A terhesség egy különleges időszak az életünkben, tele örömmel és izgalommal. Ugyanakkor a hormonális változások és az immunrendszerünk gyengülése miatt ebben a kilenc hónapban érzékenyebbek lehetünk a különböző betegségekre, köztük a megfázásra is. Biztosan hallottunk már arról, hogy ebben az állapotban kifejezetten veszélyesek lehetnek egyes gyógyszerek, míg a házi praktikák közül többet is bevethetünk.
Mit tegyünk, ha várandósságunk során lázasak leszünk? Ilyenkor el kell kerülni a lázcsillapítók magzatra tett esetleges káros hatását, ugyanakkor az utóbbi időben napvilágot látott adatok szerint maga a lázas állapot is magzati károsodásokhoz vezethet, ezért különösen az első trimeszterben az alapbetegség kezelése mellett a vizsgálók a lázcsillapítást indokoltnak tartják.
A terhesség alatt tehát, amennyiben ez lehetséges, érdemes kerülni a gyógyszerszedést. De vannak esetek, amikor teljesen felesleges is lenne szedésük: a felső légúti fertőzések döntő többségét vírusok okozzák, ezek a szerek pedig csak a baktériumok ellen hatékonyak. Így a kismamáknál történő alkalmazásuk csak abban az esetben lehet javasolt, ha a meghűlést követően bakteriális felülfertőződés alakult ki.
A szezonális influenzavírusok önmagukban semmilyen fejlődési rendellenességet nem okoznak a magzatnál. A lázas állapot - nem a hőemelkedés, hanem a 38 fokos vagy annál magasabb láz - a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességet, később pedig koraszülést és vetélést okozhat, ezért a lázat mindenképpen csillapítani kell.
A leggyakoribb lázcsillapító terhesség alatt: Paracetamol
Bár a paracetamolt (acetaminofen) már a XIX. század utolsó harmadában szintetizálták, csupán a XX. század második felében került be a klinikai gyakorlatba a veseműködést, illetve a vérképző rendszer működését károsító és potenciálisan daganatkeltő hatással rendelkező fenacetin biztonságosabb alternatívájaként. Mára a leggyakrabban alkalmazott, vény nélkül kapható analgetikum világszerte.
A paracetamol láz- és fájdalomcsillapító hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, és a jelenleg is folyó kutatások újabb jelátviteli mechanizmusok szerepét valószínűsítik. A jól ismert ciklooxigenáz-gátló hatással kapcsolatban egyre több bizonyíték azt mutatja, hogy a paracetamol láz- és fájdalomcsillapító hatásához az enzim 2-es típusának a gátlása szükséges. Ugyanakkor erre a hatóanyag csak megfelelő celluláris környezetben képes, mint az alacsony arachidonsav- és peroxidszint. Ez magyarázza a lázcsillapító, „központi” hatást, mivel a neuronokban folyamatosan jelen van és működik az enzim. Továbbá a gyulladásgátló hatás hiánya összefügg a gyulladt szövet magas arachidonsav és peroxidszintjével. Másrészről a fájdalomérzet gátlásában szerepet játszhat a paracetamol egyik metabolitjának több, a fájdalom érzékelésében és továbbításában részt vevő receptor (mint pl. a paprika csípős anyagának, a kapszaicinnek a farmakológiai receptora, vagy az endogén kannabinoid CB1 receptor) működésének direkt, illetve indirekt befolyásolása.
A paracetamol metabolizmusát a májenzimek végzik, főként szulfát és glükuronid konjugációval válik alkalmassá a vesén keresztüli kiválasztásra. Ugyanakkor terápiás dózisok alkalmazása mellett is mintegy 5−10%-a a máj citokróm P450 enzimrendszerén keresztül egy reaktív metabolittá, N-acetil-p-benzokinoniminné alakul, amelyet a raktározott glutationnal létrejövő gyors konjugáció semlegesít. Túladagolás esetén a nagyobb mennyiségben keletkező reaktív vegyületet nem képes a szervezet inaktiválni, és így jön létre a paracetamol direkt májsejtkárosító hatása.
Paracetamol alkalmazása terhesség alatt
Több, a várandós nők körében végzett epidemiológiai vizsgálat is azt mutatja, hogy a terhességek legalább közel felében paracetamolt használtak láz- és/vagy fájdalomcsillapítás céljából. Egyes vizsgálatokban ez az arány megközelíti a kétharmadot is. Ez mind akut, és mind krónikus alkalmazást is jelent.
