A csecsemőkori kognitív képességek fejlődése és fejlesztése

A kisgyermekek élete tele van csodával és izgalommal, hiszen ebben a korban napi szinten fedeznek fel és ismernek meg új dolgokat. De vajon mi zajlik le a kis fejükben mindeközben? Az emberi megismerés folyamatának megértése rendkívül érdekes, de ugyanakkor sok kihívást is rejt magában, hiszen egy olyan területről van szó, ami egyfolytában változik és gyarapodik. Arra is fény derült már, hogy az újszülöttek mentálisan aktívak és különböző kognitív képességekkel születnek, melyek segítenek nekik alkalmazkodni az anyaméhen kívüli világhoz.

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók közé tartozik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ezek a funkciók egymással párhuzamosan, de nem egyenlő ütemben fejlődnek, és egymásra is hatással vannak. Olyan folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára a tanulást, a gondolkodást, a megértést és a problémamegoldást. Magában foglalja az intelligencia, a tudatosság, az érzékelés, az ítélőképesség, a nyelv és az emlékezet fejlődését. A kognitív fejlődés alapvető szerepet játszik a gyermek tanulásában és alkalmazkodásában. A kognitív készségek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy feldolgozza a környezetéből származó információkat, megértse azokat és megfelelően reagáljon rájuk. A kognitív készségek fejlesztésével a gyermekek képessé válnak problémák megoldására, döntések meghozatalára és a változásokhoz való alkalmazkodásra.

A kognitív fejlődés szakaszai

A kognitív fejlődés folyamata nem lineáris, hanem különböző szakaszokban zajlik. Minden egyes szakaszra jellemző az új kognitív készségek elsajátítása és a gondolkodás egyre összetettebbé válása. Ezeket a szakaszokat olyan tényezők befolyásolják, mint a genetika, a környezet, az oktatás és az egyén élettapasztalatai. Piaget kognitív fejlődés elmélete a gyermek fejlődését a gondolkodásának fejlődéseként, azaz kognitív folyamatokhoz tartozó képességszintek alapján vizsgálta.

Érzékszervi-motoros szakasz (0-2 év)

Ebben az időszakban a gyermekek érzékszervek és mozgások segítségével fedezik fel a világot. Közvetlen tapasztalatokon keresztül ismerik meg az okot és az eredményt. Például a tárgyak szopogatásával, megérintésével, hallgatásával és mozgatásával a gyermekek kezdik megérteni a cselekvés és az eredmény közötti kapcsolatot. Tudatosul bennük, hogy saját cselekedeteikkel befolyásolhatják környezetüket. Ezt a szakaszt a motoros készségek fejlődése és a térbeli összefüggések megértése jellemzi.

Másodlagos cirkuláris reakciók (4-8. hónap)

A csecsemő fejlődésének ezen szakaszában a környezet érzékelése és a környezetben való tevékenység válik hangsúlyossá. A két tényező nem választható külön, az észlelés és a cselekvés kölcsönösen hat egymásra, együttesen alkotják a szenzomotoros fejlődést. A külvilág érdekes jelenségeihez, illetve változásaihoz vezető cselekvés lesz a megjelenő új tevékenységi forma. Kiváló példa a csipogó gumijáték, amely akkor ad ki hangot, ha csecsemő megszorítja, így kapcsolódhat össze a cselekvés és az általa létrejövő változás. Az érdekes látvány vagy hangjelenség fenntartásához a cselekvés ismétlése szükséges. Az összefüggés kezdődő felismerése vezet a cselekvések idejének meghosszabbodásához és bonyolultabbá, összetettebbé válásukhoz. A csecsemő kísérletezése, amely a jelenségek kiváltásának érdekében történik, a problémamegoldás képességének záloga.

Tárgyállandóság

A tárgyállandóság az ember azon képessége, hogy egy tárgy - anyagának, formájának ismerete miatt - akkor is létezik számára, ha nem látja azt. A gyermekeknél ez a képesség csak a szenzomotoros fejlődés középidejében kezd megjelenni. A csecsemő számára eddig a korig a tárgyak folyamatosan létrejövő, majd eltűnő képek. A közelben lévő játék felkelti az érdeklődését, igyekszik azt megfogni. Amikor a játék távolabb kerül tőle, figyelme akkor sem lankad, továbbra is próbálkozik megszerzésével. Ez az igyekezet azonban teljesen megszűnik, ha a játékot már nem látja. Amennyiben a játék valamilyen oknál fogva láthatatlanná válik számára (például leesik az asztalról, vagy másik tárgy takarásába kerül), a csecsemő nem tesz kísérletet a játék felkutatására, mert számára az már megszűnt létezni. A felkutatásához, az adott tárgy megkereséséhez annak a képességnek a megjelenése szükséges, hogy a tárgyak látványa nélkül is rendelkezzen azok reprezentációjával.

