Szelén a várandósság és szoptatás idején: Létfontosságú nyomelem az anya és a baba egészségéért

Egészségünk megőrzéséhez, szervezetünk megfelelő működéséhez nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra is szükségünk van. Bár a szelén elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez, szervezetünk képtelen előállítani - ez még önmagában nem gond, hiszen táplálkozással és étrend-kiegészítők formájában könnyedén pótolható. A szelén egy esszenciális nyomelem, vagyis olyan anyag, amelyre a szervezetünknek kis mennyiségben ugyan, de elengedhetetlenül szüksége van az optimális működéshez. A szelén a szervezetben főként enzimek és fehérjék alkotórészeként van jelen, különösen azokban, amelyek antioxidáns szerepet töltenek be, vagy a sejtek védelmében működnek közre.

Ami azonban már probléma, hogy sokan nem tudnak erről, ez pedig komoly problémákhoz vezethet különösen terhesség során, vagy pajzsmirigy-problémák esetén. Ebben a cikkben a szelént, mint nyomelemet járjuk körbe. Ha tovább olvasol, megtudhatod, hogy milyen létfontosságú szerepei vannak a szervezetben, melyek a legjobb forrásai és hogy pontosan mennyit ajánlott bevinni belőle.

Miért fontos a szelén az emberi szervezet számára?

A szelén elengedhetetlen az egészséges élethez, hiszen támogatja a megfelelő immunitást, részt vesz a szervezet antioxidáns védelmében és kulcsszerepet játszik az egészséges anyagcsere fenntartásában. Fontos szerepe van az immunrendszer támogatásában, a pajzsmirigy működésében, és antioxidánsként védi a sejteket a károsító szabad gyököktől. A szelén nemcsak hogy esszenciális nyomelem, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy komoly élettani szereppel bír - különösen a sejtvédelem, a hormonháztartás és az immunrendszer működése szempontjából.

A vitaminok élőlények (növények, állatok, mikrobák) által előállított, komplex vegyületek, míg az ásványi anyagok a földből származó, egyszerű vegyületek. Az emberi szervezet normális működéséhez a vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek, a táplálékból kell hozzájuk jutnunk. Utóbbiakat két csoportra szokás osztani: makroemelek, amelyek a test tömegének 5 ezrelékénél nagyobb mennyiségben fordulnak elő, és mikroelemek vagy más néven nyomelemek, amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen.

A létfontosságú nyomelemek és főbb hatásaik

A szelén kiemelt szerepe terhesség és szoptatás idején

Az optimális szelénbevitel nemcsak a babatervezés időszakában, hanem a terhesség létrejötte után, illetve a szoptatás alatt is rendkívül fontos. A kismamáknak nem újdonság, hogy a magzat az ő szervezetük készleteiből fedezi a saját szükségleteit. Vagyis a várandósság és a szoptatás alatt megemelt mennyiségben kell gondoskodni a tápanyagbevitelről. A szelénhiány a vetélés, preeclampsia, méhen belüli növekedés-visszamaradás, koraszülés és terhességi cukorbetegség magasabb kockázatával jár. Csecsemő- és kisgyermekkorban a szelénhiány növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát és a csecsemő- és gyermekhalandóságot. A csökkent szelénbevitel növekedési elmaradást is okozhat.

A szelénhiány terhességi komplikációkhoz pl.: vetéléshez, valamint a magzat idegi és immunrendszerének károsodásához vezethet. Az anyának nagy szüksége van extra vitaminokra és nyomelemekre. Szász Máté biológus szerint várandós nőknél ez azért probléma, mert az új szövetek létrehozásához sokkal több energia és biokémiai munka kell, mint a már meglévők fenntartásához. „Az anyának nagy szüksége van extra vitaminokra és nyomelemekre. Mivel egy magzat fejlődik a hasában, megnövekszik a testében a szövet mennyisége, amelyet el kell látni tápanyaggal, oxigénnel, és el kell szintetizálni. Ehhez pedig rengeteg tápanyag - vas, B12-, B6-, C-vitamin, folsav stb. - kell” - magyarázta a biológus.

