A méhen belüli magzati fejlődés és az azt befolyásoló tényezők

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességeket a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Teratogének és hatásaik

A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

Vírusfertőzések

• Rózsahimlő (Rubeola): A vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
• Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
• Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
• Cytomegalia vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
• Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.

Paraziták

Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.

Sugárzás, nehézfémek, vegyszerek

• Röntgensugárzás: Mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.

Gyógyszerek és káros szenvedélyek

A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A Thalidomid nevű nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.

Keringési zavarok okozzák, például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás csökkenti a magzat oxigénellátottságát és ezáltal károsítja a magzat fejlődését. A dohányzó vagy dohányfüstöt tartósan szívó édesanyák gyermekei kisebb születési súllyal jönnek a világra és gyakoribb a koraszülés aránya is. A túlzott alkoholfogyasztás a terhesség alatt szintén súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését. Nehéz megbecsülni, mennyi alkohol fogyasztható biztonsággal, így inkább fogyasztásuk kerülése javasolt.

Praenatalis diagnosztika és megelőzés

A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.

A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.

Megelőzési lehetőségek

A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.

Tudatos felkészülés a gyermekvállalásra

A terhességek jelentős része nem előre tervezett időpontban következik be, napjainkban azonban a házaspárok egyre nagyobb aránya szeretne tudatosan felkészülni a gyermekvállalásra. A legkedvezőbb életkor a gyermekszülésre a 20 és 30 év közötti életszakasz, bár napjainkban a gyermekvállalás időszaka gyakorta idősebb életkorokra, a tanulmányok befejezése, a társadalmi, munkahelyi és anyagi egzisztencia megteremtése utánra tolódott. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a várandós állapottal együtt járó problémák valószínűsége 35 év felett megemelkedik és néhány genetikai betegség, pl. a Down-szindróma gyakorisága is fokozódik.

Helyes életmód és táplálkozás

Nagyon fontos a helyes életmód kialakítása. Ezen belül fontos a helyes táplálkozásra is odafigyelni. Célszerű az ideális testtömeget a fogamzás előtt elérni, mivel mind alultáplált, mind kórosan elhízott állapotban növekszik a terhesség alatti szövődmények gyakorisága. Nem ajánlott a terhesség alatt, illetve már a fogamzást megelőzően sem speciális diéták folytatása; például szigorú vegetáriánus diéta mellett gyakrabban alakul ki a várandós vashiányos vérszegénysége, kalcium, B12 vitamin és fehérjehiányos állapota. A terhes anyának nem szabad fogyókúráznia sem, mivel sem a saját, sem a fejlődésben lévő magzata nem juthat alapvető, a szervezet működéséhez szükséges építőanyagokhoz. Fontos, hogy már a fogamzást megelőzően, valamint a terhesség alatt is változatosan, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, tartósítószert lehetőleg nem tartalmazó ételeket fogyasztva étkezzünk. A túlzott fűszerfogyasztást lehetőleg kerüljük.

Környezeti tényezők kerülése

A veszélyeztető környezeti tényezők kiiktatása is tanácsos. Nem ajánlott a várandósnak olyan munkahelyen dolgoznia, ahol szerves vegyszerekkel, nehézfémekkel érintkezhet, vibrációs vagy sugárártalomnak van kitéve, illetve különösen nehéz fizikai munkát végez. Otthonunkban is rendkívül fontos a károsító tényezők kerülése. Nem javasolt a vegyszerezett, valamint a mosatlan gyümölcsök, továbbá a nem kellően átsütött húsok fogyasztása. A hús megfelelő átsütésével, kellő megfőzésével védekezhetünk a magzatra veszélyes toxoplasma fertőzés ellen. Nyers hússal való munka után ajánlott az alapos kézmosás. A toxoplasma fertőzés megelőzése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a háziállatok, különösen a macskák simogatását. Várandós nőknek nem ajánlott a földdel való érintkezés sem, kerti munka végzéséhez védőkesztyű viselése ajánlott.

