Vaspótlás és vörösbor fogyasztás a terhesség alatt: biztonsági ajánlások kismamáknak

A vashiány és az ennek következtében kialakuló vérszegénység a leggyakoribb hematológiai kórkép, amely világszerte 1,2 milliárd embert érint. Különösen igaz ez a reproduktív életszakaszban álló nőkre és a várandós populációra. A WHO adatai szerint tíz várandós nőből négyen vashiányosak, sőt még a fejlett, tájékozott európai lakosságot tekintve is minden negyedik várandós vashiányos állapotban van. A terhességi vashiány súlyos következményeket okozhat az anyai és a magzati szervezetben is, ezért kiemelten fontos a megelőzés és a megfelelő vaspótlás.

Vashiány és vérszegénység a terhesség alatt

A vas nélkülözhetetlen a sejtek működéséhez és a vörösvérsejtekben az oxigénszállítást végző hemoglobin alkotóeleme. Vashiány esetén csökken a hemoglobin szint, ami rontja az oxigénellátást, így a méhlepény és a magzat számára is kevesebb oxigén jut. A várandósság során megnő a szervezet vasigénye, mivel a percenként keringő vér mennyisége közel 50 százalékkal nő a méhlepény és a magzat megfelelő fejlődésének biztosítására, valamint a szülés során bekövetkező vérveszteség pótlására. Ezért ha nem emeljük a napi vasbevitelt, hamar vashiánnyal állhatunk szemben, ami súlyos vérszegénységet okozhat.

Terhességben fiziológiás vérszegénység is előfordul, amikor a vérplazma aránya gyorsabban nő a sejtes elemek arányához képest. Ezen felül azonban kóros, patológiás vérszegénységek is kialakulhatnak, melyek közül kiemelendő a vashiány okozta terhességi vérszegénység. Más okok között szerepelhet a vesebetegséghez társuló, a pajzsmirigy-alulműködés következtében kialakuló, az örökletes okra visszavezethető, az autoimmun típusú, illetve a folsav és/vagy B12-vitaminhiányos állapotok. A folsav szerepe elsősorban a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében jelentős.

A vashiány okai és tünetei

A vashiányos vérszegénység általában lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. Az egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm, melynek nagy része a vörösvérsejtekben található. A vasraktárak csökkenésével a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel, és ha a raktárak kimerültek, a vörösvértestek száma alacsonyabb, és kórosan kisebbek is lesznek.

A vashiányt számos tényező okozhatja:

• Havi menstruációs vérzés a menopauza előtt álló nőknél.
• Helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyerekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél, ahol a vasszükséglet fokozott.
• Krónikus vérvesztés (férfiaknál és posztmenopauzában lévő nőknél leggyakrabban emésztőrendszeri vérzés).
• Csökkent felszívódás, például gyomorcsonkító műtétek utáni állapotban vagy felszívódási zavarok esetén.

A vashiány klinikai tünetei három fázisban jelentkeznek:

1. Prelatens vashiány: Csak a csontvelői raktárak ürülnek ki, laboratóriumi eltérés és klinikai tünetek nincsenek.
2. Latens vashiány: A szérum vas szint csökken, míg a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. Tünetek általában még ekkor sem jelentkeznek, de ritkán előfordulhatnak bőr- és nyálkahártya tünetek (pl. barázdált körömképződés, hajhullás), valamint aspecifikus pszichés vagy neurológiai eltérések (fejfájás, koncentráció csökkenés).
3. Manifest vashiány (vashiányos anémia): Ekkor már a hemoglobin szintézis is károsodik, és jelentkeznek a vérszegénység tünetei, mint a halvány bőr és nyálkahártyák, szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás, légszomj és szívzörej.

A terhességi vashiány komolyan befolyásolja a várandós szervezetet: fáradékonyság, csökkent koncentráció, stressz-tűrő- és védekezőképesség, valamint hőszabályozási zavarok jelentkezhetnek. Emellett nő a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeclampsia kockázata is.

A vashiányos vérszegénység következményei anya és magzat számára

Az anyai vashiány és az ebből eredő vérszegénység alapvetően meghatározza az anya szülés előtti, alatti és utáni állapotát. Ez az állapot akár hat hónapig is fennállhat a szülést követően, és a szoptatás során is további vasvesztést okozhat, súlyosbítva a szülés során elvesztett vér miatti vérszegénységet.

A vashiány fokozza a terhességi, a szülési és a gyermekágyi szövődmények kockázatát, amelyek közül több az anya és a magzat számára is életveszélyes lehet. Nő a lepényleválás, az eclampsia, a koraszülés, a szülés utáni vérzés és az anya intenzív osztályos elhelyezésének esélye is. Az is tény, hogy a vérszegény anya újszülöttje kisebb születési súlyú, és nagyobb eséllyel van szüksége intenzív ellátásra.

