézve is biztonságos. Könnyű mozgással, fokozott vízbevitellel és rostban gazdag étrenddel a székrekedés megelőzhető.
Második trimeszter: A méhszalagok nyúlása és Braxton-Hicks összehúzódások
Ahogy nő a méh, úgy az azt tartó szalagok nyúlnak, melyet a kismama hasi fájdalomként élhet meg. Viszont ezt általában úgy lehet megkülönböztetni az egyéb görcsöktől, hogy ekkor jellemzően a has egy része, az egyik oldala fáj. A görgeteg méhszalag mindkét oldalon rögzíti a méhet. Ahogy a méh tágul, a szalag megnyúlik, ami hirtelen fájdalmat okozhat, főleg felálláskor vagy testhelyzetváltáskor. Ezért lassan kell felkelni, és kerülni a hirtelen mozdulatokat. A szalagfájdalom lehet tompa vagy éles, jellemzően a has egyik oldalán, de néha mindkét oldalon vagy az ágyék táján is jelentkezhet.
A második és a harmadik trimeszterben tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el - célja, hogy a testet felkészítse a szülésre.
A baba gyorsuló növekedése és egyre intenzívebbé váló mozgása is okozhat enyhébb fájdalmakat, kellemetlenségeket. Nem is csoda, hiszen a kicsinek egyre kevesebb helye lesz, ráadásul egyre erősebbé is válik. Érezhetsz fájdalmat a hasadban, a bordáidnál, de akár a hüvelyedben is. A baba ezenkívül ingerelheti a méh falát is, amely akár rövid ideig tartó méhösszehúzódásokat is kiválthat.
Harmadik trimeszter: Gyakoribb haskeményedések és jóslófájások
A harmadik trimeszterben a görcsök, valamint a haskeményedések gyakoribbá válhatnak (a keményedések a többedszer szülőknél akár már a 2. trimeszterben is jelentkezhetnek). Megkezdődnek ugyanis az ún. Braxton-Hicks-féle méhösszehúzódások, melyek a szülést készítik elő. Vannak, akik hónapokkal, vannak, akik csak hetekkel/napokkal a szülés előtt érzik. Ami fontos, hogy ne legyen erős, rendszeres, és naponta 10-nél kevesebbet tapasztaljon a kismama (amennyiben a 37. hét előtt van a kismama, koraszülés is lehet belőle).
Az úgynevezett Braxton Hicks összehúzódások főleg a harmadik trimeszterre jellemzőek, ám olykor már a második trimeszterben megkezdődhetnek. Ekkor a méh körülbelül 30-60 másodpercre összehúzódik, a has keménnyé válik, majd ellazul. Szerepe, hogy a test felkészüljön a szülésre. Kissé kellemetlen maga a feszülés, de általában nagyobb fájdalommal nem jár. A Braxton Hicks összehúzódások normál esetben nem indítják meg a szülést, nem nyitják meg a méhszájat.
Érdemes még tudni, hogy az utolsó trimeszterben a magzatmozgások a baba méretéből és erejéből adódóan már igen erőteljesek, így olykor egészen fájdalmasak is lehetnek.
Végül szót kell ejteni a szülés közeledtét jelző, rendszeres jóslófájásokról is. Ezek a 37. hét után bármikor előjöhetnek, és kezdetben rendszertelenek, majd később rendszeressé válnak.
Mikor jelez a görcs vetélést vagy koraszülést?
Nagyon fontos, hogy meg lehessen különböztetni a vetélésre/koraszülésre utaló görcsöket a normál állapotoktól. Az első és legfontosabb szabály az, hogy ha a görcs erős, gyakori, rendszeres, akkor mindenképp konzultáljon orvosával, még akkor is, ha nem jár vérzéssel!
Az orvos ekkor megvizsgálja a méhszáj állapotát, a baba életjeleit, a placentát, fertőzésre utaló jeleket keres, valamint előrehaladott terhesség esetén pedig CTG/NST-re teszi a kismamát. Amennyiben vérzés is jelentkezik, úgy mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel vetélést jelezhet!
