Az anyatej a természet legtökéletesebb tápláléka, melynek összetétele sokkal kifinomultabb, mint gondolnánk. A csecsemő alvását elmélyítő anyagokat, nukleotidokat is tartalmaz, amelyek csak akkor hatnak, ha a gyermek éjszaka is szopik. Dr. Kiss Eleonóra gyermekorvos, a Péterfy Sándor Utcai Kórház kora- és újszülött osztályának szoptatási szakértője megerősítette, hogy a tej összetétele egyáltalán nem statikus. Nemcsak napszaki ingadozást mutat, de még egy etetésen, szoptatáson belül is változik a benne lévő anyagok aránya.
Az anyatej nukleotidjai és az alvás
A nukleotidok nemcsak az öröklődésért felelős DNS és RNS alkotókövei, de fontos szerepet játszanak a sejtek energiatermelésében, illetve bizonyos enzimek működését szabályozva, különböző anyagcsere-folyamatokban is. Az anyatejben a nukleotidok maximális koncentrációjukat az első hetekben érik el. Közülük három nukleotid fontos, és ezek különböző mechanizmusokon keresztül „altatnak”.
- Az egyik az 5’AMP nevű, amely a GABA (gamma-aminovajsav) nevű, altató hatású neurotranszmitter, idegi átvivő anyag termelődését serkenti az agyban.
- A másik nukleotid az 5’GMP, amely a szervezet biológiai óráját szabályozó melatonin kiválasztását fokozza.
- A harmadik, az 5’UMP, közvetlenül hat az alvás felszínesebb és mélyebb periódusait szabályozó folyamatokra.
Kutatási eredmények a nukleotidokról
Cristina Sanchez spanyol kutató a New Scientistben számolt be arról, hogy ezekből a nukleotidfajtákból az anyatejbe nappal jóval kevesebb kerül be, mint éjjel. A badajozi egyetem kutatásába harminc olyan egészséges anyát vontak be, akik legalább három hónapig szoptattak, és naponta hat-nyolc alkalommal mellre tették a gyermekeiket. 24 órán át minden szoptatás megkezdése előtt mintát vettek az anyatejből.
Megállapították, hogy a tejben az 5’CAMP koncentrációja az éjszaka elején jelentősen megnő, míg az 5’GUMP és 5’UMP koncentrációja a késő estétől kora reggelig tartó időszakban a legmagasabb. Ez megmagyarázta azt a korábban már sokat vizsgált jelenséget, hogy ha nappal lefejik a tejet és azzal éjszaka szoptatják meg a gyerekeket, akkor átlagosan rosszabbul alszanak, éjjel-nappal folyamatosan szoptatott társaikhoz képest.
Cristina Sanchez és egy másik spanyol kutató, Javier Cubero nem volt rest, és aktív módon is bizonyították a nukleotidok szerepét. Speciális „éjszakai” tejet kreáltak, méghozzá úgy, hogy a standard tápszerhez hozzáadták az „altató” nukleotidok közül az 5’CAMP-ot és 5’UMP-ot. Ez persze csak egy szigorúan ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérlet. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy célszerű lenne bármilyen alvást serkentő anyagot adni a csecsemőknek. Ám valóban érdemes újragondolni azt az általános gyakorlatot, hogy a nappal lefejt anyatejet felmelegítik, és majd éjszaka odaadják a gyerekeknek.
Jótanácsok az édesanyáknak a szoptatás világhete alkalmából
Koraszülöttek szoptatása
Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot. Az ellátás javulásával egyre éretlenebb és egyre kisebb, akár az 500 g alatti súlyú babáknak is lehet esélye a túlélésre. Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, a koraszülöttet ráadásul az esetek többségében az anyától távol, akár egy másik intézmény intenzív koraszülött részlegén látják el.
A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket világra hozó édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzimtartalma miatt könnyebben emészthető.
Ezzel magyarázható, hogy az anyatejjel táplált koraszülöttek - a későbbiekben vizsgálva - az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik. Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik!
Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban. Ha hosszú távú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellet szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, hiszen ez sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának. Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést (ha lehetőség van rá, akár az inkubátor mellett), hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét.
