A kisgyermeknevelői szakma rendkívül fontos és felelősségteljes hivatás, amely a 3 év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítését, nevelését, fejlődésének segítését foglalja magában. Ahhoz, hogy valaki ezt a munkát elláthassa, megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal kell rendelkeznie.
A kisgyermeknevelői végzettség megszerzése
Ha valaki szívesen foglalkozik kisgyermekekkel, bővelkedik türelemben, és érdekli a gyermekek fejlődése, érdemes megfontolnia a kisgyermeknevelői pályát. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök közé tartozik a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, szociális segítő, szociális gondozó, általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
Hazánkban az ELTE TÓK indította el elsőként az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést. Amennyiben valaki a felsőoktatás előtt szeretne pedagógiai képesítést szerezni, érdemes olyan középiskolát választania, ahol indulnak ilyen szakok, és tanulhat pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat.
2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, ami azt jelenti, hogy 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetők olyan specializációs ismeretek, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, ami egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek.
A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszaktól valamennyire eltérő mesterképzést is lehet választani, így olyanok is szóba jöhetnek, mint a német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.
A szakképzettség alóli mentesítés feltételei
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (R.), míg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (NMr.) szabályozza a szolgáltatásnyújtás személyi feltételeit.
Képesítési előírások és mentesítés
Főszabály szerint az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkaköröket a munkakörhöz meghatározott számú és előírt szakképzettséggel rendelkező munkavállalóval lehet betölteni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimumelőírásait az R. 3. számú melléklete, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer munkaköreiben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait az NMr. 2. számú melléklete tartalmazza.
A szakképesítés meglétét a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában kell vizsgálni. A szociális területen a R. 6. § (5) bekezdése szerint például a gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő esetében a munkáltató legfeljebb 5 évre adhat felmentést a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól.
A képesítési feltételektől való időszakos, képzés megszerzésére irányuló eltérés a felmentés. Fontos megjegyezni, hogy a „felmentés” szó nem a munkaviszony megszüntetésére utal, hanem arra, hogy a munkavállaló mentesül a képzési követelmények alól, ez lehet részleges vagy teljes, állandó vagy időszakos. A felmentés időtartama legfeljebb 5 év, házi segítségnyújtás esetén 3 év. Azt a személyt, aki a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól felmentést kapott, a felmentés ideje alatt szakképzettnek kell tekinteni. A felmentés tényét, indokát a munkáltatónak dokumentálnia kell, és ezt a munkaszerződésnek, illetve egyéb dokumentumnak (pl. tanulmányi szerződés) is tartalmaznia kell.
Az NMr. a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál foglalkoztatott munkavállalókra nézve ilyen eltérési, felmentési lehetőséget nem tartalmaz. Azonban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének b) pontja bizonyos munkakörökre, mint például a gyermekfelügyelő, 4 évre engedi a képesítési előírás nélküli foglalkoztatást.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79. § (1) bekezdése szerint meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.
A bölcsődékben a kisgyermeknevelő munkakörben a 2.1. Szociális integrált intézménynél a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés, végzettség tekintetében az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése, valamint a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a értelmében legfeljebb négy évre adható felmentés. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az 1/2000. SzCsM rendelet az szociális intézményekre vonatkozik, nem pedig a gyermekjóléti ágazatra.
Munkaerőhiány és a mentesítések indoka
A tartós munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a szakképzett munkaerő hiánya (mely részben az utánpótlás hiányából, részben a magas elvándorlásból fakad) együttesen azt eredményezi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói eltérnek a jogszabályban meghatározott szabályoktól.
A rendelkezésre álló legfrissebb források (kb. 2018-2019) szerint a szakmai munkakörökben alkalmazottak mintegy 6 százaléka képesítés nélkül dolgozik. Az ellátástípusok 20,6 százalékában a szakképzetlenek aránya 10 százalékos vagy ezt meghaladó. Az ellátástípusok 44,4 százalékában 5-10% közötti a képzettség nélkül foglalkoztatottak aránya. Az összes ellátástípus kétharmadában 5% feletti értékekről beszélünk.
Szakirányú szakképzettség nélkül is ellátható feladatok
A szakirányú szakképzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló a munkaköri feladatainak ellátásakor olyan tevékenységeket végezhet, melyekhez megfelelő kompetenciával rendelkezik. Ez úgy érhető el, hogy a szakirányú szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező munkatárs betanítja a szakképzetlen munkavállalót a feladat elvégzésére, majd a továbbiakban felügyeli és koordinálja azt. A szakképzett munkavállaló munkaköri leírásában rögzíteni kell a betanítással összefüggő feladatok tartalmát, valamint a munkáltató belső szabályozásának megfelelően igazolni kell a tevékenység betanítás tényét.
