A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI) által indított kutatás, amely a 2018/19-ben született gyermekek felnövekedését követi nyomon. A vizsgálat célja, hogy feltárja a magyarországi gyermekvállalási és gyermeknevelési körülményeket, illetve a gyermekek fejlődését befolyásoló családi és társadalmi sajátosságokat. A kutatás az ország egész területét lefedi, és hozzávetőlegesen minden 7-8. babát érint majd a 2018/19-ben születettek körében.
Mi is az a kohorszvizsgálat?
A kohorszvizsgálat a longitudinális kutatások vagy panelkutatások egyik formája, amely a vizsgált mintát egy speciális populációból, a kohorszból nyeri. Maga a kohorsz olyan, körülbelül egy időben született emberek csoportja, akik valamilyen közös történeti-társadalmi tapasztalaton osztoznak - így egy kohorszba sorolhatók például az egyazon évben születettek. Kohorszvizsgálatokat számos tudományterületen alkalmaznak, például az orvostudományban és a pszichológiában. Az orvostudományban főként a klinikai kutatásokban találkozhatunk ilyen vizsgálati elrendezéssel, de epidemiológiai elemzések során is alkalmazzák. A pszichológiában különböző kohorszelrendezéseket alkalmaznak egyes képességek fejlődésének nyomon követésére, vagy bizonyos személyiségjellemzők időbeli változásának vizsgálatára.
A kohorszvizsgálatok típusai
A kohorszvizsgálatok két fő típusát különböztetjük meg:
- Retrospektív (visszatekintő) kohorszkutatások: Ezek esetén már meglévő adatokkal dolgoznak a kutatók, például páciensek orvosi kartonjai, születési anyakönyvi kivonatok, halálesetek anyakönyvi kivonatai, végzettséget igazoló oklevelek.
- Prospektív kohorszvizsgálatok: Egy speciális csoportját alkotják a születési kohorszvizsgálatok. Ezek egy adott időszakban született gyermekek életét követik nyomon. A születési kohorszvizsgálatok között különbséget tehetünk aszerint, hogy azok adatai rövid-, közép- vagy hosszútávon válnak elemezhetővé.
Kutatási kihívások és szempontok
A kohorszkutatások megtervezése és lebonyolítása számos nehézséget rejt. Fontos kérdés a mintaválasztás, azaz, hogy milyen földrajzi területen, mikor és hány embert vizsgál a kutatás. Mivel a longitudinális kutatások egy típusáról van szó, figyelembe kell venni a lemorzsolódás problémáját is, amely azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával a mintaszám valószínűleg csökkenni fog. A nagy mértékű lemorzsolódás akár kritikus mértékben is kárt tehet az adatok felhasználhatóságában. Kohorszkutatásokban az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen válaszadási arányt érnek el az egyes adatfelvételek során.
A kohorszvizsgálatok egyik legfontosabb meghatározója a vizsgálatok ütemezése. A legelső vizsgálat időpontja meghatározza, hogy milyen speciális hatások által befolyásolt csoport kerül utánkövetésre. Az egymást követő vizsgálatok időzítésénél alapvető kutatási szempont, hogy bizonyos jelenségek csak bizonyos életkorokban, életszakaszokban mérhetők, és retrospektív módon nem vizsgálhatók.
Elemzésnél kiemelten fontos, hogy a kapott eredményekben három, egymástól elválaszthatatlan hatás befolyása észlelhető:
- Életkori hatás: Annak a következménye, hogy a vizsgált személyek időközben idősebbé váltak.
- Történelmi vagy periódushatás: Valamilyen, időközben megjelenő külső hatásra utal (terrortámadás, természeti katasztrófa stb.).
- Kohorszhatás: Mindazon tényezők, amelyek a kor előrehaladtával sem változnak, és egy adott kohorsz jellemző sajátosságai. Például egy generáció tagjainak attitűdjei, értékrendje, viselkedése eltérő lehet attól függően, hogy mikor születtek, milyen szociokulturális kontextusban nőttek fel, vagy milyen speciális körülmény volt rájuk hatással.
A Kohorsz ’18 vizsgálat felépítése és a védőnők szerepe
A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat egy hosszútávú, prospektív vizsgálat, amely körülbelül 10.000 gyermek és szüleik részvételével zajlik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet és a PTE Pszichológia Intézet együttműködéseként létrejött Dél-dunántúli Vizsgálatban a gyermekek fejlődési "vívmányaira" is kíváncsiak.
Adatgyűjtési hullámok és a védőnők hozzájárulása
Az adatgyűjtés már magzati korban kezdetét vette, lehetővé téve a várandósság körülményeinek vizsgálatát is. A Kohorsz ’18 adatfelvétele 2018 elején vette kezdetét a várandósok felkeresésével, így hazánkban egyedülálló módon már magzati korban sokat megtudhattunk a születendő gyermekek társadalmi-demográfiai hátteréről. Az adatfelvételhez 8287 várandós csatlakozott. A várandós és a csecsemőkori adatgyűjtés feladatát a védőnői hálózat segítségével oldják meg.
