A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. A modern tudományok vizsgálatai az utóbbi évtizedekben a fejlődéslélektan területén is rengeteg új információval szolgáltak. A hosszú éveken át uralkodó nézet, miszerint a csecsemő tehetetlen és a környezetének kiszolgáltatott passzív lény, hivatalosan is megdőlt. Cikkünkből kiderül, mit gondolnak a legmodernebb kutatások a legkisebbek viselkedéséről, érzelmi állapotairól és már a születés pillanatában jelenlévő képességeiről, és hogyan kapcsolódik ehhez Wundt kompetencia fogalma.
Mi a kompetencia?
A pszichológia a kompetenciaérzést az egyén személyes képességének megtapasztalásából és a valódi teljesítményéből eredő érzésként definiálja. Ez a pozitív érzés, mely sikerélményt nyújt, a fejlődés sarkalatos, előrevivő tényezője. Maga a kompetenciaélmény mint hatóerő, effektivitás jelenik meg. A szociális kompetencia a mindennapokban szerzett tapasztalatok alapján alakul ki. Az én megélésének az alapja az együttes élmény; és a pozitív élmények adják a gyerek hatékonyság-élményének az alapját. Az anya-gyerek-apa kapcsolat a kompetencia gyakorlóterülete, ahol a gyerek a tárgyi világ és a saját belső történéseinek kontrollját tanulja meg. A kompetencia az önszabályozás és az én-tudatosság fejlődésének a megalapozója, melyre a környezet közvetlen hatást gyakorol. Egy jó énkép kialakításának a lehetőségét biztosítja az önálló személyiség, az önálló élettér tiszteletben tartása, valamint a gyerek kompetenciájának a megértése.
Ezért is kiemelt jelentőségű a szülők megfelelő információhoz juttatása, biztonságérzetének fokozása, támogatása, mely visszahat a gyerekre.
A pszichológia történetének mérföldkövei és a csecsemőkutatás
A pszichológia mint tudomány a XIX. században vált önálló diszciplínává. 1879-ben Wilhelm Wundt alapította az első pszichológiai laboratóriumot Lipcsében, ezzel lerakva a modern kísérleti pszichológia alapjait. Bár a Wundt neve nem jelenik meg közvetlenül a "kompetens csecsemő" kifejezés kapcsán, az általa képviselt tudományos megközelítés, a megfigyelés és a kísérletezés fontossága alapvetően befolyásolta a pszichológia fejlődését, beleértve a csecsemőkutatást is. Wundt és követői a mentális folyamatok, mint az észlelés, figyelem és érzékelés, objektív vizsgálatára törekedtek, ami hozzájárult ahhoz, hogy később a csecsemők képességeit is tudományos módszerekkel kezdjék el vizsgálni.
A pszichológia történetének további fontos alakjai is hozzájárultak a csecsemőkori fejlődés megértéséhez:
Sigmund Freud és a pszichoanalízis
Talán nem is él olyan ember a Földön, aki ne ismerné Sigmund Freud nevét. Rengetegen tudják róla, hogy ő a „pszichoanalízis atyja”, aki lefektette a klasszikus pszichoanalitikus elmélet alapjait. Kulcsszerepe volt azonban abban is, hogy a XX. század elején a tudományos érdeklődés figyelmét a csecsemő- és a kisgyermekkor felé irányította. Freud hangsúlyozta a korai tapasztalatok fontosságát a pszichés folyamataink kibontakozásában. A pszichoanalitikus fejlődéslélektan azonban úgynevezett rekonstrukciós eljárási módszerrel dolgozott. Nem konkrétan a kisgyermekek megfigyeléséből szerzett ismereteket, hanem a felnőtt páciensek gyermekkorukról szóló elbeszéléseiből következtettek a gyermekkor történéseire.
Freud elmélete szerint a személyiség három részből áll: az ID (ösztön-én), az EGO (én) és a SUPEREGO (felettes-én).
- Az ID (ösztön-én) a személyiség ősi része, születésünktől fogva adott. Ez a személyiség motorja, örömelv és azonnali kielégülés vezérli.
