A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló betegség. A fertőzés ellen hatékonyan lehet védekezni védőoltással, ezért minden olyan nőnek ajánlott az oltás beadatása, aki gyermeket szeretne, és még nem esett át a fertőzésen. A mindenki által jól ismert bárányhimlő az esetek többségében szövődmények nélkül elmúlik, az ép immunrendszer viszonylag hamar megállítja a vírusok ámokfutását, s a fertőzés leküzdése után élethosszig tartó immunvédettség alakul ki. A bárányhimlő az egész világon elterjedt fertőzés, melyen szinte mindannyian átesünk gyermekkorunkban, a statisztikák szerint leggyakrabban 2 és 6 éves korunk közt.
Amennyiben a kismama/leendő kismama édesanyja, édesapja, családtagja biztosan tud nyilatkozni arról, hogy gyermekkorban lezajlott a szóban forgó fertőző betegség, a leendő terhesség során a magzat anyai ellenanyagokat kap, így ha az édesanya bárányhimlős beteggel kerül kontaktusba, nincsen félni vagy féltenivalója. Amennyiben a fiatal hölgy korábban tudomást szerzett róla, hogy bárányhimlőn nem esett át, és ezt követően a bárányhimlő ellenes védőoltásokat a szakma szabályainak megfelelően megkapta, ugyanígy védve van.
Amennyiben szóba kerülnek a babatervek, és a leendő kismama nincs tisztában azzal, korábban volt-e dolga a bárányhimlővel, szerológiai vizsgálat során szerezhet információt az ellenanyagszintről. Amennyiben igazolódik, hogy nem védett a fertőzés ellen, oltása javasolt a babaprojekt megkezdése előtt! Ugyanez vonatkozik arra a fiatal, fertilis korú nőre, aki biztosan tudja, hogy nem esett át bárányhimlőn!
A bárányhimlő (varicella) egy igen fertőző betegség, amelyet az egyik herpeszvírus (Varicella-zoster) okoz. Az esetek többségében a betegség gyermekkorban lezajlik, de felnőttek is elkaphatják a fertőzést. A betegség lappangási ideje 8-28 nap, majd megjelennek az igen viszkető bőrkiütések, melyek pörkösödésig fertőzőképesek. Az esetek jelentős részében spontán, szövődménymentesen gyógyul, a vírus viszont általában egy életre a szervezetben marad egyes idegdúcokban. Így a korábban bárányhimlőt okozó vírus legyengült immunrendszer esetén újra aktiválódhat, ezt a betegséget övsömörnek nevezzük.
A bárányhimlő vírusa nagy fertőzőképességű, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, a diagnózis a látványos tünetek alapján általában nem kérdéses. Gyermekbetegségként tartjuk számon, rendszerint a 9-10, de legkésőbb a 15 éves korig tartó időszakban lezajlik, egészséges immuntiású egyénben ezt követően élethosszig tartó védettség marad vissza. A populáció kisebb arányában egészen felnőtt, fertilis korig nem történik meg az átvészelés, a fiatal felnőttkorú valamint későbbi bárányhimlő esetekről azonban ismert, hogy nagy arányban fordul elő szövődmények kialakulása, így ilyen esetekben kiemelten fontos lehet a megelőző védőoltás szerepe.
Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk azoknak a fiatal, fertilis korban lévő nőknek, valamint terhes kismamáknak, akik biztosan tudják, hogy korábban nem estek át bárányhimlőn, illetve akikről nem áll rendelkezésre korábbi megbízható információ.
A terhesség alatti bárányhimlő veszélyei
A terhesség idején elkapott bárányhimlő fertőzés az anyára és a magzatra is veszélyesebb az átlagosnál. A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő a várandós nő megváltozott immunstátusza miatt nagyobb eséllyel társul valamilyen szövődménnyel, rendszerint tüdőgyulladással. Ugyanakkor a várandósság alatt elszenvedett fertőzés sajnos súlyos elváltozások kockázatát (úgynevezett fötális varicella szindróma) jelentheti a fejlődő magzat számára is, mivel a kórokozók viszonylag könnyen átjutnak az anya szervezetéből a növekvő embrióba.