Mára a szakemberek jelentős többsége a terhesség alatt - illetve a fogantatás elősegítésére - javasolják a terhes vitamin szedését. A várandósnak 50%-kal kell több pajzsmirigyhormont termelnie, amely jelentősen megnöveli a jódigényt. Azért fontos ez, mert a fejlődő magzat mindkettőt fokozottan igényli, másrészt a várandós nő szervezetében is emelkedik az oxidatív stressz, melynek csökkentésében a szelénnek fontos szerepe van. Fontos ugyanakkor, hogy nyomon kövessük, kifejti-e a megfelelő hatást a terhesvitamin.

A folsav -, vagyis a B9-vitamin-ellátottság növelése például azért elengedhetetlen ilyenkor, mert csökkenti a velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát. A jódpótlásra ugyancsak oda kell figyelni, hiszen a terhesség alatti jódhiány vetélést, halvaszületést eredményezhet, negatív hatással lehet a magzat fizikai fejlődésére, sőt, komoly mentális betegségeket, süketséget, kreténizmust is előidézhet. Nem szabad elfelejtkezni a vas kiemelt jelentőségéről sem. A magnézium szintén fontos: mintegy 4-500 olyan biokémiai reakciót ismerünk, amely nem megy végbe e nélkül a nyomelem nélkül, vagyis igencsak általános a hatása. A D-vitamin csökkenti a koraszülés, a vetélés és a császármetszés kockázatát, de komoly hatása van a cukoranyagcserére és az inzulinellátottságra is. Az A-vitaminnak két nagy funkciója van: segít eldönteni, hogy a szöveti fejlődés során - tehát amikor a magzat fejlődik és átalakul - mely szövetek, sejtek pusztuljanak el, és melyek élhetnek tovább, illetve fontos szerepe van a látás kialakulásában is.

Szelén és a pajzsmirigy egészsége

Amiről azonban kevesen tudnak, hogy a szelén a pajzsmirigyben található meg a legnagyobb mennyiségben, így talán nem is meglepő, hogy a megfelelő működéséhez elengedhetetlen a pótlása! A pajzsmirigy szöveteiben magasabb a szelén koncentrációja, mint bármelyik más szövetben. A szelén egyrészt védelmezi a pajzsmirigyet az oxidatív károsodások ellen, ezzel támogatja a normál működését. Másrészt nélkülözhetetlen szerepe van a pajzsmirigyhormonok előállításában is. Már egy közel tíz évvel ezelőtti kutatás során egyértelmű összefüggéseket fedeztek fel a pajzsmirigy betegségek és az alacsony szelénszint közt a szervezetben az Egyesült Királyságban.

Az 1900 alannyal elvégzett kísérlet során azt tapasztalták, a nem megfelelő szelénszint a pajzsmirigy alul- vagy túlműködését idézheti elő, valamint a pajzsmirigy megnagyobbodását, amely strúma vagy más néven golyva kialakulását okozhatja. A szelénhiány összefüggést mutat olyan betegségekkel, mint a pajzsmirigy alulműködés, autoimmun Hashimoto thyreoiditis, golyva, Basedow-kór, pajzsmirigyrák. Több tanulmány is kimutatta, hogy a szelénhiány összefügghet a Graves-kór (autoimmun pajzsmirigybetegség) egy súlyosabb formájával.

A szelén és a jód is hozzájárul a pajzsmirigy egészséges működéséhez, feladatukat szinergiában vagyis egymást támogatva végzik. Egyik hiánya a másik felszívódási és hasznosulási hatékonyságát is rontja, mindkettő hiánya pedig súlyosbítja a pajzsmirigy problémák tüneteit. Holott tény, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nem csak a jód, hanem a szelén is elengedhetetlenül fontos, ráadásul hazánk szelénhiányos terület. Ez az anyag pajzsmirigy hormonok termelésében és lebontásában is elengedhetetlenül fontos. A jód hiányával is számolnunk kell, mivel a lakosság 80%-ának jódellátottsága elégtelen a felszíni ivóvizek alacsony jódtartalma miatt.

