A kisgyermekgondozó, -nevelő kiemelkedő szerepet játszik a legkisebbek, az újszülöttkortól hároméves korig terjedő korosztály gondozásában és nevelésében. Munkáját speciális gyermekintézményekben, például bölcsődében, mini bölcsődében, családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében vagy alternatív napközbeni ellátás keretében végzi.
A Kisgyermekgondozó, -nevelő feladatai és személyisége
A kisgyermekgondozó, -nevelő a 0-3 éves korú gyermekek ellátását önállóan végzi. Elsődleges feladata a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése és fejlődésük támogatása. Felelősséget vállal a rábízott kisgyermekért, gyermekcsoportért, a nevelés folyamatában hozott döntéseiért és nevelői tevékenységének következményeiért.
A kisgyermeknevelő érett felnőtt személyiség, aki megfelelő empátiával képes fordulni a gyermekekhez és családjaikhoz. Szakmai felkészültsége alapján hitelesen tudja a családok felé közvetíteni a kisgyermekek nevelésével, fejlődésével kapcsolatos tudását, ismereteit. Tiszteletben tartja a kisgyermek személyiségét, megfelelő toleranciával rendelkezik a mássággal kapcsolatban. Munkája során nem pótolja, hanem kiegészíti a családi nevelést, érzelmi biztonságot nyújt a kisgyermek számára.
A mindennapi tevékenysége során a gyermekek szükségleteinek figyelembevételével alakítja ki a gyermekek életterét, biztosítja a gyermekek önálló tevékenységének feltételeit, a szokások és az egészséges életmód kialakulását. Felismerve a kisgyermekek biológiai és pszichés szükségleteit, azokat egyénre szabottan elégíti ki. A játék feltételeinek megteremtése mellett részt vesz a játékban úgy, hogy a gyermekek motivációja, kíváncsisága, játékkedve fennmaradjon. Segíti a gyermeket a világ megismerésében úgy, hogy aktivitásra való igényét tiszteletben tartja, nem veszi el tőle a felfedezés örömét.
A kisgyermekgondozó fogékonnyá teszi a gyermekeket a művészetekkel szemben, a korosztálynak megfelelő zenei, vizuális és anyanyelvi élmények tudatos és rendszeres közvetítésével. Mivel az éneklés és a mondókázás a legkézenfekvőbb eszközök az érintett korosztály fejlesztéséhez, fontos, hogy a kisgyermekgondozó, -nevelő ezekben otthonosan mozogjon. A gyermekek szociális készségét fejleszti, olyan szabályok felállításával, amik érthetőek és betarthatóak, segíti a konfliktusok megoldását és támogatja a gyermekek egymás felé irányuló pozitív kezdeményezéseit.
A családokkal szimmetrikus, nevelőpartneri kapcsolatot alakít ki, tudja, hol van a család és a bölcsőde kompetencia határa, és ennek megfelelően viselkedik. Munkáját pontosan, szorgalommal, tudatosan végzi. Szükség esetén gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat is ellát.
Képzési útvonalak és követelmények
Ha valaki kisgyermekekkel szeretne foglalkozni, több utat is választhat. Létezik kisgyermekgondozó, -nevelő képzés, továbbá dajka, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő szakma is.
Kisgyermekgondozó, -nevelő képzés
A kisgyermekgondozó, -nevelő szakma a szociális ágazat 5 éves technikumi képzésén sajátítható el. A képzés feltétele az érettségi bizonyítvány, illetve egészségügyi alkalmassági igazolás. Ez emeltszintű szakképesítést ad.
A képzés első két éve a szociális ágazati alapoktatást foglalja magába, ami írásbeli és gyakorlati ágazati alapvizsgával zárul. A képzés része a 200 óra egybefüggő szakmai gyakorlat, melyet a 12. évfolyamot követően teljesítenek a tanulók. Az 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamon pedig további gyakorlat szükséges. A képzés érettségivel és szakmai vizsgával zárul.
Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Tisztában vannak a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudják az ebből fakadó különbségeket. Ismerik az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepét, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkeznek. Kielégítik a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatják a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
A képzési és vizsgáztatási díj az aktuális minimálbér függvényében évente változik.
Dajka képzés
A bölcsődei dajka jelenleg az új szakmalistában dajka képzésként szerepel, és alapfokú végzettséget biztosít. Ennél a képzésnél a jelentkezés feltétele az általános iskolai bizonyítvány. A képzési idő 2-4 hónap, ami 400 órás tananyagot jelent.
Csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szak főiskolai végzettséget ad. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést. 2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, így az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. A tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetők specializációs ismeretek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken. A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, ami egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat.
Csecsemő és kisgyermekgondozó szakma bemutatása - Duális Szakképzés
A napközi ellátás keretei
A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni.