Védőoltások és gyógyszerek

A várandós nők védőoltását, különösen a terhesség első harmadában kerülni kell. Élő vírus és baktériumtörzseket tartalmazó oltóanyag alkalmazása a terhesség teljes időtartama alatt tilos. Fogamzóképes korban lévő nők védőoltása előtt meg kell győződni arról, hogy nem áll-e fenn terhesség. Az oltást követő 3 hónapig terhesség vállalása nem ajánlott, erre az időszakra megfelelő fogamzásgátlásról célszerű gondoskodni.

Alapbetegségben szenvedő nő tervezett terhessége előtt kezelőorvosa által részletes kivizsgálás javasolt annak megítélésére, hogy az alapbetegség befolyásolja-e a terhességet, illetve a terhesség hogyan hat a betegségre. Amennyiben a leendő édesanya alapbetegsége miatt tartós gyógyszerszedésre kényszerül, célszerű a gyógyszerek megfelelő beállítása, szükség esetén az alkalmazott gyógyszerek megváltoztatása, mert a gyógyszer károsíthatja a magzatot vagy nehezítheti a teherbeesést.

Folsav pótlás

A gyermekvállalás előtt fontos a szervezet vitamin, nyomelem és ásványi anyag szükségletének megfelelő biztosítása. Kiemelt fontossággal bír a folsav bevitele, melyről klinikai vizsgálatok által bebizonyosodott, hogy csökkenti az ún. velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásának kockázatát. Az idegrendszer fejlődésének részét képező velőcső záródása már az 5-6. terhességi héten befejeződik, ezért a tervezett terhesség előtt legalább egy hónappal javasolt a folsavpótlás megkezdése.

A terhesség jelei és az első vizsgálatok

A terhesség (várandósság) átlagos hossza (az utolsó menstruációs vérzéstől számítva) 40 hét. A terhesség a megtermékenyüléssel kezdődik és a szüléssel ér véget.

Valószínű jelek

Objektív változások, amelyek elsősorban a nemi szerveket érintik. Ezek közé tartozik a menstruáció elmaradása, a méh alak- és méretváltozása (ami a húgyhólyagra gyakorolt nyomás miatt gyakori vizelési ingert okozhat), a méhszáj felfelé húzódása, a szeméremajkak és a hüvely vérbősége, kékes elszíneződése, a hüvelyváladék megváltozása (esetenként tejszerű váladék ürülése). Előfordul, hogy az emlőkből már ebben az időszakban savószerű váladék, ún. előtej ürül.

A valószínűsítő jelek között az emlők méret és alakváltozását is megtalálod. Ennek háttere az, hogy ha történik beágyazódás, a mellekben a ciklus második felére kissé felszaporodó (feszülést okozó) mirigyállomány a méhlepényben termelődő anyagok hatására tovább fejlődik. A mirigyek száma megnő, és a szülés felé közeledve híg, előtejnek nevezett váladékot kezdenek termelni, ami a mellbimbón keresztül ürülhet is.

Egyértelmű jelek

Ilyenek a magzati szívhang, az ultrahang vizsgálattal azonosított embrió/magzat, a magzatmozgások észlelése (az anya első terhességében általában a 18. héten).

Terhességi tesztek

A mai tesztek már a terhesség nagyon korai szakaszában jelzik a terhességet, megbízhatók, könnyű velük a teszt elvégzése. Ha nagy a terhesség esélye, mert nem használtatok egyetlen fogamzásgátló módszert sem szex közben, vagy amit használtatok nem volt sikeres és/vagy a terhesség tünetei megjelentek, ne várjatok arra, hogy a következő menstruációs vérzés megjelenik-e vagy sem.

A megvásárolható tesztek az embrió, majd a méhlepény által termelt humán koriális gonadotropin (HCG) hormont mutatják ki a női vizeletből. Laborban érzékenyebb eljárást használnak: ez vérben mutatja ki a hormont és már a 8. napon jelen lévő mennyiséget is biztonsággal jelzi (ez a menstruációs ciklus 22. napja). Az általunk könnyen beszerezhető tesztek kevésbé érzékenyek, pár nappal későbbi (a következő menstruáció első napja körüli) terhességeket viszont már ezek is kimutatnak. Egy ciklusban a vérzés megjelenése nem biztos jele annak, hogy terhesség nem alakult ki!

