Novák Katalin kegyelmezési ügye és a jászberényi bölcsődei információk

A Novák Katalin kegyelmezési ügye, közismert nevén kegyelmi ügy vagy kegyelmi botrány, 2024. február 2-án robbant ki. Kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. Kónya Endrét azért ítélték el, mert segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában, egy sértettet ugyanis a vallomása visszavonására kényszerített.

Az eset hatalmas közéleti felzúdulást váltott ki. Ennek hatására Novák Katalin 2024. február 10-én lemondott köztársasági elnöki címéről. Nem sokkal később Varga Judit volt igazságügyi miniszter is távozott posztjáról, mind országgyűlési mandátumáról, mind a Fidesz európai parlamenti választási listavezetőjeként betöltött szerepéről. A vádak szerint 2004 és 2016 között a bicskei gyermekotthon igazgatója, Vásárhelyi János 10 kiskorút kényszerített orális szexre, különböző engedményekért cserébe.

Miután az egyik áldozat öngyilkosságot kísérelt meg, egy másik bántalmazott fiú 2016-ban jelezte a problémát gyermekvédelmi gyámjának. Ekkor azonnal átköltöztették egy másik gyermekotthonba, az igazgatót pedig felmentették. A gyermek unokatestvére azonban meggyőzte őt, hogy térjen vissza. Ekkor Kónya Endre igazgatóhelyettes megzsarolta, hogyha nem vonja vissza a vallomását, elköltöztetik az unokatestvérét, egyben legközelebbi rokonát.

A médiában főként az áldozatok melletti vélemények és együttérzések kaptak hangot. Az érintett intézményvezetők, Vásárhelyi János igazgató és Kónya Endre igazgatóhelyettes, köztiszteletben álló, szakképzett személyek voltak. Korábban magas rangú kitüntetéseket vehettek át, és megbecsülésnek örvendtek a helyi közösség részéről.

Először 2011-ben indult eljárás az intézmény vezetője ellen, melyet rövidesen lezártak, és a vádlottat felmentették. 2016 szeptemberében az egyik fiatal áldozat öngyilkos lett, egy hónappal azután, hogy Vásárhelyi János állami kitüntetést kapott "a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és önálló életre való felkészítése iránti példaadó elhivatottsággal végzett munkája elismeréseként".

Az intézmény több lakója újabb feljelentést tett, közülük néhányan már felnőttkorúak. A vádiratban előfordult több olyan életszerűtlen állítás, amelyeket sem hivatalos szervek, sem pedig a közéleti média nem próbált megmagyarázni. A településen néhány alkalommal tüntetés is szerveződött, "János bácsi ártatlan" feliratú táblákkal jelezték az intézményvezető mellett való kiállásukat.

A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A bíróság a kegyelmi kérelmet nyolc napon belül felterjeszti az igazságügy-miniszterhez. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt, ugyanakkor nincs „indoklási tilalom”, saját hatáskörében dönthet úgy, hogy a kegyelmet megindokolja. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.

A 444.hu 2024. február 2-i cikkében írt először arról, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében elérhető dokumentum szerint a Kúria 2023 szeptemberében hozott végzése szerint 2023. április 27-én Novák Katalin köztársasági elnök a KEH/2787-6/2023. számú határozatával, Ferenc pápa 2023 tavaszi látogatására hivatkozva elnöki kegyelemben részesítette a korábbi igazgatóhelyettest. Ezen a napon Novák összesen 22 kegyelmet adott. Az igazgatóhelyettes a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megtámadta a büntetését. A Kúria eljárása alatt született meg a kegyelmi döntés, így ez bekerült a szeptemberi harmadfokú határozat szövegébe.

