Az édesanya és a magzat közötti kapcsolat megismételhetetlen kötelék, így az anyuka mentális és fizikai állapota már az első pillanattól kezdve jelentős hatással van a kisbaba fejlődésére. Gondoljunk csak arra, hogy a bennünk lévő baba testünk minden rezdülését érzékeli, a szívdobogásunktól kezdve egészen a legapróbb mozdulatainkig.
„A terhesség egy kritikus időszak a központi idegrendszer fejlődésében az anyák számára” - mondta el Laura M. Glynn pszichológus, a Chapman Egyetem munkatársa. „Ennek ellenére jóformán semmit nem tudunk róla.” Munkatársával, a Kaliforniai Egyetemen dolgozó Curt A. A két kutató áttekintő munkája a Current Directions in Psychological Science című folyóiratban jelent meg.
A terhesség biológiai változásai az anya szervezetében
Az anyai szervezetben rengeteg dolognak meg kell változnia ahhoz, hogy képes legyen egy másik élőlénynek életet adni. Érintett ebben a hormonrendszer, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, az anyagcsere, a vérképzés, és így tovább. A nők máskor nem esnek át ilyen masszív hormonális változásokon.
A kutatók úgy vélik, a reproduktív hormonok készíthetik fel a nőket, hogy meg tudjanak felelni az anyaság követelményeinek - segítenek, hogy kevésbé stresszeljenek, és jobban odafigyeljenek a kisbabájuk igényeire.
A mikrokimérizmus jelensége: magzati sejtek az anya agyában
Az emberek magukra úgy gondolnak, mint teljesen elkülönült önálló lényekre, pedig gyakori, hogy más személyek sejtjei beilleszkednek a szöveteikbe, maradványokat hordoznak másokból. Új vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ezek az „idegen” sejtek az agyban is megtalálhatók. Például férfi sejteket találtak nők agyában, amelyek egyes esetekben már több évtizede ott éltek. A mikrokimérizmus néhány genetikailag eltérő sejt tartós jelenléte egy szervezetben. Ezt már sok évvel ezelőtt felfedezték az emberben is, amikor olyan sejteket találtak a nők vérében terhességük után, amelyek férfi Y kromoszómákat hordoztak. Mivel ezek a sejtek genetikailag hímneműek, nyilvánvalóan nem lehettek a nők saját sejtjei, s a legnagyobb valószínűséggel a magzatból vándoroltak el a terhesség alatt.
A tudósok megfigyelték, hogy mikrokiméra sejtek nem csak a vérben keringenek, hanem be vannak ágyazva az agyban. Elhunyt nőket vizsgálva azt találták, hogy az Y kromoszómát tartalmazó sejtek több mint a 60 százalékuk agyában és különböző agyi régiókban fellelhető volt. Mivel ismert volt, hogy a több terhességen is áteső nők között gyakoribb az Alzheimer-kór, az orvosok arra gyanakodtak, hogy a magzati sejtek száma nagyobb lehet a betegséggel diagnosztizált nők agyában. Az eredmény azonban pontosan az ellenkezője lett, kevesebb magzati eredetű sejtet találtak az Alzheimer-kóros nőknél. A magzati sejtek ténykedése az anya testében nem tisztázott, bár van néhány érdekes lehetőség. Például e sejtek - hasonlóan az őssejtekhez - képesek különféle szövetekké válni, és segíthetnek a szövet helyreállításában. Patkányokon végzett kutatások bizonyították, hogy az anyák szíve kevésbé volt sérülékeny, s az anyai szívbe vándorolt sejtek átalakultak szívsejtekké, segítve kijavítani a szöveti károkat. Állatkísérletekben mikrokimérasejteket találtak az anyai agyban is, ahol idegsejtekké váltak, ami arra utal, hogy esetleg funkcionálisan integrálódtak az agyba.