Az első terhességi vizsgálat (8. hét)

Sokak számára a terhesség 8. hetében zajlik az első terhességi vizsgálat, mely valószínűleg az egyik leghosszabb és legátfogóbb lesz a rád váró vizsgálatok közül. Az orvos kérdezni fogja a menstruációs előzményeket és a betegségtörténeted, beleértve a múltban végzett kórházi kezeléseket, műtéteket, az esetleges előző várandósságokat, illetve az egészségtelen szokásaidat (pl. dohányzás). Ugyancsak kérdezni fog a családban előforduló krónikus, genetikai és kromoszómális betegségekről, rendellenességekről.

Az első vizsgálat alkalmával a következőkre számíthatsz:

• Vérnyomásmérés és súlymérés
• Kismedencei vizsgálat és HPV szűrés
• Vizelet- és vérvizsgálat (terhesség megerősítése, vérszegénység, hepatitis, HIV és egyéb betegségek szűrése, vércsoport és Rh faktor meghatározása)
• Ultrahangos vizsgálat (általában hüvelyen keresztül történik, de hasi ultrahang is lehetséges)

A terhességi hormonok miatt az erek tágultabbá válnak, ami egyeseknél szédülést okozhat, ami járhat fázással és émelygéssel is. Ilyenkor feküdj le, vagy ha erre nincs mód, ülj le, és hajtsd a fejed a térdeid közé.

Magzati fejlődés a 8. héten

A 8. héten az embrió még csak cseresznye méretű, de egy felnőtt ember minden szervével rendelkezik, ugyan azok még sokkal kisebb méretűek. Tény, hogy a 12. hétig nincs elegendő hely a hasában a belek számára, így azok a köldökzsinórra terjednek ki. Különösen a csontjai és az izmai indulnak a 8. hét körül fejlődésnek, az apró könyöke és csuklója pedig már hajlik ebben az időszakban. A babád retinájában megkezdődik a pigment fejlődés, bár az állandó szemszíne csak kb. egy éves korára alakul majd ki. Az embrionális farok eltűnik erre a hétre, a teste kezd kiegyenesedni, a kezeken és lábakon pedig megkezdődik az ujjak szétválása, a gonádok pedig herékké vagy petefészkekké válnak, de a nemét ultrahangos vizsgálattal még nem lehet megállapítani.

Magzatmozgások és azok jelentősége

Általában a várandósság 16-18. hete körül érzékelhetőek először a magzat mozgásai a kismama számára. Ezt a legtöbben az orvossal történő találkozó során úgy mondják el, hogy olyan érzés, mintha belülről megsimogatták volna a hasfalat. A terhességi hetek folyamán a 16. hétre tehető a méhlepény teljes kifejlődése, amellyel létrejön az úgynevezett foeto-maternális (magzati-anyai) egység, melyet az anya, a lepény és a magzat együttesen alkot. Ezek irányító szerve a méhlepény, melynek döntő szerepe van a magzat optimális méhen belüli fejlődésében. Mondhatni tehát, hogy a lepény kifejlődésével párhuzamban a magzatmozgások is egyre erőteljesebbek lesznek, melyek a 16. hét környékén érik el azt az intenzitást, hogy a kismama már fizikálisan is érzi magzata mozdulatait.

A képalkotó eljárásoknak (pl. ultrahang, MRI) köszönhetően ez a folyamat már a korai időszaktól nyomon követhető, így például a lepény kialakulása is. Tisztában vagyunk vele, hogy már a 8-9 hetes magzat is mozoghat és a végtagok kifejlődésével a 12-13. terhességi hét után a kéz- és lábmozgások is látványosak lehetnek, holott ezek intenzitása még nem éri el azt a szintet, hogy az anyai szervezet ezt jelezze, és az anyában tudatosuljon a mozgások ténye. Első terhesség esetén előfordulhat, hogy a baba mozgása később, a 20-25. hét során válik teljesen felismerhetővé a kismama számára. Második vagy többedik várandósság alatt jellemzően hamarabb felfedezhetővé válnak a megmozdulások.

A foeto-maternális egység működésén kívül nagy szerepet játszhat a mozgások értékelésében az is, hogy a növekvő méh kiemelkedik a kismedencéből és a méhfal és hasfal egyre közelebb kerülve egymáshoz a kezdetben gyengébb mozgásokat a későbbi hetekben már erőteljes kéz- és lábmozgásokban érzékelheti a kismama. Ekkor fogalmaznak úgy, hogy „rúg a baba”.