Akut esetek közül igen fontos a megfelelő lázcsillapítás, mert a kezeletlen lázas állapot a magzat és az anya szervezetére is káros hatással lehet. További akut esetek a különböző szervrendszerekben kialakuló fájdalmas tünetek, mint a vázizomrendszeri, gyomor-bél rendszeri, vizeletelvezető rendszeri és érrendszeri fájdalom, illetve epehólyagban és/vagy epeutakban kialakuló fájdalom, valamint az alhasi fájdalmak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a deréktáji fájdalom, amelyet szinte minden terhes nő megtapasztal.
A jelenlegi ajánlások szerint a panaszokkal jelentkező kismamák alapos kivizsgálása és a diagnózis felállítása után elsőként nem gyógyszeres terápia javasolható. Amennyiben nem kielégítő a tünetek javulása, a paracetamol az elsőként választható fájdalomcsillapító hatóanyag, hiszen a klasszikus nem szteroid gyulladásgátló vegyületek bár igen hatékonyak lennének az adott kórkép kezelésére, mégsem alkalmazhatóak, mert a deréktáji fájdalmak leginkább a terhesség harmadik trimeszterére jellemzőek. Ez az időszak a Botalli-vezeték korai záródását okozó mellékhatásuk miatt a nem-szteroid gyulladásgátlókkal történő kezelés egyik kontraindikációja.
A krónikus fájdalom, mint fejfájás, migrén, krónikus gyulladások, fibromialgia és az akut formából krónikussá váló deréktáji fájdalom a terhesség ideje alatt is megfelelő kezelést igényel, mivel kezeletlen esetben számos kellemetlen következményt vonhatnak maguk után. A terhesség alatti krónikus fájdalmak kezelése általánosságban átfogó kivizsgálásból, multidiszciplináris megközelítésből és elsősorban a nem gyógyszeres terápia (pl. relaxáció, fizikoterápia stb.), illetve az egyszerű fájdalomcsillapítás (pl. paracetamol alkalmazása) előtérbe helyezéséből áll össze. Amennyiben ezek a terápiás megoldások hatástalannak bizonyulnak, kiegészítő, azaz adjuváns fájdalomcsillapítókat vezetnek be (pl. triciklusos antidepresszánsok vagy újabb típusú antiepileptikumok), majd az utolsó terápiás lehetőség az opiátok alkalmazása.
Lehetséges nem várt hatások terhesség alatti paracetamolhasználat esetén
A nemzetközi szakirodalomban számos olyan klinikai vizsgálatról található beszámoló, amely a terhesség alatt alkalmazott paracetamol és az utódokban kialakuló kórképek közti összefüggést kívánja feltárni. Az eddigi eredmények alapján három szervrendszer kisebb-nagyobb mértékű érintettségét lehetett azonosítani: 1) a légzőrendszer, azon belül is az asztma kialakulásának kockázata, 2) a központi idegrendszer fejlődésére kifejtett hatások és 3) a reproduktív szervek működésének befolyásolása.
Légzőrendszeri hatások (Asztma kockázata)
Az anya paracetamolhasználata és az utódban kifejlődő asztma közötti kapcsolat fiziológiás folyamatokkal magyarázható. A paracetamol metabolizmusa során elhasználódó glutation és a megnövekedő oxidatív stressz szerepet játszhat az asztma kialakulásában, továbbá a glutationszint csökkenése az immunrendszer T-sejtjeinek fenotípusát olyan irányban változtatja meg, amely az asztma egyik kockázati tényezőjének, az atópiás folyamatoknak kedvez. Valamint paracetamolhasználat során a leukotriének szintje emelkedik, amely a bronchusok szűkületét idézheti elő.
Az utóbbi években több klinikai vizsgálat is a terhesség alatti paracetamolhasználat és az utódokban kialakuló asztma közti ok-okozati kapcsolat feltárását célozta, amelyek általában mérsékelt összefüggést mutattak ki a terhesség alatti gyakori paracetamolhasználat és a kisgyermekkori asztmás panaszok, bronchitis kockázata között. Egyes vizsgálatokban a terhesség késői szakaszában (20−32. hét) alkalmazott paracetamol esetében erősebb volt ez az összefüggés. Mindemellett több olyan vizsgálati eredmény is ismert, amely más vonatkozásba helyezi az asztma kialakulásának kockázatát, illetve a paracetamolhasználatot is. A terhesség alatti fertőzések, beleértve a légzőrendszeri fertőzéseket is, szintén növelik a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát. Sőt, az anyai, gyógyszeresen nem csillapított fájdalom is pozitív összefüggést mutatott a gyermekkori asztma kialakulásával. Ugyanakkor a nem fertőzéses eredetű kórképek kezelésére alkalmazott paracetamol nem növelte az asztmás tünetek kialakulásának rizikóját a gyermekekben.
