Egy kisgyermek érkezése egy családban mindig nagy öröm, és mivel évről évre egyre kevesebben döntenek a gyermekvállalás mellett, az állam is igyekszik támogatni azokat a párokat, akik gyermekvállalásra adják a fejüket. Számos ellátás érhető el a kismamáknak és az anyukáknak, amelyek fontosak a gyermekek neveléséhez és iskoláztatásához, vagy éppen a családot segíti például ingatlanvásárlásnál.
A támogatások alapját különböző, erre a célra alkotott jogszabályok adják, amelyek meghatározzák, hogy ki mikor és milyen támogatásra jogosult gyermekvállalás esetén. A munkavállalók szempontjából a családtámogatásokat alapvetően három csoportra oszthatjuk: az első csoportba tartoznak a tényleges támogatások, különböző juttatások, amelyek egy része függ attól, hogy a szülő korábban dolgozott-e bejelentett munkaviszonyban vagy sem, más részük azonban független attól, hogy volt-e társadalombiztosítási jogviszony. A támogatások második csoportját a családi adókedvezmények alkotják.
Milyen pénzügyi ellátás illeti meg a kismamát?
Az anyasági támogatás egy egyszeri pénzjuttatás, a szülés utáni 6 hónapon belül lehet igényelni. A jogosultság fontos feltétele, hogy a kismama a terhessége során legalább 4 alkalommal igazoltan részt vett várandósgondozáson. A támogatás összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (jelenleg 64.125 Ft), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.500 Ft).
Az igénylés személyesen vagy online is benyújtható a megfelelő nyomtatványon keresztül. A születési támogatást, azaz kelengyepénzt az illetékes önkormányzatnál lehet igényelni általában a szülést követő 60 napon belül. Nem minden önkormányzat segíti ezzel az anyukákat, ezért érdemes utánakérdezni.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díjat (CSED) az anya igényelheti, legkésőbb a gyermek születésének időpontjában, vagy a szülés kiírt időpontja előtt 28 nappal. Ez a támogatás összesen 168 napig jár, ami a szülési szabadság időtartamának felel meg. Fontos, hogy a CSED csak akkor igényelhető, ha az anya a gyermek születése előtti 2 évben legalább 365 napig biztosított volt, és a gyermek a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül születik meg.
Az összege a bruttó bér 100%-a, a megállapított összeg után viszont személyi jövedelemadót kell fizetni, és havonta, utólag folyósítják. Érvényesíthető viszont belőle a családi adókedvezmény. A CSED folyósítása alatt a támogatott nem végezhet keresőtevékenységet, változás esetén ezt 8 napon belül jelezni kell. A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. A kötelező biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, a lényeg, hogy a két év alatt összesen legyen meg a 365 nap.
A 365 napba beszámítandó a rehabilitációs járadék vagy ellátás ideje, legalább 1 évnyi közép- vagy felsőfokú oktatási intézménynél eltöltött tanulmányi időből maximum 180 nap, a baleseti táppénz ideje, a CSED és a GYED ideje (de a diplomás GYED nem). Fontos tudni, hogy nem csak az édesanya formálhat igényt a csecsemőgondozási díjra, hanem a vérszerinti apa is, feltéve, hogy az anya egészségügyi okokból nem él a gyermekkel egy háztartásban. Az örökbefogadó szülő is jogosult a díjra. A csecsemőgondozási díj összege az 1 naptári napi jövedelem 70%-a. Fizetni kell utána személyi jövedelemadót, de egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem. A számításnál a díj első napján fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet veszik alapul. Havi egy összegben fizetik a díjat, mindig a tárgyhónapot követő hónap 10-én.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. A GYED nem egy szociális juttatás, hanem egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, biztosítási jogviszonyhoz vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszonyhoz kötött támogatás. A jogosult a csecsemőgondozási díj lejárta után kapja a GYED-et, összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka.
A gyermekgondozási díj a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén azok hároméves koráig jár. A GYED-et az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (tehát az anya vagy az apa is), az ő házastársa, élettársa vagy a gyám igényelheti, aki a baba születése előtti két évben legalább 365 napon át biztosított volt. A kötelező biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és beleszámítható a valamelyik EGT tagállamban töltött (és igazolt) biztosítási idő, a baleseti táppénz ideje, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán legalább egy éves tanulmányok idejéből 180 nap, és a rehabilitációs járadék vagy ellátás folyósításának ideje is.