A Telex.hu és a Direkt36.hu egy február 11-i cikkben arról írt, hogy Novák korábbi felettese, Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter szorgalmazta Kónya kegyelmi kérvényének elfogadását. Balog terjesztette fel 2016-ban állami kitüntetésre a nevelőotthon később elítélt igazgatóját is, maga Balog pedig Novák elnöki tanácsadói testületének is tagja lett. A nyilatkozók szerint a kegyelmi folyamatban közreműködők nem gondolták, hogy kiderülhet a kegyelem megadása. Időközben az is kiderült, hogy Balog találkozót is szervezett Novák és Kónya Endre felesége között.

Balog február 13-án reagált a felmerült vádakra, ezekről úgy nyilatkozott, hogy a kegyelmet nem ő nyújtotta be, de kikérték az ő véleményét is, és ő a kegyelem megadása mellett döntött, amiben hibázott, de ezért bocsánatot kért azoktól, akiktől szerinte kellett.

Az eset kiderülése után hamar Novák Katalin személye került a támadások kereszttüzébe. A Sándor-palota a cikk megjelenése napján közleményt adott ki, eszerint „Novák Katalin elnöksége alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem. A pedofíliával szemben nincs mentség. Akit pedofília miatt ítéltek el, eddig sem kapott és ezután sem kap elnöki kegyelmet.”, de azt nem közölték, hogy egy pedofil bűnsegédnek miért jár kegyelem.

A kormánypárti média azzal próbálta mentegetni az elnököt, hogy „álhírterjesztőknek” nevezte azokat a hírportálokat, amelyek szerintük azt állították, hogy Novák egy pedofilnak adott kegyelmet. A valóságban viszont a jelentős hírportálok egyike sem állította azt a téves információt, hogy Novák pedofilnak adott volna kegyelmet, mind pontosan közölték már a címben is, hogy egy pedofil bűntársáról van szó.

Az ellenzék valamennyi pártja egyöntetűen elítélte a kegyelem megadását, Novákot lemondásra szólították fel, illetve a kegyelem visszavonására, de legalább a megindoklására. Az Országgyűlés 2024. február 5-i rendkívüli ülésén, amelyet az ellenzék kezdeményezésére hívtak össze Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ellenzéki képviselők többek között Novák Katalin lemondását is követelték, miután kiderült, hogy elnöki kegyelmet adott a pedofil bicskei iskolaigazgató bűntársának. Az ülésen a kormánypárti képviselők nem vettek részt.

A Momentum demonstrációt hirdetett 2024. február 9-re, a Sándor-palota elé. „Undorodom a pedofíliától” - ennyit mondott érdemben Novák a kegyelemről február 6-i sajtótájékoztatóján, magyarázatot viszont továbbra sem adott a pedofil bűnsegéd kegyelméről.

Közben az is kiderült, hogy a kegyelmet Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek is jóvá kellett hagynia, noha ezt meg is tagadhatta volna. Hack Péter alkotmányjogász szerint a kegyelem jogilag nem visszavonható, de a döntéssel a kormány és személyesen Varga Judit vette magára a politikai felelősséget, miközben ő és Novák is „súlyos politikai árat fizet azért, hogy nincs megnyugtató magyarázat a történtekre.” Herczog Mária gyermekvédelmi szakember szerint a történtek „rendszerbántalmazásnak” is megfelelnek, mert a kegyelem megkérdőjelezi az ügyben hozott ítélet hitelességét, és nem tekinti gyermekvédelmi szempontból veszélyesnek a volt igazgatóhelyettest, a bizonyítékok és az ítélet ellenére sem.

Február 8-án Orbán Viktor miniszterelnök egy videóüzenetben közölte, hogy alkotmánymódosítást nyújt be, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése esetén az elkövető kegyelmet kaphasson”. Az államfői jogok korlátozását jelentő intézkedés kapcsán ugyanakkor nem említette a kormány felelősségét.

Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint a kegyelmek megindoklása nem feltétlenül hasznos a társadalom számára, mert nem biztos, hogy minden körülmény kiderül belőlük, az alkotmánymódosítási javaslat a kegyelem kapcsán pedig szerinte azért nem célravezető, mert alapvetően a köztársasági elnökön múlik, hogy felelősen döntsön a kegyelmi ügyekben, és biztosítsa a közvéleményt a döntése helyességéről.

