Közeleg az év vége, és sokakat foglalkoztat a kérdés, mi lesz a ki nem adott szabadságokkal, különösen, ha valaki szülés előtt áll, vagy már gyermekgondozás céljából van távol a munkától. A szabadság minden munkavállaló számára jár, célja a regenerálódás, a pihenés vagy magánügyek intézése. Ennek mértéke azonban nem mindenkinél azonos, és számos tényezőtől függ, mint az életkor, a gyermekek száma, sőt, még a munkakörülmények is. Fontos megérteni, hogy a szabadságot pénzzel megváltani - a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve - nem lehet, így a munkáltató a tárgyévben ki nem adott szabadságot természetben köteles kiadni a munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt.
Szabadságra való jogosultság és mértéke
Magyarországon minden munkavállaló alanyi jogon jogosult évente 20 munkanap alapszabadságra. Ez az alap minden munkaviszonyban álló dolgozónak jár, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. Az éves rendes szabadnapok száma az alap- és pótszabadságok összege. A szabadságra való jogosultság mindig az adott évre vonatkozik, azaz minden évben újra kiszámolják, hogy hány nap szabadságod van.
Pótszabadságok fajtái
Az alapszabadság mellé sok munkavállaló számára jár pótszabadság is, melynek egyedi feltételei vannak:
- Életkor alapján járó pótszabadság: Az életkor előrehaladtával a munkavállalók többletszabadnapokra válnak jogosulttá. A 25. életéved betöltésétől kezdve (+1 munkanap) szakaszosan emelkedik a pótszabadság mértéke egészen a 45. életév betöltéséig (+10 munkanap szabadság). A plusz napok attól az évtől kezdve illetnek meg, amelyben az adott Munka Törvénykönyve szerinti meghatározott életkort betöltöd.
- Gyermekek után járó pótszabadság:
- A 16 évnél fiatalabb gyerekek mindkét szülőjét megilleti a saját munkaviszonyában. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap pótszabadságra vagy jogosult.
- Tartósan beteg gyerek esetén a gyereknevelésre tekintettel járó pótszabadságon felül minden évben további két munkanap pótszabadság illet meg a tartósan beteg gyerek 16 éves koráig. Ezt a pótszabadságot azok után a gyerekek után veheted igénybe, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlék is jár.
- A gyermek születésekor, illetve örökbefogadásakor az apát megillető 10 munkanap szabadság. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben.
- Fiatal munkavállalók pótszabadsága: A fiatal, 18 év alatti munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik.
- Extrém munkakörülmények között dolgozók pótszabadsága: Az állandóan föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzás kockázatának naponta legalább három órán át kitett munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
- Megváltozott munkaképességű munkavállalók pótszabadsága: Évente öt munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, illetve azoknak, akik fogyatékossági támogatásra jogosultak.
Szülési szabadság és apasági szabadság
Várandósság esetén az anyákat maximum 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Fontos szabály, hogy ebből legalább 2 hetet kötelező kivenni. A szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is. A gyermek születése után az édesapák 10 munkanap apasági szabadságot vehetnek igénybe.
A szabadság kiadása és átvitele a következő évre
A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt. A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt a szabadság kiadása a következő év március 31-ig tolódhat. A munkáltató köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy mikor küld szabadságra.
Ki nem vett szabadság átvitele
Röviden a válasz arra, hogy átvihetők-e a ki nem vett szabadságok a következő évre: NEM, alapesetben. Magyarországon a munkajog szerint a fel nem használt éves szabadságok átvihetők a következő évre, de van néhány fontos szabályozás. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a szabadságot a munkáltatónak biztosítania kell, és az évi szabadságokat a következő év március 31-ig kell kiadni.
Kivételek a szabadság átvitelére vonatkozóan
- Munkaviszony év végi kezdete: Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a teljes szabadságot (alap- és pótszabadság).
- Életkor után járó pótszabadság: Lehetőség van arra, hogy a felek megállapodása alapján az életkor után járó pótszabadságot (tehát nem a teljes alap- és pótszabadságot!) a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ehhez egy a munkavállaló és a munkáltató közötti egyedi írásbeli megállapodás szükséges.
- Munkavállaló oldalán felmerülő ok: Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni a szabadságot (pl. mert táppénzen vagy fizetés nélküli szabadságon volt), akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell, hogy kiadja a munkáltató a bent maradt szabadnapokat.