Központi idegrendszeri hatások
A paracetamol központi idegrendszer kialakulására kifejtett hatását több élettani folyamatba történő beavatkozásával magyarázhatjuk. Ezek közé sorolható a már említett, toxikus metabolit nagy mennyiségben történő megjelenése az idegsejtekben; az oxidatív stressz és a gyulladás által kiváltott immunrendszeri káros szabályozó folyamatok működése; az idegszövet kialakulását szabályozó növekedési faktor (BDNF) szintjének megváltozása a legfontosabb agyterületeken a fejlődés kritikus időszakában (ez humán esetben a terhesség utolsó trimesztere); az idegsejtek differenciálódását, egymás közti megfelelő kapcsolatok létrejöttét befolyásoló endokannabinoid rendszer stimulálása; a ciklooxigenáz-2 gátlása miatt csökkent prosztaglandin E2-szint által kiváltott kisagyi idegsejtfejlődési zavar és -pusztulás, illetve a magzat agyának fejlődését befolyásoló anyai hormonrendszer működésének megváltoztatása a paracetamol antiandrogén- és progeszteronszint-csökkentő hatása révén.
Ezeket a megváltozott jelátviteli folyamatokat azonosították több, az idegrendszer módosult működésével járó kórképben is, mint az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos-hiperaktivitás szindróma (ADHD). Az utóbbi egy évtizedben kilenc olyan jó minőségű, validált és nagyszámú beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatról tudunk, amelyek a magzatok terhesség alatti paracetamolexpozíciójának a központi idegrendszer fejlődésére kifejtett hatását tanulmányozták. Az eredmények összevetéséből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a paracetamol terhesség alatti alkalmazása minden esetben mérsékelten emelte meg az ASD és/vagy az ADHD, illetve a velük kapcsolatos tünetek (pl. késleltetett motoros fejlődés, kommunikációs problémák, viselkedésbeli zavarok, hiperaktivitás stb.) kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok nem bizonyították egyértelműen egyik nemnek sem a nagyobb érintettségét. Ugyanakkor a vizsgálatok nagyobb részében egyenes arányú összefüggést találtak a megemelkedett kockázat és az expozíció mértéke, valamint a terhességi hetek száma között. A terhesség harmadik trimeszterében a paracetamol hosszabb ideig tartó (pl. több mint 28 nap) alkalmazása emelte meg a legnagyobb mértékben a vizsgált tünetek kialakulásának kockázatát.
Mindemellett vizsgálták más fájdalomcsillapítók hatását ugyanezen kísérleti elrendezésben, abból a célból, hogy eldönthessék, a központi idegrendszer fejlődésére kifejtett hatások hatóanyagra specifikusak-e. Nem találtak összefüggést sem az ibuprofen, sem a további tesztelt analgetikumok és az említett tünetek kifejlődése között, azaz a nem várt hatás a paracetamolra specifikusnak tekinthető. Sajnálatos módon a vizsgálatok nem terjedtek ki a paracetamol alkalmazott dózisára és az alkalmazás gyakoriságára.
Reproduktív szervek működésének befolyásolása
Állatkísérletekben kimutatták a csökkent adrogénaktivitással együtt a herék csökkent prosztaglandin- és tesztoszterontermelését is. A magzati korban történő paracetamolexpozíció a szteroidhormonok szintézisében kulcsfontosságú enzimek aktivitását gátolhatja, így mérsékelve a magzati plazmatesztoszteron-szintet és az ondóhólyag tömegét. Ezeket a hatásokat hosszabb paracetamolkezelés esetén lehetett kimutatni. Több humán vizsgálat során, ha a második trimeszterben két hétnél hosszabb ideig használta a kismama a paracetamolt, a rejtett heréjűség előfordulása megnövekedett a fiú utódokban. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy más klinikai vizsgálatok viszont nem találtak összefüggést a paracetamol terhesség alatti használata és a rejtett heréjűség megjelenése között.
Összefoglalás és ajánlások
A vény nélkül kapható paracetamoltartalmú gyógyszerkészítmények a terhesség alatti láz- és fájdalomcsillapítás alapgyógyszerei. Bár a magzat fejlődése szempontjából eddig a biztonságos hatóanyagok közé sorolták, az újabban végzett, nagy populációra kiterjedő epidemiológiai vizsgálatok ráirányították a figyelmet néhány nem várt hatására.