- Az EGO (én) folyamatok arra irányulnak, hogy az ösztön-én impulzusait hatékonyan, a külvilág követelményeit is figyelembe véve ki tudják elégíteni. Az én a személyiség végrehajtó rendszere, amely az Id ösztönkésztetéseit, a felettes én morális utasításait és a valóságot igyekszik összhangba hozni (szelektál, kompromisszumot köt, dönt, realizál).
- A SUPEREGO (felettes-én) a belsővé vált szülői és társadalmi értékeket, normákat foglalja magában (főleg jutalmazás-büntetés során elsajátított). Egyik része az énideál, amely a kívánatos viselkedés, a személyiség által elérendőnek tartott kiválóság standardjait tartalmazza. Másik része pedig a lelkiismeret, amely a helytelen viselkedést tiltó szabályokat tartalmazza.
Ugyan a felnőttekkel való analitikus munkában valóban jól használható ez a módszer, hiszen így feltárhatóvá válik a kliens saját gyermekkorára vonatkozó képzeletvilága, de a „valódi kisgyermekek” tudásának megismerése szempontjából torzító lehet.
Jean Piaget és a kognitív fejlődés
Freuddal ellentétben Piaget valódi kisgyermek-megfigyeléseket is végzett. Nem is ment túl messzire a tudás megszerzéséhez, hiszen saját három gyermeke fejlődését követte napról napra nyomon. A gyermekei megfigyeléséből vonta le sok tekintetben ma is helytálló tudományos következtetéseit. Piaget többek között a gyermekek gondolkodásának, mozgásos fejlődésének és a tárgyállandóság kialakulásának témakörével gazdagította a fejlődéslélektan tudományát.
A modern csecsemőkutatás
A mai modern csecsemőkutatás következtetései arra jutottak, hogy mind a pszichoanalitikus fejlődéselméletek, mind pedig Piaget, részben túl-, részben pedig alulbecsülték a kicsik készségeit és képességeit. A video- és hangtechnikai vívmányok fejlődésével új lehetőségek adódtak a kisgyermekkor kutatásai szempontjából. A fejlődéspszichológusok számára lehetőség nyílt beszéddel még nem rendelkező csecsemőknek „kérdéseket” feltenni, akik pedig „válaszolni” is tudtak ezekre a speciális kérdésekre. Így születhetett meg a modern csecsemőkutatás által felfedezett „kompetens csecsemő”, akire észlelési differenciáltság és aktivitás jellemző.
Mire képes a kompetens csecsemő?
Az emberi újszülött más emlősállatokkal összehasonlítva biológiailag sokkal éretlenebbül jön a világra, jóval hosszabb ideig szorul a környezete gondoskodására. Fontos azonban látnunk, hogy a régi tudományos gondolkodásmóddal ellentétben mégsem csak egy tehetetlen és passzív befogadóként van jelen, hiszen a fejlődési üteme szédületes. Olyan intenzitású és olyan mértékű tanulás jellemző az apróságokra az első két életévben, ami a későbbi életünk során már elképzelhetetlen tempónak számít. Nemcsak megtanul önállóan járni és beszélni, de képessé válik az absztrakt gondolkodásra is. Tulajdonképpen az első három életévünkben ébredünk rá a saját pszichés létezésünkre is. Ma már tudjuk, hogy minden újszülött egy „kompetens csecsemő”, vagyis születéstől kezdve aktív, érzelmeiben differenciált és a környezetét befolyásolni képes egyén.
Érzékelés és észlelés
- Látás: A látási észlelés területén végzett kutatások azt mutatják, hogy az újszülött először 20 cm-es távolságon belül lát élesen, majd az első hónap végére már a különböző távolságra lévő tárgyakra is jól tud fókuszálni. A természet csodái közé tartozik, hogy a szoptató édesanyák ösztönösen úgy tartják gyermeküket, hogy az arcuk körülbelül pont 20 cm-re legyen kisbabájuk arcától. Az újszülöttek az első pillanattól kezdve meg tudják különböztetni a színeket és a különböző mintákat egymástól.
- Hallás: Hosszú éveken keresztül az a téves felfogás uralkodott a csecsemőkről, hogy születésükkor semmit sem hallanak. Ma már tudjuk, hogy valójában már méhen belül is észlelik a magzatok a hangokat, és születésükkor pedig előnyben részesítik a már jól ismert anyai hangot.