A díj összegét a szülést megelőző két év jövedelme alapján állapítják meg. A gyermekgondozási díj havi összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. A GYED bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%) és a személyi jövedelemadó-előleg (15%). A kérelmet ez esetben is a foglalkoztatónál kell benyújtani, és az összeget szintén havonta, utólag utalják. A GYED folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát vállalni, ettől még senki sem veszíti el a jogosultságát az ellátásra. Dolgozni akár a korábbi, a szülést megelőző munkahelyen, akár bárhol máshol lehet, és az sem számít, hetente hány napra, hány órás munkaviszonyban megy vissza a szülő.
A GYED Extra nem egy külön ellátás, hanem egy újabb változás, amelynek segítségével a kisgyermekes szülők még több anyagi támogatáshoz juthatnak, hiszen az új rendelkezés alapján a GYED extra mellett a szülők dolgozhatnak, vagy akár egyetemre is járhatnak. A GYED továbbfolyósításra kerül abban az esetben is, ha 2014. január 1. után újabb gyermek született a családba, aki után a szülők szintén jogosultak a GYED-re. Az új szabályozás alapján minden gyermek esetében folyósításra kerül a gyermek után járó valamennyi ellátás a gyermek 3 éves koráig.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A támogatási formák közül talán a legismertebb a GYES, amely az előzőekben felsorolt rendszeres juttatási formáktól eltérően nem függ a korábbi biztosítási jogviszonytól. A támogatást bármelyik szülő (örökbefogadó is), nagyszülő vagy a gyám igényelheti a gyermek 3 éves koráig. A GYES mellett ugyanúgy korlátlanul lehet munkát vállalni, mint GYED esetén, és ez nem is árt, hiszen a GYES összege igen alacsony. A GYES havi összege egyenlő az öregségi nyugdíjminimummal, ami jelenleg 28.500,- Ft. Ebből 10% nyugdíjjárulékot vonnak le, így nettó 25.650,- Ft-ot kapnak kézhez a kismamák. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében a GYES a gyermek tíz éves koráig folyósítható.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel, a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság megszűnik abban az esetben, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel az egy háztartásban élő gyermekek száma három alá csökken. A támogatásban nem részesülhet az a személy, aki heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet, de ha home office-ban dolgozik, akkor nincs időkorlát.
Családi pótlék
A családi pótlék az állam havi rendszerességű hozzájárulása a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás formájában, tehát alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő szülőnek, de vannak feltételei. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, az iskoláztatási támogatás pedig a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően még mindig folytat tanulmányokat köznevelési intézményben, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén pedig a 23. életévét betölti.
A családi pótlékot minden szülő igényelheti, aki a gyermekét saját háztartásában neveli. Ez vonatkozik a nevelőszülőkre és más törvényes képviselőkre, akik a gyermek gondozását vállalják. A családi pótlék igénylését a lakóhely szerinti illetékes Kormányablaknál vagy az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
Családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény a családtámogatások második típusába sorolható, amely tehát nem egy munkavállalástól független juttatási összeg, hanem a családalapítás mellett a munkavállalást is támogató adókedvezmény formájában vehető igénybe. A családi adókedvezmény a családosok jövedelmének összevont adóalapját (az összes bruttó keresetet) csökkentő kedvezmény. Ha az adóköteles jövedelemből nem érvényesíthető teljes mértékben, akkor a járulékokból (az egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból) is levonható. Mértéke a gyermekek számától függ.
A családi adókedvezményt az a szülő, nevelőszülő vagy gyám, illetve az ő házastársuk, élettársuk veheti igénybe, aki személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkezik, és családi pótlékra jogosult. A családi adókedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető. Kedvezményezett eltartottnak számít a magzat 91 napos korától, illetve az a gyermek, aki után a család családi pótlékot kaphat. Az adókedvezmény érvényesítésével nő a nettó bér.
Az adó- és járulékkedvezményt bármelyik szülő kérelmezheti akár már a terhesség alatt, a 91. naptól - ez esetben szakorvosi igazolásra van szükség. Az igazolást nem kell beküldeni, csak megőrizni egy esetleges NAV ellenőrzéshez. A kedvezmény már arra a hónapra igénybe vehető, amikor a magzat a 91. napot betöltötte. Igénybe vehető év közben is a havi munkabérből, de év végén egy összegben is érvényesíthető az adóbevallás elkészítésekor.
