A láz a szervezet fontos védekező válaszreakciója a kórokozókkal szemben. A láz mindig egy betegség kísérő tünete, sok esetben egy akut megbetegedés. Kismamáknál a lázas állapot különös figyelmet igényel, hiszen nem csupán az anya, hanem a magzat egészségét is befolyásolhatja. Fontos tudni, hogy mely tényezők befolyásolják a lázas állapot megítélését, hogyan kell lázat csillapítani várandósság és szoptatás alatt, és mikor kell orvoshoz fordulni.
A láz élettana és tünetei
A lázat a hőszabályozó központ lázkeltő anyagokkal való ingerlése okozza, melynek eredményeképp a testhőmérséklet szabályozottan egy magasabb alapértelmezett hőmérsékletre emelkedik. A hőmérséklet-érzékeny idegsejtek állandóan érzékelik a test aktuális hőmérsékletét, és összehasonlítják az alapértelmezett értékkel. Ha nő az aktuális testhőmérséklet, akkor bekapcsolódnak a hűtési folyamatok (pl. izzadás), ha pedig csökken a hőmérséklet, akkor a fűtőfolyamatok indulnak be (pl. izomremegés).
A láz felszálló szakaszában a legjellemzőbb tünetek közé tartozik a sápadtság, márványozott bőr, borzongás, didergés, hidegrázás, valamint a végtagok hűvössége. Az ilyenkor jelentkező hidegrázás általában csak néhány percig tart, de ijesztő lehet. A pulzusszám emelkedik (1°C hőmérséklet emelkedés kb. 8-10 szívverés emelkedést okoz percenként). Amikor a láz tetőzik, a hőtermelés és a hőleadás egyenlővé válik. A láz leszálló szakaszában a hőleadás nagyobb, mint a hőtermelés, emiatt verejtékezés, bőséges izzadás figyelhető meg, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár.
Lázmérés várandósság alatt
A terhesség alatt nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a kisebb hőmérséklet-emelkedésnek is. Fontos a pontos hőmérés. A higanyos lázmérők 2009 óta nem forgalmazhatók, de a háztartásokban még ma is előfordulnak, nyugodtan használhatók. A digitális, érintésmentes hőmérők használata egyszerű, nagyon elterjedtek, pillanatok alatt mutatják a hőmérsékletet. A fülhőmérő a fülben (külső hallójáratban) történő hőmérést speciális hőmérővel végzi, melynek használatakor ki kell egyenesíteni a hallójáratot. Hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis mérési eredményt kaphatunk.
Láz okai kismamáknál
Magasabb, 38 Celsius-fok feletti lázat legtöbbször valamilyen fertőzés okoz, vírusos nátha vagy vírusos gyomor-bélfertőzés. A lázas megbetegedések az őszi, téli hónapokban a leggyakoribbak, hátterükben 80 százalékban vírusfertőzés húzódik. Vannak azonban olyan vírusfertőzések is, melyek során a magzat is veszélybe kerülhet, mint a rubeola, HIV-fertőzés vagy varicella (bárányhimlő) stb. A magzatot is veszélyeztető fertőzések gyakran a magzatburkon át jutnak be a méhbe. Ilyenkor gyulladást okoznak, ami a kezdeti enyhe anyai tünetek után komoly állapotromláshoz vezethetnek, magas lázat válthatnak ki.
Emlőgyulladás (mastitis)
Az emlőgyulladás az emlő szöveteiben hirtelen kialakuló és gyors lefolyású gyulladásos megbetegedés. A betegség elsősorban kismamáknál gyakori a szoptatás során, jellemzően a szülést követő 6 hónapban. Szoptató kismamáknál gyakran a tejcsatorna elzáródása okozza az emlő gyulladását. A tejcsatornában pangó tej a környező szövetekbe kerülhet és helyi gyulladásos reakciót vált ki. Az emlőgyulladást bakteriális fertőzés is okozhatja. Ilyenkor a kórokozók a mellbimbó kisebb-nagyobb sérülésein keresztül jutnak be az emlő szövetei közé.