Emlékezet

Az emlékezés a többi említett képességhez hasonlóan fokozatos és folyamatos fejlődés eredményeként jön létre. A már elsajátított képességek felidézése lehet az emlékezés első megnyilvánulása. A vizsgálatok és kísérletek kimutatták, hogy a csecsemők memóriája a fejlődés első évében folyamatosan javul. A folyamat során először csak felismerik a korábban látott jelenségeket, majd fokozatosan kialakul azon képességük, hogy a jelenséget mindenféle emlékeztető nélkül is felidézzék. A hat és kilenc hónapos kor között megjelenő óvatosság egyértelmű jele annak, hogy a csecsemők már képesek a korábbi kellemetlen emlékek felidézésére is.

Preoperációs szakasz (2-7 év)

Ebben a szakaszban a gyermekek elkezdik használni a nyelvet és a szerepjátékokat, és a szimbolikus gondolkodás fejlődését mutatják. Képesek tárgyakat és eseményeket szavakkal ábrázolni, és olyan dolgokat is el tudnak képzelni, amelyek fizikailag nincsenek jelen. Gondolkodásukat azonban még mindig a konkrétumok korlátozzák, és nehezen értik meg az absztrakt fogalmakat, vagy nehezen látják a dolgokat mások szemszögéből. A gyerekek például azt gondolhatják, hogy a hold követi őket, amikor autóval közlekednek, mert nem értik a perspektíva és a térbeli vonatkoztatás fogalmát.

Konkrét műveletek szakasza (7-11 év)

Ebben a szakaszban a gyerekek elkezdenek logikusan gondolkodni konkrét tárgyakról és eseményekről. Kifejlődik bennük a problémamegoldás képessége és a szisztematikus mentális műveletek végzése. A gyerekek megértik a megőrzés fogalmát, vagyis azt, hogy egy tárgy mennyisége akkor sem változik, ha az alakja megváltozik. Például egy gyermek ebben a szakaszban megérti, hogy a víz mennyisége ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy milyen alakú pohárba töltik (magas pohárból rövid pohárba).

Csecsemőkori fejlődési mérföldkövek

Miközben figyeled babád növekedését és fejlődését, fontos, hogy megértsd, hogyan fejlődik elméje. A finom vagy a nagy motoros készségek fejlődését szabad szemmel is látni lehet, míg a kognitív képességek esetében ez kicsit nagyobb kihívást jelent. Sokkal nehezebb felfedezni a kognitív képességek fejlődésének finom árnyalatait, mint azt, hogy a babád már tud ülni, mászni vagy járni. Például soha nem gondolnád, hogy gyerkőcöd bosszantó szokása, mikor 9 hónaposan mindent ledob az etetőszékről, szellemi teljesítmény.

A hallás fejlődése

• 0-1 hó: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni.
• 1-2 hó: Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá. A mély, ritmikus hangok megnyugtatják. Egyre jobban kezdik megszokni az otthon „zajait”. Saját hangjukra is reagálnak sírással vagy mosollyal. Sírásuk egyre gyakrabban marad abba, ha szóval vigasztalják.
• 3-4 hó: Fokozatosan, ahogy tanulja a hangok jelentését, már nem minden hangos és hirtelen zajra rezzen össze. Sokkal inkább figyelnek a becézgetésre, éneklésre, kedves zenéjükre, dalocskájukra. A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól.
• 5-6 hó: Hangra figyelő magatartással válaszol. A hang irányába fordítja szemét, vagy fejét. Dallamos hangra fokozottabban figyel. Egyértelműen megkülönbözteti szülei hangját másokétól.
• 7-8 hó: A hangok forrását odafordulással keresi. Párbeszédszerű hangadásba bevonható. Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával. A csecsemő hallása ebben az időszakban sokat finomodik.
• 8-10 hó: Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja. Nevének hallatán felfigyel. Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te).
• 10-12 hó: Ha nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz. Dallamra ringatózik. A hallás differenciálódásának következtében hangadásaik is egyre változatosabbak lesznek, elindul a halandzsázás.
• 12-18 hó: Ismerős dallamra dünnyög, vagy rázza, ringatja magát. Maga is énekel két hangból épülő dallamot. Alakul a beszéd értéséhez és a beszéd indulásához szükséges finomabb hallás.
• 18-24 hó: Lokalizálja a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását. Tárgyszavakat és egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt). Egyszerű dallamot dúdol.
• 24-36 hó: Egyszerű kéréseket megért és végrehajt. Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat. Az akusztikus figyelem és észlelés finomodik.