Segítheti a tejleadó reflexet az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása, ehhez segítség lehet egy melegvizes tál vagy melegítőpárna használata (pl. mikrózható cseresznyemag párna). Jó hatású minden relaxációs technika, halk zene hallgatása, de az édesapát is segítségül lehet hívni egy kis hátmasszírozásra.
Frakcionált fejés és sterilitás
Koraszülöttek édesanyjának javasolható eljárás, az ún. frakcionált fejés. Ennek az a lényege, hogy a fejés során külön edényekbe kell gyűjteni a szénhidrát dúsabb, hígabb, alacsonyabb kalóriatartalmú első, és külön edénybe a zsír- és kalóriadúsabb hátsó tejet. Koraszülötteknél különös jelentősége van a sterilitási szabályok betartásának. A fejés megkezdése előtt fontos a kézmosás, és a mellek lemosása, érdemes a körmöket rövidre vágva tisztán tartani.
A lefejt anyatej 24 órán át a normál hűtőszekrényben tárolható. A kórházi osztályok is általában a 24 órán belül fejt anyatejet fogadják el az édesanyától. 24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag vagy üveg gyűjtőedények, ezek ugyanis kevésbé sérülhetnek és szennyeződhetnek, mint a vékony hűtőtasakok. A kiolvasztást minél kíméletesebben, pl. hideg vízben kell végezni, majd felmelegítve tálalni.
Anya-gyermek kapcsolat és szoptatás koraszülöttek esetén
Az anya-gyermek kapcsolat kialakulása szempontjából a legkedvezőbb, ha a koraszülött osztályon lehetőség van a kengurumódszeres ellátásra, ami nagyon jó bevezetést jelenthet az első szoptatási kísérletekhez is. Ez a közeli kapcsolat nagyban segíti a kötődést, csökkenti a koraszülöttet és az anyát érő stressz negatív hatásait, és a vizsgálatok szerint kimutathatóan pozitív hatással van a koraszülött életfunkcióira is. A koraszülöttek kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.
A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni! A sikeres szoptatás eléréséig persze sok türelemre és segítségre lehet szükség.
Szoptatási technikák és segédeszközök
A speciális helyzetek közül az egyik legjobban alkalmazható koraszülöttek esetén a kereszttartásban szoptatás és a hónaljtartás. Koraszülöttek esetén szóba jöhet a bimbóvédő terápiás alkalmazása is. Ez segíthet a méretbeli aránytalanságokon (kicsi száj, nagy mellbimbó), és sok esetben határozottabb ingert jelent a szopási reflex kiváltása szempontjából. Természetesen ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy a bimbóvédőt csak a lehető legrövidebb ideig érdemes alkalmazni, hiszen köztudottan cumizavart okozhat, és nehéz lehet leszoktatni róla a csecsemőt. Jó hír, hogy az idő nekünk dolgozik, hiszen ahogyan a koraszülött szája nő, úgy a téraránytalanságok is csökkennek!
Eleinte napi egy-két alkalommal kerülhet sor szoptatásra, majd ahogy a koraszülött súlya emelkedik, egyre többször tud majd kielégítően szopni a mellről. Ha a koraszülött gyarapodása lassú, jó hatású lehet az ún. mélymasszázs alkalmazása a szoptatás közben.
Otthoni szoptatás koraszülötteknél
A hazaadáskor a koraszülöttek jelentős része még nem képes arra, hogy folyadék- és tápanyag igényét csak szoptatással fedezze. Ezért nagyon fontos, hogy az édesanyának otthon is folytatnia kell a fejést, így ideális esetben a lefejt tejes pótlást kaphat a baba mindaddig, amíg szüksége van kiegészítésre. Lényeges, hogy koraszülöttek esetében nem szabad igény szerinti szoptatást javasolni mindaddig, amíg súlyuk nem haladja meg a 3-3,5 kg-ot.
Ezért a hazaadást követő első időszakban érdemes a kórházi rendhez hasonlóan, legalább 3 óránként megkísérelni a szoptatást, megmérve a csecsemő súlyát a szoptatás előtt és után. Ha a baba nagyon aluszékony, vagy a számára ideális adagnál kevesebbet szopott, akkor továbbra is szükség van a kiegészítésre. Otthoni körülmények között már van lehetőség arra is, hogy a baba ezt valamilyen szoptatásbarát módon kapja meg, pl. kiskanállal, kispohárból, ujjetetéssel vagy „szoptanít” készülék segítségével. Ha súlya már közelíti a 3-3,5 kg-ot (ez az átlagos időre született újszülött súlya), akkor lazulhatnak a szabályok, és egyre inkább lehet a jelzéseire hagyatkozva „igény szerint” szoptatni.
