A víztestek radioaktív szennyezése egy újonnan megjelenő probléma, amely súlyosan érinti a vízszennyezést és az emberi egészséget. A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami belégzés során, a tüdőn keresztül a szervezetbe juthat. A szervezet a stabil és a radioaktív jód között nem tud különbséget tenni. A nukleáris sugárzás ionizáló sugárzásból áll, beleértve az alfa-, béta- és gamma-sugarakat.
A radioaktív anyagok különféle módon kerülhetnek vízforrásokba, például nukleáris balesetek, atomerőművek kibocsátása vagy a radioaktív hulladék nem megfelelő elhelyezése esetén. A víz a nukleáris reakciók során keletkező erősen radioaktív szennyvízre utal. Ezek a szennyvizek számos olyan radionuklidot tartalmaznak, mint például jód, cézium, stroncium stb., amelyek rendkívül károsak az emberi egészségre és a környezetre.
A jód és izotópjai
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53. Elemi állapotban kétatomos I2 molekulákból áll, barnásfekete, fémesen csillogó, szilárd anyag. Könnyen szublimál, gőze irritáló szagú, ibolyaszínű. Vízben alig oldódik, azonban kálium-jodid oldatban trijodidion képződése révén igen jól oldódik. A jód fontos nyomelem az emberi szervezet működésében, jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban, ebből 90% tiroxin, amely az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlen.
A jódnak számos izotópja létezik, melyek közül a radioaktív 131-es és 129-es tömegszámú a legfontosabbak. Az atomerőművekben az urán vagy plutónium hasadásakor keletkezik, valamint nukleáris töltetek robbanásakor. A 131-es jód izotóp felezési ideje 8 nap, a 129-es izotóp az egyik leghosszabb felezési idejű (15,7 millió év). A jód különleges tulajdonsága, hogy szilárd állapotban is párolog (szublimál). Nagyon reakcióképes, emiatt gyorsan elreagál azokkal a vegyületekkel, melyekkel találkozik. Az atomerőműben keletkező radioaktív jód izotópok is gyorsan elreagálnak. Csak gáz formájában juthat ki jód az erőműből.
A 131I maghasadásos láncreakció egyik radioaktív bomlásterméke, vegyesen gamma- és béta-sugárzó, felezési ideje 8,0207 nap. Nagy mennyiségben keletkezik energiatermelő- és kutatóreaktorokban, a hasadási láncreakcióban, illetve a reaktorokban keletkező Xe-izotópok besugárzódása során. Az 123I és 125I izotópokat a vese és pajzsmirigy működésének vizsgálatára használják. Előállítása nagy tisztaságú 124Xe izotóp besugárzásával történik, nagy neutronfluxussal rendelkező reaktorokban.
Radioaktív jódizotóp szennyezés és egészségügyi hatásai
A levegőbe került radioaktív jód szennyezi a vizeket és a talajt is. Mivel a pajzsmirigy raktározza a jódot, nukleáris katasztrófa esetén fennáll a veszély, hogy nagy koncentrációban gyűlik fel a radioaktív jód a pajzsmirigyben, ami daganatos betegséghez vezethet, különösen gyermekekben. A szennyezett víz ivása akut sugárbetegséget okozhat, melynek tünetei közé tartozik az émelygés, hányás, hasmenés, fáradtság és láz. A vízben lévő bizonyos radioaktív szennyező anyagoknak való hosszú távú expozíció növeli a rák kockázatát. Idővel a sugárzás károsíthatja a DNS-t, és rákos sejtek kialakulásához vezethet.
Jód 131 izotóp a környezetben
A Fukusima Dai Icsi erőműben kialakult krízis során az elszabadult jód-131 a kínai és dél-koreai partokhoz is eljutott, Dél-Koreában a fővárosban, Szöulban is megtalálták a jódizotóp nyomait. A vonatkozó jelentés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az anyagból csak igen kis mennyiséget találtak, ami nagyjából egy százezred része az egészségügyi határértéknek. Magyarországon a japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált a levegőben és esővízben is. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegőben, ám ez az izotóp mennyiség biológiai károsodást nem képes okozni. Az OSSKI szakemberei március 27-én 1,1 Bq/liter radioaktív jódizotópot mértek esővízben, ami sokkal alacsonyabb (körülbelül egymilliószor), mint amennyi az egészségre már veszélyes lenne.
Az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) mérései szerint Budapesten a március 19-24-ei héten a levegőben lévő radioaktív jód-131 izotóp koncentrációja 100 mikroBq/m3 (mikro-becquerel per köbméter) volt, míg a március 24-31-ei héten ez az érték már 300 mikroBq/m3-re növekedett. Dr. Turai István, az intézet megbízott főigazgató főorvosa elmondta, hogy a normál háttérérték Budapesten 5-20 mikroBq/m3 körül van. A távoli radioaktív szennyeződések jellemzője, hogy nagy távolság megtétele után a felhígulás és a bomlás miatt már nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
Radioaktív jódterápia
Védekezés a radioaktív jódizotóp szennyezés ellen
A radioaktív jód bekerülésének és felhalmozódásának megakadályozására a pajzsmirigyet telíteni kell stabil (nem radioaktív) jóddal. Ezt kálium-jodid tabletták szedésével lehet elérni. A kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só, amely csak a pajzsmirigyet képes megvédeni és csakis a radioaktív jód megkötődése ellen.
A kálium-jodid tablettát csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni. Az alkalmazás az életkortól és az egészségi állapottól is függ. Felnőtteknek (12 éves kor felett) napi 130 milligramm kálium-jodid tabletta elegendő a pajzsmirigy telítődéséhez, ráadásul ez az adag már gátolja is a pajzsmirigy jód felvételét. Újszülötteknek 12,5 mg, 1 hónapos kortól 3 évesig 25 mg, 3-12 éves gyermekeknek 50 mg adható napi adagként. Katasztrófa helyzetben a hatóságok ingyenesen osztják ki a lakosságnak a jód tablettákat, az adagolás tekintetében is pontos utasítással szolgálnak, ismerve a radioaktív jód szennyeződés paramétereit.
Közegészségügyi intézkedések
Nukleáris vészhelyzet esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság rendelheti el a három pontból álló óvintézkedéseket:
- Elzárkózás: A legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék. Az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen elszennyeződött ruházatot kicserélni tisztára.
- Kálium-jodid szedése: A fent említett módon, központi utasításra.
- Kimenekítés: Ha az esemény vagy baleset jelentős radioaktív anyag kibocsátásával jár, akkor az illetékesek a MTV1, illetve a Kossuth rádió útján, illetve helyi eszközökön értesítik a lakosságot a kitelepítés helyéről és idejéről. A kimenekítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, illetve ismerni kell a kimenekítési irányokat azért, hogy a radioaktív felhő és a szennyezett területek elkerülhetők legyenek.
A kimenekítés folyamatának megkönnyítésére és a befogadóhelyen való letelepedés megkönnyítése érdekében túlélő csomagot kell összeállítani. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhely elhagyása. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot.
A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban, vagy a polgármesteri hivatalokban tartják lekészletezve. Fontos tudni, hogy a tabletta nem véd a külső radioaktív szennyeződéstől, illetve a jódon kívül más, a szervezetbe került radioaktív anyagok hatásától. Ezért tanácsolják a tabletta szedése mellett, hogy lehetőleg ne menjenek az utcára, és tartsák zárva az ajtókat, ablakokat. Radioaktív csapadék esetén be kell tiltani a leveles zöldségek, helyben termelt tejtermékek fogyasztását.