Babaváró hitel
Ugyan nem támogatás, de segítséget nyújthat a babaváró hitel, amely kamatmentes és rendkívül alacsony a havi törlesztési összege. Ráadásul szabadon felhasználható: lakás- vagy házvásárlásra, autót lehet belőle venni, a már meglévő hitelekbe is bele lehet törleszteni. A babaváró hitel napjaink egyik legnépszerűbb pénzügyi megoldása, hiszen egy kivételesen kedvező hitelkonstrukcióról van szó. A családalapítás előtt álló házaspárok akár 10 millió kamatmentes hitelhez is juthatnak a segítségével.
CSOK Plusz
Szintén elérhető az új CSOK Plusz, egy kedvező, államilag támogatott hitel, amelyet igénybe vehetnek a gyermekvállalást tervező családok. Fontos tudni, hogy a CSOK Plusz már nem vissza nem térítendő állami támogatás, hanem kamattámogatott lakáshitel, de a jó hír az, hogy a gyermekek megszületésével a tőketartozás csökkenthető. A részletek attól függenek, hogy hány éven belül születnek meg a vállalt gyermekek, és milyen egyéb feltételeket kell teljesíteni.
Munkavállalói jogok és védelmek
Annak ellenére, hogy nem kifejezett családtámogatási forma, mégis ide kívánkoznak a gyermeket vállaló munkavállalókat segítő és védő szabályok, melyekkel a jogalkotó szintén a gyermekvállalást igyekszik támogatni. Az első és legfontosabb munkavállalói jog a felmondási védelem. A munkaviszony ennek értelmében nem szüntethető meg a terhesség alatt, feltéve, ha a munkavállaló a várandósságát a munkáltatónak bejelenti. Szülési szabadság, illetve gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt sem szüntethető meg a munkaviszony.
A gyermeket nevelőket segíti még az apának járó pótszabadság gyermek születése esetén. A pótszabadság 5 nap, ikergyermekek esetén pedig 7, amit az apa kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a gyermek születését követő 2 hónapon belül kell kiadni. Emellett minden évben jár pótszabadság a gyermeket nevelőknek; a pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig a gyermek 16. életévének betöltése évében illeti meg a szülőket, a gyermekek számától függően.
Az új Munka törvénykönyve értelmében a +2 nap gyermeknevelési pótszabadságot már mindkét szülő igénybe veheti a gyermek születésének évétől kezdve. A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.
További támogatások és kedvezmények
Szja-mentesség anyáknak
A családi adókedvezményhez hasonló szja-kedvezményt külön az anyák is igényelhetnek, és csak akkor, ha legalább 4 gyermeket nevelnek. Ebben az esetben az anyának nem kell fizetnie személyi jövedelemadót, ami jelenleg az adóalap 15 százaléka. Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet: ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét. Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak.
Diákhitel elengedése
A 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.
Egészségpénztár
Az egészségpénztárak segítségével évente akár 150 000 forintot is vissza lehet igényelni az adóból. Az egészségpénztárba befizetett összeg 20 százalékát lehet visszaigényelni adójóváírásként, a pénztárban rendelkezésre álló összeget pedig rengeteg dologra felhasználhatjuk. Vehetünk belőle például gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket, pelenkát, tápszert, bébiőrt, mellszívót, szemüveget, de felhasználhatjuk akár magánorvosi ellátás vagy táppénz kiegészítés finanszírozására is.
Bölcsődei elhelyezés
A gyermek bölcsődei elhelyezése elsősorban akkor lehet fontos, ha mindkét szülő dolgozik, és nem tudják megoldani a kicsi napközbeni felügyeletét. Az állami hozzájárulás célja, hogy a bölcsődei elhelyezés ne jelentsen aránytalanul nagy anyagi terhet a szülők számára.
Iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdés időszaka hagyományosan komoly kiadásokkal jár, hiszen a tankönyvek, füzetek és egyéb eszközök beszerzése jelentős anyagi megterhelést jelenthet. Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár.
Mire kell figyelni?
Nagyon fontos, hogy a saját érdeketekben figyeljétek az aktuális változásokat, tartsátok a kapcsolatot a munkáltatótokkal az otthon töltött idő alatt is. Fontos továbbá, hogy a határidőkre is figyeljetek, hiszen az ellátásotok múlik egy időben beadott kérvényen vagy kérelmen.