Addig is, amíg minden kétséget kizáróan nem tisztázódik a terhesség alatti paracetamolhasználat és ezen hatások közti összefüggés, a mindennapi gyakorlatban a kismamáknak a paracetamol legkisebb hatékony dózisának, a szükséges legrövidebb ideig tartó alkalmazása ajánlható kizárólag a legindokoltabb esetekben.
Fontos, hogy a terhesség alatt szedhető gyógyszerek listájára kíváncsi, fontos információkat találni a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, hogy mi szedhető, mi nem. Persze ők is kiemelik, hogy a terhesség alatti gyógyszerszedés mindig egyeztetendő a kezelőorvossal, az ő kompetenciája mérlegelni.
A megfázás terhesség alatt ugyanúgy jelentkezik, mint bármikor máskor: orrfolyás, torokfájás, köhögés, tüsszögés, fejfájás, fáradtság, illetve esetleg enyhe láz is felütheti a fejét. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a legjobb, ha a terhesség első 12 hetében mindenféle gyógyszert teljes egészében elkerülünk. Ez kritikus időszak a magzat létfontosságú szerveinek fejlődéséhez, így mindenre oda kell figyelnünk, ami bekerül a szervezetünkbe.
Megfázás terhesség alatt: így vészeld át a tüneteket! | Babamánia
A terhesség alatt fontos, hogy a szervezetünk megfelelő mennyiségű vitaminnal és ásványi anyaggal legyen ellátva. A C-vitamin és a cink különösen hasznos lehet a megfázás megelőzésében és kezelésében. Érdemes szopogatótablettákkal, mézzel enyhíteni a torokfájást. Jól jön a terhesség alatt megfázásban szenvedőnek, ha párásítják a szobát.
A legfontosabb az ágynyugalom és a bő folyadékbevitel - ez utóbbi lehetőleg kamillatea vagy sima víz formájában történjen. A forró gőz belélegzése segít megnyugtatni az irritált nyálkahártyát és megkönnyíti a légzést. Forraljunk fel vizet egy edényben, és adjunk hozzá néhány csepp eukaliptusz- vagy borsmentaolajat. Az orrdugulás és az orrfolyás enyhítésére használjunk sós vizes orröblítést! Egy teáskanál sót oldjunk fel egy pohár meleg vízben, majd óvatosan öblítsük át az orrjáratainkat ezzel az oldattal.
A gyógyszerekkel kapcsolatban az egyik probléma, hogy sokszor kidobják a betegtájékoztatót, és az otthon tárolt gyógyszereknél már nincs is meg. De ha meg is van: sajnos a betegtájékoztató sokszor elavult információkat tartalmaz, sok esetben pedig csak annyi van odaírva: „nincs elegendő adat szoptatás alatti szedésre vonatkozóan”, vagy hogy „konzultáljon orvosával”. Előfordul, hogy túlzottan óvatosan azt tanácsolják: szoptatás alatt szedése kerülendő - pedig valójában lehetne.
Ha a terhesség alatt szedhető gyógyszerek listájára kíváncsi, fontos információkat találni a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, hogy mi szedhető, mi nem. Persze ők is kiemelik, hogy a terhesség alatti gyógyszerszedés mindig egyeztetendő a kezelőorvossal, az ő kompetenciája mérlegelni.
A terhesség alatt szedhető gyógyszerek listája meglehetősen széleskörű, azonban fontos, hogy ezeket mindig kizárólag orvosi javaslat alapján használjuk. A magas dózisú A-vitamin-tartalmú készítmények és bizonyos antibiotikumokat is érdemes kerülni, mint például a tetraciklin. A Panadol (paracetamol) szedése általában biztonságosnak számít, és használható fájdalomcsillapítás céljából a terhesség ideje alatt. Ha a kismama bakteriális fertőzéssel küzd, bizonyos antibiotikumok, mint például a penicillin és a cefalosporinok szedése általában biztonságos a terhesség alatt.
A terhesség alatt is előfordulhatnak légúti fertőzések, amelyek tünetei enyhíthetők bizonyos biztonságos készítményekkel. Például a sós vizes orrcsepp segíthet az orrdugulás enyhítésében, míg a méz és citrom természetes megoldás lehet torokfájásra. A fájdalomcsillapítás természetes módszerekkel is lehetséges, amelyek segíthetnek elkerülni a gyógyszerek szedését.
tags: #kismamanak #laz #eseten #szedheto #gyogyszer