Izgalmas kérdés, hogy vajon ezeket a sejteket vonzzák-e az agy bizonyos területei, melyek esetleg részt vesznek az anyai viselkedés optimalizálásában - fejtette ki Glynn. A mikrokimérizmusnak az immunrendszerhez is van köze. Sokkal több mikrokimérasejt találhatók az egészséges nők vérében, mint azokéban, akiknél mellrákot diagnosztizáltak, ami arra utal, hogy e sejtek valahogy megakadályozzák a tumor kialakulását.
Az inzulinrezisztencia és a terhességi cukorbetegség hatása
A mai világban egészségesen étkezni, főleg a megnövekedett tápanyagigényt étkezéssel fedezni nagyon nem egyszerű feladat. Nem is csoda, hogy egyre több nő küzd valamilyen cukoranyagcsere zavarral, legyen szó akár cukorbetegségről, akár inzulinrezisztenciáról. Azt tudjuk, hogy az édesanya szervezetére milyen hatást gyakorol a cukoranyagcsere zavara. Az indokolatlan hízás, vagy éppen fordítva, az indokolatlan fogyás elkeserítő küzdelmet eredményez. A cukorbetegeknél a probléma felismert, és jellemzően jól kezelt, az IR esetében azonban sokszor a beteg nem is tud arról, hogy problémája van. Tény, hogy az inzulinrezisztencia nagyon gyakran vezet meddőséghez.
Azoknak azonban, akiknek ezzel a betegséggel is sikerül teherbe esni, számolni kell azzal, hogy az IR a babára is hatást gyakorol. Hogy ezt megértsük, tisztázzuk, mi is történik IR esetén a szervezetben. Az inzulinrezisztencia során a hosszan tartó, magas cukorbevitel hosszan tartó, fokozott inzulintermelésre készteti a szervezetet. Ez kimeríti az inzulint termelő sejteket, emiatt pedig az inzulintermelés visszaesik. A másik lehetőség, hogy a folyamatos nagy dózisú inzulin miatt a sejtek érzékenysége csökken erre a hormonra, melynek hatására a szervezet kénytelen még magasabb dózisban produkálni az inzulint. Az anya magas cukorszintje bizony a magzatban is magas inzulintermelést vált ki, mivel a kicsi már rendelkezik ennek a hormonnak a termelésére való képességgel. A magzat magas inzulinszintje gondot okozhat a születésnél, hiszen amikor a baba világra jön, hirtelen megszűnik az anya magas vércukorszintjének hatása. A másik gondot az inzulin egy másik hatása okozza. A hormon ugyanis nem csak a vér cukorszintjét szabályozza, hanem a növekedésre is hatással van. A magzat magas inzulinszintje fokozott növekedést eredményez, így könnyen makroszómia alakulhat ki. Ez a 4000g, vagy a feletti születési súlyú babákat jelenti, bármely terhességi héten, illetve a 90 súlypercentilise - fejlődési görbékkel meghatározott fejlődési ütem - feletti születési súlyt takarja. Nem csak azzal van gond, hogy egy nagy babát igen nehéz megszülni, hanem azzal is, hogy születés közben lényegesen nagyobb a komplikációk kialakulásának esélye. A fokozott növekedés pedig a belső szerveket is érintheti, így nagyobb lehet a baba szíve, mája, bármelyik belső szerve, mely később hajlamosító tényező lehet az adott szerv betegségeire is. A fent említett okok miatt is kiemelten fontos, hogy a kismamák rendszeresen részt vegyenek a szűrővizsgálatokon, és konzultáljanak a kezelőorvossal is. Mindemellett az életmód is hangsúlyos szerepet kap az ilyen problémák kikerülésénél.
A családalapításra való felkészülést, illetve a baba kihordását ma már szakemberi ajánlás alapján is támogatni érdemes várandósvitaminnal. Sok esetben a várandósvitaminok elősegítik a hízást. Ennek egyik oka, hogy mindvégig tartalmazzák a B-vitamin család tagjait, melyek étvágynövelő hatással is bírnak. Az édesanya túlzott súlygyarapodása, illetve túlsúlya pedig erős indikátora lehet a cukoranyagcsere zavarok kialakulásának. A jelentős hízás a harmadik trimeszterben jellemző, holott ilyenkor már - a B6-vitamin kivételével - a B-vitaminok további külső pótlására már nincsen szükség.
