A kisgyermekkori orrproblémák sok szülő számára aggodalomra adhatnak okot. Az orrdugulás, orrfolyás, orrvérzés és egyéb kellemetlenségek hátterében számos tényező állhat, a banális náthától kezdve a súlyosabb fejlődési rendellenességekig. Fontos felismerni a tüneteket, megérteni az okokat és időben szakemberhez fordulni a megfelelő kezelés érdekében.
Az orrdugulás és orrfolyás okai kisgyermekeknél
Gyermekkorban ugyanolyan gyakran fordulhat elő gátolt orrlégzés, mint felnőttkorban. Sőt, megkockáztatható, hogy talán még gyakrabban is, ami elsősorban a gyakori orrmandula megnagyobbodás miatt lehet. Az orrdugulás leggyakoribb oka kétségkívül a nátha, mely a közösségbe kerülő bölcsődés, óvodás korú gyermekeknél még gyakrabban jelentkezhet. A beszoktatás időszakában és az azt követő hónapokban a betegeskedések száma megemelkedhet, de a későbbiekben is egy szezonban 6-7 nátha még normálisnak tekinthető.
Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy a nátha kezelésének legfontosabb része a rendszeres orrtisztítás. Erre csecsemőknél különösen fontos ügyelni, mivel kizárólag orron át lélegeznek, ezért az eldugult orr az alvásban és evésben is akadályozza őket.
Allergiás nátha
Ha a nyári hónapokban gyermekünknél hosszan elhúzódó, náthaszerű tünetek jelentkeznek, akkor gondoljunk az allergiás nátha lehetőségére is. Különösen akkor, ha a gyermeknél korábban atópiás dermatitiszt vagy ételallergiát diagnosztizáltak. Az allergiás náthát (rhinitist) - amit a köznyelvben szénanáthaként ismernek -, a gyermek környezetében lévő allergén belélegzése váltja ki, ami az orr allergiás gyulladását okozza. Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélhetünk, ha a tünetek közül kettő naponta huzamosabb ideig megfigyelhető, illetve hetente több napon át is fennáll. A fő tüneteken kívül szem- és orrviszketés, légúti panaszok, valamint étvágytalanság, általános fáradtság és fejfájás is kísérheti a szénanáthát.
Az ún. szezonális allergiát könnyebb tetten érni, hiszen a szülők is felfigyelhetnek rá, hogy a tünetek az év egy meghatározott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek. Nyáron elsősorban a gyomnövények és a gombaspórák okozhatnak allergiás náthát. Napjainkban egyre több az allergiás beteg, erre különösen azokban a családokban kell figyelni, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás. Öröklött hajlam esetén még nagyobb az esély rá, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Légúti allergia már óvodáskorban is jelentkezhet: ilyenkor az orrváladék színtelen, áttetsző. Figyelmeztető tünet az elhúzódó orrdugulás, tüsszögés, köhögés, a szemek viszketése, kivörösödése.
A szénanátha tüneteivel - az életminőségre gyakorolt hatásán túl - azért is rendkívül fontos foglalkozni, mert a gyulladásban lévő orrnyálkahártya miatt a gyermek könnyebben kaphat el légúti fertőzéseket. A kezeléssel tehát egyrészt ezeket is megelőzhetjük. Hosszú távon viszont megakadályozható az allergia súlyosbodása és az asztma kialakulása is. Megfigyelhető ugyanis, hogy az atópiás (allergiára hajlamos) gyermekeknél az allergiás kórformák (atópiás dermatitisz, ételallergia, allergiás rhinitis, asztma) gyakran egy jellegzetes sorrendben, egymást váltva vagy kiegészítve, követik egymást. Ezt hívják „atópiás menetelésnek”.
