Kiss Gy. László: A tárogató nagymestere és a zenei sokszínűség

Kiss Gy. László, Magyarország egyik legelismertebb klarinét- és tárogatóművésze, a kortárs zenei élet kiemelkedő alakja. Művészete és pályafutása során számos elismerést, többek között Liszt-díjat is kapott, munkássága a klasszikus és a népzene, valamint a kortárs kompozíciók ötvözésével gazdagítja a magyar zenei palettát.

Kiss Gy. László portréja tárogatóval

A kezdetektől a zenei sokszínűségig

Kiss Gy. László szülőhelyén, Kapuváron, a helyi zeneiskolában kezdett klarinéton játszani. Később a győri konzervatórium tanulója, majd 1975 és 1981 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója volt. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián.

1980-tól a Magyar Állami Operaház klarinétművésze, 1992-től pedig a Budapesti Fesztiválzenekar tagja, ahol a klarinét- és szaxofoncsalád minden hangszerén játszik. A zenekarban a második klarinét szólamát éppen azért választotta, hogy minél több alkalma legyen váltóhangszereken való játékra.

A fúvósoknál általános gyakorlat, hogy idejekorán elbúcsúznak hangszerüktől, de Kiss Gy. László azok közé a művészek közé tartozik, akik figyelmen kívül hagyva az idő múlását, rendíthetetlenül járnak azon az úton, amely korábban megannyi örömforrást rejtett számukra. Kora előrehaladtával képes növelni hallgatóinak táborát.

Kiss Gy. László fellépés közben, klarinéttal

A tárogató "felfedezése" és népszerűsítése

A zenekedvelők nagy örömére "felfedezte magának" a tárogatót, és ennek a hangszernek is mester-rangú művészévé képezte magát. Közel két évtizede foglalkozik a tárogatóval, hangversenyeken lép fel a hangszer népszerűsítőjeként. Számos televízió- és rádiófelvételt készített, több lemeze is megjelent.

Kiss Gy. László közönsége több rétegből tevődik össze, ami azért is örömteli, mert hallgatóságának zenei világa óhatatlanul is bővül. Aki például a népzene felől közelít, kortárs kompozíciókkal ismerkedik meg, aki a kuriózum-hangszer hangjára kíváncsi, az új daraboknak köszönhetően felfedezheti, mennyi érzés, indulat kifejezésére alkalmas.

Már megszokhattuk tőle, hogy nem klarinéton, hanem tárogatón játszik, de most fordul elő először, hogy a lemezanyag jó részét nem klasszikus kortárs zene, hanem népzene teszi ki. A Kapuvári séta című CD-je például Kiss Gy. nosztalgiáját hordozza, mely Kapuvár melletti nyugat-magyarországi gyűjtésen alapul.

Diszkográfia és kiemelkedő előadások

1999-től több önálló lemeze is megjelent, többek között a "Hangok a múltból" (2003) és a "Kapuvári séta".

Kiss Gy. László, aki a klarinét és a szaxofon család minden hangszerén játszik, húsz éve foglalkozik a tárogatóval. Szólistaként és kamarazenészként is gyakran koncertezik, szívesen tűzi műsorára a klasszikusok mellett a kortárs zeneszerzők műveit is. Szeretik a kollégái, tanítványai és nem utolsósorban a közönség, amelyet mindig nagy sikerű koncerttel ajándékoz meg.

2025-ben a Zeneakadémia Alapítvány kuratóriuma ítéli oda a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2021-ben elhunyt tanáráról, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Balassa Sándorról, a Magyar Művészeti Akadémia tagjáról elnevezett kitüntetést, és a tanévzáró ünnepségen adják át. A Balassa Sándor Díj bronz plakettjét Madarassy István Kossuth-díjas érem- és szobrászművész készítette, és oklevél, valamint egymillió forint pénzösszeg is jár hozzá a néhai alkotó özvegye jóvoltából.