A stressz hatása az anyára és a magzatra
A kismama a lehető legkevesebbet idegeskedjen - ismerős ez az intelem? Nem véletlenül van jelen, hiszen a stressz a kismama szervezetére negatívan hat, ez pedig nem szerencsés, amikor éppen egy új életet hord a szíve alatt. A kortizolt stresszhormonként is szokták emlegetni és szerepe fontosabb, mint hinnénk. Lényegében a veszélyhelyzetekben segít nekünk menekülni, adott esetben harcolni. A Barcelonai Egyetem Biológiai Karának és Biomedicina Intézetének (IBUB) gondozásában jelent meg az a kutatási anyag, mely a kortizol hatásaira mutat rá a méhlepényben.
A stressz a kismamák esetében tartogat még egy jelentős rizikófaktort. A terhesség alatt az immunrendszer működése visszafogott, hiszen a baba csak félig azonos genetikailag az édesanyával, így védelme érdekében az anya szervezete az immunrendszert “lecsendesíti”. A kortizol hatásai - a menekülésre vagy harcra való felkészítés - ugyancsak negatívan hatnak az immunrendszerre. Mivel a baktériumok és fertőzések elleni védelem a harc és a menekülés során nem olyan fontos, a kortizol túltermelése sajnos az immunrendszert visszafogja - a stresszes emberek többször is betegszenek meg. A vetélések mintegy 70%-ért a felszállóvá váló hüvelyi fertőzések tehetőek felelőssé, ami elkeserítő adat, de lehet ellene védekezni. A cinkhez és rézhez hasonló tápanyagok pótlását ma már a WHO is javasolja, ennek megfelelő eszköze lehet egy jó terhesvitamin. A hasznosulás szem előtt tartásához mindenképpen keressünk olyan készítményt, mely szerves, biológiailag aktív formában tartalmazza a lehető legtöbb anyagot. A terhesvitaminok másik kiemeleten fontos tulajdonsága a megfelelő tagoltság! Az eltérő trimeszterek ugyanis eltérő tápanyagigényekkel is rendelkeznek, ezt pedig a készítménynek megfelelően ki kell szolgálnia.
Az Anya érzelmi és mentális állapota
Az Anya érzelmi és mentális állapota a terhesség alatt közvetlenül hatással van a magzatra, amely hosszú távú következményeket vonhat maga után. Az Anya terhesség alatt minden fizikai és érzelmi állapota befolyásolja a magzat fejlődését, beleértve a stresszt, a szorongást és a depressziót. Azok az érzelmi állapotok, amelyek nem kerülnek kezelésre, később komoly felnőttkori következményeket vonhatnak maguk után, mint például alacsony önértékelés, kötődési nehézségek vagy párkapcsolati problémák.
Az Anya mentális egészsége rendkívül meghatározó a magzat számára. Az olyan mentális problémák, mint a depresszió, a szorongás vagy a PTSD (poszttraumás stressz zavar) komoly kockázatokat jelentenek a magzati fejlődés szempontjából.
- Szorongás: Az Anya folyamatos aggodalommal és félelemmel teli állapota, amely a mindennapjaiban is megnyilvánul, hosszú távon veszélyezteti a magzat fejlődését. A magas szorongásszint növeli a szervezetben a kortizol és más stresszhormonok szintjét, amelyek átjutnak a placentán, és befolyásolják a magzati agy fejlődését. Ennek következtében a gyermek születése után nagyobb eséllyel alakulhat ki szorongásos zavar vagy érzelmi instabilitás.
- Depresszió: Az Anya terhesség alatti depressziója különösen veszélyes, mert nemcsak az Anya érzelmi állapotát, hanem a magzat fejlődését is jelentős mértékben befolyásolja. A depressziós állapotban lévő Anya kevésbé képes kapcsolatba lépni a magzattal, és érzelmileg elzárkózhat, ami gátolja az érzelmi kötődés kialakulását már az anyaméhben.
