A munka törvénykönyve részletesen szabályozza a munkavállalók szabadságolási lehetőségeit, különös tekintettel a várandós és kisgyermekes munkavállalókra. Magyarországon a hazai jogszabályok védik a várandósokat, azonban a Profession.hu reprezentatív kutatása szerint csak a munkavállalók 24 százaléka mondta azt, hogy munkáltatók be is tartják a várandós és kisgyermekes anyákra vonatkozó előírásokat.
Cikkünkben összegyűjtöttük a szülési szabadsággal és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jogszabályi hivatkozásokat és gyakori kérdéseket.
Milyen szabadságtípusokat vehetnek igénybe a kisgyermekesek, gondviselők?
A rendes szabadság és a betegszabadság mellett számos más lehetőséget is igénybe vehetnek a kisgyermekes szülők, örökbefogadók (vagy a gyermek gyámja), valamint a gyermek és a hozzátartozók gondozói, amelyekre élethelyzetük miatt jogosultak:
1. Tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállaló részére 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő; két gyermeke után négy; kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. Abban az esetben, amennyiben a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke fogyatékos, akkor gyermekenként két munkanappal nő a meghatározott pótszabadságok mértéke. A pótszabadság számításánál a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A munkáltató a munkavállaló tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után járó pótszabadságot, valamint a tizenhat évesnél fiatalabb fogyatékos gyermekére tekintettel járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
2. Apasági szabadság
Az apa, amennyiben gyermeke születik, a gyermek születését követő, vagy a gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra akkor is jogosult a munkavállaló, ha a gyermeke halva születik vagy meghal. A munkavállalót az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díj, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
3. Szülői szabadság
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének azonban az a feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon. A szülői szabadság idejére a munkavállalót a távolléti díj 10%-a illeti meg, amelyet csökkenteni kell az egyéb jogcímen kapott társadalombiztosítási kifizetésekkel.
Az apasági és szülői szabadság esetén a törvény alapvetően úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a szabadság arányos része jár, azonban ez értelemszerűen nem alkalmazható.
4. Szülési szabadság
A várandós, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ebből a munkavállaló két hetet köteles igénybe venni [Mt. 127. § (1) bekezdés]. A törvény a szülési szabadság időtartamát hetekben szabályozza, összhangot teremt az Ebtv. szabályainak csecsemőgondozási díj folyósítására vonatkozó szabályaival.
Ezen két hét kivétele megtörténhet a szülést megelőzően is. A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában pedig a munkáltató köteles úgy kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ezek alapján az az eset is előfordulhat, hogy a munkavállaló a szülést követően rögtön visszamegy dolgozni.
Fontos megemlíteni, hogy a 24 hetet egybefüggően kell kivenni, így amennyiben azt az anya megszakítja, a fel nem használt idő elveszik. Szükséges megjegyezni azt is, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama munkában töltött időnek minősül, amely alapján minden naptári évben szabadság jár.
A szülési szabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A szülési szabadság azon fennmaradó és igénybe nem vett részét, amely a gyermek koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben való gondozása miatt nem került igénybevételre, a szülést követő egy év elteltéig a gyermek intézetből történő elbocsátása után is igénybe lehet venni.
A szülési szabadság idejére a munkavállalót távolléti díj illet meg. A 24 hetes szülési szabadság hasonló egy hagyományos szabadsághoz, azonban a Kincstár teljesíti a kifizetést, nem a munkáltató. A munkavállalónak csak az SZJA vonódik le a bruttó béréből, tehát a Kincstár magasabb összeget fizet, mint a korábbi munkabér. A 24 hét elteltét követően beindul a GYES/GYED folyósítása.
5. Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult.
A munkavállalónak a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. A fizetés nélküli szabadság idején nem jár munkabér, sem távolléti díj.
6. Hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. Azonban egyedi esetekben ennél hosszabb időszak is lehet.
A fizetés nélküli szabadság bejelentése és megszüntetése
A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban két alapvető dolgot fontos megkülönböztetni: az egyik, hogy fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló egyoldalú bejelentéssel is kivehet bizonyos esetekben, a másik, hogy kérelmeznie kell munkáltatójánál a fizetés nélküli szabadságot, melynek megadása főnöke döntésén múlik.