Miről árulkodnak a mozdulatok?

A magzatmozgások ismerete révén az anya egyre inkább megismeri a születendő gyermek méhen belüli állapotát, a baba biológiai óráját. A mozgások nemcsak az alvást vagy ébrenlétet jelzik, hanem a magzat reakcióit az anyai stresszhelyzetekre, amelyeket már a méhen belül észlel, ezáltal a magzati-anyai egység a biológiai történéseken túl már pszichés vonásokkal is gazdagodhat. Érdekes észlelés a kismama számára a magzat csuklása - ekkor ritmikusan ismétlődő mozgást érezhet a várandós nő néhány percig. A jelenség teljesen normális, egyáltalán nincs semmilyen kórjelző értéke, ezért nem kell kétségbe esnie miatta.

Mennyit mozog az egészséges magzat?

A magzat biológiai órájának megfelelően az ébrenléti időszakban a magzatmozgások száma jelentősen eltér, több az alvási periódusok során észleltekhez képest. Ezt az édesanya a hetek során megismeri, kitapasztalja és már ő maga jelzi környezetének, ha változást érez. Ekkor szokott aggódva jelentkezni a kismama jó tanácsért, mondván: nem úgy mozog, ahogy szokott. Külön érdemes megemlíteni azokat a szokásostól eltérő, rendkívül erős mozgásokat, mikor a medencevégű fekvésben (hétköznapi kifejezéssel élve farfekvésben) elhelyezkedő magzat igyekszik fejvégű fekvésbe kerülni - ez a 29-32. gesztációs hetekben történik leggyakrabban, de ritkán vannak esetek, amikor ezt a magzat többször megismételheti. Ez nem kóros, de figyelmet érdemel, és szükség esetén szakorvosi vizsgálat is indokolttá válhat.

A 30. terhességi hetekben, főleg a 36. hét után kórjelző lehet, ha a magzatmozgások száma csökken. Ezekben a hetekben a magzati szívhang és a magzatmozgások számának regisztrálásával (erre hivatott az NST, azaz az úgynevezett non-stressz teszt) lehet következtetni és figyelemmel kísérni a magzat méhen belüli állapotát, egyben a lepény működését is, hiszen a beszűkült lepényi keringés és az ezzel járó oxigénhiány időbeni felismerése rendkívül fontos, életmentő lehet. Az NST során általában a 30 perc alatt három vagy több mozgás tartható normálisnak ritmusos szívműködés (120-140/perc) mellett.

Szükséges a magzatmozgások számlálása?

Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi mozgásészlelés számít normálisnak. Éppen ezért nem minden orvos javasolja a kismamáknak, hogy vezessenek naplót a magzati mozgásokról. Ennek ellenére természetesen hátránya nincs, inkább előnye annak, ha ezt mégis megteszi a várandós nő, hiszen ezáltal jobban megismerhető a fejlődő magzat napi ritmusa, a külső tényezőkre (pl. bizonyos ízekre vagy ételekre, simogatásra, hangokra) adott reakciója. A magzatmozgásokat nyugodt, kényelmes, lehetőleg fekvő helyzetben érdemes megfigyelni.

Mit tegyek, ha nem mozog a magzat?

Először is, ne essen rögtön kétségbe! A magzat aktivitására számos tényező lehet hatással (pl. extrém időjárás, hőség, fronthatások), emellett azt is fontos tudni, hogy nincs két egyforma magzat, vagyis megeshet, hogy az Ön babája az átlagosnál kevesebbet mozog. A 3. trimeszterben a magzat növekedésével a méhen belüli hely is egyre kevesebb, így a csökkenő mozgások száma egyszerűen arra is utalhat, hogy kevesebb helye van. Jelzésértékű lehet, ha drasztikus változást tapasztal a magzatmozgások gyakoriságában. Amennyiben a nap folyamán jóval ritkábban érezte a kicsi mozgását, vagy nyugalomban sem észlelt legalább 10 mozgást az elmúlt néhány órában, érdemes felkeresni a kezelőorvosát.

tags: #lent #a #holyagnal #is #lehet #a