Számos kutatás igazolja, hogy szoros az összefüggés a terhességi vashiány és a magzati fejlődési zavarok között. Egy svéd kutatás eredményei szerint, ha a vérszegénység a 30. hét előtt jelentkezik, a vérszegény anya újszülöttje nagyobb eséllyel szenved autizmus spektrum zavarban, figyelemzavarban, hiperaktív viselkedésben és csökkent szellemi teljesítményben. Állatkísérletekkel bizonyították, hogy a vasnak fontos szerepe van az agy fejlődésében. Az első trimeszterben az anya szervezetében lévő kevés vas gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. Emellett a terhesség alatti vashiányos vérszegénység összefüggésben áll a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal is.

Egy új vizsgálat a terhesség alatti vashiány és a csecsemő nehézlégzése, illetve a kisgyermekkorban kialakuló asztma között is talált összefüggést. A terhesség alatt vérszegény kismamák gyermekei között 22 százalékban fordult elő nehézlégzés az első életévben, és 17 százalékuknál asztmát diagnosztizáltak 6 éves korukig.

Vaspótlás és megelőzés terhesség alatt

A terhességi vashiány elkerülésében alapvető szerepe van a megelőzésnek. A WHO a terhesség idején - már a várandósság kezdetétől - napi 30-60 mg elemi vas pótlását javasolja, amit ki kell egészíteni napi 0,4 mg folsavval is. Fontos megjegyezni, hogy nem érdemes megvárni a vaskészítmény szedésével, hogy a vashiány vérszegénységet okozzon, hiszen súlyos vérszegénység esetén már csak az akár súlyos szövődményekkel járó, drága beavatkozás, a transzfúzió jön szóba.

Diagnosztika és ajánlott vizsgálatok

Jelenleg a Magyarországon kötelező várandósgondozási vizsgálatok közül sem a vasháztartás felmérése, sem a folsavraktár megítélésére alkalmas vizsgálat nem szerepel az első trimeszteri laborvizsgálatok között. Az első trimeszteri kötelező teljes vérképből csak a vashiány vagy folsavhiány okozta vérszegénység derül ki, de ez a vizsgálat a vas és/vagy folsav szintjéről nem ad felvilágosítást.

A vasraktárak töltöttségéről a ferritin és transzferrin laborparaméter ad felvilágosítást. A transzferrin a legfontosabb vasszállító fehérje. Szintjének megemelkedése utal vashiányra. A ferritin pedig vasat köt meg a szervezetben, így szintjének csökkenése jelzi a vashiányt. Mivel azonban mindkettő akut fázis fehérje, gyulladás esetén értékük torzulhat. Ezért egyre nagyobb teret nyert a szolubilis transzferrinreceptor szintjének meghatározása, mely a legpontosabb képet adja a vashiányos állapotról.

Különösen szüksége lenne a vasháztartás felmérésére:

• Krónikus betegségekben szenvedőknek, különösen gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek.
• Dohányzóknak, vegetáriánusoknak és vegánoknak.
• Többedszer várandós kismamáknak, akiknek két várandósság között kevesebb mint hat hónap telt el.
• Szoptatás alatt teherbe eső kismamáknak.
• Kismamáknak, akiknek a teherbe jutás idején a BMI-jük a normál tartománytól eltér.

Bármilyen vaskészítményt is alkalmazunk, célszerű trimeszterenként rutinszerűen ellenőrizni laborvizsgálattal a vérkép mellett a ferritin, a transzferrin és a szolubilis transzferrinreceptor szintjét.

Vaspótló készítmények és adagolásuk

A vaspótlás történhet szájon át alkalmazható készítményekkel, amelyek elemi vas két- (ferro-) és három- (ferri-) vegyértékű változatát kötött formában tartalmazzák. A ferroszulfátot tartalmazó készítményeket étkezések között, míg a polimaltózkomplexeket étkezéssel együtt ajánlott bevenni.

Táblázat: Elemi vas tartalom a különböző vas-sókban

Fontos, hogy a tejtermékek, a kávé és a tea rontja a vaskészítmények hasznosulását, ezért javasolt vízzel vagy C-vitamin tartalmú friss gyümölcslével bevenni. A C-vitamin egyébként is segíti a vas felszívódását.

A szájon át szedhető készítmények biztonságosan szedhetők mindhárom trimeszterben. Hátrányaik közé tartozik a compliance-faktor, vagyis a páciens együttműködése, a súlyos vashiány esetén nem elegendő hatékonyság, és a hosszú szedési idő. Gyakori mellékhatás a fémes szájíz, hányinger, hányás és a székrekedés. A székrekedés elkerülése érdekében érdemes a vastablettát kétnaponta bevenni, vagy folyékony halmazállapotú készítményre váltani. Léteznek újabb generációs, ún. szukroszomális készítmények is, melyek a vasat zsír-cukor burokban tartalmazzák, így csökkentve a gyomorpanaszokat és a széklet elszíneződését.