Allergia vizsgálata és kezelése
Kisebb gyermekeknél vérvizsgálattal mutatható ki, hogy a leggyakoribb allergének közül mely ellen van jelen antitest, így a feltételezhető tettes elleni bizonyító eljárás el is kezdődhet a rendelőben. A bőrpróba is a gyanúsítottat keresi a bőrre/bőrbe juttatott allergénekkel. Az ajánlások szerint az allergiavizsgálat elvégezhető szinte bármilyen életkorban, de a tesztek értelmezése allergológiai szakértelmet igényel, különösen gyermekkorban. Amennyiben beigazolódott az allergia, fontos a mielőbbi gyógyszeres kezelés megkezdése. A terápia során biztonságosan alkalmazható bázisszerek az antihisztaminok, valamint a lokális szteroid orrspray, de oki kezelésként 5-6 éves kor felett új lehetőségként a specifikus immunterápia is szóba jöhet, ami hosszú távon biztosítja az allergiamentes, jó életminőséget.
Orrmandula megnagyobbodás
Tartós orrdugulást okozhat még gyermekkorban a megnagyobbodott orrmandula is. Figyelmeztető jel, ha a gyermek horkol, a légúti akadály zavarja a nyugodt alvásban. A beszédfejlődésben, hangképzésben is éreztetheti a hatását, de a szagérzékelésben is gondot okozhat, előfordulhat, hogy a gyermek nem, vagy csak alig érez szagokat. A megnagyobbodott orrmandula nátha esetén gátolhatja a váladék kiürülését, ezáltal fülbetegségekre, visszatérő arcüreggyulladásokra hajlamosíthat. A műtét szükségességét a panaszok súlyossága határozza meg, ennek elbírálása fül-orr-gégész feladata.
Orrpolip
Az orrpolip az orrmelléküregekből kitüremkedő, halvány rózsaszínű, hosszabb-rövidebb nyelű nyálkahártya-képződmény. Megjelenése fertőzéssel, allergiával is összefügghet, de gyermekkorban, 8-10 éves kor között cisztás fibrózis kísérője is lehet. Kialakulására a tartós, gyakran teljes orrdugulás, szagláscsökkenés, orrfolyás figyelmeztethet.
Orrsövényferdülés
Az orrot belül két egyenlő részre választó orrsövény rendszerint a 7. életévtől kezdődően fejlődik ki, végleges alakját a 20-25. életév között éri el. Az orrsövényferdülés gátolt orrlégzést okozhat.
Idegentest az orrban
A kúszó-mászó, vagy épp járni tanuló, a világgal ismerkedő kisgyermek is előszeretettel kóstolja meg a környezetéből összegyűjtött tárgyakat. Előfordul, hogy egy-egy apró gomb, játék-, ételdarab, vagy kavics az orrába kerül, majd ott is marad, egészen addig, amíg feltűnik az általa okozott egyoldali véres, gennyes, bűzös orrfolyás, nehezített orrlégzés.
Fejlődési rendellenességek
A szinte csak gyermekkorban előforduló okok, leggyakrabban veleszületett anatómiai eltérések, fejlődési rendellenességek. Ezekre majdnem mindig nagyon hamar fény derül, mivel már akár újszülött korban is panaszt okoznak. A leggyakoribb észrevehető jelenség ilyenkor a tartósan nyitott száj, illetve a táplálkozási nehézség, elégtelenség.
Lehetséges fejlődési rendellenességek:
- Choanalis atresia: az orr hátsó nyílásának csontos vagy kötőszövetes lezáródása.
- Meningocele, meningoencephalocele: az agyhártya vagy akár az agy egy nyíláson történő betüremkedése, jelen esetben az orrüreg felé.
- Egyéb arckoponya fejlődési rendellenesség.
- Dermoid, teratoma, chordoma, vagy egyéb veleszületett daganat.
- Ciszták: nasoalveolaris- vagy nasopharyngealis (Thornwald) ciszta.
Az elhúzódó orrfolyás szövődményei
Ha az elhúzódó orrfolyás hosszabb időn át kezeletlen marad, az egyrészt veszélyes abból a szempontból, hogy így az azt kiváltó ok sem került megszüntetésre, illetve további szövődmények is kialakulhatnak. Ennek egyik lehetséges formája, hogy az orrfolyás, orrdugulás miatt fennálló tartós szájlégzés az állkapocs és a fogak fejlődésére is kedvezőtlenül hat. Szövődményként előfordulhatnak gyakoribb megbetegedések, középfülgyulladás és arcüreggyulladás is. Tartós panaszok esetén ezért mindenképp kérjük szakember segítségét a kezeléshez!