Mivel a szervek kialakulása zömében már a terhesség első heteiben lezajlik, az első trimeszter alatt történő anyai és magzati fertőződés sok esetben súlyos, akár az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látásért, hallásért felelős struktúrák végleges károsodását okozhatja, nem ritkán a fejlődő végtagok deformitásával együtt. Ez az emelkedett magzati kockázat viszonylagos csökkenést mutat a második és harmadik trimeszter idejére, azaz, ha ekkor történik a terhes nő és magzatának fertőződése, akkor nagy viszonylag nagy eséllyel nem következik be súlyos magzati károsodás.
Általában elmondható, hogy az anyaméhen belül a bárányhimlőn átesett, egyébként egészséges csecsemők későbbi életük során viszonylag védettnek tekinthetők, közülük sokan gyermekkorban (amikor kortársaik a bárányhimlővel küzdenek) már a felnőttkorra jellemző vírus-reaktiválódás tüneteit (övsömör) mutatják.
A magzati fertőződés kockázata a terhesség legvégén ismét emelkedik: ha az édesanya a szülés előtti öt napon, vagy a szülést követő 2 napon belül betegszik meg. Ekkor ugyanis - a megszületés miatt - már nem jut idő és lehetőség arra, hogy az anya szervezete által termelt ellenanyagok is a magzatba kerüljenek, így a kisbaba védtelen marad a fertőzéssel szemben. Ilyenkor a legtöbb esetben nem csupán a változatos bőrtünetek, de tüdőgyulladás, súlyos légzészavar, májérintettség sárgasággal, szívizomgyulladás, a vesék és az agy gyulladása jelentkezhet. Kezelésük alapját ilyenkor intravénás immunglobulinok, továbbá a vírus elleni specifikus ellenanyag beadása, különféle vírusellenes szerek, és a légzést-keringést támogató gyógyszerek széles skálája jelenti. A halálozás kockázata ezekben az esetekben igen magas, akár a 30%-ot is elérheti.
A terhesség alatt jelentkező övsömör a magzatra nézve nem tekinthető veszélyesnek, ilyenkor ugyanis a vírus nem kerül át a méhlepényen a fejlődő magzatba.
A bárányhimlő vírusával való találkozás különösen veszélyes a terhesség első harmadában, ugyanis a varicella-zoster vírus magzatkárosító hatása miatt a babában visszafordíthatatlan és maradandó fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, melyek előfordulási gyakorisága becslések szerint 2%. Amennyiben az első harmadot követően zajlik le a fertőzés, a bébi édesanyjával együtt átvészeli azt, ilyen esetben a fejlődési rendellenességek esélye már sokkal kisebb, szülést követően pedig a varicella-zoster vírus által okozott másik kórkép, az övsömör kialakulása várható majd.
Ismét kritikus időszakhoz érünk a szülés előtti néhány napban jelentkező bárányhimlő esetén, amikor is a vírus átadására még éppen van idő, azonban a vírusellenes védőanyagok átadására már nem kerül sor: ilyen esetben a szülést követően súlyos komplikációkkal járó, agresszíven zajló bárányhimlő alakulhat ki az éretlen immunrendszerrel rendelkező bébiben. A terhesség előrehaladtával a mama is veszélybe kerül, hiszen fokozatosan növekszik a tüdőszövet érintettségének kozkázata, ami súlyos koplikációkhoz vezethet.
A bárányhimlő vírusát okozó Varicella-zoster (VZV) a szervezetbe kerülve a légutak nyirokcsomóiban szaporodik, majd a véráram útján a különböző szervekbe juthat. A vírus a gyógyulást követően az idegrostokban "megbújik", és felnőttkorban, az immunrendszer gyengülése esetén aktiválódhat, övsömör formájában.