Bölcsődei ellátás
Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. Általában minden év április közepétől május elejéig zajlik a beiratkozás. A szülők munkáltatói igazolást (vagy a munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) mutatnak be a gyermek beíratása során. Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit. Ha a szülő vitatja a bölcsőde elutasító értesítését, a fenntartóhoz fordulhat.
Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében maradhat a 4. életévének betöltéséig.
Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet. A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrációban (a többi gyermekkel közös csoportban), vagy részleges integrációban (speciális bölcsődei csoport) nevelkedhetnek a bölcsődében.
Egy minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet. Egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám szintén 8 fő lehet.
Az ellátás biztosításához egy fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő alkalmazása szükséges - a fenntartó döntése alapján. Ha 5-nél több gyermek ellátását biztosítják, további egy fő segítő személy alkalmazása szükséges, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy).
Bölcsődei Nyitvatartás és Napirend
A bölcsődék jogszabályban előírt minimális nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. A jogszabályok szerint (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább 4 óra és legfeljebb 12 óra. Az intézmény nyári zárvatartási időtartamát a fenntartó legfeljebb 5 hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően 2-3 hétre zárnak be nyaranta.
A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolja az időjárás változása és a csoport létszáma is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (egyéni/saját gondozói rendszer) és a gyermek otthoni életének lehetőség szerinti figyelembevétele. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, és ne legyen felesleges várakozási idő. A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart.
Óvodai ellátás
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, felmentést kaphat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
A gyermekek a 3. életévük betöltése után jelentkezés útján vehetők fel az óvodába. A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet több település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg. A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.
Kutatási adatok szerint a szülők 50%-a tud élni a szabad óvodaválasztás lehetőségével (a megyei jogú városokban 85%, Budapesten 45%, községekben 28%). A választás legfontosabb szempontja az óvoda közelsége. Az adatok szerint nagyvárosokban a gyermekek kb. 80%-a lakóhelyétől számított 15 perces utazással eléri az óvodát.
Az óvodák Magyarországon átlagosan négy csoportot működtetnek, de jelentős az intézmények közötti szórás. A beíratott gyermekeket különböző típusú csoportokba oszthatják az intézmények (egykorú gyermekek és vegyes csoport). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő).
Az óvoda egész évben (250-252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fokozatosan növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát. A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.
Továbbképzési kötelezettségek
A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg. A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik.
Pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végzettségű (ISCED 6) óvodapedagógus láthat el óvodapedagógusi munkakört. A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival, tanítókéival, tanárokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. Az 1990-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódva egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás és az elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete.
Kihívások és örömök a szakmában
Szvoboda Marianna, aki kisgyermekgondozó, -nevelőként végzett és családi bölcsődében dolgozott közel 9 évig, megosztotta tapasztalatait. Elmondása szerint a pályája kezdetén az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy amikor a gyermekek próbálkoznak önállóan elsajátítani például az evést, öltözködést, akkor ne tettekkel, hanem csak szavakkal segítse, bíztassa, dicsérje őket, és ne akarja helyettük megcsinálni. Később az a kihívás, hogy minden kisgyermekre ugyanannyi időt tudjon szánni és a nap végére is képes legyen aktívan és türelmesen bánni velük, teljes odafigyeléssel. Fontos a bizalom kialakítása a szülőkkel is.
A szakma legnagyobb öröme a gyermekek őszinte megnyilvánulásai, ahogy "nyílik" meg előttük a világ, és szereznek újabb és újabb tapasztalatokat, válnak önállóvá. Ahogy elkezdenek járni, beszélni és már szavakkal, mondatokkal is ki tudják fejezni érzéseiket, el tudják mesélni, mi történt velük, közösen tudnak énekelni, mesét mondani. Ahogy 3 éves korukra a játék már nem csak, mint tárgy köti össze őket, hanem a közös játék öröme is.
Marianna egyetért azzal, hogy a legfontosabb, hogy szeressük a gyerekeket, de ez mégsem elegendő ahhoz, hogy jó kisgyermeknevelő legyen belőlünk. Szerinte az is rendkívül fontos, hogy türelmesek és empatikusak legyünk, valamint nyugodtak, de mégis aktívak. A bölcsőde egy olyan közösség, ahol fontos a napirend, a rendszeresség és ezt úgy lehet a legjobban elérni, ha a kisgyermekgondozó, a dajka, a szülő, azaz mindenki együtt tud működni. Elmondása szerint eljöhet az az idő, amikor már nem tud olyan türelmes lenni, mint amit ez a hivatás megkíván. Ezt el kell fogadni és célszerű változtatni a munkavégzés helyszínén, vagy esetleg új szakmában kell elhelyezkedni, mert ezen a területen minden hatással van a kisgyermekre.
tags: #kisgyermekgondozo #kotelezo #vegzettsege