- Ízlelés és szaglás: Az újszülött képes különböző szagok és ízek megkülönböztetésére már az első napokban is. Az édes ízt már születésünktől kezdve előnyben részesítjük a savanykás ízekkel szemben. Egy újszülött képes megkülönböztetni édesanyja tejének illatát egy másik anya tejének illatától, valamint öt-hat napos korára már az ízek tekintetében is az édesanyja tejét preferálja.
Keresztmodális észlelés
A modern csecsemőkutatások legnagyobb hozadéka a keresztmodális észlelés felfedezése. Keresztmodális észlelésnek nevezzük azt az idegrendszeri folyamatot, mely során különböző érzékszerveinken keresztül bejövő információkat egymással kapcsolatba hozzuk. Így válunk képessé arra, hogy ne elkülönített érzékletek világában éljünk, hanem egységes tárgyakat észlelhessünk magunk körül. Ha például a bőrömön puha bunda tapintását érzem, közben pedig önfeledt csaholást hallok és két hűséges szempár mered rám, akkor hamar tudni fogom, hogy a szomszéd néni Bodri kutyája áll velem szemben. A modern csecsecsemőkutatás technikai vívmányai által tudjuk, hogy már egy csecsemő is képes a keresztmodális észlelésre. Feltehetően már egy egyhónapos csecsemő is tudja, hogy a látott és a hallott dolgok összefüggnek egymással.
Érzelmi fejlődés
A modern csecsemőkutatások egyik hatalmas felismerése, hogy születésünktől fogva rendelkezünk alapérzelmekkel. Vagyis a félelem, az érdeklődés, a csodálkozás, a harag, az undor, az öröm és a szomorúság átélésére genetikailag meghatározottan képesek vagyunk. A modern fejlődéspszichológia pedig a kutatási eredményekre alapozva szembe is ment a klasszikus pszichoanalízissel. Már nem az ösztönöket gondoljuk az emberi viselkedés fő mozgatórugóinak, hanem ezeket az alapérzelmeket. Nagy tudományos hozadéka volt a kutatásoknak az érzelmi kötődési kapcsolat szisztematikus leírása is. Régebben tévesen úgy gondolták, hogy a kötődési kapcsolat biológiai rokonság alapján jön létre, és szüleinkhez való kötődésünk már a szülőszobán is megfigyelhető. Valójában viszont a kötődés az első életévben fokozatosan alakul ki a mindennapi kommunikációs és interakciós tapasztalatok által. Az interakciók mennyisége és minősége pedig valójában sokkal jobban bejósolja a kötődési kapcsolat megjelenését, mint a biológiai rokonság. Az érzelmileg biztonságos kötődés pedig az egyik legfontosabb alapfeltétele a későbbi egészséges lelki fejlődésnek.
Az álmaid férfija akkor talál meg, amikor megérted ezt az 5 kulcsot | Carl Jung
Tanulás és emlékezet
A tanulás során új tapasztalatokat szerzünk és ennek alapján változik a viselkedésünk. A magzat is képes a tanulásra. Már 1985-ben De Casper és munkatársai kutatták a magzati tanulást és emlékezetet. A 10 évig tartó kutatás során megállapították, hogy a születés után a csecsemők különböző női hangok közül ki tudták választani az anyjuk hangját. A kutatás meglepő eredménye volt, hogy a csecsemők az apák és az idegen férfiak hangja közül az apák hangját előnyben részesítették. A kísérletek során bizonyítást nyer az is, ha lejátszották az anyai szívhangot és az apai beszédhangot, akkor egyértelműen a szívhangot részesítették előnybe.
Kommunikáció
A csecsemő- és kisgyermekkor az emberi fejlődés egyik legintenzívebb életszakasza. Legfőbb cél az önálló emberré válás. Sok cikkünkben találkozhatsz azzal az állításunkkal, hogy a sírás a gyermek kommunikációs eszköze. A mosoly egy velünk született képesség. Az első mosoly az elégedettség, biztonság jelzése. Erre már a pár órás újszülött is képes. Sőt bizonyos gesztusokat is képes csinálni pl. nyelv kinyújtása vagy a száj tátogatása. A mosoly egy nagyon lényeges kommunikációs eszköz, mely az újszülött aktivitását is jelzi. Az első „szociális mosoly”-ra azonban olyan kb. 6-8 hetes korban kerül sor.