Az emlőgyulladás főbb tünetei:
- Tapintásra fájdalmas emlő
- Az emlő az átlagosnál melegebb
- Az emlő bőre piros
- Az emlő megduzzadt és feszül
- A mellbimbó váladékozása (fehér színű vagy véres váladék)
- Láz, hidegrázás
Súlyosabb esetben a hónaljban található nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak. Az emlőgyulladás jól kezelhető megbetegedés, de a lehetséges szövődmények elkerülése érdekében, a tünetek jelentkezése után minél hamarabb forduljon szakorvoshoz. Nem megfelelően kezelt gyulladás esetén az emlőben tályog vagy sipoly is kialakulhat, ami sebészi feltárást is szükségessé tehet. Kezeletlen, fertőzéses eredetű vagy felülfertőződő súlyosabb esetben akár vérmérgezés is kialakulhat.
Húgyúti fertőzés terhesség alatt
A nők viszonylag gyakran tapasztalhatják a húgyút fertőzés tüneteit várandósságuk során. A fájdalmas vizelés és a gyakori vizelési inger azonban nem csupán önmagukban kellemetlen panaszok, de a betegség kezeletlenül kockázatot jelenthet a kismamára és a magzatra is. A terhesség alatt a méh mérete megnövekszik és a környező szervekre (húgyhólyag, vesevezetékek) fiziológiásan nyomást gyakorol. Ehhez társul a vesevezetékek motilitásának hormonális eredetű (emelkedett progeszteron-szint) megváltozása. A várandósság során ráadásul a vizelet összetétele is megváltozik, több fehérjét, cukrot és hormont tartalmaz, viszont kevésbé savas. Ezek a tényezők pedig együttesen növelik a húgyúti fertőzés kockázatát. A nők a szülés alatt és után is fogékonyabbak lehetnek a fertőzésre.
A húgyúti fertőzés tünetei:
- Fájdalmas vizelés
- Gyakori vizelési inger
- Láz
- Esetleg vér a vizeletben
A kezelés azonban mindenképpen szükséges, ugyanis meg kell előzni az olyan esetleges szövődményeket, mint a szepszis és a koraszülés, illetve a kezeletlen húgyúti fertőzés miatti alacsony születési súly.
Gyermekágyi láz
A gyermekágyi láz esetében a szülés ideje alatt keletkezett sebek elfertőződéséről beszélünk. Sebnek tekintjük a méh belső falát, ahonnan levált a méhlepény. Ez jelenti a legfőbb behatolási kaput a baktériumok számára. A kórokozók eltérőek lehetnek. A leggyakoribbak a staphylococcus, a streptococcus, az E. coli vagy a neisseria baktériumok, de nem ritkák az anaerob törzsek sem. A szülést követően a méhszáj nem záródik azonnal be, így a bacilusok könnyen bejuthatnak a méhbe, ahol szaporodásukhoz megfelelő körülményeket találnak. Amennyiben észleljük a tüneteket, azonnal forduljunk orvoshoz!
Mikor lehet a láz veszélyes a magzatra?
A 38°C fölötti lázra oda kell figyelni, mert az már aggodalomra adhat okot, a 39°C fölötti láz szövődményeket is okozhat. A terhesség alatti láz az első trimeszterben vetélést, velőcsőzáródási defektust, szívfejlődési rendellenességeket okozhat, ezért nagyon fontos a láz csillapítása. A magzat állapotára nézve a terhesség első szakaszában a legsúlyosabb a láz jelenléte, a későbbi szakaszokhoz képest. A tanulmányok eredményei arra mutatnak rá, hogy a tartósan, 24 órán túl tartó magas láz számos szövődményt: vetélést, idegrendszeri károsodást, csontosodási rendellenességet vagy akár szívfejlődési zavart is okozhat, annál jelentősebb mértékben, minél fiatalabb korban éri a károsító hatás a magzatot.