Azt, hogy szelén-pótlással a pajzsmirigy autoimmunitás csökkenthető, azt a „SERENA” RCT bizonyította: 83ug szelén-pótlással TG-AT-szint (87-ről 20-ra) szignifikánsan csökkent terminusra ill a szülés utáni 6. hónap végére. A placebós csoportban ellenben jelentősen emelkedett, ami az autoimmun pajzsmirigy gyulladás fellobbanásának a jele. Ha belegondolunk abba, hogy Hashimotóban, ideális pajzsmirigyhormon-szintek mellett, az autoimmun gyulladásból fakadóan, 2,71-szeresére fokozódik a vetélés rizikója, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szelén-pótlásnak fontos szerepe lehet a Hashimotós terhesek gondozásában. Szelén és Jód hiányos területen a túlzott szelén bevitel aggraválta a jódhiány következményeit: a GPx expressziója fokozódik, ennek hatására a szabadgyök koncentráció szubnormálissá csökken, és nem képesek szekunder messengerként funkcionálni. Ebből az is következhet, hogy ajánlatos először a jód-státust rendezni és ezután a szelén-státust.

A szelén egyéb fontos élettani hatásai

• Antioxidáns hatás: Szervezetünkben a fehérjékbe beépülve szelenoproteineket alkot, melyek erős antioxidáns hatást fejtenek ki, segítik a sejtek védelmét az oxidatív stressz ellen.
• Női és férfi termékenység: A szelén a termékenységben is kritikus szerepet játszik. Részt vesz a spermaképződésben, ezért hiánya gyakori oka a férfi meddőségnek. Nők esetében a szelén szükséges a tüszők kifejlődéséhez, a petesejt, méhnyálkahártya és az embrió védelméhez, valamint a nemi hormonok és pajzsmirigyhormonok megfelelő termelődéséhez is.
• Klimax tüneteinek enyhítése: A szelénpótlást gyakran javasolják változókorban lévő nőknek, a klimax kellemetlen tüneteinek enyhítésére.
• Immunrendszer erősítés: Az oxidatív stressz csökkentésével enyhíti a gyulladásokat, ami fokozza az immunitást. Kutatások kimutatták, hogy az aktivált immunsejteknek nagyobb a szelénigénye, a szelénhiány pedig rontja és lassabbá teszi az immunválaszt.
• Szépség megőrzése: A szelén bizonyítottan hozzájárul a haj, bőr és körmök egészséges állapotának fenntartásához.
• Szív- és érrendszer egészsége: A szelénben gazdag táplálkozás segíthet a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, ugyanis kutatások szerint a szelénhiány fokozza a szívbetegségek kockázatát.
• Szellemi hanyatlás megelőzése: Kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agyában 60%-kal kevesebb a szelén. Egy vizsgálatban a napi szelénpótlás hatására javultak az enyhe szellemi hanyatlásban szenvedők mentális képességei.
• Cukorbetegség megelőzése: Egyes vizsgálatok szerint a szelén hiánya összefügghet a cukorbetegség kialakulásával, mivel a szelén részt vesz a vércukor anyagcseréjében.
• Látás egészsége: Rendszeres bevitele segíti a jó látás fenntartását, a szürke hályog és makuladegeneráció (sárgafoltsorvadás) megelőzését, a szemszárazság tüneteinek enyhítését.
• Rákos megbetegedések megelőzése: A szelén csökkenti az oxidatív stresszt és a DNS-károsodást, fokozza az immunműködést és elpusztítja a rákos sejteket.

Milyen formában és mennyi szelénre van szükségünk?