A bárányhimlő diagnózisa általában a jellegzetes tünetek alapján felállítható. Ritka esetekben, különösen immunhiányos vagy immunszuppresszív kezelés alatt álló betegeknél, szükség lehet a kórokozó kimutatására PCR-vizsgálattal. Szövődmények gyanúja esetén egyéb vizsgálatok is indokoltak lehetnek.
A bárányhimlővel való fertőződés esetén a legfontosabb teendő a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. A viszketés csökkentésére hűsítő zuhanyzás, hintőporok javasoltak, a vakarás kerülendő. Lázcsillapításra az acetilszalicilsavat tartalmazó szerek nem használhatók.
Megelőzés és védekezés
A bárányhimlő megelőzésére védőoltás áll rendelkezésre. A vakcina élő, legyengített vírust tartalmaz, amely az immunrendszert ellenanyagok termelésére készteti a betegség kialakulása nélkül. A védettség eléréséhez két dózis szükséges.
A szakorvosok hangsúlyozzák, hogy a bárányhimlő elleni védekezésre nemcsak gyermekvállalás előtt kell gondolni. A védőoltás szerepel az Egészségügyi Világszervezet vakcinációs ajánlásában.
Amennyiben felmerül az esélye annak, hogy a babát tervező hölgy korábban nem esett át bárányhimlőn, vagy édesanyja, családja elmondása szerint gyermekkorban nem zajlottak le a jól felismerhető, jellegzetes tünetek, és a szerológiai státusz bizonytalan, vérvétellel tisztázható az ellenanyagszint. Amennyiben "szeronegatív státusz" igazolódik, és a leendő kismama szervezetében nem állnak rendelkezésre korábbi átvészeltségből származó védő ellenanyagok, a tervezett terhességet jelentősen komplikálhatja egy esetleges bárányhimlő fertőzés. Ennek elkerülése érdekében élő, legyengített kórokozót tartalmazó védőoltás vehető igénybe: 2 oltás beadására van szükség, a második oltást az első után legalább 6 hét elteltével szükséges felvenni, további 4 hétig még legalább halasztandó a babatervezés, ezt követően azonban nincs akadálya a babavállalásnak.
Terhes nő nem kaphat bárányhimlő elleni védőoltást. Amennyiben a védetlen kismama bárányhimlőssel érintkezett, a vírus várható lappangási ideje alatt (12-14 nap) a terhesség bármely szakában szóba jöhet varicella-immunglobulin adása, vagy a magzatot nem károsító, terhesség alatt is alkalmazható herpeszvírus-ellenes gyógyszer alkalmazása, fokozott óvatossággal.
A legfontosabb, hogy bizonytalan esetekben babavállalás előtt tisztázzuk a bárányhimlővel kapcsolatos "ügyeinket", előzményeinket, hiszen negatív státusz esetén néhány hét alatt védettségre tehetünk szert, ami sok aggódástól, bizonytalanságtól és szövődménytől kímél meg minket és babánkat.
Ha a terhesség előtti megelőző intézkedésekre nem került sor, lehetőség szerint kerüljük a terhesség alatti bárányhimlő-kontaktust. Amennyiben mégis kontaktus történik, mielőbb forduljunk orvoshoz, hogy még a tünetek kialakulása előtt legyen lehetőség cselekedni és megadni a szükséges védő ellenanyagokat. Ha a kontaktusról magáról nem tudtunk, tudomásunk szerint nem érintkeztünk bárányhimlős egyénnel, és már csak a hólyagos tünetek megjelenése veti fel a fertőzés gyanúját, a szövődmények elkerüléséhez további vírusellenes kezelés lehet segítségünkre, melynek szükségességét orvosunk ítélheti meg.
Bárányhimlő terhesség idején
Szövődmények
A bárányhimlő ritka, de súlyos szövődményei lehetnek az idegrendszeri gyulladások (agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás), szívizomgyulladás, májgyulladás, vérképzőszervi rendellenességek (alacsony vérlemezke- vagy fehérvérsejtszám), valamint a Reye-szindróma, amely acetilszalicilsav tartalmú lázcsillapító szedése esetén alakulhat ki, és halálos is lehet.