Dr. Kiss Eleonóra és a Péterfy Sándor Utcai Kórház szoptatástámogatása
A Péterfy Sándor Utcai Kórház kora- és újszülött osztálya, ahol Dr. Kiss Eleonóra gyermekorvos és szoptatási szakértő is dolgozik, két részleggel rendelkezik: a IV. emeleti Szülészeti Osztály területén elhelyezkedő Újszülött osztály és a kórház 3. emeletén található 30 ágyas, II-es progresszivitású perinatális intenzív centrum (PIC II.).
Újszülött osztály
Az újszülött részlegen látják el a kórház szülészetén született, speciális ellátást nem igénylő újszülötteket. Ezen a részlegen 24 órás rooming-in rendszer van, vagyis az újszülöttek születésüktől kezdve együtt lehetnek édesanyjukkal, rendszeres szakorvosi és szakápolói felügyelet mellett. Nagy előnye az osztálynak, hogy kóros terhesség (pl. terhességi cukorbetegség) esetén, vagy az újszülöttet érintő komolyabb megbetegedésnél sem kell elválasztani az édesanyákat gyermeküktől. Ilyen esetekben a problémás beteg újszülöttek/koraszülöttek a PIC II. részlegre kerülhetnek, ahová az ott kialakított komfortos szobákba édesanyákat térítésmentesen fel tudnak venni.
Perinatális Intenzív Centrum (PIC II.)
A PIC II. részlegen un. „késői koraszülötteket” (a 32. és 36. terhességi hét között születettek), valamint az átmenetileg légzéstámogatásra szoruló, illetve a más okból intenzív ellátást (szoros megfigyelést, vénás táplálást, fénykezelést, antibiotikum kezelést, vércserét stb.) igénylő újszülötteket ápolják. Az intézményben született újszülötteken túl itt más kórházakból is szeretettel látnak tartós gépi lélegeztetésre már nem szoruló intenzív ellátást igénylő újszülötteket és kis súlyú koraszülötteket. A részleg műszerezettsége, valamint a dolgozók képzettsége és gyakorlata megfelel ennek a nehéz és felelősségteljes munkának.
Szakambulancia és támogatás
Az osztályhoz kapcsoltan a betegeket folyamatosan fogadó neonatológiai és általános gyermekgyógyászati szakambulancia működik, ezen kívül az intézetben működő fejlődésneurológiai, gyermekszemészeti, gyermek fül-orr-gégészeti és gyermek allergológiai szakrendelések is várják a kivizsgálásra váró gyermekeket. 2015-ben a TASZ felmérése szerint, melyben több mint 60 hazai egészségügyi intézmény vett részt, kórházunk, illetve osztályunk az országban a keszthelyi kórházzal együtt a legjobb „gyermek és szülőbarát” kórháznak bizonyult. 2025-ben elnyerték a „Családbarát osztály „ címet. Nagyon fontosnak tartják a jó anya-gyermek kapcsolat minél korábbi kialakítását. Osztályukon hosszú hagyománya van annak a „jó gyakorlatnak” amely a koraszülöttek orvosi ellátása és az élet védelme mellett a minőségi anya-gyermek, apa-gyermek kapcsolat kialakítására és fenntartására is teret biztosít.
Ennek részeként az anyák folyamatos részvétele, a szoptatás támogatása, a kenguruzás, az apák szabad látogatása, s a rooming-in - jelentik az „alapszolgáltatások elemeit”, ugyanakkor fontos cél az is, hogy a szülők egy stabilabb, konkrétabb jövőképpel tudjanak távozni a kórházból. Ezt az összetett feladatot az osztályon dolgozó integratív szemléletű orvos és ápoló kollégák mellett, a fokozatosan bővülő „Támogató Team” multidiszciplináris csoportja látja el.
