A szülésre mindenki másképp készül. Van, aki várja, más félelemmel vegyített izgatottságot érez, megint más retteg tőle. Az azonban biztos, hogy így vagy úgy, de minden kismamának át kell esnie rajta. Ahogy közeledik az időpont, úgy izgulunk egyre jobban: vajon mikor indul a baba? És egyáltalán: fel fogom ismerni, hogy ez már a szülés? Miért olyan nehéz felismerni a szülés jeleit?
A harmadik trimeszterben a test már teljes erőbedobással készül a szülésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy összehúzódásokat produkál (jóslófájások), már szinte nincs olyan porcikánk, ami ne fájna olykor. Feszülget a hasunk, időnként keményedik, néha a derekunkban is érezhetünk fájdalmat. Előfordul, hogy ég a gyomrunk, hogy erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat. Ilyen körülmények között kellene észrevenni, ha elindul a szülés - ami a legritkább esetben olyan drámai, mint a filmekben. Legtöbbször enyhe, alig észrevehető kis görcsökkel indul, amit az ember lánya gyakran vél jóslófájásnak. Emiatt fogalmazódik meg sok kismamában az a kérdés, hogy vajon észre fogja-e venni, ha már éles a játék, és tényleg menni kell.
Nos, erre egy szülésznő egyszer azt mondta: ha nem tudod eldönteni, hogy mennyire fáj, akkor még nem fáj. Ezzel azt akarta mondani, hogy hidd el, észre fogod venni, ha már úgy áll a helyzet, hogy tényleg menni kell. Ez persze szuperül hangzik akkor, ha az ember néhány percnyire lakik a kórháztól, de korántsem ilyen egyszerű, ha akár 1-1,5 órát is autózni kell, hogy bejusson. Ilyenkor ugyanis logikusan előbb kell útnak indulni.
A szülés beindulása: jelek és folyamatok
Van egy klasszikus verzió, amit mindenki ismer, és szintén sok filmben elsütik: egyszer csak elfolyik a magzatvíz. Ez elég egyértelmű helyzet: itt bizony szülés lesz, méghozzá hamarosan. A gyakorlatban persze eltelhet még jó néhány óra, míg ténylegesen baba lesz, de az biztos, hogy a folyamat elindult.
Ennél sokkal kevésbé egyértelmű, amikor fájásokkal kezdődik, ez ugyanis ritkán lesz rögtön erős. Valójában a szülést megelőző napokban már több jel is utalhat arra, hogy nincs már sok hátra. Ilyen lehet például a nyákdugó távozása, ami napokkal előzheti meg a szülést. Ez egy szürkés, kocsonyás anyag, általában a vécéből köszön vissza. Az egyre gyakoribb jóslófájások, a hátfájás, a hasmenés, a nyugtalanságérzés mind-mind jelezheti, hogy a baba már készülődik.
A valódi szülés beindulása alatt azonban azt értjük, amikor vagy elfolyik a víz, vagy elkezdődik a rendszeres méhtevékenység. Érdekes, hogy egyes esetekben ezt a kismama a folyamat elején nem is érzi, de a CTG-n már látszik.
A fájások jellege: jósló vagy valódi?
A jóslófájásokat a valódiaktól többnyire az különbözteti meg, hogy nem erősödnek, nem sűrűsödnek, és a fájások maguk kevésbé hosszúak, mint az igaziak. Ha valóban szülés lesz, akkor a fájások egyre kisebb időközönként jelentkeznek, egyre intenzívebbek, és legalább 30-40 másodpercig tartanak. A jóslófájások azonban stagnálnak, nem tapasztal a kismama számottevő változást. Akár órákig is jöhetnek, végül szépen abbamaradnak.
A jóslófájások legtöbbször legfeljebb kényelmetlenek, de nem jelentenek intenzív fájdalmat, szemben a szülési fájásokkal. Azok lényegesen erősebbek, és ahogy telik az idő egyre inkább erősödnek.
A várandósság alatt a progeszteron hormon kapja az egyik főszerepet: védi a terhességet, gátolja a prosztaglandin nevű hormon szintézisét, ami a méhösszehúzódásokat tenné lehetővé. Amikor a baba mellékveséje elég érett lesz, olyan hormont termel, amely segíti a prosztaglandin szintézisét. A prosztaglandin érzékenyebbé teszi a méhet az összehúzódásra, több oxitocin receptort is létrehoz, így a méh erőteljesebben húzódhat össze a későbbiek során az oxitocin hatására.
Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét. Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat (Braxton-Hicks összehúzódásokat), de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak. A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Van, akinél csak keményedés formájában nyilvánul meg az összehúzódás, és van, akinél menstruációszerű fájdalmat okoz. A 37. héttől már nem kell ettől tartani.
A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb. A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan. Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez.
A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc. Utána erősödnek a fájások a méhszalagok feszülése miatt, komolyabb görcsnek tűnnek, egyre nehezebben viselhető el. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat. Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen! Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.
Mikor kell kórházba indulni?
Ahogy már utalunk rá, ez attól is függ, hogy milyen messze van a kórház. Sokan állítják, hogy 2-3 percesekkel elég bemenni - nos, ez eleve csak azok számára kivitelezhető, akik pár percnyire laknak, de nekik sem javasolt. A 2-3 perces fájások többnyire már nagyon erősek, még az a rövid út is nehezen kivitelezhető.
A kezdődő szülés jelei eltérhetnek egyénenként, de ugyanannál a kismamánál is változhat a különböző várandósságoknál. A legtöbb esetben az első szülés jobban elhúzódik. Nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy mikor kell kórházba indulni, mikor lehetünk biztosak abban, hogy most már tényleg itt az idő (és nem csak a szülés előtti napokban létrejövő előjeleket tapasztaljuk).
Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben. (Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb.) Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni.
A szülés megindulásának tünetei - mit kell tudni?
A kismama teste sok-sok héten át készül a szülésre. Az összehúzódások már korábban, a második trimeszterben megjelennek, ez teljesen normális jelenség, és még nem jelzik a küszöbön álló szülést. Ha azonban kezdenek túl gyakran jelentkezni, érdemes orvoshoz fordulni, hogy minden rendben van-e. Jó tudni, hogy mire számíthatunk, és mely idő előtti tünetek nem jelentik azt, hogy a következő órákban szülés várható.
A Braxton Hicks-összehúzódás a terhesség alatt jelentkező szabálytalan méhösszehúzódás. Ezek a terhesség második vagy harmadik trimeszterében érezhetők, és sokszor összetéveszthetők a valódi szülési fájdalmakkal. Célja nem teljesen ismert, de a leggyakoribb magyarázat az, hogy a méh a szülésre készül, úgymond arra gyakorol. Ezek a szimptómák általában nem erősek, és általában megszűnnek, ha a terhes nő megváltoztatja a pozícióját.
A Braxton Hicks-összehúzódás és a valódi szülési fájdalom közötti fő különbség az, hogy az előbbinél véletlenszerű időközönként jelentkeznek a görcsök, és a mindennapi tevékenységek által kiválthatók, míg a szülési fájdalmak világos mintázatot követnek, és idővel fokozódnak, függetlenül attól, mit csinál a nő.
A szülés korai jelei körülbelül három héttel a szülés előtt jelentkeznek. A harmadik trimeszterben a méhnyak rövidülni kezd. Ez a baba ránehezedő súlya miatt történik. Mindez helyes és természetes. Mindazonáltal orvos felügyeletet és folyamatos kontrollt igényel a méhnyak megjelenésére és egyéb paraméterekre vonatkozóan, hogy biztosra mehessünk annak kapcsán, hogy a baba időben, azaz a 38. terhességi hét után megszületik.
További szülés előjelek
A pocak süllyedése már körülbelül 3 héttel a szülést megelőzően látható. Ez a méhfenék csökkenésével jár. Ez a tünet gyakran enyhülést jelent a nők számára, mert a baba már nem nyomja annyira a belső szerveket, ami megkönnyíti a légzést vagy csökkenti a fájdalmat.
A méhnyak rövidülése és a méhszáj tágulása: A közelgő szülés tünetei közé tartozik a méhnyak megrövidülése. Ez fokozatosan történik. A méhnyakat a vizitek során az orvos mindig ellenőrzi, mert idő előtti megrövidülése veszélyes lehet a terhességre. Ez egy természetes szülési tünet közvetlenül a szülés előtt.