A munkavállaló egyoldalú fizetés nélküli szabadság nyilatkozat benyújtásával hozhatja munkáltatója tudomására azt, hogy gyermeke ápolása vagy gondozása miatt szeretne meghatározott ideig otthon maradni. Természetesen ez a lehetőség azonban nem korlátlan, ezért sorra vesszük azt a három esetet, amikor lehetőség van fizetés nélküli szabadságot egyoldalúan bejelenteni.
- A gyermek 3 éves koráig jár a szülőnek fizetés nélküli szabadság, amennyiben a munkavállaló otthon gondozza gyermekét ezen időszak (vagyis a GYES ideje) alatt.
- A munkavállalónak a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
- Hozzátartozó tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából.
Nagyon gyakran előfordul azonban, hogy a munkavállaló gyermeke megbetegszik, és ezért a szülőnek otthon kell maradnia ápolnia őt. Azonban ezekben az esetekben már a munkáltató belátásán és döntésén múlik, hogy megadja-e alkalmazottja számára a fizetés nélküli szabadságot. Ha a munkáltató engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot alkalmazottja számára, akkor is megszabhat ehhez kapcsolódó feltételeket. Vagyis ha nincsen elegendő elvégzendő feladat a munkahelyen valamilyen oknál fogva, akkor is csak a munkavállaló részéről történő beleegyezéssel állapodhatnak meg közösen a felek fizetés nélküli szabadság kiadásában. Erről érdemes külön okiratot készíteni, melyben minden fontos részletet meg kell említeni.
A munkavállaló számára két fontos időbeli kitételt szükséges megemlíteni. A fizetés nélküli szabadságot munkavállalója felé 15 nappal korábban kell bejelentenie, a fizetés nélküli szabadság megszüntetésre vonatkozó igényét pedig 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatójával. Az előbb említett pontos határidők betartásával a munkavállaló bármikor dönthet úgy, hogy kérelmezi vagy éppen megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, azonban ezt a munkáltató semmilyen körülmény esetén nem teheti meg.
A fizetés nélküli szabadság igénylése egy írásos formájú fizetés nélküli szabadság kérelem leadásával történik, melyet legalább 15 nappal az érintett időszakot megelőzőleg kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy alanyi jogon járó vagy megegyezéses fizetés nélküli szabadságról van-e szó, illetve azt is meg kell benne jelölni, hogy pontosan milyen indokkal történne a szabadság kiadása.
Fizetés nélküli szabadság és a munkaviszony szüneteltetése
A munkától való távollét speciális eseteként tartjuk számon a munkaviszony szüneteltetésének minősülő fizetés nélküli szabadságot. Fontos tudnunk, hogy a munka törvénykönyve szabadság tekintetében különbséget tesz a munkavállalók számára alanyi jogon járó éves fizetett alap- és pótszabadságok, illetve a fizetés nélküli szabadság, mint a munkavégzés alóli mentesülés esete között.
Ha lejár a fizetés nélküli szabadság, akkor a munkavállaló tovább dolgozhat jogfolytonosan a korábban kötött munkaszerződés alapján. Természetesen fizetés nélküli szabadság alatt is fel lehet mondani, azonban ebben az esetben is számoljunk a felmondási idő letöltésével.
A munkáltató lehetőségei ilyenkor a felmondás esetében korlátozottabbak, ugyanis bizonyos időszakokban a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozót felmondási védelem illetheti meg (pl. szülési szabadság ideje). A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele egy esetleges felmondás esetén a végkielégítésre, felmondási időre jogosító időszakba.
Egészségügyi biztosítás a fizetés nélküli szabadság alatt
Egészségügyi biztosítási jogviszonya szünetel minden munkavállalónak, aki bármilyen a fentiektől eltérő indokkal veszi igénybe a fizetés nélküli szabadság intézményét. Fizetés nélküli szabadság alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a tb-járulék helyett, melynek havi összege jogosulttá teszi a dolgozót a magyar egészségügyi szolgáltatások teljes körének igénybevételére.