Gyermekkori orrvérzés okai és kezelése
A gyermekkori orrvérzés (epistaxis) gyakori jelenség a gyermekek körében, és bár általában nem súlyos, sok szülő számára aggodalomra adhat okot. A gyermekkori orrvérzés leggyakrabban ártalmatlan, azonban ismétlődő esetekben fontos megérteni az okokat, a megfelelő kezelést és a megelőzési lehetőségeket.
Orrvérzés típusai
- Elülső orrvérzés: Ez a leggyakoribb típus, különösen gyermekeknél. Az orr elülső részén található hajszálerek megrepedése okozza. Dr. Horváth Tamás Phd. szerint gyermekkorban szinte mindig a szerencsére ártalmatlan, bár sokszor ijesztően kinéző elülső orrvérzésről van szó, ami az orrsövény első harmadában lévő, kitágult érfonatból származik.
- Hátsó orrvérzés: Ez ritkább, és súlyosabb is lehet, mivel az orr hátsó részén lévő nagyobb erekből származik a vérzés.
Az orrvérzés okai
Az orr vérellátása kifejezetten jó, ugyanis ez kell ahhoz, hogy betöltse a neki szánt szerepet: a rajta keresztül áramló levegő felmelegítése, párásítása, nedvesítése, illetve a kórokozókkal szembeni védekezés mind-mind ennek a kiváló, bőséges vérellátásnak köszönhető. De mi okozza az orrvérzést? Az, hogy az orrsövény első harmadában elpattannak az erek.
Dr. Horváth Tamás elmondta, hogy ezeknek az ereknek az elpattanása jellemzően két ok miatt történhet meg:
- Száraz levegő és irritáció: A száraz levegő, különösen télen, amikor fűtés üzemel, gyakran kiszárítja az orrnyálkahártyát, ami repedésekhez és vérzéshez vezethet.
- Orrpiszkálás: A gyerekeknél gyakori szokás, amely az orrnyálkahártya mechanikai sérülését okozhatja.
- Orrsérülések: Az orr fizikai sérülése, például egy esés vagy ütés, gyakori oka lehet az orrvérzésnek.
- Helyi fertőzés: Ez lehet egy vírusos nátha, vagy enyhe, esetleg csak helyi pörkösödést okozó bakteriális fertőzés. Sokszor a nátha okozta orrfolyás, beszáradt váladék miatt gyakrabban nyúl a gyermek az orrába, ami sértheti az alatta lévő erek falát.
- Alvadási zavarok: Ritkán az orrvérzés hátterében alvadási zavarok állhatnak, mint például a hemofília vagy a von Willebrand-betegség.
Orrvérzés otthoni kezelése
Az orrvérzés az esetek többségében gyorsan és egyszerűen kezelhető otthon:
- Nyugodtság megőrzése: Fontos, hogy a szülők és a gyermek is nyugodt maradjon, mivel az orrvérzés látványa ijesztő lehet, de ritkán veszélyes. Könnyen túlbecsülik például az orrvérzéssel elvesztett vér mennyiségét az összevérzett ágynemű rémisztő látványa miatt.
- Ülő helyzet és előre dőlés: A gyermeket ülő helyzetbe kell helyezni, majd előre dönteni a fejét, hogy a vér ne jusson a torokba, ami hányást, félrenyelést okozhat.
- Orrnyomás alkalmazása: Az orrszárnyak legalább 5-10 percig történő erős összenyomása segíthet elállítani a vérzést.
- Párásítás: A lakás levegőjének párásítása különösen télen fontos, amikor a fűtés száraz levegőt eredményez.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a vérzés gyakori, elhúzódó, vagy ha a vérzés nagyon erős, orvosi ellátásra lehet szükség. Ha a fentiek nem segítenek, akkor érdemes orvoshoz fordulni. A szakorvos általában egy egyszerű orrbanézést követően meg tudja állapítani a vérzés forrásának helyét, de természetesen előfordulhat az is, hogy ehhez egy endoszkópra van szüksége. Egyéb - például képalkotó - vizsgálatok csak olyan esetben jönnek szóba, ha az orrvérzés valamilyen más betegség tüneteként jelentkezik, de ez gyermekkorban nagyon ritka.