A bárányhimlő leggyakoribb gyermekkori szövődménye a hólyagok elkaparása következtében kialakuló, baktériumok okozta felülfertőződés.
A bárányhimlő főként egészséges felnőtteknél kialakuló leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás.
A bárányhimlővel való fertőződés esetén a legfontosabb teendő a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. A viszketés csökkentésére hűsítő zuhanyzás, hintőporok javasoltak, a vakarás kerülendő. Lázcsillapításra az acetilszalicilsavat tartalmazó szerek nem használhatók.
A bárányhimlővel kapcsolatos lehetséges kismama előzmények:
- Gyermekkorban átvészelte, védettséget szerzett, esetleg oltva van.
- Nem tudja, hogy volt-e bárányhimlős, vagy tudja, hogy nem volt az.
- A kérdéssel korábban nem foglalkozott, terhessége alatt jelentkeztek a bárányhimlő tünetei.
A bárányhimlő igen ragályos, cseppfertőzéssel terjedő betegség! Ilyenkor a kontaktus kerülése igen sokat jelenthet a kismama és a magzat védelme szempontjából!
Amennyiben kérdése, kétsége van, segítséget szeretne kérni a szerológiai vizsgálatban, keresse bátran rendelésünket!
A bárányhimlő (varicella) egy igen fertőző betegség, amelyet az egyik herpeszvírus (Varicella-zoster) okoz. Az esetek többségében a betegség gyermekkorban lezajlik, de felnőttek is elkaphatják a fertőzést. A betegség lappangási ideje 8-28 nap, majd megjelennek az igen viszkető bőrkiütések, melyek pörkösödésig fertőzőképesek.
A bárányhimlő főbb tünetei:
- Enyhe fejfájás, alacsony láz és rossz közérzet (felnőtteknél).
- Testszerte kicsiny, lapos, majd kiemelkedő, kellemetlenül viszkető, piros kiütések.
- Újabb kiütések megjelenése 5-7 napig.
- Folyadéktartalmú hólyagocskák, amelyek pörkösödnek és 3 héten belül eltűnnek.
- A hólyagok mennyisége változó, egyénenként eltérő lehet.
- A szájban is kialakulhatnak hólyagok, amelyek fájdalmassá tehetik a nyelést.
- Nyaki nyirokcsomók duzzanata és érzékenysége.
Különösen fontos orvoshoz fordulni abban az esetben, ha a gyermek nem fogyaszt elegendő folyadékot, a kiütések körüli bőr bevörösödik vagy fájdalmassá válik, a beteg túl sokat alszik és nehezen ébreszthető fel, erősen köhög, sokszor hány, tartósan lázas, vagy láztalan állapotot követően újból belázasodik.
Kórházi ellátást igénylő állapotok lehetnek: súlyos bőr- vagy lágyrész-fertőzés; toxikus sokk szindróma; mellkasi/hasi panaszok vagy tünetek; idegrendszeri panaszok vagy tünetek; bárányhimlőre nem jellemző (atípusos) kiütések; vérzéses szövődmény; elhúzódó vagy 6 nap után ismét jelentkező láz; újabb kiütések jelentkezése 6 napon túl.
Magas kockázatú személyeknél (veleszületett- vagy szerzett immunhiány-betegségben szenvedő, valamint az immunrendszert gátló gyógyszeres kezelés alatt álló betegek és várandós nők) fokozottan figyelni kell a tünetekre és a betegség alakulására, szoros orvosi követés ajánlott.
A bárányhimlőt az alfa-herpeszvírusok alcsaládjába sorolt Varicella-zoster vírus (egyéb megnevezése: Humán herpeszvírus 3, HHV-3) okozza. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 2 nappal kezdődik. A bárányhimlő közvetlenül a tünetek megjelenése után fertőz igen intenzíven, azonban a beteg fertőző marad mindaddig, amíg az utolsó hólyag is be nem pörkösödik. Fontos tudni, hogy a fertőzést nemcsak bárányhimlős betegtől lehet elkapni, hanem övsömörben szenvedő betegtől, és fedetlen testtájon a vírust hordozó betegtől is.