Szoptatási tanácsadás és koraszülött utánkövetés
A kórházban online és személyesen is működik szoptatásra felkészítő várandós kör. Újszülött és koraszülött intenzív osztályukon minden, a kórházban született baba-mama páros kap információt, és ha szükséges, segítséget, hogy a szoptatás sikeres és örömteli legyen. A koraszülött gyermekek utánvizsgálatának hagyománya van kórházukban, hiszen Magyarországon először itt kezdték követni a gyermekek fejlődését az osztályról való távozás után. Ma már sok információ van arról, hogy miért fontos ez, de akkor még csak kevesen tudták. A jelenlegi utánvizsgálati protokoll alapján korrigált 12 hónapos korban lesz lehetőség az első utánvizsgálatra az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekek számára.
Szoptatási tanácsadók Magyarországon
Régebben, amikor több generáció együttélése és a csecsemők szoptatása még általános volt, a kislányok úgy nőhettek fel, hogy mindig volt a családban egy szoptató nővér vagy nagynéni, aki a felnövekvő generáció számára mintául szolgálhatott. Ma - részben a nagycsalád felbomlása, részben a szoptatás háttérbe szorulása miatt - felnőhet egy kislány úgy, hogy még soha nem látott szoptató nőt, a fiatal anya környezetéből pedig hiányoznak a tapasztalt nőrokonok. Ebben a helyzetben a szoptatási tanácsadók szerepe felértékelődik.
Különböző szoptatási tanácsadók és területeik
Számos szakember segíti az édesanyákat és családokat a szoptatással kapcsolatos kihívásokban:
- Dr. Ádám Marianne főorvos, csecsemő-gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos, a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság tagja és oktató.
- Dr. Gráf Rózsa PhD pszicho-pedagógus, gyógypedagógus, IBCLC laktációs szaktanácsadó, a Semmelweis Egyetem Laktációs szaktanácsadó szakirányú képzésének alapítója és oktatója.
- Alexáné Topál Katalin, IBCLC laktációs szaktanácsadó, nyelvtanár, több mint 10 éve foglalkozik édesanyákkal és kisbabákkal, magánpraxist folytat és korábban önkéntesként dolgozott kórházban.
- Komenda Renáta, IBCLC laktációs szaktanácsadó, védőnő, a Semmelweis Egyetem képzésén végzett, családok támogatásával foglalkozik Svájcban.
- Dr. Fehér Boglárka, IBCLC laktációs szaktanácsadó, négy gyermek édesanyja, aki ingyenes szoptatástámogató anyacsoportot is vezet.
- Dr. Kósa Petra, gyermekgyógyász, laktációs szaktanácsadó, a Bethesda Gyermekkórház Szoptatási Ambulanciájának egyik alapítója.
- Dr. Illés Andrea, gyermekgyógyász, neonatológus, IBCLC, a siófoki kórház osztályvezető főorvosa.
- Dr. Bíró Liliána, IBCLC laktációs szaktanácsadó, gyermekpulmonológus szakvizsgára készül, előadásokat tart szakembereknek és laikusoknak.
- Dr. Várady Melinda, gyermekgyógyász, gasztroenterológus, IBCLC, a MRE Bethesda Gyermekkórház Anyatejes Táplálási Ambulanciájának egyik alapítója.
- Dr. Veres Mónika, IBCLC, az Egyesült Államokban él, a Breastfeeding USA tanácsadói kurzusát végzi, a magyar szoptatástámogatást fordításokkal segíti.
- Rusz Edit, IBCLC, perinatális szaktanácsadó, craniosacralis terapeuta, babamasszázs oktató.
- Varga Andrea, védőnő, IBCLC, a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház újszülött és koraszülött intenzív osztályán dolgozik.
- Pálfi Éva, pszichológus, perinatális szaktanácsadó és pedagógus, az ELACTA nemzetközi konferenciáinak rendszeres előadója.
- Kovács Anikó, logopédus és szoptatási tanácsadó.
- Lőrinczné Balogh Krisztina, védőnő, IBCLC laktációs szaktanácsadó, a Császárvonal projekt egyik alapítója.
- Csanádi Tímea, IBCLC laktációs szaktanácsadó, pszichológus, perinatális szaktanácsadó, gyermekvédelmi szakember.
- Somkúti Balázsné, IBCLC, 1995 óta szoptatási tanácsadó, négy gyermek és hét unoka édesanyja.