Mivel szervezetünk nem képes előállítani, a szelént külső forrásból, táplálék és kiegészítés útján kell beszereznünk. Azonban önmagában nem elég, hogy odafigyelünk a szelénpótlásra: a szelén - ahogy egyéb ásványi anyagok is - kétféle formában létezik: szervetlen (pl. nátrium-szelenát, nátrium-szelenit) és szerves (pl. szelenometionin, szelenocisztein). A szelén a növényekben, állati és emberi szövetekben is túlnyomó többségében szelenometionin formájában fordul elő. Kutatások is igazolják, hogy a bevitt szelenometionin több mint 90%-a felszívódik az emberi szervezetben és közvetlenül beépül a fehérjékbe, ugyanolyan mechanizmus révén, mint a metionin. A szerves szelén, az élelmiszerekben természetes módon benne lévő szelén élettani hatása sokkal jobb a szervetlennél, a táplálékkiegészítőkben lévő szelénnél. Az élelmiszerekben természetes formában meglévő szerves szelén kb. 90%-ban felszívódik a vékonybélben, és bekerül a véráramba.

Ajánlott napi szelénbevitel

A szelén naponta szükséges mennyisége függ az életkorától.

• Csecsemők (0-6 hó): 15 mcg anyatejből.
• Kisgyermekek (1-3 év): 20 mcg.
• Gyerekek (4-8 év): 30 mcg.
• Serdülők (9-13 év): 40 mcg.
• Felnőttek (14+): 55 mcg alapszükséglet.
• Várandósság idején napi 60, míg szoptatás idején napi 70 mcg ajánlott. Terhesség idején a nők szelén szükséglete is megnő. Ilyenkor érdemes 75 µg-nyit fogyasztani naponta. Ugyanígy a szoptatás idején is több szelénre van szüksége, ezért a 75 µg-nyi napi szelén fogyasztást érdemes a teherbeeséstől a szoptatás végéig megtartani.
• Időseknek: 55-75 mcg immunerősítésre.

Kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy napi 100-200 mikrogramm bevitele további előnyökkel járhat, éppen ezért sok szakember is ezt a mennyiséget javasolja. Étrend-kiegészítés nélkül sajnos nehéz ennyihez hozzájutni. Több szelénre van szüksége akkor, ha alkoholos italokat iszik és dohányzik. Minél több alkoholt iszik, és minél erősebben dohányzik, annál jobban kell pótolni a szelént a szervezetében.

A szelénbevitel biztonságos felső határa felnőttek esetében napi 400 mikrogramm.

Szelénben gazdag élelmiszerek

Magyarország talajainak nagy része a súlyosan szelénhiányos területek közé tartozik, ami egyúttal azt is jelenti, hogy hazai ételeink sem bővelkednek ebben a létfontosságú ásványi anyagban. Az élelmiszerek és az állatoknak szánt takarmánynövények szeléntartalmát ugyanis a talajban lévő szelén mennyisége határozza meg. Felmérésekből az is kiderült, hogy a kelet-európai lakosság átlagos szelénbevitele alacsonyabb, mint a nyugat-európai lakosságé. Ebből adódóan a szelénhiánnyal összefüggő tünetek és állapotok - például az általános fáradtság, mentális fáradtság, szív- és érrendszeri betegségek, pajzsmirigy alulműködés - is gyakoribbak ebben a régióban. Természetes formában megtalálható a talajban, a vízben, valamint különféle élelmiszerekben - például diófélékben, tengeri ételekben, húsban, tojásban és teljes kiőrlésű gabonákban. A táplálékkal bevihető szelén mennyisége jellemzően nem elegendő, a hazai lakosság kb. 71%-a szelénhiányos.

Ezek az ételek tartalmaznak sok szelént:

• Húsok: 10 dkg sült sonkában kb. 49 mcg szelén van, pulykahúsban kb. 36 mcg, csirkében 25-30 mcg. 10 dkg marhafartő 39 mcg-ot, a marhamáj 33 mcg-ot, a bárány pedig 36 mcg-ot biztosít.
• Halak, tenger gyümölcsei: A sárga úszójú tonhalban van a legtöbb, kb. 110 mcg 10 dkg-ban. A szardínia, osztriga, kagyló, óceáni laposhal, lazac, garnélarák és rák kb. feleennyi szelént tartalmaz. Nagy mennyiségben tartalmaznak szelént az olyan fehérjében gazdag élelmiszerek, mint a tengeri halak, a hering, a lazac és a tonhal.
• Magvak, diófélék: A chia mag (16 mcg/30 g), szezámmag (10 mcg/30 g) és a kesudió (6 mcg/30 g) is jó forrása, de mind közül a legjobb a brazil dió. Egyetlen hámozott brazil dió 12-25 mcg, míg egy héjából frissen kibontott akár 100 mcg szelént is tartalmazhat.
• Gabonafélék: 10 dkg teljes kiőrlésű tésztában kb. 36 mcg, 10 dkg barna rizsben kb. 23 mcg, egy csésze főtt zabkásában pedig kb. 13 mcg szelén található.
• Tojás: Egy darab kemény tojásban kb. 20 mcg szelén van.
• Zöldségek és gyümölcsök: 1-2 mcg szelénhez juthatsz 10 dkg spenót, spárga, zöldborsó, brokkoli, kelbimbó vagy cékla fogyasztásával. 1 közepes banán 1,2 mcg-ot, 1 kis őszibarack 3,1 mcg-ot tartalmaz. Sok szelén van a szőlőben, kiviben, citromban, narancsban, banánban a szőlőben, a szederben, a sárgadinnyében.

Szeléntartalmú étrend-kiegészítők

Magyarország szelénhiányos ország, ezért az egészséges, kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás mellett kiegészítő pótlásáról is fontos gondoskodnunk. Étrend-kiegészítéssel kényelmesen, hatékonyan orvosolhatóak az étrendünkből, illetve földrajzi elhelyezkedésünkből adódó hiányosságok - így a szelénhiány is. Napi 100-200 mcg szelénre is szüksége lehet a szervezetnek, és bizonyos esetekben (pl. krónikus betegségek, babatervezés, terhesség, szoptatás) nagyon is oda kell figyelni a megfelelő bevitelre. Fontos, hogy erre a célra kizárólag biológiailag aktív, jól hasznosuló L-szelenometionint tartalmazó készítményt használjunk! Válassz tudatosan szeléntartalmú készítményt: Netamin Szerves SZELÉN tabletta 100 mcg - 2 havi adag kiválóan felszívódó, gyomorkímélő L-szelenometionin. A terméket megtalálod a spermiumok mozgását támogató MotilMax csomag részeként is!

Milyen vitaminokkal, ásványi anyagokkal érdemes együtt szedni a szelént?

A szelén bizonyítottan szinergiában hat más antioxidánsokkal, az A-, C- és E-vitaminnal, cinkkel is. Ezek a tápanyagok felerősítik egymás pozitív hatásait. Egy francia kutatásban együttes szedésük csökkentette az időskori szellemi hanyatlás kockázatát. Fontos, hogy a szelént és ezeket az egyéb tápanyagokat is étkezés után szedd be! E-vitamin: 400 NE + szelén = 50% jobb antioxidáns védelem! C-vitamin: fokozza felszívódást 15-20%, immunerősítés. Cink: együtt hatékonyabb immunvédelem, de külön időpontban! Omega-3: szív-érrendszeri védelem fokozása. B-komplex: energia anyagcsere optimalizálás. CoQ10: mitokondriális védelem. Pajzsmirigy protokoll: szelén 200 mcg + jód 150 mcg (külön időben) + cink 15mg. Immunerősítő: szelén 100 mcg + C-vitamin 500mg + D3 2000 NE. Termékenység férfi: szelén 100 mcg + cink 30mg + E-vitamin 400 NE.

Mire figyeljünk a szelénpótlás során?

