Terhesség alatti vizsgálatok: Mire számíthatnak a kismamák?

Az egyik legmaradandóbb élmény a leendő édesanya életében, amikor egy álmos reggelen végre megjelenik a pálcán az a bizonyos második csík. Az esetek döntő többségében ugyanis ez azt jelenti, hogy méhében új életet hordoz, és jó eséllyel kilenc hónap múlva egészséges újszülöttel gyarapszik a család. Addig azonban számos változáson megy keresztül mind a várandós asszony, mind a benne fejlődő magzat szervezete, melyet a szakemberek különféle vizsgálati módszerekkel tudnak nyomon követni, és szükség esetén a folyamatba olyan módon beavatkozni, hogy anya és magzat a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. De mik is ezek a vizsgálatok? Hol és mikor kell a kismamának megjelennie? Milyen információkat szerezhet egy-egy vizsgálat alkalmával? És mi a teendő akkor, ha valami nem úgy alakul, ahogyan kellene?

Az első trimeszter (1-12. hét)

A terhesség kilenc hónapját szokás három harmadra (úgynevezett trimeszterre bontani): az első harmad az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. Ebben az időszakban a legelső „vizsgálatnak” az otthon elvégzett terhességi gyorsteszt minősül: a menzesz várt napjának késése esetén a reggeli első vizeletből végezhető el. Alapja, hogy a méhbe beágyazódott embrió kezdetleges méhlepénye termel egy bizonyos HCG (human choriogonadotropin) nevű hormont, melynek emelkedett mennyiségben való jelenléte a terhességi gyorsteszt segítségével kimutatható.

A HCG szintje a beágyazódást követően néhány nappal kezd meredeken emelkedni: mintegy másfél-kétnaponta duplázódik az értéke. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy hasonlóan magas HCG-értékkel bírhat a méhen kívüli terhesség, illetve bizonyos kórállapotok (pl. petefészekciszták). Éppen ezért a terhesség tényét minden esetben meg kell, hogy erősítse a nőgyógyászati vizsgálat. Nőgyógyászati vizsgálatra érdemes tehát időpontot kérni ilyen esetben.

Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor. Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik. Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni.

Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is. Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania.

A várandósság tényéről érdemes a háziorvost is mihamarabb értesíteni, még akkor is, ha minden normál mederben zajlik, és a várandós aktívan dolgozik. Ő lesz ugyanis az az orvos, aki (szülészorvosi javaslat alapján) táppénzre tudja venni a leendő édesanyát, ha annak bármilyen panasza, problémája jelentkezik a terhessége alatt.

A szülészorvos vagy a védőnő minden esedékes vizsgálat előtt felhívja a figyelmet arra, hogy mikor és hol kell a várandósnak megjelennie. A kötelező vizsgálatokhoz a beutalót kiadhatja a szülész szakorvos, de sok esetben csak a háziorvos vagy a területileg illetékes szülész-nőgyógyász jogosult erre.

Szűrővizsgálatok az első trimeszterben

Az első trimeszterben mindenképpen szükséges még egy laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel), melyből a vérkép, a vércsoport, vérkémiai paraméterek, és bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség (pl. Hepatitis B), illetve az akut fertőzés fennállásának kizárása (pl. szifilisz) történik.

A következő kötelező szűrés a fogászati vizsgálat, ahol megvizsgálják fogainak állapotát, és probléma esetén a lehetőségekhez képest igyekeznek azokat olyan ép állapotba hozni, hogy a terhesség alatti nagymértékű kalciumvesztés és egyéb folyamatok ne vezessenek a fogak nagyfokú károsodásához, pusztulásához.

Körülbelül a 11-13. héten történik az első, genetikai jellegű szűrő ultrahangvizsgálat. Ez kötelező és ingyenes. Ugyanakkor szabadon választható önköltségen ennek a kombinált változata (kombinált genetikai vizsgálat), ahol az ultrahangos vizsgálat eredményeit egy előzetes vérvétel eredményeivel összevetve a leggyakoribb genetikai eltérések jelenlétét vagy hiányát elég nagy biztonsággal meg lehet becsülni. Amennyiben a várandós ezt választja, mindenképpen időpontot kell egyeztetnie a szűrést végző (rendszerint magánjellegű) egészségügyi centrumokkal, hogy a vérvétel és az ultrahangos vizsgálat a kellő időben (10-12. hét) megtörténjenek. A lelettel természetesen az előre egyeztetett időpontban majd a szülész-nőgyógyász szakorvost is fel kell keresni.