A babamozgás gyakoriságának csökkenése: A szülők szívesen figyelik babájuk mozgását, és aggódnak, ha a mozgás gyakorisága csökken. Közvetlenül a születés előtt a baba mozgása kevésbé erőteljes. A babának már tényleg nincs sok helye. Ha azonban aggódsz, érdemes orvoshoz, szülésznőhöz fordulni. Te is számolhatod babád napközbeni mozgását. Tíz különálló mozdulat 12 óra alatt teljesen normális eredmény.
Néha a vajúdást szokatlan tünetei előzik meg, mint például hányás vagy hasmenés. Ezek a valódi szülés teljesen normális jelei. Előfordulhat hátfájás és megnövekedett nyomás a húgyhólyagban, ami fokozott számú WC-látogatást tehet szükségessé. Ha azonban kétségeid adódnának, mindig érdemes orvoshoz fordulni.
Felkészülés az utolsó napokra
A közelgő szülés megindulásának időpontjának és tüneteinek ismeretében érdemes előre elkészíteni egy táskát a szükséges kiegészítőkkel, amelyekre a szülés és a kórházi tartózkodás során szükséged lehet. Emlékezned kell a gyermekre vonatkozó dolgokra is. Érdemes utánajárni, hogy mik állnak rendelkezésre a kórházban, és mit érdemes magunkkal vinni.
Mi legyen a táskában?
- Dokumentumok - terhességi kártya, legfontosabb vizsgálatok, személyi igazolvány.
- Papucs és meleg zokni - szülés közben és után fokozottan fázol majd.
- Zuhanyzáshoz papucs.
- Törölközők.
- Kozmetikumok - ápoláshoz és sminkhez egyaránt, amelyeket akkor alkalmazhatsz, ha már jobban érzed magad.
- Víz és rágcsálnivalók.
- Telefontöltő.
- Szoptatós melltartó.
- Hajgumik - szülés közben és utána is lehetővé teszik a frizura megfelelő szabályozását, javítva a kényelmet.
- Fürdőköpeny.
- Eldobható pelenkák.
- Babaruhák - az évszaktól függően ezek lehetnek nadrágok, bodyk vagy rugdalozók, amelyek puha, légies és kényelmes anyagokból készülnek;
- Újszülött takaró - a kétoldalú JUKKI takaró már az élet első napjaitól kezdve körülöleli a babát, és gondoskodik róla, hogy kényelmesen és biztonságban érezze magát.
Ha indul a szülés, készülj! Elérkeztünk az utolsó hónapba! A várandósság elején az utolsó menstruáció első napjából és a korai ultrahang vizsgálatok eredményéből a szakemberek kiszámolják a szülés várható időpontját. És ez fontos: a VÁRHATÓ időpont! Tehát a várandósgondozási könyvbe beírt dátum nem azt jelenti, hogy a kisbaba pont aznap érkezik. A betöltött 37. és 42. hét között bármikor megindulhat a szülés és ez teljesen természetes.
A szülés megindulásával kapcsolatosan több elmélet létezik, s a legvalószínűbb, hogy ezek finom összehangolódása az, ami végül is beindítja a folyamatot. A szülési folyamat beindításának „főszereplő” hormonjai az oxitocin és a prosztaglandin. Az oxytocin (mely a ritmusos méhösszehúzódásokat és a tejleadó reflexet is szabályozza) egyre hatékonyabban hat a várandósság alatt a sárgatesthormon (progeszteron) által „védett”, s lazán tartott méhizomzatra. A sárgatesthormont a méhlepény termeli, ennek mennyisége a várandósság végén lecsökken. Ezzel szemben az ösztrogén nevezetű hormon mennyisége növekszik. Ennek hatására a méhizomzatban lévő „oxytocin-érzékelők”, száma megnő, ezáltal a méh izomzatának összehúzódó képessége fokozódik. A prosztaglandinok (melyek a menstruáció megjöttekor is működnek) a méhizomzat összehúzódását eredményezik s felpuhítják a méhnyakat.
A magzatban termelődő hormonok (ACTH és kortizol) szintén fontos beindítói a folyamatnak. A méhtevékenység beindulásakor az egyre mélyebbre kerülő magzati koponya nyomja a belső méhszájnál elhelyezkedő idegvégződéseket, s ez is a szülési folyamatot szabályozó hormonok termelődését váltja ki.