Ez utóbbi különösen érinti a kismamákat és a gyermekgondozás céljából távollévő szülőket.
Szabadság és gyermekvállalás
Gyermekvállalás esetén a szabadságok halmozódása és kiadása speciális szabályok alá esik. A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapok halmozódnak. Az ezt követő időszakra viszont már nem jár a szabadság.
Szabadság számítása szülés után
A gyermekekkel otthon töltött évek alatt felgyülemlett szabadság napjait a munkavállaló nem vette ki szabadnapok formájában. Ha visszatér dolgozni a régi munkáltatóhoz, akkor ezeket a felgyülemlett napokat kiveheti, azaz fizetett szabadságként otthon töltheti. Első lépésként szükséges kiszámolni, hány nap szabadsága gyűlt fel a munkavállalónak. A szülési szabadság idejére (168 nap, azaz a CSED ideje) és a GYED első fél évére jár a szabadság. A GYED további időszakára, illetve a GYES idejére nem jár szabadság, ezeket a számításkor nem kell figyelembe vennünk. Szükségünk lesz arra az információra is, hogy a kismama hány éves, tehát életkora alapján hány nap szabadságra volt jogosult, anno a visszamenőleges években.
Példa a szabadság számítására gyermekvállalás esetén:
Ügyfelünk munkavállalója 1984-ben született. 2012. január-februárban nem vett ki szabadságot, majd 2012.02.23-án szült. 2012.02.23-tól 2012.08.08-ig tartott a szülési szabadság ideje (168 nap). 2012.08.09-től 2013.02.08-ig tartott a GYED első fél éve. Ezt követően 2014.12.04-től ismét szülési szabadságra jogosult a második gyermek születése miatt, 2015.05.20-ig (168 napig). A munkavállaló a szülés előtt minimálbéren volt foglalkoztatva.
| Év | Életkor szerinti alapszabadság | Gyermekek utáni pótszabadság | Összes szabadság |
|---|---|---|---|
| 2012 | 22 nap | 2 nap (1 gyermek) | 24 nap |
| 2013 | 22 nap | 2 nap (1 gyermek) | 24 nap |
| 2014 | 22 nap | 4 nap (2 gyermek) | 26 nap |
| 2015 | 23 nap | 4 nap (2 gyermek) | 27 nap |
Az anya (született: 1989.) 2020. június 1-től táppénzen van egészen első gyermeke születéséig. 2020-ban 15 nap szabadságot vett ki. A szülés időpontja 2020.12.18. A szülés napjától szülési szabadsága kezdődik (CSED) aminek lejárta után a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságon van (GYED, majd GYES). 2020-ban bent maradt 10 nap szabadság, 2021-ben felgyülemlett 23 nap szabadság, amihez hozzá jön még a 2023-as 1 nap időarányos szabadság.
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság azt jelenti, hogy a munkavállaló egy meghatározott ideig nem dolgozik, és erre az időszakra nem kap bért. Bizonyos esetekben a jogszabály alapján van jogod fizetés nélküli szabadságra menni. Ezekben az esetekben a munkáltatódnak nincs mérlegelési jogköre, tehát köteles elengedni, ha az erre vonatkozó igényedet megfelelően bejelented:
- Gyermek gondozása céljából: A munkavállaló legfeljebb gyermeke 3. életévének betöltéséig maradhat otthon fizetés nélküli szabadságon.
- Közeli hozzátartozó ápolása.
- Tartalékos katonai szolgálat.
- Egyéb egyéni indokok (pl. tanulmányok, utazás), ebben az esetben a munkáltatóval való megállapodás szükséges.
Szabadság megváltása a munkaviszony megszűnésekor
Ha a munkaviszony megszűnik, és még vannak szabadnapjaid, amelyek arányosan járnának, akkor a munkáltatónak vagy ki kell adnia ezeket a munkaviszony megszüntetése előtt, vagy ha ezt nem tudja / akarja megtenni, a ki nem adott szabadságot pénzben köteles megváltani. Ez azt jelenti, hogy annyi napnak megfelelő munkabért fizetnek ki neked, amennyi szabadnapot nem tudtál kivenni, hiába járt volna. A szabadság napokra távolléti díj fizetendő, amit az Mt. 146. § alapján az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből kell számolni. Az egy órára járó távolléti díjat havibérből a fix 174-es osztószámmal kell számolni, az egy napra járó távolléti díj ennek nyolcszorosa.