A magzati kor és a kompetencia alapjai
A terhesség során a magzat fejlődése során már számos olyan képességre szert tesz, amelyek a születés utáni kompetens viselkedés alapjait képezik. Ez azt feltételezi, hogy a magzat lát, hall, érzékel, reagál a külvilág ingereire, kapcsolatba lép a külvilággal, tehát a képességeit (kompetenciáit) aktívan használja.
Magzati érzékelés és reakciók
- Mozgás: A mozgás megindulását a 6. hétre teszik, a 10. héttől képes megfordulni a saját tengelye körül, végtagjait hajlítja, száját nyitja, zárja. Már a nyolcadik gesztációs héten képes arra, hogy kapcsolatba lépjen a környezetével.
- Hallás: A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől, 20. héttől kezdve érzékel. Hallja az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ütemét. Mindezek a magzatvíz közvetítésén keresztül jutnak el hozzá.
- Ízlelés: A magzat rendszeresen nyel a magzatvízből. Az első trimeszter vége felé kb. a 14. héttől az ízlelőbimbói is kifejlődnek. Ezen keresztül a magzat megismeri az anya táplálkozási szokásait, milyen ízű ételeket részesít előnybe (ízpreferencia).
- Szaglás: A szagok érzékelése nehezebb kérdés. Nem pontosan bizonyított, hogy a szagok érzékelése velünk született vagy a magzati élet során elsajátított képesség. Amit tudunk, hogy a méhlepényen keresztül különböző anyagok elérik a magzatot, így pl. képes megkülönböztetni a kellemetlen szagoktól az édes illatokat.
- Érintés: A terhesség második trimeszteréhez közeledve kb. a 16. héttől pici nyomásgyakorlással (haptómia) tudunk kapcsolatot teremteni a magzattal.
Magzati tanulás és emlékezet
A magzatok a méhen belüli időszakban is aktívan tanulnak és emlékeznek. Az anya hangja, a környezeti zajok, sőt még az anya táplálkozási szokásai is hatással vannak a magzat preferenciáira a születés után. Ez is hozzájárul a kompetens csecsemő fogalmának alátámasztásához.
Az újszülött felmérése
Számos mérés és teszt használatos az újszülött fizikai és viselkedéses állapotának értékelésére.
- Apgar-skála: Virginia Apgar az ötvenes években kidolgozott egy gyors és egyszerű módszert az újszülött fizikai állapotának diagnosztikájára. Az Apgar-skálát ma már kiterjedten használják annak meghatározására, igényel-e az újszülött sürgős orvosi beavatkozást. Az újszülöttet a szülés után 1 perccel, majd 5 perccel később ismét pontozzák az Apgar-skálán használt öt életjel: a szívverés, a légzési erőkifejtés, az izomtónus, a reflexválasz és a szín alapján.
- Brazelton-újszülöttskála: A T. Berry Brazelton gyerekgyógyász és munkatársai által kifejlesztett Brazelton-újszülöttskála fő célja az újszülött neurológiai állapotának felmérése a vajúdás és a szülés okozta stresszt követően. A Brazelton-skála tesztjei a csecsemő reflexeit, mozgási képességeit, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, valamint viselkedésének és figyelmének kontrollját mérik.
A szülői támogatás szerepe
A kompetencia az önszabályozás és az én-tudatosság fejlődésének a megalapozója, melyre a környezet közvetlen hatást gyakorol. Egy jó énkép kialakításának a lehetőségét biztosítja az önálló személyiség, az önálló élettér tiszteletben tartása, valamint a gyerek kompetenciájának a megértése. Ezért is kiemelt jelentőségű a szülők megfelelő információhoz juttatása, biztonságérzetének fokozása, támogatása, mely visszahat a gyerekre.
Nagyon sokat tehetünk azért, hogy a magzat kiegyensúlyozott legyen. Várandósság alatt érdemes simogatni, kedves, meghittséget érzékeltető hangon beszélni hozzá, sok minőségi zenét hallgatni, gyermekdalokat énekelni neki. Egyre több vizsgálati adat tanúsítja, hogy ha a magzat ilyen ideális körülmények között él az anyaméhben, akkor a születés után kiegyensúlyozottabb, értelmi- és szociális (társas) fejlődése gyorsabb lesz az átlagosnál.