Természetesen nemcsak hormonok, izomsejtek és érzékelő receptorok játszanak szerepet ebben a folyamatban. Na jó, akkor most már remekül tudjuk az elméletet, de melyek is azok a tünetek, amelyeket a kismama és a környezete tapasztal. Mikor lehet még otthon maradni, mikor tanácsos elindulni a kórházba vagy értesíteni a bábát, szülésznőt?
Senki sem tudhatja, hogy a szülés mikor fog beindulni, pontosan hogyan és mennyi ideig fog tartani. Tipikus, s a környezet számára is látható jel a méh helyzetének a megváltozása. „Lejjebb szállt a hasad”: szokták mondani a rokonok, ismerősök. Valóban a méh felső része (fundus) leszáll: a magzat elölfekvő része (többnyire a feje) leszáll a kismedencébe, először szülőknél 2-4 héttel a szülés előtt, többedszer szülőknél rövidebb idővel előtte vagy már a vajúdás idején. Ez a helyzetbeli változás együtt járhat egy fokozódó medencenyomással, a szeméremcsont, a gáttájék és a hát diszkomfort érzetével.
Gyakoriak a méhszájnál vagy a mélyben érezhető nyilalló „szúrások”, melyek a baba feje által nyomott medencefenéki izomzatból indulnak ki. A baba fejének hólyagra gyakorolt nyomása miatt gyakran kell WC-re menni, legtöbbször azonban csak pár cseppet tud pisilni a kismama.
A várandósság alatti méhizom összehúzódások, az un. Braxton-Hicks féle izom-összehúzódások egyre érezhetővé vagy éppen kellemetlenné válnak, és tévesen vajúdásnak minősülhetnek. Ezekre az összehúzódásokra jellemző, hogy a méhben a nyomás fokozatosan erősödik, de mindig kisebb, mint a valódi, szülési folyamatot előrevivő, hatékony izom-összehúzódások. A tetőpontot elérve, kb. 20 másodpercig után ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogyan jöttek, Nincs bennük rendszer, nem fájdalmasak, pihenésre megszűnnek. A várandósok általában keményedésként élik meg vagy sokszor azt gondolják, hogy a baba feszült neki a méh oldalának. Úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a méh gyakorlatai az előtte álló feladatra.
Az utolsó hónapban a hormonális változásokkal együtt a méhnyak felpuhulásában, elsimulásában, megnyílásában van szerepük. A méhszáj felpuhulásával és megnyílásával az addig védőszerepet betöltő nyákdugó kicsúszik. Ez a tojásfehérje állagához hasonló vagy néha annál sűrűbb átlátszó, esetenként sárgás, rózsaszínes, vagy kicsit barnás-véres zselés váladék. Mennyisége változó: lehet, hogy egyszerre egy nagyobb adag távozik és olyan is van, amikor napokig ürül és persze az is előfordul, hogy valaki „nem találkozik” a nyákdugójával.
Erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás is, részben a medence vérátáramlásának fokozódásából (készülve a szülésre), részben a nyakcsatorna megnyílásából adódóan. Ez természetes, amennyiben nem társul hozzá kellemetlen, égő, viszkető érzés.
A nyákdugó eltávozását követően a szülés beindulhat néhány órán belül, de az is lehet, hogy napok, sőt egy-két hét is eltelik. A szülés megindulása előtti napokban gyakoriak a gyomor-bélrendszeri tünetek. Előfordulhat émelygés, étvágytalanság (ezzel összefüggésben akár súlycsökkenés is) vagy éppen falánkság. Gyakran indul a szülés azzal, hogy a várandós anya többszöri, gyakori székletet ürít. Ez a prosztaglandin nevű hormon „mellékhatása”, mely nemcsak a méhnyak felpuhulását és méhizom összehúzódásokat, hanem fokozott bélműködést is okoz, hasonlóan, mint a menstruáció kezdő napjain. Sokszor a hasmenés után rövid időn belül beindulnak a rendszeres összehúzódások, mivel a vastagbél izomműködése áttevődik a méhizomzatra.
Gyakori a viselkedésbeli változás, ami az édesanyát jól ismerő emberek számára lesz feltűnő. A szülések alapvetően kétféle módon, a rendszeres méhösszehúzódások („fájások”) és/vagy magzatvízcsorgás formájában indulhatnak meg. Amikor a magzatvíz csorgás a rendszeres méhtevékenység előtt következik be, idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ez a szülések kb. 12-15%-ban fordul elő. Az ilyen szülőnők 80%-ban 24 órán belül megindul a szülés.