Az eset kipattanása után a bicskei gyermekotthon korábbi nevelője, Bárnai Árpád azt mesélte az RTL Házon kívül című műsorában, hogy neki 2010-ben szólt először egy gyerek a molesztálásokról, ezután próbált segítséget nyújtani a műsorban is szereplő Schmidt Erika élménypedagógussal közösen. Rajtuk kívül Popmert is megemlítette, hogy Kónya Endrét kedvelték a gyerekek. Bárnai és Schmidt azt tapasztalták, hogy Kónya igyekezett titokban tartani az igazgató molesztálásait, mikor jelezték neki őket; Bárnainak vitája is volt emiatt Kónyával, aki az intézmény jó hírét féltette. Az egyik sértett elmondása szerint az is megesett, hogy Kónya ötezer forintért akarta megvenni hallgatását, vagy sílécet vett egy másiknak.

A korábbi nevelők elmondták azt is, hogy a magyar gyerekvédelem alulfinanszírozott, a dolgozók alulfizetettek, emiatt pedig nincsenek elegen, és akik vannak, azok is gyakran alulmotiváltak. A konfliktusok miatt Bárnai felmondott, Schmidtet pedig kirúgták. Fordulat akkor történt, mikor az egyik áldozat 2016-ban öngyilkos lett. Popmert ezután tett feljelentést a molesztálásokról a rendőrségen.

Novák lemondását követően úgy fogalmazott: „Kiállok Novák Katalin köztársasági elnök mellett, maradok tanácsadója és barátja.” Február 10-én reggel Bayer Zsolt kormányoldali publicista egy hosszabb, Magyar Nemzetben megjelent írásában - amellett, hogy szintén hosszasan az ellenzéket kritizálta, mint akiknek szerinte „nincs morális alapjuk”, valamint arról írt, hogy „jogilag rendben van” a kegyelmi döntés - azt is leírta, hogy „A köztársasági elnök nem hallgathat tovább. Meg kell szólalnia és el kell mondania, mit miért tett. Meg kell indokolnia döntését, el kell mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet, s ő milyen megfontolások alapján döntött úgy, ahogy. Ez nem úszható meg, nem spórolható meg - ez morális kötelesség. Ezt várjuk. És tőle várjuk.”

Február 9-én, pénteken ezer főt meghaladó ellenzéki tüntetést szerveztek a Sándor-palota előtt. Novák Katalin szombaton, február 10-én megszakította katari útját, és a honvédség repülőgépével hazarepült Magyarországra. Délután fél 6 körül az M1 televízió adásában bejelentette lemondását a tisztségéről.

Február 11-én jelent meg az a Telex és Direkt36 által jegyzett cikk, amiben arról írtak, hogy fideszes körökben Novák korábbi felettesét, a vele közeli munkakapcsolatban maradt korábbi minisztert, Balog Zoltán református püspököt vélelmezik a kegyelem lobbija mögött. Erre reagálva Balog február 12-én már egy körlevelet adott közre, amiben visszautasított minden vádat, február 13-án pedig összehívta a református egyház espereseit, főgondnokait, hogy beszámoljon a kegyelmi botrányról, illetve ahogy ő fogalmazott, „az egyházat ért támadásokat megbeszéljék, és arra választ adjanak”.

Értesülések szerint Balog arról beszélt a református lelkészeknek, hogy annak idején Kónya és felesége keresték fel őt a kegyelem ügyében. A találkozó után videónyilatkozatban közölte, hogy a meghívottak négyötöde vett részt az ülésen és 86 százalék bizalmat szavazott neki, ezután úgy nyilatkozott, mintha a botrány a református egyház ellen indult volna, majd a saját érintettségének magyarázatára tért. Elmondta, hogy mások mellett az ő véleményét is kikérték, és javasolta ugyan Kónya Endre kegyelmi kérvényének elfogadását, de Novák Katalin, mint köztársasági elnök egymaga szuverén módon döntött róla, ezért ez Novák felelőssége. Azt is mondta, hogy ebben hibázott, és ezért bocsánatot kért azoktól, akiktől szerinte kellett.