Az első trimeszter vége felé, de akár a második trimeszter elején mindenképpen el kell még végeztetni egy belgyógyászati vizsgálatot akkor is, ha a kismamának korábban semmiféle ilyen irányú megbetegedése nem volt. Ennek során a rutin fizikális vizsgálat mellett a kórelőzmény felvétele, valamint EKG-vizsgálat, vérnyomásmérés történik. Felmerülő probléma esetén a belgyógyász a várandóst további kivizsgálásokra irányíthatja, melyhez a beutalót rendszerint a háziorvostól kell kérni. Mint minden korábbi eredményt, a belgyógyászati vizsgálat(ok) leleteit is be kell mutatni a szülész szakorvosnak, hiszen ő az a személy, aki a várandós nő és a méhében fejlődő magzat épségének érdekében döntések sokaságáért felelhet, amely döntéseket a legjobban a legtöbb információ birtokában képes meghozni.

A második trimeszter (13-27. hét)

A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.

A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata.

A második trimeszterben (kb. 24-26. héten) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra. Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség. Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért.

Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel). Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését). A fenti vizsgálatok eredményeivel történik a szülész-nőgyógyász szakorvossal a konzultáció, mindig az előre megbeszéltek szerint.

A harmadik trimeszter (28-40. hét)

Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé.

A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak. Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg.

A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni. (Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.)

A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik.

A harmadik trimeszterben a kismama energiája, súlyából fakadóan egyre kevesebb. A járás nehezebb, a láb vizesedhet, visszerek jelenhetnek meg, illetve a hát és a medence egyaránt fájhat. A vizelettartás szintén nehézségekbe ütközik, hiszen a baba ekkorra már igencsak nyomja a hólyagot. A 36. héttől kezdve a baba szívhangjának vizsgálatára, valamint a méh összehúzódásainak ellenőrzésére (CTG vizsgálat) hetente kerül sor. A laborvizsgálat rámutathat arra, hogy a páciensnél fennáll-e a májbetegségek valamelyik formája. A B csoportú streptococcus baktériumot a kismamák 10-25 százaléka hordozza a hüvelyében. A baktérium az újszülöttet többnyire a szülés során, a szülőutakban fertőzi meg, ritkább esetben a fertőzés azonban a terhesség alatt is előfordulhat. A vércsoport meghatározása azért kiemelten fontos, mert a magzat vércsoportja eltérhet a kismamáétól, ezért a várandós nő szervezete idegenként azonosíthatja és védekezésként ellenanyagot termelhet.

A terhesség alatti laborvizsgálatok általános menete

A terhesgondozás menetét Magyarországon szakmai protokollok írják elő. A terhesgondozás általános menetéről a normál, átlagos esetben az alábbiakban talál összefoglaló leírást, lényegében ez egy irányvonalnak tekinthető. Hangsúlyozom, hogy a terhesgondozás menete mindig egyéni és az adott körülmények (pl. ikerterhesség, anyai, magzati betegségek, kórállapotok, stb..) jelentősen befolyásolhatják.

A terhesség alatti labor vizsgálatok célja a szűrés és ellenőrzés, melyet a területileg illetékes labor fog elvégezni. A vizsgálatok alkalmával otthonról is viheted a vizsgálathoz az összegyűjtött vizeletedet.Mire figyelj? Tiszta, jól zárható üveget használj, tisztálkodj meg előtte, aznap reggeli első vizelet kell, „Középsugaras vizeletet” gyűjtsél (a vizelet elejét engedd el, a középső részt gyűjts be és a végét is engedd el).

Mindig éhgyomorral érkezz a vizsgálatokra, mert az éhgyomri vércukor szintet csak így tudják ellenőrizni. Ha a terheléses vércukor vizsgálateredménye eltér a normálistól, orvosod további vizsgálatokra irányít: dietetikushoz, szakorvoshoz.

tags: #terhesen #hova #mehetek #vervetelre