- Poszttraumás stressz zavar (PTSD): Ha az Anya valamilyen traumatikus élmény hatására folyamatosan stresszt él meg, az szintén káros hatással lehet a magzat idegrendszeri fejlődésére. A PTSD gyakran erős szorongással, alvászavarokkal és hirtelen érzelmi kitörésekkel jár, amelyek megnehezítik, hogy az Anya érzelmileg stabil és kiegyensúlyozott legyen a terhesség alatt.
- Krónikus stressz: Az Anya tartós, kezeletlen stresszhelyzete olyan biológiai folyamatokat indít el a szervezetében, amelyek károsak a magzatra. A stresszhormonok hosszan tartó jelenléte a véráramban kihat a magzati idegrendszer fejlődésére, különösen az érzelmek szabályozására és a stresszre adott válaszokra.
- Posztpartum depresszió (szülés utáni depresszió): Noha a posztpartum depresszió technikailag a szülést követően jelentkezik, a terhesség alatti depressziós tünetek gyakran előre jelezhetik ennek a mentális zavarnak a kialakulását.
A stressz biológiai hatásai a magzatra
Az Anya terhesség alatti érzelmi állapotai jelentős biológiai hatásokkal bírnak a magzat fejlődésére, különösen az idegrendszer, az agy és a hormonrendszer szintjén.
- Kortizol és stresszhormonok szintje: Az Anya stressz vagy szorongás hatására nagy mennyiségű kortizolt és más stresszhormonokat termel, amelyek átjutnak a placentán, és közvetlenül befolyásolják a magzat fejlődését. A kortizol egy fontos hormon, amely szabályozza a test stresszre adott válaszait, de ha túl magas szinten van jelen, az kárt tehet a magzat agyának fejlődésében. A magas kortizolszint a magzatnál később szorongásos zavarok, viselkedési problémák és érzelmi labilitás kialakulásához vezethet.
- Neurológiai fejlődési zavarok: Az Anya terhesség alatti depressziója vagy krónikus stressze nemcsak a hormonális rendszert érinti, hanem kihat a magzati idegrendszer fejlődésére is. A magzati agy különösen érzékeny az Anya érzelmi állapotára, hiszen az agy fejlődése az anyai szervezetben zajló biokémiai változásokra is reagál. Azok a magzatok, akik tartósan ki vannak téve az Anya negatív érzelmi állapotainak, nagyobb kockázattal szembesülnek neurológiai fejlődési rendellenességekkel.
- Fizikai fejlődésre gyakorolt hatások: Az Anya negatív érzelmi állapota közvetlenül befolyásolhatja a magzat fizikai fejlődését is. A krónikus stressz és szorongás hatására csökkenhet a magzat tápanyagellátása, ami alacsony születési súlyt vagy akár koraszülést is eredményezhet.
A magzat visszahatása az anyára
Ahogy az anya tartósan hatással van a magzatára, az új kutatások szerint a magzat ugyanúgy visszahat az anyjára. A magzat mozgása akkor is felgyorsítja a pulzust, ha az anya nem is érzékeli azt. Ez az érzelmeket jelzi, és talán egyfajta felkészülést a kötődésre.