A bárányhimlő lehetséges szövődményei:
- Bakteriális felülfertőzés (ótvar, cellulitis), szepszis, toxikus sokk szindróma.
- Tüdőgyulladás (főként egészséges felnőtteknél).
- Idegrendszeri gyulladások (encephalitis, meningitis, cerebelláris ataxia).
- Belső szervi gyulladások (szívizomgyulladás, májgyulladás, ízületi gyulladás).
- Vérképzőszervi rendellenességek (thrombocytopenia, leukopenia).
- Reye-szindróma (ritka, súlyos szövődmény, halálos is lehet, acetilszalicilsav tartalmú lázcsillapító szedése esetén).
Ha már volt bárányhimlős, az életre szóló védettséget nyújt önnek és 9 hónapra a babának. Semmilyen veszélynek nincs tehát kitéve.
A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő súlyos szövődményei és a későbbi életszakaszban jelentkező övsömört is.
A bárányhimlő (varicella) a védőoltással nem védett, 3 és 10 év közötti gyermekek egyik leggyakoribb és legragályosabb, hólyagos kiütésekkel járó fertőző betegsége. Az egész világon elterjedt betegség, melyen a legtöbb ember már gyermekkorában átesik.
Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (pl. köhögés, tüsszentés), de direkt (pl. a hólyagok váladékának megérintése) és indirekt kontaktussal (pl. közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) is átadható a kórokozó. A bárányhimlős anya a terhesség ideje alatt vagy a szülést követő napokban megfertőzheti a magzatot, illetve az újszülöttet. A terhesség során jelentkező övsömör nem veszélyes a magzatra.
Az átlagosan 14-16 napos lappangási (tünetmentes) időszakban a beteg már terjeszti a fertőzést, ezért a közösségekben többen is megfertőződhetnek. A fertőzőképes állapot a hólyagok pörkösödéséig tart. A bárányhimlőn átesett személy általában egy életre védetté válik.
A bárányhimlő enyhe lefolyású esetei csak tüneti kezelést (lázcsillapítás, viszketést csökkentő szerek adása) igényelnek. Bakteriális felülfertőzés esetén antibiotikum adása válhat indokolttá. Súlyos esetekben, illetve a veszélyeztetett csoportba tartozó betegek esetén vírusellenes gyógyszer adására lehet szükség.
A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a betegség súlyos szövődményei és a későbbi életszakaszban jelentkező övsömört is.
A bárányhimlő akkor veszélyes, ha a várandós mama nem volt bárányhimlős, akkor az első és az utolsó hónapok fokozottan veszélyesek a babára nézve.
A rózsahimlő (rubeola) kifejezetten magzatkárosító lehet. Létezik Magyarországon Teratológiai Tanácsadó Budapesten.
A terhesség alatt jelentkező övsömör nem tekinthető veszélyesnek a magzatra nézve, ilyenkor ugyanis a vírus nem kerül át a méhlepényen a fejlődő magzatba.
Ha az édesanya (vagy nagyon közeli családtag) a születést legalább 3 nappal követően betegszik meg bárányhimlőben, az újszülött kockázata egy súlyos kórkép kialakulására már korántsem akkora, mint a fentebb leírt esetekben. Ugyanakkor még ez a kor is veszélyesebbnek tekinthető, mint az óvodáskorúak fertőződése. Enyhe esetben akár még speciális kezelésre sincs szükség (anyai betegség esetén hatalmas előnyt élveznek ilyenkor a szoptatott babák, hiszen az anyatejjel rengeteg ellenanyaghoz is jutnak). A fertőzés súlyosabb formában intézeti kezelés, vírusellenes terápia válhat szükségessé.
tags: #kismama #volt #mar #baranyhimlos