Orvosi beavatkozás orrvérzés esetén
A leggyakrabban - a vérzésforrás azonosítása után - pár percre helyi érzéstelenítős vattát helyeznek be a gyerek orrába, ezt követően pedig vagy egy elektromos csipesszel égetik meg a vérzésforrást, vagy egy gyenge savas (triklórecetsav) pálcával marják meg az érintett nyálkahártyafelszínt. Az eljárások lényege, hogy mindkettőt követően behegesedik a nyálkahártyafelszín, és orrsövény érintett részén a megkezelt ér helyére új, de erősebb falú erek nőnek majd. Az orvos a vizsgálatok alapján szükség esetén az orrnyálkahártyán lévő ér égetését (elektrokauterizálást) is elvégezheti, hogy a vérző ereket lezárja. Ezt gyakran alkalmazzák, ha a vérzést egy állandóan visszatérő problémát okozó, jól látható, ér okozza.
Orrsérülések és azok kezelése gyermekkorban
Az orr kiemelkedő helyzete és csontos-vázának törékenysége miatt rendkívül sérülékeny. Az orrsérülések leggyakrabban orrvérzéssel, az arc bizonyos részeinek deformálódásával és funkcionális károsodással járnak. A külső orr sérülései orrdeformitáshoz, ferde orr kialakulásához, vagy az orr esztétikai megjelenésének romlásához vezethetnek.
Orrsérülések típusai
- Külső orr szakított sebzései: falból vagy ajtóból kiálló szögek, kampók, horgok, esernyő- és botvégek, kötőtűk, villák, gereblyék, állatok harapásai (kutyák, lovak) okozhatják.
- Széles vágott sebek: üvegszilánkok és más tárgyak behatására autóbalesetnél fordulnak elő.
- Tompa orrsérülések: ütéstől, lökéstől és eséstől származhatnak. Könnyebb fokú tompa orr trauma csak orrzúzódást és az orr lágy részeinek szakított sebzését okozza.
- Orrcsonttörés: Az orrcsontok szabad széleinek kis törései nem okoznak mindig külső orrdeformitást és alaki eltérést, csak tapintással, gyakrabban röntgenfelvétellel mutathatók ki. Különösen gyakran sérülnek, törnek az orrcsontok, ritkábban az állcsontok, homloknyúlványai.
- Orrsövény sérülése: Az orrsövényt érő trauma orrsövényferdülést, a porcos orrsövény ficamát, az orrsövény repedését, az orrsövény törését okozhatja. Az orrsövény csontos része ritkábban sérül.
- Orrporc sérülése: Az orr porcos vázának traumája ritkábban okoz külső orr deformitást, mert az orrporc rugalmas.
- Belső orrsérülések: Az orrüreg nyálkahártyája külső orr traumák során, közvetett módon sérülhet. Ipari dolgozóknál fém-, üveg-, kő-, vagy faszilánkok juthatnak az orrüregébe.
- Szeptum haematoma (orr sövényi vérömleny): Az orrüreg lumenének a sérülés folytán keletkezett szűkülete még fokozódhat azáltal, hogy az orrsövényen septum haematoma keletkezik. Ha az orrsövény haematoma elgennyed, tályog fejlődhet ki (septum tályog). Septum tályogot leggyakrabban az orrfalak olyan komplikált töréseinél látunk, amikor a tört csont szilánkok az orrsövény nyálkahártyáját elődomborítják.
- Orrüreg tetejének sérülései: Akkor keletkeznek, ha hegyes végű tárgyak az orr tetejének irányában, közvetlenül az orrba hatolnak. Az ilyenkor bekövetkező lamina cribrosa sérülés életveszélyes lehet. Megsérülhet a kemény agyhártya, vagy még mélyebben az agyvelő állománya is. Az orrüreg tetejének sérüléseikor teljes szagláskiesés (anosmia) maradhat vissza, ha a szaglóideg rostjai sérültek, vagy a szaglótájékon képződött vérömlenyek és hegesedések miatt az idegrostok másodlagosan elfajultak (degeneráció).