Popmert azt üzente Balog szavaira reagálva, hogy Balog tőlük, a sértettektől egyszer sem kért bocsánatot. Közben Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő bejelentette, hogy kilép a református egyházból, aminek korábban aktív tagja volt, mert nincs keresnivalója egy olyan egyházban, amit pedofilvédelmezők vezetnek.

Március 14-én új információk derültek ki Balog február 13-i zsinati tanácskozásáról. A Telex és Direkt36 aznapi cikke szerint Balog állítólag azzal indokolta a kegyelmi ügyben tett közbenjárását, hogy „sok információt kapott arra vonatkozóan, hogy másodfokon állítólag nem volt tisztességes a K. Endre elleni eljárás”, illetve hogy „benne felvetődött, esetleg az történt, hogy a bírók társadalmi nyomás alatt voltak, emiatt pedig nem mérlegeltek kellően minden bizonyítékot.” Az ez utáni napok során viszont óriási nyomás érkezett felé, és még az egyházon belül is többen kritizálták, sokan közülük is úgy vélték, hogy Balog az egyházra húzza a kegyelmi ügyet. A nyomás miatt mondott aztán le a zsinati tisztségeiről, a püspöki pozícióját viszont igyekezett bebiztosítani.

A kegyelmi ügy kapcsán a jászberényi bölcsődei intézmények címei is felmerültek a cikkben, mint a helyi önkormányzatok fenntartásában működő intézmények. Jászberényben több bölcsőde is működik, melyek a város lakosságának legkisebb gyermekeit látják el. Az alábbiakban felsoroljuk a Jászberényben található bölcsődei intézmények címeit:

• 5100 Jászberény, Kossuth u.
• 5100 Jászberény, Göncöl u.
• 5100 Jászberény, Cserkész u.
• 5100 Jászberény, Csík T. u.
• 5100 Jászberény, Szövetkezet u. 6.
• 5100 Jászberény, Sportpálya u.
• 5100 Jászberény, Fáy A. u.
• 5100 Jászberény, Szélmalom u.
• 5100 Jászberény, Bajcsy-Zs. u.
• 5100 Jászberény, Petrence u.
• 5100 Jászberény, Szent István krt.
• 5100 Jászberény, Rákóczi út 44/A.
• 5100 Jászberény, Zirzen Janka u. 6.
• 5100 Jászberény, Kossuth L.
• 5100 Jászberény, Nagy-ér u.
• 5100 Jászberény, Békés u.
• 5100 Jászberény, Fátyol u.
• 5100 Jászberény, Rezeda u.
• 5100 Jászberény, Rákóczi u.
• 5100 Jászberény, Kalinka u.
• 5100 Jászberény, Vincellér u.
• 5100 Jászberény, Ady E. u.
• 5100 Jászberény, Munkácsy M. u.
• 5100 Jászberény, Szabadság u.
• 5100 Jászberény, Korcsolya u.

A Cifrapalotai Óvodai és Bölcsődei Intézet is Jászberényben található, címe pedig: 5100 Jászberény, Kossuth Lajos Ált. Kókai.

A kegyelmi ügy kapcsán felmerült, hogy a gyermekvédelemben dolgozók alulfizetettek és alulmotiváltak, ami szintén hozzájárulhatott a problémákhoz. A magyar gyerekvédelem rendszerszintű problémái is napvilágot láttak az eset kapcsán.

A kegyelmi botrány jelentős politikai és társadalmi hullámokat vetett, és rávilágított a magyarországi jogi és etikai normák néhány aggasztó aspektusára.

tags: #jaszbereny #bolcsode #novak #katalin