A magzatvíz elfolyásának nincs előjele, gyakran pukkanást érez vagy néha még hall is nő, amikor a burok megreped. A magzatburokban nincsenek idegek, tehát sem a babának (akinek a „tartozéka” a burok) sem a mamának nem fáj. Attól függően, hogy a burok melyik részén képződik a nyílás, több-kevesebb melegvíz csorgását érezheti a kismama. Amennyiben a méhszáj területén reped meg a burok és a baba feje még nem tömíti azt, nagyobb mennyiségű vízre kell számítani: inkontinencia betétek vagy néha törölközők is kevesek a folyó víz felfogására. Ha úgynevezett magas burokrepedés van, kisebb adagokban, de folyamatosan benedvesedik a fehérnemű és a betétek. Ilyenkor nem a méhszáj területén, hanem feljebb történik a burokrepedés és a burok és a méhfal között lassan, kisebb adagokban szivárog a víz a hüvely felé.
A magzatvíz csorgása - szemben a vizelettel- nem visszatartható, bár a várandósság végén néha enyhébb fokú inkontinens tünetekkel is találkozhat a szülés előtt álló asszony. A magzatvíznek viszont édeskés illata van, átlátszó vagy fehéresen opaleszkáló lehet. Néha előfordul, hogy a magzatvíz zöldes színű. Ez azt jelenti, hogy a baba méhen belül magzatszurkot (székletet ürített). Ez egy jelzés, hogy már nem érzi magát olyan tökéletesen jól és éppen ideje a kibújásnak.
A magzatburok megrepedése azt jelenti, hogy az addig védett, steril üreg, amiben a baba van, megnyílt a külvilág felé. Ilyenkor nem szabad kádba ülni és szeretkezni, fokozottan ügyelni kell a higiéniára, gyakran kell tisztálkodni és betétet cserélni. Kórházi szülés esetén be kell menni az intézetbe.
A szülések legtöbbje a méhtevékenység rendszereződésével indul be. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlatosak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Vannak, akiknél klasszikusan az egyre rövidebb szünetekkel érkeznek a kontrakciók: 30-20-15, majd 10-8-5-3 percesek lesznek. És vannak, akiknél rögtön 10 perc alatti időközzel indulnak. Az első hullámok még csak 20-30 másodpercig tartanak, majd ahogyan a közöttük lévő időtartam csökken, ezzel egyidőben a kontrakciók hossza 50-60 másodpercesre, erőteljesebbre változik. Az „igazi fájásokra” az jellemző, hogy rendszeresek, erősödő, sűrűsödő tendenciát mutatnak, testhelyzet változtatásra sem csökkennek, egy jó kis melegvizes kádazás sem ritkítja őket.
A méhösszehúzódásokkal járó érzés nemcsak az alhas területén tapasztalható, hanem átterjed a hátra, derékba, combba sugárzik. A méhszáj tágulásával, s az ott lévő pici hajszálerek megrepedésével együtt kevés élénkpiros vérzés is jelentkezhet. Ez azonban nem lehet több egy gyengébb menstruációnyi betétnél. Természetesen nincs aranyszabály abban a tekintetben, hogy a fent felsorolt jelek közül mindegyiket észlelnie kell egy várandós nőnek. A burokrepedés és/vagy a rendszeres méhtevékenység közül azonban az egyik mindenképpen megtörténik a szülés megindulásakor.
Olyan is előfordul, amikor az anya bizonytalan abban, hogy ez már a szülés-e. Ilyenkor bátran beszéljen szülésznőjével, orvosával, vagy menjen be a szülészetre, ahol megvizsgálják és megnyugtató információt kap: minden rendben, baba-mama jól van, de még nem indult be igazán a szülés, haza lehet menni, vagy pedig ott maradnak, mert nemsokára megérkezik a bébi. Általánosságban elmondható, hogy amikor a rendszeres méhtevékenység az ötperces időközt eléri, s már legalább egy-két órája tart, érdemes elindulni a választott intézménybe.