A szelén szedése reggel melletti érvek: jobb felszívódás éhgyomorra (15-20%-kal magasabb), energiaszint támogatás egész nap, pajzsmirigy hormonok reggeli aktiválása. Immunerősítő hatás maximalizálása a nap során. Antioxidáns védelem a napi oxidatív stressz ellen. Hátrányok: érzékeny gyomor esetén irritáció (10-15%-nál), kávéval való interakció lehetséges. A szelént általában étkezés közben vagy közvetlenül utána javasolt bevenni - ez nemcsak a jobb felszívódás miatt fontos, hanem csökkentheti a gyomorpanaszok esélyét is. Zsírban oldódó anyagokkal (pl. E-vitamin) oldódás segíti felszívódást +10-15%. Rostdús ételek: lassítják, de nem gátolják jelentősen. Tejtermékekkel: kalcium kompetíció, 5-10% csökkenés. Kávé, tea: tanninok gátolhatják 20-25%-kal! Vassal NE egyszerre - 4 óra különbség. Nagy dózisú C-vitamin: 1000mg felett gátolhat. Kalcium: 500mg felett csökkenti hasznosulást 20%. Réz: antagonista hatás, külön szedendő. Fitátok: teljes kiőrlésű gabonák gátolják. Jóddal nem egyszerre pajzsmirigy esetén!

Szelénhiány: Tünetek és kockázatok

A szelénhiány tünetei: meddőség, izomgyengeség, általános fáradtság, mentális fáradtság, hajhullás, immungyengeség. Kutatások alapján a tartós szelénhiány miatt gyakori fertőzések, meddőség, depresszió, szorongás, kognitív zavarok, pajzsmirigy alulműködés, szív- és érrendszeri betegségek, izomdegeneráció alakulhat ki. A szelén hiányát az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozzák. Terhesség és szoptatás alatt az anya egészségére és a baba növekedésére, fejlődésére is negatív hatással van.

A szelénpótlásra Magyarországon oda kell figyelnie mindenkinek, de különösen a babát tervező pároknak, meddőségi problémával küzdő pároknak, várandós és szoptató nőknek, változókorban lévő nőknek, pajzsmirigy betegségben szenvedőknek és 50 év felettieknek. Ha gyakran tapasztalsz fáradékonyságot, lassú anyagcserét vagy gyakori megfázásokat, érdemes lehet megnézni a szelénszintedet.

Szelén túladagolás (szelenózis): Mire figyeljünk?

„Jóból is megárt a sok”: a szelén túladagolása legalább olyan veszélyes, mint a hiánya. A naponta elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént, de étrend-kiegészítő szedésekor ez a veszély jóval nagyobb. Hosszú távon naponta 400 mcg szelénnél többet semmiképp ne szedj be. A szelén túladagolás (szelenózis) tünetei: fokhagymaszagú lehelet, fémes íz a szájban, emésztőrendszeri panaszok, pl. hányinger, hasmenés, fáradékonyság, ingerlékenység, ízületi fájdalmak, fehér vízszintes csík a körmön, töredező körmök és haj, hajhullás.

A szelén túladagolás tünetei visszafordíthatók a szedés abbahagyásával! Nagyon magas dózisok esetén (jellemzően 800-900 µg/nap felett) ritkán jelentkezhetnek idegrendszeri tünetek is, például ingerlékenység, szédülés vagy fáradékonyság. Krónikusan magas szelénbevitel - például tartósan napi 400 µg felett - hajhullást, körömtöredezést vagy bőrirritációt is okozhat. Jelentkezhetnek idegrendszeri zavarok és szívproblémák is. Máj-, vesekárosodás hosszú távon. Túladagolás esetén fontos az azonnali abbahagyás, mindenféle szelén készítmény esetén!

Teendők túladagolás esetén: Bőséges folyadék: 3-4 liter/nap kiürülés gyorsítására. C-vitamin 1000mg: kelátképzés, kiürítés segítése. Aktív szén: 50g az első órában. Orvosi vizsgálat: vérkép, máj-, vesefunkció. Hajminta analízis: hosszú távú expozíció mérése.

Szelénszint ellenőrzése

Vér szelén: 80-120 μg/L optimális, <70 hiány, >150 toxikus. Plazma glutation peroxidáz: funkcionális marker. Haj analízis: hosszú távú státusz (200-600 ng/g normál). Köröm: 3-6 hónap átlag. Vizelet: akut bevitel marker, nem megbízható státuszra. Labor: 3-6 havonta ellenőrzés terápiás dózisnál.

tags: #kismamanak #mennyi #szelen #kell