A kompetens magzat: érzékelés és tanulás az anyaméhben
A prenatális pszichológia - a magzati élményekkel, a születés előtti fejlődéssel, az anya és a magzat kommunikációjával foglalkozó tudományág - területéről származó kutatásoknak és eredményeknek köszönhetően ma már jelentős mennyiségű tudás áll a rendelkezésünkre a méhen belüli (intrauterin) fejlődésről. Többek között ezen a területen történő kutatások vezettek el odáig, hogy ma már nemcsak egyszerűen az anya hasában növekvő magzatról, hanem kompetens magzatról beszélünk. A magzat lát, hall és tanul az anyaméhben. A külvilágból érkező ingerek révén az anyaméhben összegyűjtött tapasztalatokat felhasználja és alkalmazza a születése után is. Ezeknek az ingereknek egy része (pl.: az anyai stressz vagy öröm érzékelése) kémiai úton, a placentán áthatolva érkezik el hozzá, másik részét közvetlenül érzékszervei segítségével gyűjti be. Mivel a harmadik trimeszterben a baba érzékszervei már elegendően kifejlettek, képes az őt érő mindenfajta inger befogadására és az ezekre való reagálásra. Tapint, szagol, fájdalmat és jóllétet érez. Az ötödik hónaptól kezdve már álmodik is. A magzat a víz közegében érintéseknek, nyomásoknak, mozgásoknak van kitéve. Vannak érintés hatására és önmaga által indított mozgásai. A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. Ma már a tudomány meghaladta azt a nézetet, hogy az emberi szerveknek előbb ki kell fejlődniük ahhoz, hogy működőképesek legyenek, mert a szerveink már a formálódás folyamatában is működőképesek. A baba a saját tapasztalatait el tudja választani az anyai behatásoktól és érzésektől, ez pedig az énjének, mint korai lelki képződménynek az alapozását jelenti.
Hallás, érintés
A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől kezdve érzékel. Az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ringatása megannyi kellemes inger a baba számára, melyek a magzatvíz közvetítésén át jutnak el hozzá. A magzat érdeklődik a hangok iránt, ezek kezdetben a bőrét elérő vibrációk. Bőre olyan, mint egy nagy fül. Ha az anya énekel, lágyan, szelíden beszél hozzá vagy csupán szeretettel rágondol a magzatára, akkor ő speciális reakciókat ad. Az emberi hang - főleg az édesanya hangja, amit a magzat a leggyakrabban hall - különösen fontos a fejlődése szempontjából, hiszen a kommunikáció (az emberi beszéd és párbeszéd) és az érzelmi kötődés (az anya és a gyermek érzelmi kapcsolata) alapját teremti meg. A magzat már a nyolcadik gesztációs héten képes arra, hogy kapcsolatba lépjen a környezetével. A negyedik hónapban az egész teste érzékeny az érintésre. A magzatot az anya hasán keresztül a lehet simogatni, hatására a baba teste ellazul. Az anyai szervezet ilyenkor endorfint áraszt a kicsihez, és kellemes érzéseket vált ki benne. Az anyai kéz rendszeres érintésére, simogatására egyre jobban reagál, mozdul, piruettezik, hátat fordít, majd átveszi a kezdeményezést. Az anya és magzata közötti párbeszédek egyre aktívabbá válnak.
Kapcsolati csatornák anya és magzata között
A magzatot érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekinthetjük, aki egységben van az édesanyjával és osztozik az anya érzésvilágában. A kapcsolódásért tehát nem kell külön erőfeszítéseket tenni, hiszen az már eleve adott. Az anya és magzata három csatornán (fiziológiai, viselkedéses, intuitív) keresztül áll folyamatos kapcsolatban.
- A fiziológiai csatorna: Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. Azonban a folyamat kölcsönös, hiszen hormonok és anyagcseretermékek formájában a magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát. Az anya ilyen módon is értesül a magzatban zajló folyamatokról, még ha ennek sokszor nincs is tudatában.
- Viselkedéses csatorna: Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése (pl.: simogatás, beszéd, érintés). Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.
- Intuitív csatorna (lelki köldökzsinór): Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.
