A kisgyermeknevelő szóbeli tétel témaköre széles spektrumot ölel fel, különös tekintettel a szociális szférát érintő jogszabályi változásokra. Ezen belül kiemelt figyelmet érdemel a támogatott lakhatás intézménye, amely a szociális ellátórendszer egyik kulcsfontosságú eleme. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a támogatott lakhatás céljait, feltételeit és működését, figyelembe véve a 2013-as jogszabályi módosításokat.
A támogatott lakhatás fogalma és céljai
A támogatott lakhatás egy olyan szociális szolgáltatás, amely az egyén szükségleteihez illeszkedő módon, természetes és professzionális támogatói hálózat létrehozásával és működtetésével támogatja a lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítását és fenntartását a szociális ellátórendszer kapacitásain belül. Ez a szolgáltatás személyközpontú és egyénre szabott, biztosítva a döntés szabadságát a lakhatási és támogatási forma megválasztásában. Célja, hogy az egyén meglévő képességeire építve, a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása révén lehetőséget biztosítson az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátítására.
Bevezetés a támogató lakhatásba
A jogszabályi háttér
Az 55/2013. (VII. 29.) EMMI rendelet módosítja az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeleteket, valamint a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV. 17.) SZMM rendeletet. Ezen rendelet többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 132. § (2) bekezdésének különböző pontjaiban kapott felhatalmazás alapján került kiadásra, figyelembe véve az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet vonatkozó paragrafusait.
A komplex szükségletfelmérés
A támogatott lakhatás komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható, amelyet az igénybevevő szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de legalább évente egyszer meg kell ismételni. A felmérést a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az intézményvezető által kijelölt egy-egy munkatárs végzi. A felmérés elvégzésére támogatási szükségletfelmérő szakmentor képzettséggel rendelkező munkatárs jelölhető ki. A komplex szükségletfelmérés kiterjed az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban, az általa megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra, az életkor- és fogyatékosság-specifikus igényekre, a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre, a képzettségre, munkatapasztalatra, a jövedelmi, vagyoni helyzetre, a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre, annak felmérésére, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben, a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére, a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára, valamint az egyén együttműködési szándékának felmérésére. A komplex szükségletfelmérést célcsoport-specifikus, fogyatékosság esetén fogyatékosság-specifikus módszerekkel kell elvégezni. Amennyiben az ellátást igénybevevő a felmérés eredményével nem ért egyet, azt az intézményvezetőhöz benyújtott kérelme alapján meg kell ismételni.
Az egyéni szolgáltatási terv
A támogatott lakhatást igénybevevők esetében egyéni szolgáltatási tervet kell készíteni, amely a komplex szükségletfelmérés eredményén és tartalmán alapul. Ez a terv tartalmazza a szolgáltatásnyújtással elérendő rövid- és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését, az életvitel támogatását szolgáló tevékenységek körét és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, a kockázati tényezők felsorolását és azok elhárításának lehetséges eszközeit, módját és eljárásrendjét, az ellátást igénybevevőnek a társadalomba, a közösségbe történő beilleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket, a család és az egyéb támogatók bevonásának módját, a támogatói háló tagjait, valamint a más szervezet által biztosított szolgáltatásokat és azok felelőseit. Az egyéni szolgáltatási tervet a szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontjától számított három hónap elteltével felül kell vizsgálni, majd ezt követően legalább félévente értékelni, és szükség esetén módosítani kell. A tervet és módosításait az intézményvezető, a támogatott lakhatást igénybevevő személy, valamint az Szt. 75. § (3) bekezdése alapján a más szervezet által biztosított szolgáltatásokat nyújtó szervezetek képviselői írják alá.
A támogatott lakhatás szakmai feladatai
A szolgáltatás során biztosítani kell a lakóhelyi és - a távmunka kivételével - a munkahelyi feladatok, valamint a szabadidő eltöltésének szétválasztását. Fontos a foglalkoztatás biztosítása, amennyiben a komplex szükségletfelmérés eredményének megfelelő foglalkoztatási lehetőség rendelkezésre áll. A segítségnyújtás a kulturális és szabadidős tevékenységek szervezésében, társas kapcsolatok fenntartásában is elengedhetetlen. Lehetőséget kell biztosítani az ellátást igénybevevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldására, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához, valamint az ellátást igénybevevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését, ide értve az önálló életvitel kialakítását segítő képzésekhez, programokhoz való hozzáférést. A napi életritmust a munkavégzés, a szabadidő eltöltése, a munka- és a szabadidő megfelelő aránya, a támogatott lakhatás fenntartásában vállalt feladatok ellátása, valamint a szociális kapcsolatok fenntarthatóságának biztosítása alapján kell kialakítani. A támogatott lakhatást biztosító intézmény szakmai munkájáért az intézmény vezetője felelős.
Személyi feltételek
Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Az intézmény vezetője minden igénybevevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (esetfelelős), aki az egyéni szolgáltatási tervben meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre tizenkét ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybevevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására. A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybevevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre.
| Szerepkör | Feladatok | Létszám (minimum) |
|---|---|---|
| Intézményvezető | Szakmai munka irányítása, felelősségvállalás | 1 fő |
| Esetfelelős | Egyéni szolgáltatási tervek készítése és felügyelete, esetkezelés | 1 fő (amennyiben nem az intézményvezető látja el) |
| Kísérő támogatást biztosító munkatárs | Napi életvitel segítése, állapotváltozás felismerése | 1 fő (amennyiben nem az intézményvezető/esetfelelős látja el) |
tags: #kisgyermeknevelo #szobeli #tetel #2010