Orvoshoz kell fordulni, ha a lázat az alábbi tünetek kísérik:
- Hasi fájdalom
- Méhösszehúzódás
- A méh érzékenysége
- Hányinger, hányás
- Hasmenés
- Bőrkiütés
- Légúti panaszok, légzési nehézség
- Derékfájás, hüvelyi folyás
- Ha a hőemelkedés négy napnál tovább tart, vagy három héten belül visszatér
- Ha a lázmérő 39,5 C fok feletti lázat mutat, és lázcsillapító bevétele után egy órán belül sem csökken 38 fok alá az érték, vagy ismét magasba szökik.
Lázcsillapítás kismamáknál
Hőemelkedés, tehát 38 C fok alatti testhőmérséklet esetén, nem szükséges gyógyszeres csillapítás. Bőséges folyadékfogyasztás és pihenés mellett ki lehet várni, mi alakul ki belőle. A lázcsillapítást 38 C fok felett kezdjük, szintén bőséges folyadékfogyasztás, pihenés mellett.
Fizikális lázcsillapítás
Az utóbbi évtizedben a fizikális lázcsillapítást sok kritika éri, főleg a kellemetlen szubjektív élmények miatt. Ennek ellenére alkalmazhatóak természetes módszerek, mint a hűtőfürdő. A hűtőfürdő 37-38 Celsius-fokos vízbe ültetve a kismamát, majd fokozatosan hűtve a vizet (31-32 °C-nál ne legyen hidegebb) 10-15 percig tartson. Ha a kismama közben elkezd fázni, vacogni, ne folytassa! A testborogatást (priznicet) ma már nem alkalmazzák.
Gyógyszeres lázcsillapítás várandósság és szoptatás idején
Jó, ha már a várandósság legelején tisztázzuk a kezelőorvossal, hogy milyen fájdalom- vagy lázcsillapítót alkalmazhatunk szükség esetén. A megfázásos panaszokra ajánlott kombinált készítmények alkalmazása nem javasolt. Várandósan ugyanazokat az előírásokat kövessük, mint egyébként, tehát törekedjünk a lehető legkevesebb gyógyszer bevételére. Várjuk meg, hogy a bevett lázcsillapító kifejtse hatását, és csak a hatóidő eltelte után vegyünk be újra, amennyiben újra felment a láz.
Paracetamol
Paracetamol alapú gyógyszer adható a terhesség alatt fellépő láz csillapítására, de csak a szükséges ideig és a legkisebb hatásos dózisban, mellette pedig nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű folsav pótlására is. A paracetamolt tartalmazó gyógyszerekkel kapcsolatosan az utóbbi évek kutatásaiban felmerült, hogy a születendő gyermekek idegrendszerére hatással van. A kockázat annál nagyobb, minél hosszabb ideig alkalmazza a kismama. Ugyanakkor a láz is veszélyes a magzatra, így törekedni kell arra, hogy a paracetamolt a legalacsonyabb hatásos adagban, a lehető legrövidebb ideig alkalmazza a várandós nő. Szoptatáskor - mivel nem nagy mennyiségben választódik ki az anyatejbe - a paracetamol alkalmazható.
Ibuprofen
Ibuprofent tartalmazó készítmény a terhesség első és második trimeszterében (a terhesség első hat hónapja) csak orvosi jóváhagyás esetén alkalmazható. A terhesség utolsó 3 hónapja alatt a készítmény nem alkalmazható, mivel mind az anya, mind gyermeke esetében megnőhet a komplikációk kialakulásának veszélye. Szoptatáskor az ibuprofen és bomlástermékei alacsony koncentrációban választódnak ki az anyatejbe. Mivel gyermekekre káros hatások mostanáig nem váltak ismertté, a szoptatás megszakítása nem szükséges, amennyiben a készítmény alkalmazása rövid ideig, és a fájdalom és láz csillapítására előírt dózisban történik.