A szervezet visszaállása a szülés után
Minden korábbinál nagyobb, 313 ezer várandósság adatait tartalmazó adatbázist vizsgáltak át egy amerikai-izraeli kutatócsoport tagjai. A vizsgálatokban 76 különféle értéket mérő laboratóriumi teszttel, az összes esetre nézve több mint 43 millió egyedi méréssel, ezek eredményeivel járultak hozzá az anyukák. Az első méréseket még a teherbe esés előtt 20 héttel ejtették meg, majd a szülés utáni 80 héten át folytatták, a teljes időszakban minden héten. A legfontosabb tanulság az, hogy a szülés után sokkal de sokkal tovább tart a szervezet számára az, hogy visszaálljon a fogantatás előtti állapotba. Eközben a társadalmi elvárás az, hogy a szülőszobából kilépve a fiatal anyuka máris teljes értékű munkaerővé váljon. A 76 különféle mért érték 47 százaléka stabilizálódott a szülés utáni egy hónappal, olyanok, amik a vérrögképződéssel, a vérképzéssel, vörösvérsejtek működésével, veseműködéssel, immunrendszerrel, májfunkciókkal vagy épp a vér vasszintjével voltak kapcsolatban. E változások folytatódtak a szülés utáni 2. hónapban is. Legnagyobb részben a vörösvérsejteket érintők, de a máj, a vese, vagy a hormonrendszer is tovább stabilizálódott, mintegy 12 százaléka a laborértékeknek ekkor állt vissza a normálisra. Az értékek 41 százaléka csak a szülés után 10 héttel kezdett lassan visszaállni, köztük a máj egészségét vagy a koleszterinszintet jelzők, e változások egy évig is eltartottak. Legutoljára, a szülés után kicsit több mint egy évvel, a csont és a máj egészségét jelző ALP (alkalikus foszfatáz) érték állt helyre.
Voltak azonban olyan értékek is, amelyek a teljes kutatási időszakban, vagyis a szülés utáni másfél évben se álltak helyre. Ilyen volt a gyulladásos folyamatokat jelző CRP érték (ez magasabb volt), illetve a vörösvérsejt hemoglobin-koncentrációja, az MCH, valamint a vas mennyisége (ez a kettő alacsonyabb volt). Ezek a kutatók szerint a várandósság és a szülés maradandó hatásai közt vannak, de lehet, hogy a megváltozott viselkedéshez is köthetők. Érdekes eredmény volt még az is, hogy a két leggyakoribb kóros elváltozás, a terhességi diabétesz és a terhességi toxémia (preeklampszia) esetén számos laborérték hasonló módon tért el a normáltól, így akár valami közös folyamat is állhat ezek hátterében.
A szoptatás élettani és lelki hatásai az anyára
A szoptatás igazi szeretetkapocs a baba és az anya között. A szülés csodálatos élmény, de kétségkívül megviseli az anya szervezetét. A szoptatásnak számos egészségügyi előnye van: a későbbiekben kisebb lehet az esélyed a csontritkulásra, a mellrákra és a petefészekrákra is. Bár a szülést követően nem az álomalak visszanyerése a legfontosabb, amivel foglalkoznunk kell, de tudd, hogy az, aki szoptat, kevesebb súlyprobléma elé néz. Arra is jobb, ha felkészülsz, hogy előfordulhat a szoptatáskor rendszertelenné válik a menstruáció, vagy kimarad! A szoptatás késlelteti az ovulációt. Teljesen normális, ha a szoptatás befejezéséig elmarad a menstruációd, ezt ki így éli meg, ki úgy. Emiatt azt is gondolhatnád, hogy a menzesz ideiglenes elmaradása a kevesebb vesződség záloga, de jobb az óvatosság! Az anyatejes táplálás a baba egészségére és fejlődésére nézve számos előnnyel jár. Az anyatej a legteljesebb táplálék a kisbaba számára, amelyben minden számára szükséges tápanyag benne van, ezért a csecsemő 6 hónapos koráig nincs is szüksége másra, mint anyatejre. A sok pozitív fiziológiai hatása mellett a szoptatás lelki oldalát sem szabad figyelmen kívül hagyni! Előfordulhat, hogy kellemetlen az első élmény, talán fájdalmas is, de ne pánikolj, amint megtörténik az egymásra hangolódás, amint egymáshoz csiszolódtok a babáddal, kialakul a kölcsönös bizalom. A szoptatás által jobban megtanulhatsz a megérzéseidre figyelni a gyermekeddel kapcsolatban, és a jelzéseit is könnyebben beazonosíthatod.
tags: #a #terhesseg #hatasaaz #anya #szervezetere