Ahogy közeledik a szülésed időpontja, valóban nehéz lehet eldönteni, hogy már tényleg a szülés kezdődött-e el vagy pedig még csak a bemelegítés zajlik. A jósló fájások angol kifejezése (prelabour, elővajúdás) nagyon plasztikusan utal arra, hogy ilyenkor tulajdonképpen előkészül, felkészül a testünk a vajúdásra! Nagyon fontos szerepük van a születés drámájában, ugyanis ezek készítik fel a méhnyakat arra, hogy majd a kellő pillanatban elkezdjen tágulni és a méhed kiengedhesse a kisbabádat.
A várandósság vége felé és hüvelyi vizsgálatok során a hangsúly szinte csak a táguláson van. Hány centire nyíltál? Hány ujjnyira tágultál? Hogy kezdődik a szülés és hogyan készülődik a testünk a szülésre? Mik a szülés beindulásának jelei? Ahogy mi nők is nagyon sokfélék vagyunk, a szüléseink, a szüléseink kezdete is nagyon más lehet. Van olyan kismama, aki napokon keresztül tapasztalja a jósló fájásokat és van, akinek ez teljesen kimarad a várandósságából. Van aki ezeket csak furcsa pocak-keményedéseknek érzi, van aki menstruációs fájdalomhoz hasonlítja és néhány nőnek ez már akár kifejezetten fájdalmas is lehet. Van akinek csak 30-40 másodpercig tart egy-egy ilyen “fájás” és csak 10-20 percenként tapasztalja őket. De van akinél akár 1- 1,5 percig is eltarthat az összehúzódás és ezek jöhetnek akár öt percenként is! A legfontosabb, hogy nagyon széles a jósló fájások skálája és ezek mindegyike teljesen normális jelenség - a terhesség betöltött 37. hete után! Ha a 37. hét előtt tapasztalod az összehúzódásokat, akkor feltétlenül hívd fel a kórházat, ahol szülni fogsz és kérd ki egy orvos vagy szülésznő tanácsát, mert ez akár koraszülést is jelenthet!
A jósló fájások - különösen ha sokáig, akár napokig is tartanak - nagyon fárasztóak és idegőrlőek lehetnek, még akkor is, ha csak menstruációs jellegű fájdalommal járnak. Amikor éppen nem a szülésre készülődsz (és nincs ovulációd sem), a méhnyak egy néhány centiméteres, szinte csont keménységű inas-izmos szerv ami a méh folytatása. A méhnek ez a kemény, kúp alakú vége alaphelyzetben a popsid felé mutat, de a szülésre készülődve át kell fordulnia a pocakod irányába és fel kell puhulnia ahhoz, hogy nyílni kezdhessen. A folyamat során előszor porcos keménységű lesz (pl az orrod), de a végére már annyira puha lesz, mint az ajkaid! Ehhez az előremozduláshoz és a felpuhuláshoz bizony idő kell - és a jósló fájások! Ráadásul nemcsak ez a két dolog történik a méhszájjal, de a formája is teljesen átalakul! A 2-3 cm magas kúp forma szépen lassan papírvékonyságúra lapul és majd a tágulás végén teljesen egybeolvad a méhtesttel és “eltűnik”!
A jósló fájásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy ezek - általában - még nem nyitják a méhszájat, hanem a fent említett méhszáj-átalakításokat csinálják! Az “igazi” vajúdási összehúzódásoktól - amik már tágítanak is- az különbözteti meg őket, hogy az idő múlásával nem fejlődnek! Össze-vissza jönnek, vagy pedig ha rendszeresek is, akkor sem változik sem a ritmus, sem az erősség, sem pedig az összehúzódások hosszúsága - akár órákon (napokon) keresztül sem!
Amikor már valódi vajúdásról beszélünk, akkor viszont az összehúzódások fejlődnek: egy idő után egyre gyakoribbak lesznek, egyre tovább tartanak és egyre erősebbek is lesznek! Na ezek a szülés beindulásának a biztos jelei! Nagyon gyakori, hogy a rendszertelen vagy nem fejlődő jósló fájások egy idő után - ami akár egy-két nap is lehet! - szépen lassan átcsapnak a vajúdásba. De az is teljesen normális, ha ezek egy idő után leállnak és majd másnap vagy akár egy-két nap múlva folytatódnak megint. Mivel ez az időszak ennyire sokféle lehet és nagyon sokáig is tarthat, ez idegőrlő lehet Neked is és a parneterdnek is! Fontos, hogy erre az időszakra felkészüljentek és nyugalommal fogadjátok!