3513 03 Csecsemő és kisgyermekgondozó
Speciális esetek a kisgyermeknevelésben
Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelő
A bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörben felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek is dolgozhatnak. A 257/2000. Korm. rendelet 2/a. számú melléklete tartalmazza ezen munkakörök megnevezését. A jogszabály szerint a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozókat megilleti a kiegészítő bérpótlék.
Bérpótlékok és juttatások
A Kjt. 78. § (1)-(2) bekezdése alapján huszonöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak kéthavi illetménynek megfelelő összegű jubileumi jutalom jár. A Kjt. az „illetményt” nevesíti a jubileumi jutalom alapjaként.
A 36/2026. Korm. rendelet alapján azoknak jár a kiegészítő juttatás, akik 2025. december 31-én és 2026. március 1-jén is pedagógusként voltak foglalkoztatva. Az egyszeri kiegészítő juttatás összege - teljes munkaidő esetén - a 2025. évre vonatkozóan bruttó 152.400 forint. Az egyszeri kiegészítő juttatást a kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2026. április 10-ig kell kifizetni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókon és a szakképzésben dolgozókon kívül a bölcsődei pedagógusoknak is jár.
Munkaidő és műszakpótlék
A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Rendszeresnek kell tekinteni a változást, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadában változik, valamint a legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Bölcsődei csoportok létszáma
A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni „bölcsődénként”. Amennyiben az intézmény két telephelyen működik, ahol az egyik négy, a másik két csoporttal, és az intézmény nem önálló bölcsőde, hanem gyermekjóléti intézmény alá tartozó telephely, akkor is vonatkozik rájuk a szabályozás.
Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása kiemelten fontos feladat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben. A közoktatási törvény 2003 óta a „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló” megnevezéssel jelöli azokat a gyermekeket, tanulókat, akiknek fejlődésük érdekében az átlagostól eltérő szolgáltatásokra van szükségük. A törvény felsorolja azokat a fogyatékosságokat és fejlődési zavarokat (pl. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosság, autizmus, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), amelyek alapját képezhetik a sajátos nevelési igény megállapításának.
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
A szakértői bizottság vizsgálatának legfőbb célja, hogy megállapítsa vagy kizárja, hogy a tanuló valamely fogyatékosságban szenved, illetve, hogy a tanuló fejlődése szempontjából legmegfelelőbb oktatási módra javaslatot fogalmazzon meg. A szakértői javaslat emellett számos más kérdésben orientálja a szülőt, a pedagógust és az intézményvezetőt, amikor állást foglal olyan kérdésekben, mint például az alkalmazandó pedagógiai módszerek, mentesítés bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek alól vagy a magántanulói jogviszony.
A szakértői bizottság szerepe
A szakértői bizottság közreműködése nem csupán azért fontos, mert a szülő segítségére lehet a megfelelő intézmény kiválasztásában, hanem mert jogi hatással és a közoktatási törvény szerinti esetekben a szülőre, a tanulóra és az intézményekre is kötelező erővel bíró szakértői véleményt csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott szervek, az abban foglalt eljárási szabályok betartásával bocsáthatnak ki.
A vizsgálaton való részvétel a gyermek különleges gondozáshoz való joga érvényesülésének alapvető feltétele. A szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását.
Abban a kérdésben, hogy egy sajátos nevelési igényű tanuló hogyan kaphatja meg a számára legmegfelelőbb nevelést és oktatást, a szakértői bizottságnak kell állást foglalnia. A sajátos nevelési igényű tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a speciális oktatáshoz szükségesek. A szülő ezért a szabad iskolaválasztási jogának gyakorlása során kötve van azokhoz az iskolákhoz, amelyek e sajátos feltételekkel rendelkeznek.
Felmentés a tanórai foglalkozások alól
Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a kérelem az összes tanórai foglalkozás alóli felmentésre irányul, akkor azt már a szülő az Oktatási Hivataltól kérheti. Az eljárás során az Oktatási Hivatal megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
Az egyéni munkarenddel rendelkezőt - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
tags: #kisgyermekneveloi #szakkepzettseg #aloli #mentesites