Preverbális képességek, kommunikáció

• 0-1 hó: A magzati életben sok érzéki tapasztalathoz jut. Hallása előnyben részesíti az emberi hangokat. A legfontosabb kommunikációs forma az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv.
• 1-2 hó: Sírása egyre kitartóbb. Kommunikációs kapocs, az ölben tartás és a sírás. A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul. Egyre több az éber időszak, amit figyelődéssel, nézelődéssel, fejének emelésével tölt.
• 3-4 hó: Erőteljes, a szükségletekhez részben már differenciálódott sírás. Képes háton fekve fejét a középső pozícióban tartva szemével a fölé hajló felnőttre rövidebb ideig fókuszálni, így lehetővé válnak a közös figyelmi helyzetek. Megindult hangadás: főként magánhangzók. A szociális mosoly igazi, fontos kommunikációs tartalmat hordozó gesztus.
• 5-6 hó: Biztos szociális mosollyal jutalmazza a látóterébe hajló és vele kommunikációba kezdő felnőtteket. Rendszeressé válik a gőgicsélés. Felfedezi, hogy hatással van környezetére: azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük.
• 7-8 hó: A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja. Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek szülő és gyermek között. Megjelennek az ún. üdvözlő hangok. A csecsemő már felfigyel a saját nevére.
• 8-10 hó: Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri. Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi szavakra, maga és testvérei nevére. Képes szándékot tulajdonítani mások közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika összevetése alapján.
• 10-12 hó: A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is megjelennek. Megjelennek az első kimondott szavak. Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne.
• 12-18 hó: A megszólalások között a szavakkal szemben csökken a gagyogások száma. A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető. Megérti az egyszerűbb, felé irányuló kéréseket, tiltásokat.
• 18-24 hó: Képes kitalálni a felnőttek adott helyzetben releváns kommunikációs szándékát. Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van. A passzív szókincs kétszázhoz közelít. Legalább ötven szavas aktív szókincs a lányok esetében.
• 24-36 hó: Jártasságra tett szert a non-verbális és verbális kommunikációban megjelenő szándékok olvasásában egyaránt. Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni. Kettős utasításokat is megért. Passzív szókincse legalább 400 szavas. Aktív szókincse legalább 100-200 között van.

Hogyan segíthetjük a csecsemők kognitív fejlődését?

Mi szülők is óriási szerepet játszhatunk kisbabánk fejlődésében, például különböző tevékenységek és játékok bevonásával. A kognitív fejlődéshez kapcsolódó folyamatok és elemek megértése neked is segítséget nyújt ahhoz, hogy bevezesd őt a tanulás izgalmas kalandjába. Fontos, hogy gyerkőcöd különböző szituációkkal ismerkedjen meg, de nem szabad túl sok, ésszerűtlen dolgot elvárni tőle, amik csalódást okozhatnak neki.

Tevékenységek és játékok

Rengeteg olyan tevékenység és játék létezik, ami elősegíti a kognitív fejlődést.

• Mozgást ösztönző játékok: A mozgás fontos szerepet játszik a csecsemők fejlődésében. Nyugodtan adj a babádnak mozgást ösztönző játékokat, például labdákat, csörgőket.
• Beszélgetés és éneklés: Minden nap beszélj a babádhoz, vagy énekelj neki. Fontos, hogy hallja a hangod.
• Puzzle- és építőjátékok: Ezek a játékok kiválóan alkalmasak a problémamegoldó készség és a térbeli gondolkodás fejlesztésére. A puzzle megoldásával vagy építő készletekkel a gyerekek fejlesztik megfigyelő, elemző és problémamegoldó képességüket. Válassz gyermeked korának megfelelő építőjátékokat, és bátorítsd a kreatív építkezést. A fa tapintása kellemes élményt nyújt a kicsiknek, miközben felfedezik a kirakó darabjait, és a megfelelő darabokat a megfelelő helyre illesztik.
• Memóriajátékok: Jó választás lehet egy memóriajáték, ami nemcsak az emlékezőképességet segít javítani, hanem a koncentrációt is növeli.
• Betű- és szójátékok: A betű- vagy szójátékok, mint például a betűkirakók vagy a szókincsfejlesztő társasjátékok segítenek gyermekednek megismerni az ábécét és a szavakat.
• Kreatív tevékenységek: Az olyan kreatív tevékenységek, mint a rajzolás, a festés vagy a gyurmázás serkentik gyermeked kreativitását és fantáziáját. Ezek a tevékenységek ösztönzik a kreativitást és a szabad gondolkodást, segítve a gyermekeket művészi képességeik és képzelőerejük fejlesztésében.
• Szerepjátékok: Ezek a játékok serkentik a gyermekek fantáziáját és kreativitását, elősegítve a nyelvi és szociális készségek fejlődését. A szerepjátékok révén a gyermekek különböző szerepeket és valós élethelyzeteket tapasztalhatnak meg, fejlesztve ezzel a kommunikációs és empátiakészséget.