Aszpirin (acetilszalicilsav)
Aszpirin alkalmazása várandósságkor az első 6 hónapban kizárólag indokolt esetben, csak orvosi tanácsra alkalmazható, az utolsó trimeszterben pedig egyáltalán nem alkalmazható. Szoptatáskor a szoptatás felfüggesztésével alkalmazható.
Metamizol
Metamizol alkalmazása a terhességben általánosságban nem ajánlott! A terhesség harmadik trimeszterében tilos alkalmazni metamizolt tartalmazó gyógyszereket az anyai és a magzati szövődmények fokozott kockázata miatt (vérzés; az ún. Botallo-vezeték korai záródása, ami normálisan csak a születés után záródik be). Szoptatáskor a metamizol egyszeri alkalmazásakor is javasolt az anyatej gyűjtése és kidobása a gyógyszerszedést követően 48 óráig.
Megelőzés
Várandósság alatt fektessünk még nagyobb hangsúlyt a megelőzésre, zárjuk ki a rizikófaktorokat preventív magatartással. Ha a kismama kerüli a közösséget, otthon készült ételeket fogyaszt, csökkenti az esélyét egy esetleges fertőzésnek, de a gyógyszerszedés szükségességét is megelőzi. A láz kezelésének első lépése tehát a megelőzés, a lázas állapot kivédése.
Emlőgyulladás megelőzése
Az emlőgyulladást viszonylag egyszerű megelőzni. Fontos a mellbimbók berepedéseinek megelőzése, kialakulásuk esetén megfelelő kezelése, a kórokozók bejutásának megelőzése. A baktériumok bejutásának megelőzéséhez elengedhetetlen az alapvető higiéniai szabályok betartása, az emlő tisztán tartása, szoptatás előtti lemosása, a rendszeres kézmosás, az újszülött tisztán tartása.
A megelőzésben szerepet játszanak továbbá az alábbiak:
- Helyes szoptatástechnika: a helyes szoptatástechnika, és az, hogy az újszülött ehhez megfelelő testhelyzetben legyen, alapvetően fontos; így tud a mell teljesen kiürülni, és az újszülött megfelelő táplálékhoz jutni. Szoptatás alatt az emlő masszírozása is segíti a tejmirigyek kiürítését.
- Az emlők rendszeres és teljes kiürítése: a tejmirigyek rendszeres és teljes kiürítését segíti a váltakozó emlőkből történő szoptatás (hol az egyikből, hol a másikból), és az újszülött által ki nem szívott tej fejése.
- Kényelmes melltartó viselése: az emlőgyulladás megelőzését segíti a kényelmes, laza, jól szellőző melltartó viselete.
- Borogatás alkalmazása: a tejmirigyek kiürülését segíti a szoptatás előtti meleg vizes borogatás. Szoptatást követően az emlő hideg borogatása segít a gyulladás csökkentésében.
- Az emlők edzése: az emlők edzését már a terhesség idején el kell kezdeni.
Húgyúti fertőzés megelőzése
A megelőzésnek ugyancsak része lehet a napi 2-2.5 liter víz ivása, valamint a genitáliák és az ánusz tisztán tartása.
Gyermekágyi láz megelőzése
A gyermekágyi láz kialakulásának megelőzése érdekében a legfontosabb, hogy az átlagosnál nagyobb figyelmet szenteljünk a higiéniának. A gyermekágyi időszak alatt, azaz a szülés utáni 6 hétben mellőzzük a tamponok használatát, illetve a szexuális élet gyakorlását. Mindezek betartása ellenére sajnos nem tudjuk 100 százalékban kivédeni a fertőzés megjelenését, de nagymértékben csökkenthetjük annak esélyét.