Érdemes azt is tudni, hogy a természetes méhtevékenységek nem okoznak idő előtt méhszáj kinyílást!
„Nagyon sok nő kérdezi, hogy mikortól számítanak túl gyakorinak a haskeményedések/összehúzódások: bár mindenki más, általánosságban elmondható, hogy egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál. Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad.”
„Szintén gyakori kérdés, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a Braxton-Hicks összehúzódást és a szülést jelző valódi fájást. A kettő közti különbség, hogy míg az előbbi pihenés, ivás, testhelyzetváltoztatás esetén elmúlik, úgy az utóbbi nem, sőt, erősödik és sűrűsödik” - mondja Dr. Rajnai Attila.
VETÉLÉS, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
A vetélés lehetséges okai
Amennyiben a görcs már régóta tart, ráadásul vérzés is párosul hozzá, vagy még magnézium és pihenés hatására sem szűnik meg a panasz, fennáll a vetélés/koraszülés esélye. Bár sok esetben megfelelő orvosi terápiával, kórházi benntartózkodással még megállítható, fontos tudni, mi minden okozhat vetélést:
- Méhlepény problémák
- Genetikai rendellenesség
- Fertőzés
- Méhszáj-elégtelenség
- Mióma, polip
- Véralvadási zavar
- Immunológiai zavar
- Hormonzavarok (pl. pajzsmirigyzavar)
- Betegségek (pl. cukorbetegség, lupus)
Görcsoldás és kezelés terhesség alatt
Általánosságban elmondható, hogy addig nincs probléma, amíg a panaszok nem erőteljesek (maximum kellemetlenek), nem túl gyakoriak, nem állandósulnak. Dr. Rajnai Attila görcsök esetén azt javasolja, hogy először pihenjen a kismama és vegyen be emelt dózisú, vízben feloldható magnéziumot. Általánosságban elmondható, hogy magnéziummal igen eredményesen lehet kezelni, illetve megelőzni a görcsöket.
Az orvosok éppen ezért javasolják a magnézium szedését a 36-37. terhességi hétig, ezzel ugyanis lényegesen csökkenthető a vetélés és a koraszülés esélye is. Ezenkívül a stressz mérséklése és az elegendő pihenés is enyhítheti a görcsöket.
Gyógyszeres kezelés: Troparin és No-Spa
A Troparin combinatum tabletta és a No-Spa gyakran felmerül kérdésként a terhesség alatti görcsoldás kapcsán. Egy kismama kérdésére, aki petezsák melletti haematoma miatt kapott volna Troparin és No-Spa kezelést, Dr. Rajnai Attila a következőket válaszolta:
„Egy igen korai terhességben (leírása alapján 5-6 hét) látott petezsák melletti haematoma miatt a terhesség egész ideje alatt simaizom görcsoldót (No-Spa, Troparin), és a terhesség végén még közel 3 hónapig altató-nyugtató-idegrendszeri görcsoldó + antimuszkarinerg görcsoldó + simaizom görcsoldó (ez a Troparin Comb.) kezelést kapni egy kicsit erősnek, túlzásnak és feleslegesnek tűnik.”
A No-Spát sok helyen szokták adni koraterhességben, arra vonatkozó adat, hogy károsítaná az embriót/magzatot, nincs (arra vonatkozó sincs, hogy ne károsítaná). A Troparin homatropin tartalma kissé (terhességi C kategóriás szer), fenobarbitál tartalma (terhességi D kategóriás szer) jelentősen elgondolkodtató. Utóbbi hatóanyag epilepsziások magzataiban/újszülötteiben magzati fejlődési rendellenességet (főleg az első trimeszterben szedve), vérzési rendellenességet, központi idegrendszeri hatást, hozzászokást válthat ki.
Emellett, amennyiben a kismama korábban allergiásnak bizonyult a Troparinra, az orvos nem javasolja a szedését. Ha méhizomlazító (tocolyticum) szükséges a terhesség végén, a szülésszel konzultálva számos egyéb lehetőségből választhatnak.