A sikeres és élvezetes tanulás növeli babád kíváncsiságát és önbizalmát is, viszont ha kellemetlen és frusztráló tanulási tapasztalatai vannak, a motiváció csökkenni fog. Ez akár a kognitív fejlődését is veszélyeztetheti, ezért mindenképp figyelj oda rá! Ha úgy dönt, hogy a csörgőt a szájába veszi ahelyett, hogy megrázza - annak ellenére, hogy te nem ezt akartad - hagyd neki. Ne próbáld meg rávenni arra, amit te akarsz, hanem fogadd el, amit csinál, és inkább beszélgess vele arról, hogy milyen élmény neki a csörgőt a szájába venni. Hagyd, hogy babád vezessen téged, hiszen ő tudja a legjobban, mire van szüksége. Azon munkálkodj te is, hogy kreatív, új módszerek segítségével tudjatok játszani, tanulni. De ami a legfontosabb: adj neki sok pozitív visszajelzést, akár szóban, mosollyal, öleléssel vagy egy jóváhagyó pillantással.

Milyen területeken tapasztalhatunk elmaradást?

A gyermekek eltérő ütemben és eltérő módon fejlődnek a különböző területeken. Vannak, akik a nyelvhasználatban jeleskednek, míg mások a térbeli gondolkodásban ügyesebbek. Nincs jó vagy rossz módja a fejlődésnek, a lényeg, hogy támogassuk gyermekünket erősségei kibontakoztatásában, és segítsük a kognitív képességek fejlesztésében.

• Figyelem: Az óvodás gyermekre az önkéntelen figyelem jellemző, hosszabb ideig tartó működéséhez többszöri motivációra, a téma újszerűségére, az aktivitás lehetőségére van szükség. Figyelemfelhívó jel lehet azonban, ha a gyermek csak a nagy intenzitású, számára kifejezetten felszólító jellegű ingerekre reagál, akaratlagos figyelme - még kétszemélyes helyzetben is - hamar elterelődik.
• Észlelés: Az ismeretszerzés és a környezethez való alkalmazkodás fejlődésében kulcsszerepe van az észlelésnek. A játék és a mindennapi tevékenységek során lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy a környezetüket minél több szempontból megismerhessék.
• Emlékezet: Emlékezeti problémára kell gondolni, amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a tárgyak, képek, szavak, mondatok, utasítások megjegyzése, valamint azonnali, illetve késleltetett felidézése. Általában nehezen tanulnak verseket, mondókákat, nem szeretik a memóriajátékokat.

Bizonyos esetekben, amikor egy gyermeknél a megismerés minden területén - bár nem egyenlő mértékben - észlelhető az elmaradás, illetve az adaptív magatartás és az önellátáshoz szükséges képességek is elmaradnak az életkora alapján elvárható szinttől, ilyenkor az intellektuális képességek zavara állhat a háttérben. Kétéves kor alatt azonban csak nagyon ritka esetben, egyértelmű genetikai rendellenességek (például Down-szindróma, Williams-szindróma, stb.) esetén alkalmazzák ezt a diagnózist.

Milyen segítségre lehet szükség? Ki tud segíteni?

A mindennapi tevékenységek és a játék már önmagukban is hozzájárulnak a kisgyermekek kognitív képességeinek fejlődéséhez. Amennyiben mégis azt tapasztalják, hogy egy-egy megismerő funkció fejlettsége jóval elmarad a gyermek életkorának megfelelő szinttől, legelőször érdemes a kisgyermeknevelőhöz, vagy az óvodapedagógushoz fordulni. Feltehetjük neki kérdéseinket és kikérhetjük véleményét, tanácsát, azzal kapcsolatban, ő hogyan látja a gyermeket. Előfordul, hogy csak néhány területen tapasztalható eltérés, ezek a későbbiekben mégis alapját képezhetik tanulási nehézségnek, vagy esetleg tanulási zavarnak. Éppen ezért fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek. Ebben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak számunkra segítséget nyújtani.

tags: #kognitiv #kepessegek #csecsemokorban