Nagyon fontos az is, hogy a jósló fájásokkal a 37. hét után nem kell a kórházba rohanni! Akkor sem, ha ez egy kis vérzéssel, rózsaszínes nyákkal, nyálkával jár! A jósló fájások az esetek többségében még nem egetrengető erősségűek, ezért a legjobb stratégia ezekről tudomást sem venni és a szőnyeg alá söpörni őket, ameddig csak lehet! Folytasd a napszaknak megfelelően a szokásos tevékenységedet: menj el nyugodtan bevásárolni, csináld a szokos házimunkákat, főzőcskézz, társasozzatok, hívd át a barátaidat vagy menj el egyet sétálni - bármi aktív tevékenység jó lehet, ami el tudja terelni a figyelmedet és egy kicsit megnyugtat.
Nagyon gyakori, hogy akár a jósló fájások, akár a vajúdás este indul be, mert ilyenkor magasabb a testünkben az oxitocin hormon szintje. Ha este van - és ez igaz a jósló fájásokra és a vajúdás kezdeti óráira is - akkor a legfontosabb cél a szemed előtt a pihenés és az alvás legyen! Gondolj arra, hogy ez a jóslózás vagy korai vajúdás átcsap majd néhány óra múlva intenzív munkába, ami valószínűleg még nagyon sokáig fog tartani! Néhány órányi alvás vagy nem alvás egetrengető különbséget jelent majd abban, ahogy majd érzeni fogod magad valamikor a következő nap vége felé, amikor majd a kisbabád meg fog születni! Talán most arra gondolsz, hogy könnyen beszélek én, de hát ha az embernek időnként méhösszehúzódásai vannak, akkor ugyan hogyan lehet aludni…Valószínűleg mélyen aludni tényleg nem lehet, de az összehúzódások között is lehet pihenni és szunyókálni! Nem egy aktívan vajúdó édesanyát láttam, aki akár néhány perces nagyon intenzív összehúzódások között is el-elbóbiskolt! Állítsd rá a gondolataidat és győzd meg magad, hogy igenis fogsz tudni aludni ezekkel az összehúzódásokkal!
Összefoglalva a jósló fájásokkal kapcsolatban a legfontosabbakat: próbáld elfogadni azt, hogy a jósló fájásoknak nagyon fontos feladata van a születés drámájában. A terhesség vége felé a nők többsége már alig várja a szülést. Nem csoda, hiszen a pocakban növekvő baba bizony megnehezítheti a mindennapokat. Már érezhetsz összehúzódásokat, és türelmetlenül várod magát a szülést. De honnan tudhatod, hogy tényleg itt az idő?
Katie Hilton: A szülés beindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött. Van olyan kismama, aki megtapasztalja a „könnyebbedés” érzését is. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében. Elfolyhat a magzatvíz, ami összehúzódások nélkül is megtörténhet, kísérheti derékfájás, gyakori vizelési inger és laza széklet. A legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással.
Katie Hilton: Minden kismama másképp éli meg a fájásokat. Habár a méh húzódik össze, mégis érezhetünk fájdalmat a hátban vagy a medencében, ami kicsit a menstruációs görcsökhöz hasonlíthat.
Katie Hilton: A valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek. A jósló fájások vagy más néven Braxton Hicks összehúzódások gyakran rendszertelenek, és idővel elmúlnak vagy akkor is, ha lefekszünk.
Katie Hilton: Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés.
Katie Hilton: A magzatvíz elfolyhat (burokrepedésnek is hívják) szivárogva, de hirtelen ki is ömölhet. A magzatvíz folyamatosan szivárogni fog, ezért betétet kell használni mindaddig, amíg a baba megszületik. Amikor a baba változtatja a testhelyzetét, újabb adag magzatvíz távozik. A magzatvíz általában halvány színű, de lehet zöldesbarna vagy véres.
Katie Hilton: A legtöbb esetben a magzatvíz valamikor a vajúdás alatt elfolyik. Ha mégsem, akkor a szülésznő vagy az orvos úgynevezett „burokrepesztést” hajt végre.