A kutatás második adatfelvételi hullámára a megszületett gyermekek féléves korában került sor, 2018. június és 2019. november között. Ezt a lekérdezést szintén a védőnők végezték. A féléves csecsemőket vizsgáló szakaszban 7859 fő ismét válaszolt a megkeresésünkre. Emellett további 384 olyan kismama is becsatlakozott a kutatásba, akiket védőnőik a korábbiakban is felkértek már, ám a várandós kérdőívre valamely oknál fogva nem tudtak válaszolni.
2019 áprilisában ismét felkeresték a válaszadókat a gyermekük másfél éves korában esedékes kérdőívekkel. Ezeknek a kérdőíveknek a felvételét már hivatásos kérdezőbiztosok végezték, az Inspira Research Kft. munkatársai. Az adatfelvétel nem várt különlegessége sajnos az lett, hogy a koronavírus terjedése miatt, a veszélyhelyzet 2020. márciusi bejelentésétől annak júniusi feloldásáig a terepmunka szünetelt, és azt követően is nehezített körülmények között folytatódhatott csak.
Ennek a kutatási szakasznak fontos célkitűzése volt az is, hogy az anyák mellett az apákat is felkeressék és az ő nézőpontjukat is megismerjék. Ennek érdekében egy mintegy 20 perces telefonos kérdőívet állítottak össze, amely többek között kitért az apák gyermekkel végzett tevékenységeire, a gondozási feladatok megosztására, az apai szerepfelfogásra, és a munka és családi élet összeegyeztetésének nehézségeire.
Miben más az egyke gyerekek nevelése? Mire kell odafigyelni?
2021 novemberében zárult le a következő, anyai munkavállalásra vonatkozó adatfelvételi hullám, amelynek során egy éven keresztül telefonon kérdezték a 2,5 éves gyermekeket nevelő anyákat arról, hogy a GYED időszakának lejártával hogyan szervezik a mindennapokat, a gyermekfelügyeletet és hogyan alakult munkavállalói karrierjük.
2021 májusában indult a következő adatfelvételi hullám, amely szintén sokféle témakört ölelt fel. Kérdezték az anyákat például saját és férjük/partnerük munkavállalásáról, a kettejük közötti munkamegosztásról, valamint a hároméves gyermek mindennapjairól, fejlődéséről és egészségéről. Ez az adatfelvételi szakasz 2022-ig tartott.
A fentiek mellett 2019. április és 2020. május között zajlott a Dél-dunántúli Vizsgálat. A vizsgálat célja az volt, hogy egy kisebb csoport megkeresésével még pontosabb képet kaphassanak a gyermekek érzelmi és megismerő képességeinek fejlődéséről, és az ezekre hatást gyakorló tényezőkről. Itt a gyermekek viselkedését és képességeit játékos feladatokban figyelték meg.
Összefoglaló a Kohorsz ’18 adatgyűjtési szakaszairól
A kutatás során több alkalommal is felkeresik a családokat, hogy megismerhessék a gyermekek fejlődését, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet és a PTE Pszichológia Intézet együttműködésével.
| Adatfelvételi szakasz | Időpont | Résztvevők száma (kb.) | Fő vizsgálati szempontok | Adatgyűjtés módja |
|---|---|---|---|---|
| Várandós kutatási szakasz | 2018 eleje | 8287 várandós | Születendő gyermekek társadalmi-demográfiai háttere, várandósság körülményei | Védőnők által végzett felkeresés |
| Féléves csecsemő vizsgálat | 2018 június - 2019 november | 7859 csecsemő és anyjuk | Csecsemők fejlődése | Védőnők által végzett lekérdezés |
| Másfél éves gyermekek vizsgálata | 2019 április | Ismeretlen | Gyermekek fejlődése, apák nézőpontja | Hivatásos kérdezőbiztosok (Inspira Research Kft.), telefonos kérdőív apáknak |
| Anyai munkavállalás vizsgálata | 2021 november (lezárult) | 2,5 éves gyermekeket nevelő anyák | Munkavállalói karrier, gyermekfelügyelet szervezése a GYED után | Telefonos kérdőív |
| Hároméves gyermekek és szüleik vizsgálata | 2021 május - 2022 | Anyák és partnereik | Munkamegosztás, gyermek mindennapjai, fejlődése, egészsége | Ismeretlen (kérdőíves felmérés) |
| Dél-dunántúli Vizsgálat | 2019 április - 2020 május | Kisebb csoport | Gyermekek érzelmi és megismerő képességeinek fejlődése | Játékos feladatok megfigyelése |
A KSH Népességtudományi Kutató Intézet longitudinális kutatást indított a 2018/19-ben születettek körében. A kutatás fő célja, hogy átfogó képet adjon a gyermekek magyarországi felnövekedéséről. Az adatok gyűjtését nagyon széles körben tervezik: a kérdések a gyermekek kognitív, érzelmi fejlődésétől kezdve a családi és környezeti hátterén keresztül az egészségig és a társadalmi egyenlőtlenségekig terjednek. A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat kutatás további híreiről a kutatás önálló weboldalán tájékozódhat.