Súlyos vashiány esetén, vagy ha a szájon át szedhető készítményeket nem tolerálja a szervezet, vénásan alkalmazható vaspótló készítmények is rendelkezésre állnak, melyek gyorsabb hatást eredményeznek. Ezek beadása azonban nagyobb szakértelmet kíván, és csak orvosi felügyelettel alkalmazhatók. Terhesség és szoptatás alatt a vasat glükonát formájában tartalmazó vénás készítmények alkalmazása nem javasolt; a második trimesztertől a vasat karboximaltóz formájában tartalmazó készítmények ajánlottak.

A vaspótlást a szülést követő 6-12 hétben, illetve a hemoglobinszint normalizálódásáig folytatni kell. Szoptató nők esetében napi 10-30 mg elemi vas bevitelét javasolja a WHO.

Vasalapú étrend és folsav

A terhesség alatt a szervezet vasszükséglete megduplázódik, ezért a kismamának érdemes olyan ételeket fogyasztani, amelyeknek magas a vastartalma. Amennyiben nem alakult ki vérszegénység, igyekezzünk a szervezet vasszükségletét ilyen módon kielégíteni.

A legjobb vasforrások:

• Állati eredetű vasforrások: Húsfélék (különösen a vörös hús és a máj), halak, belsőségek, tojás. Fontos: nyersen tilos fogyasztani!
• Növényi eredetű vasforrások: Hüvelyesek (lencse, bab), tofu, datolya, füge, szilva, mazsola, barack, burgonya (héjával), brokkoli, zöld leveles zöldségfélék, teljes kiőrlésű gabonatermékek, diófélék és magvak, zabliszt, vassal dúsított gabonatermékek.

Az állati eredetű vas (ún. haem vas) sokkal könnyebben hasznosul az emberi szervezetben, mint a növényi. A vas felszívódását segítik a savak (pl. sósav), vitaminok (különösen a C-vitamin), cukrok és aminosavak, míg gátolják a savellenes szerek, savkötők és fertőzések.

A folsav (B9-vitamin) tudatos beviteléről már a terhességet és a fogantatást megelőzően gondoskodni kell, hiszen kiemelt szerepe van a velőcső-záródási rendellenességek (agy- és koponyahiány, nyitott gerinc) csökkentésében. Az OGYÉI napi 0,2 mg folsavra, a WHO pedig napi 0,4 mg-ra van szükséget javasol várandósság alatt.

Vörösbor fogyasztása terhesség alatt: biztonság és ajánlások

A terhesség alatti alkoholfogyasztás kérdése az utóbbi években vitát okozott. Míg a középkori orvosok, mint Michele Savonarola, a hideg víz helyett száraz vörösbort ajánlottak a várandós anyáknak, sőt egy bostoni konferencia előadásait tartalmazó könyv szerint a tizenötödik századi orvosok víz helyett vörösbort javasoltak, addig napjainkban a szakemberek többsége óvatosságra int.

Egyes kutatások, például a londoni Epidemológiai és Közösségi Egészség Tudományos Folyóiratban megjelent, tizenegyezer anya között végzett kutatás szerint a terhes nők heti másfél deci bort megihatnak anélkül, hogy ártanának a babának. Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász is arról beszélt a TV2 Aktívjában, hogy valóban vannak olyan esetek, amikor nem rendszerességgel néhány deci bor ajánlott is lehet, főleg, ha a kismama korábban is fogyasztott alkoholt. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyász szerint is léteznek olyan kutatási eredmények, melyek szerint az alkoholfogyasztást nem kell teljesen elhagyni, hanem elég csökkenteni napi másfél egységre (másfél deci bor körülbelül egy egységnek felel meg), ám az első három hónapban ettől is tartózkodni kell.

Ugyanakkor az University College felmérést végző munkatársai már nem állnak ki sziklaszilárdan a borfogyasztás mellett. A londoni Egészségügyi Minisztérium 2007-ben törvényt alkotott, ami magában foglalja, hogy a terhes nőknek és a babát akaróknak el kellene kerülniük a terhesség ideje alatti alkoholfogyasztást. Az alkohol nagyon hamar felszívódik, és az anyatejbe teljes mértékben átjut, vagyis az anyatej alkoholszintje azonos az anya véralkoholszintjével. Bár a szakemberek egy része a terhesség ideje alatt teljes absztinenciát javasol, mivel biztonságosan fogyasztható mennyiség nincs, sok kismama úgy gondolja, az alkalomszerűen elfogyasztott egy-egy pohár vörösbornak semmilyen káros hatása nem lehet a babára.

Dr. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyász hangsúlyozta, hogy "Az alkohol teratogén anyag, így ártalmasan befolyásolja a gyermek fejlődését. Átjut a méhlepényen, és a védtelen magzat szervezetébe is bekerül". Éppen ezért a biztonság kedvéért a legtöbb szakember a teljes alkoholmentességet javasolja a terhesség alatt és a szoptatás időszakában is.

tags: #kismamaknak #vaspotlas #vorosbor