A Balassa Sándor Díj plakettje

Az idei, június 28-án tartott tanévzáró alkalmával a díjátadón Balassa Mariann felidézte: 2023-ban Medveczky Ádám karmester, 2024-ben pedig a Budapesti Vonósok Kamarazenekar kapta az elismerést. Az idei kitüntetettről úgy fogalmazott: Kiss Gy. László Liszt-díjas klarinét- és tárogatóművész ez évben ünnepli 70. születésnapját, 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián, 1981-től az Operaház klarinétművésze lett, majd 1992-től a Budapesti Fesztiválzenekar tagja. Végezetül felkérte Dr. Kutnyánszky Csabát, a Zeneakadémia rektorhelyettesét, a Zeneakadémia Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy közösen adják át a díjat a művésznek.

"Verbunkostól a kortárs zenéig" - A 70. születésnapi koncert

A 70. születésnapot emlékezetessé tette, hogy az immár éppen két évtizede Liszt-díjas művész lehetőséget kapott a Pesti Vigadóban való fellépésre. "Verbunkostól a kortárs zenéig" - ezzel a címmel hirdették meg a teltházat vonzó eseményt. Hat 20-21. századi magyar szerző hét művéhez a művésznek köszönhetően már-már standardnek számító népzenei összeállításai társultak. Az est főszereplője - szokásosan - vállalta a konferanszié szerepét is. Rövid tárgyszerű közlések és személyes emlékek sorjáztak, de ami ennél lényegesebb: szinte észrevétlenül mutatott rá arra a folytonosságra, amellyel ezt a sajátos repertoárt népszerűsíti.

Balassa Sándor, Nógrádi Péter, Vajda János, Hollós Máté és Könczei Árpád egy-egy művét hallottuk, és kettőt Dubrovay László terméséből. Szólistaként kezdte a műsort (Balassa: Ha szól a tárogató), majd kamarapartnerek társultak hozzá: Farkas Zsolt zongorázott, Nógrádi Péter darabjában Kun Ágnes Anna énekelt, és a szünet előtt a Kodály Vonósnégyessel szólaltatta meg Dubrovay kvintettjét.

Méltán került a (népzenei) második félidőbe Könczei Árpád műve, hiszen a Székely ördöngösben is Árendás Péter (brácsa) és Lelkes András (nagybőgő) társult Kiss Gy.-hez. Az órán ellenőrizve, "hosszú" volt a műsor, bőven meghaladta a két órát. Mégsem ezt éreztük - de azt sem, hogy "elrepült volna" az idő. Inkább a "jelen idő" kiterjesztésének élményét élhettük meg, amikor maximálisan átadhattuk magunkat az egymást folyamatosan követő zenei élményeknek.

Közben ki-ki információkkal is gazdagodhatott, hiszen nem tekinthető "köztudottnak", hogy van egy Rákóczi Tárogató Egyesület, amelynek tagja közül számosan eljöttek erre a hangversenyre. A betegsége miatt távolmaradó elnök, Nagy Csaba köszöntőjét Szabó Sándor, a Gregus Tárogató Kvartett alapító tagja olvasta fel. Örömteli mozzanat, hogy öt zeneszerző is eljött, nemcsak meghallgatni műve előadását, hanem egyszersmind a születésnapi koncert ünnepeltje iránti megbecsülésből. Az is tanulság volt, hogy élő "mintapéldát" kaptunk arra a jelenségre, hogy jó esetben gyümölcsöző egymásrautaltsági kapcsolat alakulhat ki alkotó(k) és előadó(k) között, ami persze csupán a kortársak kiváltsága. Kiderültek apró - konkrét - műhelytitkok, többek között a születő műnél bábáskodó előadóval történő konzultációról. Megtudtuk: július 10-ig kell várnunk, hogy ismét hallhassuk Kiss Gy. László egészen kivételes, minden hangjával gyönyörködtető játékát.

tags: #kiss #gy #laszlo #elerhetosege