Tünetek és diagnózis
Az orrsérülések jelei és tünetei:
- Orrfájdalom, orrduzzanat, arcduzzanat, orr véraláfutás (orr haematóma) és véraláfutás az arcon (arc haematóma), nemcsak közvetlenül az orr tájékán, hanem az arc szomszédos részein is.
- Többé-kevésbé az orr és az arc bőre is sérül.
- Ha az orr nyálkahártyája beszakadt, vagy a sérült erősen kifújja az orrát, az arc, szemhéjak és a test egyéb részein emfizéma, tüdőtágulat, fejlődik ki.
Az orr lágyrészek duzzanata és az orr nyálkahártya ödémája gyorsan duzzad és az orrtörés helyes diagnózisát megnehezíti. Kiterjedt friss orrsérüléseknél, ha az orr csontos váza is törött, az orrcsonttörés diagnózist könnyű megállapítani. Ha az orrsérülés, orrcsonttörés zárt, akkor az orr alakjának megváltozása, a letört részek tapintással megállapítható díszlokációja, esetleg az orr krepitációja és a helyi nyomásérzékenység útbaigazíthatnak az orrtörést illetően.
Az orrcsonttörés legbiztosabb bizonyítékát az orr röntgen (OM rtg) és orrmelléküreg CT vizsgálatával tudjuk kimutatni. Az orr röntgenvizsgálata az orrcsontok, az állcsontok homloknyúlványainak törését, valamint, ha a trauma súlyos volt, az orrsövény csontos részeinek töréseit kimutatja. Az orr röntgenfelvétellel megállapíthatjuk az orrcsont szilánkok eltolódásának jellegét (be-, vagy hátrafelé).
Orrsérülések kezelése
Ha az orrcsont elmozdult törését nem operálják meg és a helyreillesztés nem történik meg (orrcsont repozició), a törött csontvégek deformált helyzetben gyógyulnak. Ez egyrészt az arc és az orr esztétikai problémáját jelentheti a későbbiekben, másrészt gátolhatja a megfelelő orrlégzést. Az orrsövény hematóma jelentős deformitást okoz, fertőződés, gennyesedés léphet fel.
A kezelés zárt sérüléseknél az orrvérzés csillapításából és a törött csontvégek lehetőség szerint mielőbbi visszahelyezéséből áll. A törés után 72 órán belül elvégzett helyreillesztést elsődlegesnek nevezzük, mivel még nem indult meg a hegképződés a törött orrcsont törtvégek között. Ez a beavatkozás felnőtteknél és nagyobb gyermekeknél általában helyi érzéstelenítésben történik. Amennyiben a beavatkozás a sérülés után több mint 72 órával történik, akkor a helyreillesztés során a kialakult kötőszövetes, vagy már csontos heget újra szét kell választani. A hegek szétválasztását követheti a korrigált helyzetben történő orr rögzítés.
Az orrvérzést könnyű esetekben úgy csillapítják, hogy az orrüregbe hidrogénhiperoxidba, vagy 2%-os adrenalinos kokainoldatba mártott kis orrtamponokat vezetnek. A törött orrcsontot belülről úgy rögzítik, sínezik, hogy az orrüreget feszesen orrtamponokkal kitamponálják. Ha az orr deformálódott, orrplasztikai műtét során a benyomódott részeket kiemelik, az oldalra történt eltolódást helyreigazítják (orrcsont repozíció) és az orrsövény normális helyzetét helyreállítják. Jelentősebb vérzéseknél az orrüreget elölről tamponálják. Ha a súlyos orrvérzés közvetlenül az életet fenyegeti, és az alkalmazott konzervatív eljárások nem elegendőek, akkor az orrot ellátó fő ereket, az a. carotis externát, sőt akár az a. carotis communist is lekötik.
A sebek, mint az arc sebei általában, jól gyógyulnak, mert vérellátásuk bőséges és a száj- és orrüreg baktériumflórájával szemben szerzett helyi immunitásuk van. A sebzések gyógyulása után gyakran a külső orr eltorzulása és az orrlégzés zavara maradhat vissza. Ha az orrplasztikai beavatkozás nem elégséges akkor egyes esetekben az orrot orrprotézissel kell pótolni.
tags: #kisgyerek #orr #dorzsolese